Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

Világ proletárjai, egy«*ü;je'«iíi BÉKÉS MEGYEI A NÉP MEGBÍZOTTJA MSZMP BÉKÉS MEGY?/ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. NOVEMBER 2»., SZOMBAT Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM. 282. SZÁM Mi épült az idén állami gazdaságainkban? A Magyar Nemzeti Bank me. gyei fiókja megyénk 21 állami gazdasága részére — a termelés elősegítése érdekében — ez év­ben 45 millió forintot folyósít. F.bből az összegből felépült a Hidasháti és a Mezőhegyes! Ál­lami Gazdaság hibridkukorica vetőmag feldolgozó üzeme. A hidasháti építkezés 12 milüö, a mezőhegyest pedig 9 és fél mil­lió forintba került. Ugyancsak fontos beruházás történt a Fel- sőnyoniási Állami Gazdaságban, ahol bekötőutat építenek, s így az egyes üzemegységekkel köz­vetlen kapcsolatot létesítenek, A bekötőút építése kétmillió 300 ezer forintba kerül. Mint a korábbi években, most is jelentős összeget — 7 millió forintot — fordítanak talajja­vításra, talajvédelemre, a bel­vizek levezetésére. A jövő évi hasonló természetű beruházá­sok tervezése már megkezdő­dött. Jelentős lesz a töviskesi, a kőszigeti és a szarvasi állami gazdaság beruházása. Az állami gazdaságok tovább gépesítésére ez évre 18 millió forintot irányoztak elő. ebből 11 milliói már felhasználtak. .A gazdaságok által vásárolt gépek között több külföldi Is van. Ti­zenhat Maulwurf traktor, 15 szovjet lánctalpas traktor. 17 vetőgép, 11 kuUivátor, 18 per- j tnetezőgép, 2 kombájn. 4 szárié- i pő, 3 boraóarató, 38 darab há-j rom tonnás pótkocsi. I A gépek számának emelkedé. sével szükségessé vált az állami gazdaságokban a gépszínek épí­tése. melyre rövidlejáratú hi.j telt kapnak A felsőnyomási és a hidasiiáti állami gazdaság­ban már elkészültek a gépszí­nek, építés alatt van a csárda­szállási, csabacsüdi, dombegy- liázi, kőszigeti, mezőhegyes!, tö_ j vlskesi és a vizesfási állami gazdaság gépszíne. A színek épí­tési költsége meghaladja a 2 millió forintot. A gazdaságok ez évi tervében új lakások építése, a meglévők ! átalakítása, renoválása is sze­repelt, melynek túlnyomó része már megvalósult. A legtöbb la­kásépítkezést a Mezőhegyes i Törzs állattenyésztő Állami Gaz­daságban végezték. Magyar katonai küldőméi utazott a Kínai Népköztársasága Peng Tö-huaj marsall, kínai nemzetvédelmi miniszter meg­hívására Révész Géza vezérez­redes, honvédelmi miniszter vezetésével pénteken délelőtt magyar katonai küldöttség uta­zott a Kínai Népköztársaságba. A november 16-i választások utáni napokban megyénk or­szággyűlési képviselői átvették megbízólevelüket. Képünkön a képviselők a párt, a megyei tanács, a Hazafias Népfront vezetői­vel. az egyik képviselőnő megb izólevelét nézik. Há nyá**fiatalok tanácskozása A KISZ Központi Bizottsága és a Nehézipari Minisztérium ta­nácskozásra hívta össze a bá­nyászfiatalokat. A termelésben és a takarékossági versenyben ki­tűnt küldöttek előtt Baracska Im­re, a nehézipari miniszter helyet­tese ismertette a nemzetközi e- seményeket, a belpolitikai hely xetet, a szénbányászat ez évi e redményeit, jövő évi feladatait. A beszámoló után megkezdő- dOH a vita, Fekécs Margit országgyűlési képviselő, a Békéscsabai Ruha­gyár munkása a megbízólevél átvétele után. ntáxhM káposzta egy holdon A sarkadi járás egyik leggaz- ' dagabb községe: Körösnagyhar- | íny. A községben működik a Kossuth Termelőszövetkezet. A ! tsz konyhakertészetének egész é- ven ál csodájára jártak a helybe­liek, és általában azok is, akik j i községben megfordultak. És most, amikor a káposztát felszed­ték, még inkább magukra vonat­ták a figyelmet, mert az egy hold­ról összesen 100 mázsa termést takarítottak be. Megkezdődött az erdőgazdasági dolgozók második országos tanácskozása A Földművelésügyi Minisztéri­um művelődési termében ■ pénte­ken délelőtt megkezdődött, az er- j dészeti dolgozók második országos : Tanácskozása, Huny a Istvánnak, a MBDOSZ elnökének megnyitója után dr. Balassa Gyula miniszter­helyettes ismertette az erdőgazda­ságok eredményeit, 1954-től 1958 végéig a fali riport, tünk mintegy 28,5 millió deviza- forinttal csökkent. A faimport DOHÁNYCSOMÓZÁS A kondorosi Dolgozók Terme lőszövetkezetben csomózzák a dohányt. A kép előterében a 72 éves Nagy István bácsi, a tsz ré­gi dohánvcsomózója magyarázza a fiatalabbaknak a levelek Osztályozását, és a dohánycsomó összeállítását. A tsz-ben bősé­gesen akad simogatni való, mert mire a 160 mázsa dohányleve­let átválogatják, ég becsomózzák, december közepét mutat a nap­tár. csökkentéséi nagymértékben elő­segíti majd a közeljövőben meg­induló mohácsi farostlemezgyár és a szombathelyi farostlemezgyár, E két üzem munkájával körülbe­lül 10 millió devizaforint taka­rítható meg. Az erdőgazdaságok előtt áilló feladatokról Keresztesi Béla fő­igazgató helyettes számolt be. 1955-től 1957-ig 50 000 hektárnyi területet erdősítettek, illetve fá­sítottak. A hároméves terv idősza­kában újabb 50 OOO hektáron er» dősftmek és fásítanak. 1960-ra az ország erdősültsége megközelíti a 14 százalékot. Jelentős eredménynek számít, hogy az utóbbi időben három er­dővédelmi állomást állítottak fel. Nagyot fejlődött a fakitermelés gépesítése. Keresztesi Béta elmondotta a továbbiakban, hogy a hazai faki­termelést az 1957. évihez képest 150 000 köbméterrel növelik és ez. által a hároméves tervben 72 mil­lió devizaforinttal kevesebb érté­kű fát vásárolnak külföldről. Megalakult as első úttörő tsss Szeghalmon (Tudósítónktól.) Szeghalmon nemcsak a felnői­tek, az úttörők is élénken foglal­koznak a nagyüzemi gazdálkodás gondolatával. A II-es számú is­kola, Fekete István tanúr kezde­ményezésére Uz-t alakított. Az el­ső lépés az volt, hogy érdeklődött a szülőknél, hogy a gyermekeik számára engedélyeznék-e egy if­júsági termelőszövetkezet megala­kítását, ahol, mént tagok lenné­nek. A s sí Hők, akik közül sokan tsz-tagok, örömmel beleegyeztek, sőt még az egyéni gazdák is, akik még nem tsz-tagok, de a gondola­tával sokai foglalkoznak. Fekete István tanár sokat be­szélt a gyerekeknek az úttörő fog­lalkozáson a termelőszövetkeze­tek életéről és sokszor felvetették, hogy atá-kítsanak egy ilyen terme­lőszövetkezetet ők is. A tervet valóság követte. No­vember 26-án, szerdán délutáni l órakor a szeghalmi II, számú is­kola szépen feldíszített termében tartották meg az alakuló gyűlést. Öröm volt látni a II—ti éves j kis úttörőket, amint végig nagy figyelemmel hallgatták Fekete ta- j nár bácsi beszámolóját, aki el­mondotta, hogy a szeghalmi Új Ba- I rázda Termelőszövetkezet, a Rá- ! kóczl, a Béke mind a segítségük­re van. Földet is kapnak, mintegy I nyolc kát, holdat, ahol sok a gy ü­mölcsfa. Azonkívül három tizen­két hetes malacot és kukoricát is ajándékoznak a tsz-ck. A gyűlésen nevet is adtak a termelőszövetkezetnek: „József Attila Úttörő Termelőszövetke­zet“. Megválasztották a vezetőséget, az intézőbizottság tagjait és fe­gyelmi bizottságot. Nátor János Eredeti formájára állítják vissza Szarvasi Arborétumot a A 86 holdas világhírű Szarvasi Arborétumban — amelyet több mint 60 évvel ezelőtt telepített a Pepi néven ismert Bolza gróf — összesen 1092 féle dísznövény, ö- rökzöld és cserje díszük. A világ minden tájáról származó egzoti­kus növények az év minden sza­kában a hazai és külföldi termé­Pénteken meikezdödött a löldmílvesszövetkezetek niizotíságainak értekezlete Pénteken délelőtt a SZÖVOSZ székházában megkezdődött a földművesszövetkezetek nőbizottságainak országos tanácskozása. A'% értekezlet résztvevői határozatot koztak arra vonatkozólag, hogy a nőbizottságok tagjai vegyenek részt a téli oktatásban, szervezzenek találkozókat termelőszövetkezetekben dolgozó és egyénileg gazdál­kodó parasztasszonyok között, valamint különböző női szakcsopor­tokat — például zöldség, málna, eper, ribizU termelésre., vagy ba­romfitenyésztésre. szetkedvelők ezreinek nyújtanak felejthetetlen látványt. Az utóbbi években természetvédelmi terü­letté nyilvánították az. értékei kertet, újabban pedig elhatároz­ták az illetékesek, hogy eredeti formájára állítják vissza az Arbo­rétumot. Ennek érdekében a közelmúlt­ban a természetvédelmi tanács, a természetvédelmi tanszék, a Ker­tészeti Kutató Intézet, a főiskola és a festőművészet képviselőiből álló szakbizottság gondosan felül­vizsgálta a kertet, s hosszas szak­mai vita után tettek javaslatot számos, a kert arculatát bántó, nem régi telepítésű fa vagy cser­je eltávolítására. Néhány ritka­ságszámba menő értékes fának a közeléből ugyancsak kivágják az értéktelen cserjéket, hogy minél jobban érvényesülhessenek a kert legszebb példányai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom