Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-30 / 283. szám
1958. november 88., vasáftta# BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hunyai hétköznapok 1 HtAi^n | rtljncjen faiu for. garmáa. November végére a hunyai gazda le is végeztek a kinti munkákkal, a szántás-vetés készen áll, a répát elszállították, megkezdődnek a téli „hétköznapok". Jobban ráér ilyenkor a paraszt elpoharazgatni a földműves- izövetkezeti vendéglőben, elálldi- gálnl a tanácsházán. Az asszonyok is jobban ráérnek eltrécsel- nl a piacon, az üzletekben, vagy éppen a baromfiátvevőhelyen. I- iyenkor ősszel válik pénzzé az e- gész évi munka eredménye, de ugyanekkor van a nagy pénzkiadás Is, a télre való felkészülés, a ruha-, a lábbelivásárlás, vagy más beruházás miatt. Farkas Ferenc, az Üj Élet Termelőszövetkezet kovácsa most Ilyen „más" miatt üti a vasat a tanácsházán. Házat akar építeni, és mikor is lenne rá alkalmasabb idő, mint ilyenkor ősszel, amikor nem szorít már a kinti munka. — Megvan hozzá mindenem — mondja. — A tetőszerkezet vasból lesz. így olcsóbb és kevesebb fa kell az építkezéshez. — Na, tessék, Farkas elvtárs, Itt az engedély — nyújt át egy papírt az egyik adminisztrátor a kovácsnak. Ez a papír engedélyezi az építkezéshez még szükséges faanyag kitermelését. — Köszönöm... Szóval mindenem megvan hozzá, csak a legfontosabb nincs — folytatja a kovács. _ ?? — A házhely... Apám a tanyarészt, amit úgy is örökölni fogok, átadná, csakhogy azon a 10 éves távlati terv szerint bekötőutat a- tearnak vágni. Rendben van, de akkor adjanak helyette másik házhelyet. r Kap Is, ha a megye elfogadja a távlati tervet — nyugtatják meg Farkast. — De én most akarok építeni! «— érvel a kovács. Végül is megállapodnak abban, hogy sürgetni fogják a válaszküldést, hiszen ebben az ügyben már hosszú hetekkel ezelőtt írtak illetékesekhez. ember új volt, nem mertünk többet. Pedig tudják, milyen jól fizetett? Negyvenöt mázsa termett belőle holdanként, az aranylófogú pedig csak 30 mázsát adott... Jövőre mind a 100 holdat hibrid-maggal vetjük be. Ugyanannyi területről, mint az idén 1500 mázsával több lesz Így a kukoricatermés. — Elkészült már az istálló, Sándor bátyám? — kérdi az elnököt a más tsz-beli Farkas. — Egyik oldalába már be lehet kötni a teheneket. December 15- re készen lesz az egész. — Gyönyörű szép Istálló, én mondom, mindenhonnan meg fogják csodálni az emberek — lelkendezik Farkas. — Olyan az, mint egy modem 72 lakásos, összkomfortos ház. Még inni sem kell kihajtani belőle a marhákat, önitatásos rendszerű a berendezés. A takarmányoshoz, sílógödörhöz, trágyatelephez kisvasút vezet. Hatvankét méter hosszú az épület, ugye, Sándor bátyám? — Annyi az. De bele is került több mint egy millióba. Mert nemcsak istálló, hanem a padlásán 28 vagonos raktár van. így aztán megoldódott a raktárhiányunk. Nézik is már a faluból elegen... nagy A baromtileivásárló helyen Szikár, őszülő hali) lép be az ajtón: Búza Sándor, a Bajcsy Termelő- szövetkezet elnöke. — ... Akkor Marika, átvennénk mi öt mázsa szovjet silókukorica vetőmagot. — Jó, Sándor bácsi, mindjárt telefonálok is a telepnek... — ... Mert biztosan beválik az Is, mint a hibrid-mag — magyarázza a többieknek Búza Sándor. — Azt bánjuk csak, hogy csupán 4 holdat vetettünk abból. Dehát IjiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiniiHiiiiiiiiiitnHilUimiiniimiiiMiniiriHirmimii Rendelje meg heti, félhavi vagy havi éle lm isze rszii kségi étét Telefon: 13—57, Békéscsaba, Szent István tér 10, Az árut kívánt időpontban _____________ a tumultus. — Sértődés ne essék — a pulykák, libák, gyöngytyúkok zajgásával összeolvad az asszonyok trécselése, alkudozása. — Nyolc és fél kilónak mér- tem otthon! — vitázik az egyik J asszony. — Láthatja, hogy csak nyolc | kiló... Biztosan tömés után mérte. —... Van már pénze, Gerlainé? — Mindjárt hozok... Igaz, amit a hunyaiak beszélnek: a falu rengeteg jószágot ad el az államnak már évek óta. Most Is nagy a forgalom. A négyszer négy méteres liba-karámban szinte egymást préselik a libák, a ketrecek telis-teli vannak tyúkokkal, csirkékkel, a pulykák összekötözött lábakkal hevernek a szalmán. Mindegyik várja az elszállítást. Már itt is van a pénzzel Geriai- né s Fekete Lajosnénak 1300 forintot számol le. Nyolc kövérlibát s ugyanennyi csirkét hozott az asszony. Három héttel ezelőtt 15 gyöngyöst, 15 kacsát és 20 csirkét adott el a földművesszövetkezetnek. — Egyik legjobb eladónk — mondja Gerladné, az átvevő. Ö is megdolgozta a mai bérét, mert délelőtt 10 óráig 23 000 forintot fizetett ki kisebb-nagyobb tételekben. Most újabb 10 ezret hozott. S amíg számolja a pénzt, a várakozó asszonyok között szókerül mindenről, ami megesik a falu hétköznapjain. — Jól sikerült a tegnapi bál... — A szülői munkaközösségieké? — kérdi valaki. — Az. Mi is fél kettőkor jöttünk onnan haza. — ...Mit vásárol a pénzen, Sza- bóné? Bejön ide a boltba? — Be hát. Ajaj, sok minden kellene...! De sok mindenre futja is. •o* Feketénél már az fmsz vegyes boltjaiban látjuk viszont. Cipőt, meleg alsóneműt vásárol magának, meg a gyerekeknek. Olyan sokan vannak ebben a boltban, hogy alig lehet megmozdulni. — Nincs megfelelő raktárhelyiségünk — panaszolja Vass Sándor boltvezető. — Mindent Ide kell kirakni a pultok elé... Naponta 500—600 ember fordul meg itt, havonta 400 ezer forintos a forgalmunk. Megérdemelnénk, hogy bővítsék a boltot, A földművesszövetkezeti irodában Szurovecz István ügyvezető, Kmellár Miklós termelési felelős és Giricz István dülőfelelős a cukorrépatermelési szerződéskötések vontatottságáról beszélnek. Azt találgatják; mit kellene tenni, hogy több szerződést kössenek a gazdák? — Nincs más választás — javasolja a termelési felelős, — minden termelőt mégegyszer meg kell látogatni. A kocsmában a biliárdasztal e- lőtt 50 év körüli s egy 18—20 éves fiatalember áll. Apa és fia. Sört isznak, kö2íben a fiú élesen vitatkozik. —- Mondom, hogy nem kell mo- torl Inkább azit a földet vegye meg apám! Meghallja ezt egy mellettük álló: — Igaza van Imrének, komám. A motor elromlik, s akkor mihaszna? A föld az megmarad... — Igen, de nemsokára úgyis a termelőszövetkezetben lesz... *— Nemsokára, de addig Is jobban kell, mint a motor. — ...No, akkor gyere, te taknyos a tanácsihoz. A motor árából két hold kifutja, kérünk egy hatósági igazolványt.., A tanácson kiállítják Hunya Imrének a kért igazolványt. Sok kicsi sokra megy A gépállomásokon fájó pont az üzemanyag felhasználás. Miért? Azért, mert a gépkezelők egy módon, vételezés útján jutnak „naftához”, az elfolyó csatornáknak viszont se szeri, se száma. Van, ahol borrá, pálinkává változik úgy> hogy az „ügyes” traktoros ledob egy hordó üzemanyagot a kocsma udvarán, s ennek fejében folyószámlája lesz. (Ezt a „módszert" a vésztől vonaton tárgyalta két traktoros nagy nevetések közben.) Vagy egy másik eset. Az erőgép vezetője munkája végeztével hazapöfög a faluba, reggel ismét ki a munkahelyre, közben néha-néha akad egy kis fekete fuvar is. A mezőn hagyott üzemanyagos hordóból az éj leple alatt boldog, boldogtalan tankolhat, nem vonja érte felelősségre senki. És az eltűnt decik, fél literek egy év leforgása alatt több ezer literre szaporodnak egy-egy gépállomáson. Ha az ország valamennyi gépállomásán év közben elcsordogált üzem. anyagmennyiségét egyetlen hordóba raknák, csodálkoznánk azon, milyen nagy mennyiség. A Békéscsabai Gépállomáson is a múlt évben a normával szemben 114,22 százalékos volt az üzemanyag fel-használás, melynek egy Varga Dezső . része különböző csatornákon folyt---------------------------A z összefogás eredménye Az Orosházi Mezőgazdasági K-tsz termékeit és többféle javító- szolgáltató tevékenységét nemcsak Orosházán, hanem a járás minden községében ismerik, illetve igénybe veszik. A szövetkezet e^y es készítményei, minf például a hálószoba-bú .orolk, az ország sok vidékére eljutnak. A ktsz reszelővágó üzemének, kazánkovács részlegének munkájáról országszerte elismeréssel beszélnek. Elég hosszú idő kellett ahhoz, míg a szövetkezetei megalakító kisiparosok elértek oda, hogy jó kolkktívájú, a részlegek rossz elhelyezése ellenére is, tervszerű, eredményes termelő egységgé tudták a ktsz-t kovácsolni. A szövetkezet gazdálkodáséban már a kezdést követő néhány hónap a- 1-att jelentős eredmények születtek. Később voltak ugyan ki- sebb-nagyobb nehézségek, de a szövetkezésre lépők többsége mégis hű maradt a ktsz-hez, a- melyet az ellenforradalom vihara sem tudott megrendíteni, A szövetkezet 1951. április 17-én alakult meg 22 taggal A kezdéshez szükséges anyagi fedezet előteremtése nem ment valami könnyen. Mint több más szövetkezetnél, az alapító tagok itt is a részjegy zésen kívül még kásebb-nagyobb pénzösszeggel is segítették a ktsz anyagellátásának megteremtését. Kezdetben a szövetkezetnek hat részlege volt, még pedig: bognár, kovács, fényező, asztalos, kárpitos és festő. Később a kovács és bognár részleg önálló szövetkezet, té alakult s a ktsz 1952-ben ezek helyett reszelővágó és kazánkovács részleget hozott létre. A közös munka eredményes volt. A ktsz már a megalakulást követő negyed-ik negyedévben eredményeivel, valamint a kisipari szövetkezeti mozgalom fejlesztésében tanúsított jó munkájával elnyerte az OKISZ által alapított ,,Legjobb Kisipari Szövet* kezet’ vándor-zászlójáért kibontakozott verseny második díját. Az évek során gyarapodott a szövetkezet taglétszáma is A megaiaRtrfáS éviiben 'a táglétszáma elérte a 39-et, jelen-l-eg pedig 68 tagja van a ktsz-mek. Nagy gondot fordítanak itt az ipari tanulók képzésére. A ktsz fennállása óta 22 ipari tanulót képeztek, akiknek többsége most is itt dolgozik. Jelenleg 16 tanuló sajátítja el, s több mint százezer forint többletkiadást jelentett. Aránytalan fogyasztás Az erőgépek, kombájnok magas fogyasztása nem abból adódott a Békéscsabai Gépállomáson, hogy nehezebb munkát végeztek — s ahhoz nem volt elegendő a norma által előírt üzemanyag —, hanem hanyagságból. A kombájnok gép* kezelői hajlamosak voltak aria, hogy nagyobb fúvókákat tegyenek be a porlasztó-gázosítóba, s ezáltal nagyobb teljesítményt adjon le a motor. A teljesítményhez képest viszont aránytalanul magas lett az üzemanyagfelhasználás. Míg a norma 10 katasztrális hold aratásához 105 kilogramm ü- zemanyagot ír elő, addig nem volt ritka, hogy 157,5 kilogrammot használtak fel. — Indokolatlan volt ez a fogyasztás — magyarázza Komlódi István főmérnök. Az idén azt tettük, hogy induláskor minden kombájnnál üzemagyag fogyasztást mértünk, s a porlasztó-gázo- sítókjat úgy állítottuk be, hogy 1600—1700 fordulatnál minden gép 52 lóerő teljesítményt adjon le. — Az aratás után meglepő volt az eredmény. Még a norma szerinti mennyiséget sem használták fel a gépeli. A megtakarítás oly nagy volt, hogy fedezni tudjuk az ősz folyamán szántásoknál jelentkező indokolt magasabb üzemanyagfogyasztást . r, A norma alatt A gépállomás egészét tekintve november 10-ig 95 százalékos az üzemanyag felhasználás. De lei hetne még kevesebb, hiszen egynéhány brigádnál még most is túlfogyasztás van. összehasonlítva az azonos területi kategórián, a- zonos műszaki állapotban lévő peel a szövetkezetben a különféle! pekkel dolgozó Petőfi és Kossu.h brigád üzemanyag felhasználását, azt tapasztaljuk, hogy a Petőfi brigád 62,28 mázsa üzemanyagot vándor- megtakarított, a Kossuth pedig 39,07 mázsával többet használt fel. Mi az oka ennek? Az, hogy sok esetben helytelenül tárolják az üzemanyagos hordókat, nem használják az üzemanyag szivaty- tyút, hanem vödörrel tankolnak, sok az elcsepegés. Akkor is, mikor a hordóból a vödörbe, majd akkor is, mikor a vödörből az ü- zemanyag tartályba öntik. Nem ürítik ki kellően a hordókat szm, negyed, fél, sokszor liternyi meny- nyiség marad bennük. szakmákat. A jó munka alapján 1953-bsn megérdemeltein nyerték el a szövetkezetiek a KISZÖV zászlaját. A megalakulás óta a műszaki fejlesz lésért is igen sokat tettek. Sajót erőből egy marógépet, két szalagcsiszolót, egy hengercsiszolót vásároltak, ezenkívül a ktsz lakatos részlege politúrozó gépet készített, s így ezt a munkafolyamatot is gépesíthették. A lakatos üzemrészben egy esztergapaddal, egy fúrógéppel gyarapították a gépparkot, a kiazánfcováes részleg fejlesztésére pedig korszerű villanyihegesztő gépet és egy légkompresszort vásároltak. Beruházásra és felúj fásra mintegy 170 ezer forintot költöttek. A ktsz termelésének bővülését bizonyítja az is, hogy 1956-ban már 3 millió 300 ezer forintos termelési értéket értek el, 1957-ben pedig csökkentett létszámmal már 3 millió 900 ezer forintot. A közös munka gyümölcséből jócskán jutott osztalékra is. 1955-ben 1600, 1956-ban 2 ezer, tavaly pedig 2500 forint osztalék jutott minden egyes tagnak. A ktsz-Jben tavaly 20 ezer forintot költöttek munkavédelmi berendezésekre, a munkai el tété'ek javítására, az idén pedig mintegy 25 ezer forintot fordítanak erre a célra. A szövetkezet további fejlesztését mozdítja elő, hogy a jövőben egy központi üzemházat is létesítenek. Kiss Imre KISZÖV tájékoztatási előadó Mit lehet tenni? A gépállomáson azt tervezik, hogy jövőre — ha a felettes szer. vek is hozzájárulnak — érdekeltté teszik a dolgozót az üzemanyag felhasználásban. Géptípusonként meghatározzák, hogy egy bizonyos megtakarított mennyiség után az üzemanyag költségének a felét kifizetik a dolgozónak. Amennyibeu túlfogyasztás van, és az a traktoros felelőtlensége miatt áll fenn, akkor a meghatározott túlfogyasztás feletti mennyiség forint értékének a felét a dolgozónak kell megtérítenie. Az elgondolás Jó. Ha megvalósul, az elfolyó csatornák közül Ismét megsemmisítenek néhányat, s ennek a népgazdaság látja hasznát. Sz. Zs.
