Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

1958. november 88., vasáftta# BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hunyai hétköznapok 1 HtAi^n | rtljncjen faiu for. garmáa. November végére a hu­nyai gazda le is végeztek a kinti munkákkal, a szántás-vetés ké­szen áll, a répát elszállították, megkezdődnek a téli „hétközna­pok". Jobban ráér ilyenkor a pa­raszt elpoharazgatni a földműves- izövetkezeti vendéglőben, elálldi- gálnl a tanácsházán. Az asszo­nyok is jobban ráérnek eltrécsel- nl a piacon, az üzletekben, vagy éppen a baromfiátvevőhelyen. I- iyenkor ősszel válik pénzzé az e- gész évi munka eredménye, de ugyanekkor van a nagy pénzki­adás Is, a télre való felkészülés, a ruha-, a lábbelivásárlás, vagy más beruházás miatt. Farkas Ferenc, az Üj Élet Ter­melőszövetkezet kovácsa most Ilyen „más" miatt üti a vasat a tanácsházán. Házat akar építeni, és mikor is lenne rá alkalmasabb idő, mint ilyenkor ősszel, amikor nem szorít már a kinti munka. — Megvan hozzá mindenem — mondja. — A tetőszerkezet vasból lesz. így olcsóbb és kevesebb fa kell az építkezéshez. — Na, tessék, Farkas elvtárs, Itt az engedély — nyújt át egy papírt az egyik adminisztrátor a kovácsnak. Ez a papír engedélye­zi az építkezéshez még szükséges faanyag kitermelését. — Köszönöm... Szóval minde­nem megvan hozzá, csak a leg­fontosabb nincs — folytatja a ko­vács. _ ?? — A házhely... Apám a tanya­részt, amit úgy is örökölni fogok, átadná, csakhogy azon a 10 éves távlati terv szerint bekötőutat a- tearnak vágni. Rendben van, de akkor adjanak helyette másik házhelyet. r Kap Is, ha a megye elfogad­ja a távlati tervet — nyugtatják meg Farkast. — De én most akarok építeni! «— érvel a kovács. Végül is meg­állapodnak abban, hogy sürgetni fogják a válaszküldést, hiszen eb­ben az ügyben már hosszú hetek­kel ezelőtt írtak illetékesekhez. ember új volt, nem mertünk többet. Pe­dig tudják, milyen jól fizetett? Negyvenöt mázsa termett belőle holdanként, az aranylófogú pedig csak 30 mázsát adott... Jövőre mind a 100 holdat hibrid-maggal vetjük be. Ugyanannyi területről, mint az idén 1500 mázsával több lesz Így a kukoricatermés. — Elkészült már az istálló, Sán­dor bátyám? — kérdi az elnököt a más tsz-beli Farkas. — Egyik oldalába már be lehet kötni a teheneket. December 15- re készen lesz az egész. — Gyönyörű szép Istálló, én mondom, mindenhonnan meg fogják csodálni az emberek — lelkendezik Farkas. — Olyan az, mint egy modem 72 lakásos, összkomfortos ház. Még inni sem kell kihajtani belőle a mar­hákat, önitatásos rendszerű a berendezés. A takarmányoshoz, sílógödörhöz, trágyatelephez kis­vasút vezet. Hatvankét méter hosszú az épület, ugye, Sándor bátyám? — Annyi az. De bele is került több mint egy millióba. Mert nemcsak istálló, hanem a padlá­sán 28 vagonos raktár van. így aztán megoldódott a raktárhiá­nyunk. Nézik is már a faluból elegen... nagy A baromtileivásárló helyen Szikár, őszülő hali) lép be az ajtón: Búza Sándor, a Bajcsy Termelő- szövetkezet elnöke. — ... Akkor Marika, átvennénk mi öt mázsa szovjet silókukori­ca vetőmagot. — Jó, Sándor bácsi, mindjárt telefonálok is a telepnek... — ... Mert biztosan beválik az Is, mint a hibrid-mag — magya­rázza a többieknek Búza Sándor. — Azt bánjuk csak, hogy csupán 4 holdat vetettünk abból. Dehát IjiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiniiHiiiiiiiiiitnHilUimiiniimiiiMiniiriHirmimii Rendelje meg heti, félhavi vagy havi éle lm isze rszii kségi étét Telefon: 13—57, Békéscsaba, Szent István tér 10, Az árut kívánt időpontban _____________ a tu­multus. — Sértődés ne essék — a pulykák, libák, gyöngytyúkok zajgásával összeolvad az asszo­nyok trécselése, alkudozása. — Nyolc és fél kilónak mér- tem otthon! — vitázik az egyik J asszony. — Láthatja, hogy csak nyolc | kiló... Biztosan tömés után mérte. —... Van már pénze, Gerlainé? — Mindjárt hozok... Igaz, amit a hunyaiak beszél­nek: a falu rengeteg jószágot ad el az államnak már évek óta. Most Is nagy a forgalom. A négy­szer négy méteres liba-karámban szinte egymást préselik a libák, a ketrecek telis-teli vannak tyúkok­kal, csirkékkel, a pulykák össze­kötözött lábakkal hevernek a szalmán. Mindegyik várja az el­szállítást. Már itt is van a pénzzel Geriai- né s Fekete Lajosnénak 1300 forintot számol le. Nyolc kövér­libát s ugyanennyi csirkét hozott az asszony. Három héttel ezelőtt 15 gyöngyöst, 15 kacsát és 20 csir­két adott el a földművesszövetke­zetnek. — Egyik legjobb eladónk — mondja Gerladné, az átvevő. Ö is megdolgozta a mai bérét, mert dél­előtt 10 óráig 23 000 forintot fi­zetett ki kisebb-nagyobb tételek­ben. Most újabb 10 ezret hozott. S amíg számolja a pénzt, a vára­kozó asszonyok között szókerül mindenről, ami megesik a falu hétköznapjain. — Jól sikerült a tegnapi bál... — A szülői munkaközösségieké? — kérdi valaki. — Az. Mi is fél kettőkor jöttünk onnan haza. — ...Mit vásárol a pénzen, Sza- bóné? Bejön ide a boltba? — Be hát. Ajaj, sok minden kellene...! De sok mindenre futja is. •o* Feketénél már az fmsz vegyes boltjaiban látjuk viszont. Cipőt, meleg alsóneműt vásárol magá­nak, meg a gyerekeknek. Olyan sokan vannak ebben a boltban, hogy alig lehet megmozdulni. — Nincs megfelelő raktárhe­lyiségünk — panaszolja Vass Sán­dor boltvezető. — Mindent Ide kell kirakni a pultok elé... Napon­ta 500—600 ember fordul meg itt, havonta 400 ezer forintos a for­galmunk. Megérdemelnénk, hogy bővítsék a boltot, A földművesszövetkezeti irodá­ban Szurovecz István ügyvezető, Kmellár Miklós termelési felelős és Giricz István dülőfelelős a cukorrépatermelési szerződésköté­sek vontatottságáról beszélnek. Azt találgatják; mit kellene tenni, hogy több szerződést kössenek a gazdák? — Nincs más választás — java­solja a termelési felelős, — min­den termelőt mégegyszer meg kell látogatni. A kocsmában a biliárdasztal e- lőtt 50 év körüli s egy 18—20 éves fiatalember áll. Apa és fia. Sört isznak, kö2íben a fiú élesen vitat­kozik. —- Mondom, hogy nem kell mo- torl Inkább azit a földet vegye meg apám! Meghallja ezt egy mellettük ál­ló: — Igaza van Imrének, komám. A motor elromlik, s akkor mi­haszna? A föld az megmarad... — Igen, de nemsokára úgyis a termelőszövetkezetben lesz... *— Nemsokára, de addig Is job­ban kell, mint a motor. — ...No, akkor gyere, te taknyos a tanácsihoz. A motor árából két hold kifutja, kérünk egy hatósági igazolványt.., A tanácson kiállítják Hunya Imrének a kért igazolványt. Sok kicsi sokra megy A gépállomásokon fájó pont az üzemanyag felhasználás. Miért? Azért, mert a gépkezelők egy mó­don, vételezés útján jutnak „naf­tához”, az elfolyó csatornáknak viszont se szeri, se száma. Van, ahol borrá, pálinkává változik úgy> hogy az „ügyes” traktoros ledob egy hordó üzemanyagot a kocsma udvarán, s ennek fejében folyószámlája lesz. (Ezt a „mód­szert" a vésztől vonaton tárgyalta két traktoros nagy nevetések köz­ben.) Vagy egy másik eset. Az erőgép vezetője munkája végeztével ha­zapöfög a faluba, reggel ismét ki a munkahelyre, közben néha-néha akad egy kis fekete fuvar is. A mezőn hagyott üzemanyagos hor­dóból az éj leple alatt boldog, bol­dogtalan tankolhat, nem vonja ér­te felelősségre senki. És az eltűnt decik, fél literek egy év leforgása alatt több ezer literre szaporodnak egy-egy gépállomáson. Ha az or­szág valamennyi gépállomásán év közben elcsordogált üzem. anyagmennyiségét egyetlen hordó­ba raknák, csodálkoznánk azon, milyen nagy mennyiség. A Békéscsabai Gépállomáson is a múlt évben a normával szemben 114,22 százalékos volt az üzem­anyag fel-használás, melynek egy Varga Dezső . része különböző csatornákon folyt---------------------------­A z összefogás eredménye Az Orosházi Mezőgazdasági K-tsz termékeit és többféle javító- szolgáltató tevékenységét nemcsak Orosházán, hanem a járás minden községében ismerik, illetve igény­be veszik. A szövetkezet e^y es ké­szítményei, minf például a háló­szoba-bú .orolk, az ország sok vidé­kére eljutnak. A ktsz reszelővágó üzemének, kazánkovács részlegé­nek munkájáról országszerte el­ismeréssel beszélnek. Elég hosszú idő kellett ahhoz, míg a szövetkezetei megalakító kisiparosok elértek oda, hogy jó kolkktívájú, a részlegek rossz el­helyezése ellenére is, tervszerű, eredményes termelő egységgé tudták a ktsz-t kovácsolni. A szö­vetkezet gazdálkodáséban már a kezdést követő néhány hónap a- 1-att jelentős eredmények szület­tek. Később voltak ugyan ki- sebb-nagyobb nehézségek, de a szövetkezésre lépők többsége mégis hű maradt a ktsz-hez, a- melyet az ellenforradalom vihara sem tudott megrendíteni, A szövetkezet 1951. április 17-én alakult meg 22 taggal A kezdéshez szükséges anyagi fedezet előteremtése nem ment valami könnyen. Mint több más szövetkezetnél, az alapító tagok itt is a részjegy zésen kívül még kásebb-nagyobb pénzösszeggel is segítették a ktsz anyagellátásának megteremtését. Kezdetben a szövetkezetnek hat részlege volt, még pedig: bognár, kovács, fényező, asztalos, kárpi­tos és festő. Később a kovács és bognár részleg önálló szövetkezet, té alakult s a ktsz 1952-ben ezek helyett reszelővágó és kazánko­vács részleget hozott létre. A közös munka eredményes volt. A ktsz már a megalakulást követő negyed-ik negyedévben eredményeivel, valamint a kis­ipari szövetkezeti mozgalom fej­lesztésében tanúsított jó munká­jával elnyerte az OKISZ által ala­pított ,,Legjobb Kisipari Szövet* kezet’ vándor-zászlójáért kibonta­kozott verseny második díját. Az évek során gyarapodott a szövetkezet taglétszáma is A megaiaRtrfáS éviiben 'a táglét­száma elérte a 39-et, jelen-l-eg pe­dig 68 tagja van a ktsz-mek. Nagy gondot fordítanak itt az ipari ta­nulók képzésére. A ktsz fennállá­sa óta 22 ipari tanulót képeztek, akiknek többsége most is itt dol­gozik. Jelenleg 16 tanuló sajátítja el, s több mint százezer forint többletkiadást jelentett. Aránytalan fogyasztás Az erőgépek, kombájnok magas fogyasztása nem abból adódott a Békéscsabai Gépállomáson, hogy nehezebb munkát végeztek — s ahhoz nem volt elegendő a norma által előírt üzemanyag —, hanem hanyagságból. A kombájnok gép* kezelői hajlamosak voltak aria, hogy nagyobb fúvókákat tegye­nek be a porlasztó-gázosítóba, s ezáltal nagyobb teljesítményt ad­jon le a motor. A teljesítményhez képest viszont aránytalanul ma­gas lett az üzemanyagfelhaszná­lás. Míg a norma 10 katasztrális hold aratásához 105 kilogramm ü- zemanyagot ír elő, addig nem volt ritka, hogy 157,5 kilogrammot használtak fel. — Indokolatlan volt ez a fo­gyasztás — magyarázza Komlódi István főmérnök. Az idén azt tettük, hogy induláskor minden kombájnnál üzemagyag fogyasz­tást mértünk, s a porlasztó-gázo- sítókjat úgy állítottuk be, hogy 1600—1700 fordulatnál minden gép 52 lóerő teljesítményt adjon le. — Az aratás után meglepő volt az eredmény. Még a norma sze­rinti mennyiséget sem használták fel a gépeli. A megtakarítás oly nagy volt, hogy fedezni tudjuk az ősz folyamán szántásoknál jelent­kező indokolt magasabb üzem­anyagfogyasztást . r, A norma alatt A gépállomás egészét tekintve november 10-ig 95 százalékos az üzemanyag felhasználás. De lei hetne még kevesebb, hiszen egy­néhány brigádnál még most is túl­fogyasztás van. összehasonlítva az azonos területi kategórián, a- zonos műszaki állapotban lévő pe­el a szövetkezetben a különféle! pekkel dolgozó Petőfi és Kossu.h brigád üzemanyag felhasználását, azt tapasztaljuk, hogy a Petőfi brigád 62,28 mázsa üzemanyagot vándor- megtakarított, a Kossuth pedig 39,07 mázsával többet használt fel. Mi az oka ennek? Az, hogy sok esetben helytelenül tárolják az üzemanyagos hordókat, nem használják az üzemanyag szivaty- tyút, hanem vödörrel tankolnak, sok az elcsepegés. Akkor is, mi­kor a hordóból a vödörbe, majd akkor is, mikor a vödörből az ü- zemanyag tartályba öntik. Nem ürítik ki kellően a hordókat szm, negyed, fél, sokszor liternyi meny- nyiség marad bennük. szakmákat. A jó munka alapján 1953-bsn megérdemeltein nyerték el a szö­vetkezetiek a KISZÖV zászlaját. A megalakulás óta a műszaki fejlesz lésért is igen sokat tettek. Sajót erőből egy marógépet, két szalagcsiszolót, egy hengercsiszo­lót vásároltak, ezenkívül a ktsz lakatos részlege politúrozó gépet készített, s így ezt a munkafo­lyamatot is gépesíthették. A laka­tos üzemrészben egy esztergapad­dal, egy fúrógéppel gyarapították a gépparkot, a kiazánfcováes rész­leg fejlesztésére pedig korszerű villanyihegesztő gépet és egy lég­kompresszort vásároltak. Beruhá­zásra és felúj fásra mintegy 170 ezer forintot költöttek. A ktsz termelésének bővülését bizonyítja az is, hogy 1956-ban már 3 millió 300 ezer forintos ter­melési értéket értek el, 1957-ben pedig csökkentett létszámmal már 3 millió 900 ezer forintot. A kö­zös munka gyümölcséből jócskán jutott osztalékra is. 1955-ben 1600, 1956-ban 2 ezer, tavaly pe­dig 2500 forint osztalék jutott minden egyes tagnak. A ktsz-Jben tavaly 20 ezer forin­tot költöttek munkavédelmi be­rendezésekre, a munkai el tété'ek javítására, az idén pedig mintegy 25 ezer forintot fordítanak erre a célra. A szövetkezet további fej­lesztését mozdítja elő, hogy a jö­vőben egy központi üzemházat is létesítenek. Kiss Imre KISZÖV tájékoztatási előadó Mit lehet tenni? A gépállomáson azt tervezik, hogy jövőre — ha a felettes szer. vek is hozzájárulnak — érdekeltté teszik a dolgozót az üzemanyag felhasználásban. Géptípusonként meghatározzák, hogy egy bizonyos megtakarított mennyiség után az üzemanyag költségének a felét ki­fizetik a dolgozónak. Amennyibeu túlfogyasztás van, és az a trak­toros felelőtlensége miatt áll fenn, akkor a meghatározott túlfogyasz­tás feletti mennyiség forint érté­kének a felét a dolgozónak kell megtérítenie. Az elgondolás Jó. Ha megvaló­sul, az elfolyó csatornák közül Ismét megsemmisítenek néhányat, s ennek a népgazdaság látja hasz­nát. Sz. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom