Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-27 / 280. szám

1958. november 2“., estitörtük BCKÉS MEGYE! NEPÜJSÄG 3 Megjutalmazzák a legjabb mezőgazdasági szakembereket A Földművelésügyi Minteztért- nm az idén, ugyanúgy, mint a korábbi években, meghirdette a növénytermesztési versenyt. Az 1958. évi verseny értékelését ezek- ben a napokban állítják össze a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályán. Az idei verseny értékelése alapjában véve eltér a korábbi évek eredményeinek mérlegelésé­től. Az átlagtermések alakulását például az eltelt öt év termés­mennyiségeihez viszonyítják s nemcsak a nyolc főnövény (bú­za, rozs, árpa, zab, kukorica, bur­gonya, napraforgó és cukorrépa) termelésében elért eredményeket elemzik, hanem a szervestrágya és a műtrágya felhasználását Is. Megvizsgál ják ezen túl az üntözött telepek hasznosításé.,tak fokát, a gyümölcs- és a zöldségtermesztés fejlesztésében megtett lépéseket, A termelési versenyben legjobb eredményt elért járások és közsé­gi tanácsok mezőgazdasági szak. embereit december első napjaiban jutalomban részesítik. dolgozik ■ az örménykúti húsüzem Ezerkétszáz hízót dolgoztak fel ebben az évben az ör­ménykúti Állami Gazdaság hús- feldolgozó üzemében. A húsfel­dolgozó üzem ebben az évben több mint százezer forint jövedel­met hozott a gazdaságnak. Begyógyultak a sebek... > Múltra emlékező és jelenről szóló tudósítás az ország legrégibb termelőszövetkezetéből hí első, ami megragadja a szemlélőt a műútról lefordulva: az építke­zés. Magtárt építenek, 37 vagono- sat. Emeletet is húznak fölé, ahol agronómusj lakást rendeznek be. Az emberek az idővel dacolva, könnyedén öltözve dolgoznak. — Kimelegszünk mi a munkában — mondják, s egy kicsit kiegyene­sítik derekukat, hogy szemügyre vegyék a kíváncsi idegent. Kissé távolabb garázst, gépszínt, mű­helyt építenek. Ott találkoztunk össze Kubik János bácsival, meg Tobai Sándorral, a sarkad; Lenin Termelőszövetkezet párttitkárá­val. Beszélgettünk a termelőszö­vetkezet múltjáról, Jelenéről és jövőjéről. Az először nehezen in­duló társalgás hamarosan baráti beszélgetéssé válik, s egyre job­ban, tisztábban rajzolódnak ki 13 év távlatából az 1945-ös és az azt követő évek. /míg a Sarkadi Kisgazda Párt vezetői 1945 derekán azzal voltak elfoglalva, hogy „piroscserepes tanyákat1’ álmodtak a 18 ezer holdas gróf Almássy-féle birtok­ra, addig e birtok egykori cselédei közül 49-en a földosztó bizottság ajtaján kopogtattak: Ne bontsák meg a tanyakörüii birtokot, mert ők, 49-en, közös gazdaságot akar­nak létesíteni ott.., I hír, mint a fu’ó'íii terjedt szer­te, s elámult a megye e vakmerő kérésen. A földosztó bizottság ér­62*82 forintot osztanak-.V rvwr£.-f * r*v ~ v . munkaegységenként A szarvasi járás 23 zárszámadást készítő termelőszövetkezete közül keddig hétnek, a szarvasi Alkotmány, Haladás, a kondorost Viharsarok, Magvető, Kossuth, az önménykúti Alkotmány és Aranykalász szövetkezetek száma lásait nézték át és erősítették meg. Munkaegységenként eddig az idén alakult önménykúti Alkot­mány Tsz-ben osztanak a legtöbb ti, 82,82 forintot. A többi szövet­kezetben, így a kondoros; Magvetőben 48, a szarvasi Haladásban *6,38, az Alkotmányban 35, a kon 'orosl Viharsarok Tsz-ben 30,14 forint jut egy-egy munkaegységre. A járás valamennyi szövetkezetének zárszámadási felülvlzsgá- léeát, megerősítését december 2-ig végzik el. Rövid hírek Kertészszigetről (Tudósítónktól.) A kertészszigeti tanács ebben az évben 1283 hold állami tarta­lék-földterületet tartott nyilván, melyet kishaszonbérlet formájá­ban hasznosított. A megalakult és megerősödött termelőszövetkeze­tek rnoöt a következő gazdasági évben igényt tartanak az összes állami tartalékföld területre. A földterületeket elsősorban a Hala­dás, Dózsa, Béke, valamint a fü­zesgyarmati Aranykalász és Vö- r"s Csil’ag termelőszövetkezetek igényelték. A baromfigondozók továbbképzése A megyei tanács mezőgazdasági osztálya az idén ismét megrende­zi a tsz-ek baromfigondozóimak továbbképzését, még pedig de­cember első napjaiban a békés­csabai, orosházi és a gyomai ba­romfikeltető állomások közremű­ködésével. A három tanfolyamra 100—120 baromfigondozót vonnak be. A két napig tartó tanfolyam előadógárdája megyénk elismert baromfitenyésztő szakembereiből kerül ki. A kertészszigeti Haladás Ter­melőszövetkezet eddig szétszórt tanyákban tartotta az állatait Most egy arra alkalmas lóistállót alakítottak ót ég így az állatállo­mányt a közösbe vonták össze. A község lakossága legjobban a Dózsa Termelőszövetkezet mun­kája iránt érdeklődik, és itt je­lentkezik a legtöbb belépő. A 19 taggal megalakult tsz-nek jelen­leg már 32 tagja van. Az elmúlt hetekben Görbeszigeten több kö­zépparaszt is belépett a tsz-be: pl. Czakó István 12 holdas, Kiss Sán­dor 10 holdas, és Vad György szintén 10 holdas középparasztok. * A község' vezetői az 1958. évi községfejlesztési tervüket a la­kosság segítségével majdnem 100 százalékig teljesítették. Egy kor­szerű hídmérleget, egy 10 méter mély és 2 méter széles tűzkutat, valamint villanyoszlopnak való fát vásároltak. Az 1959. évi köz­ségfejlesztési tervben a járdásí- tást, és a villany bevezetését ter­vezik; Sátor János tétlenkedve csapta össze kezét: „Nem lehet, mit gondolnak, ren­delet van rá, hogy a földet szét kell osztani.’1 így akadékoskod­tak, hallani sem akartak a közös gazdaságról. És szét is osztották gróf Almássy birtokának minden négyszögölét. Hanem annyit azért megtettek, hogy a 49 nincstelen jussát egymás mellé sorsolták ki, gondosan leütve a karót minden mesgye szélén. Azoknak pedig ennyi is elég volt: a földműves­szövetkezet segítségével napokon belül megalakult a „Feketeéri ős­termelő Csoport”. Vagyonukat könnyű volt számbavenni: 280 hold föld, egy öszvér és egy Ro­mániából elcsavargott bivaly volt mindenük... Három évvel később ebből „álmokat kergető" kezdetleges társulásból alakult meg a megye, az ország első termelőszövetkeze­te: a sarkadi Lenin! Szinte egyszuszra mondták el mindezt, felváltva, egymás mon­dását bizonyítva. S Tokai bácsi ö- römmel újságolta, hogy nem ő az egyedüli, még 23-an dolgoznak rajta kívül az alapítók közül a termelőszövetkezetben. Ez pedig sokatmondó szám, mert ha nem is voltak éppen sze­gények, amikor a belépési nyilat­kozatot aláírták, azért a kezdet nehéznek bizonyult, és a követke­ző évek is sokszor állították vá­laszút elé őket. Az 1952-es év rendkívül gyenge terméseredmé- . nyei, majd . azok, a.,hibák, idplysfc, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését több vonatkozásban is, megnehezítették, mind-mind pró­baköve; voltak a nagyüzemi gaz­dálkodásba vetett hitüknek. I legnagyobb megpróbállatiit még sem ezek, hanem 1956 októbere okozta. Feltámadtak ismét a Tanító Árpádok, a Varga Lajo­sok, a Kapros Bertik, az egész kisgazdapárti „ármádia", s velük együtt a „pirososerepe6 tanyák” rögeszméje is. Az ellenforradal­márok kiadták a jelszót: a Lenin Termelőszövetkezetet 48 órán be­lül fel kell oszlatni! Az ellenforradalmi terror elér­te aljas célját, ha rövid időre is. A fejüket vesztett emberek szét­hordták mindent, ami széthord­ható volt. Szinte pótolhatatlannak látszot* a kár. De Jöttek ismét a régi tagok, a már 45-ben Is közös gazdaságot akarók, és jöttek ve­lük újak is: a sarkadi Lenin új­jáalakult! Ma már behegedtek a sebek. A termelő munka meghozta gyü­mölcsét. Erősebbek, mint valaha. Erősebbek lettek hitükben is. Ezt már a szövetkezet irodájá­ban állapítottuk meg, ahol For­gács István, az akadémiát végzett fiatal elnök, Mészáros Miklós ag- rcnómus, Sípos Ede főkönyvelő, és Acs János brigádvezető egy­Készülnek az első tanácsülésre (Tudósítónktól.) A szeghalmi Járás községeiben most készülnek az első tanácsülés megtar­tására. Az első tanácsülés Körösladányban november 28-án, majd Vésztőn és Szeghalmon less november 29-én. De­cember 1-én Kertészsziget, december 2-án Füzesgyarmat és Kőrösújfalu, vé­gűi pedig Bursán, december 3-án lesz megtartva, N. 3. más szavába vágva, sorolja: hol tartanak ma. A termelőszövetkezetnek 142 tagja van, és 1350 hold földön gazdálkodnak. Az ólakban 56 nyakoca, 3 tenyészkan, 352 bacon süldő, az istállóban pedig 32 törzskönyvezett tenyész-szarvas- marha, 58 üsző, 187 hfzómarha áll, és 364 juhuk is van. És, hogy ne higgye senki, hogy csak az állattenyésztésben jeles­kednek, íme néhány adat a nö­vénytermelésből^ az idei aszá­lyos esztendő ellenére, búzából 11,34 mázsát termeltek holdan­ként, őszi árpából 14,4 mázsát, ta­vaszi árpából pedig 10.24 mázsát. Pedig május 3-tól aratásig nem kaptak esőt. A gabonafélék mel­lett rizst is termeltek, és füzest te­lepítettek. Hanem a felsorolásnak mén nincs féfle. Ebben az évben három traktorral, egy Zetorral és egy hozzávaló pótkocsival gyarapod­tak. Valamennyit saját erőből vették. Van két teherautójuk és egy hidrofor-berendezésük, amely az épületek vízellátását biztosítja. Ha valamit javítani kell, azt is helyben csinálják. A szövetkezet központjában egy 400 férőhelyes sertéshizlaldát, 200 férőhelyes is­tállót építettek, és most építenek egy 600 férőhelyes juhhodályt. Most már készülnek a zárszám­adásra. Hogy mennyit ér egy munkaegység? Kár volna jósol­gatni, találgatni. Egy bizonyos: a legidősebb tejyn.elöszpvetkezet- ben, a sarkadi Lenin Tsz-ben jól gyümölcsöz^^ta munkája. ■náV józséf tr,í Napirenden a íiidiRüfósszaveMefc iiMinkáia A MÉSZÖV ma egésznapos ér­tekezletet tart Békéscsabán az Iparosok Székházéban, ahol 73 ügyvezető és nyolc járási elnök előtt Nun Mihály, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke értékeli a megye földművesszövetkezetein k ez évben végzett munkáját, is­merteti a jövő feladatait. Szó lesz a szántási és termelési szer­ződéskötésekről, a takarékszövet­kezetekről, tagszervezésiéi, rész­jegy befizetésekről, tejszövetkeze­tek, valamint ifjúsági szövetkeze­tek szervezéséről, a nőbizottságok munka járói, a jövedelmezőségről, és a vagyongazdálkodásról. Az ér­tékelést vita követi.-A □ *■­Az év végéig 21 községben less tejszövetkezet A földművesszövetkezetekhez ez év júliusában felhívással for­dult a SZÖVOSZ, hogy ah» csak lehetséges alakítsanak tejszövet- kezetet, s ezenbelül sertéstenyész­tési szakcsoportot, ahol a fölözött tejet feletetik. Ma már Béke- Sám­sonban, Nagy bánhegy esen 70—70, Mező gyáriban, Csorváson 35—35, Újkígyóson 33 és Kötegyánban 29 tagú tejsaövetkezet működik. Vésztőn, Gyulaváriban, Gyulán,' Köröstarcsán, Nagyszénáson és Gyomrán is szervezik, és az év vé­géig 21 községiben működik majd tejszövetkezet. A téli időszakban a tejszövetke­zetek tagjai részéire szakemberek etóádásokat tartanak a tej helyes' kezeléséről, a szarvasmarha szak­szerű neveléséről és etetésétől. 4^.'%.*­------------------------------— Ú j ifjúsági termelőszövetkezetek alakultak Békés megyében A Békés megyei falvakban egyre több fiatalt foglalkoztat a termelőszövetkezet alakításá­nak gondolata. Körösújfál,uban 18 fiatal Ifjú Gárda néven ala­kított termelőszövetkezetet s el­nökül Csonki Zoltán KlSZ-tit- kárt választották. A tanácstól kapott hat hold földön szerző­déses vöröshagyma és uborka termeléssel foglalkoznak. Szeghalmon szerdán harminc úttörő alakított termelőszövet­kezetet s csaknem ötven hold- nyi területen tervezik a közös Dr. Domán Imre is felszáll! az országos állatorvosi tanácskozáson Dr. Domán Imre, a szarvasi já­rás főállatarvosa is felszólal pén­teken, november 28-án, a Magyar Tudományos Akadémia díszter­mében megrendezendő állatorvosi tanácskozáson. Domán Imre fel­szólalása kapcsolódik Kardeván László, a Földművelésügyi Mi­nisztérium vezető főállatorvosa előadásához, amely a szarvasmar­ha gümőkór elleni védekezés szer­vezésével és irányításával foglal­kozik. A szarvasi járás főállator­vosa a gümőkór-írtással kapcso­latban szerzett tapasztalatokról, gyakorlati megfigyelésekről szá­mol majd be. A tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának gazdálkodást. Az egy-két hol­das bulgárkertészeten kívül ku­korica, cukorrépa és egyéb nö­vény termelésével foglalkoznak. Az Üj Barázda Tsz, az állami gazdaság, a földmüvesszövetke- zet és a községi tanács édes gyermekként kezeli az új szö­vetkezetei s igyekszenek min­denben segíteni a kispajtások­nak. A tsz és az állami gaz­daság néhány kismalacot és bá­rányt is ad az Ü ttörő Tsz-nek, hogy a közös állatállomány alap­ja meglegyen. Köröstarcsán és Békés megye számos más köz­ségében ugyancsak tsz alakítá­sán fáradoznak a KlSZ-fiataU>k és úttörők. lovaira is a Kagysrénísi Gépállomás az éli A gépállomások őszi idényterv teljesítésében a november 20-i összesítések alapján továbbra is a Nagyszénása Gépállomás az első 87.3 százalékos teljesítménnyel. Második a Kondoroei Gépállom -s 82,4, harmadik a Gyomai Génál­lomás 79 százalékos tervteljesítés­sel. A sereghajtók sem változtak: 19. Békési Gépállomás 55,9, 20. a Gyulai Gépállomás 53,4, utolsó a Körosdadányi Gépállomás 47,1 százalékos eredményével. A mélyszántási terv teljesítésé­ben a Battonyai Gépállomás vezet Állatorvos Tudományi Bizottsága! 8X,8 százalékos teljesítménnyel, és a Közalkalmazottak Szakszer- Második a Medgyesegyházi Gép- vezetőnek Állatorvos Szakosztá- állomás 80,3, harmadik a Nagy- lya rendezi. szénás* AMG 79,8 százalékkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom