Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-27 / 280. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1938. november 87.. esütört&k DCamutl iiöimnbej Kamut, 1958. november... A falu éppen csak, hogy leráz­ta magáról az éjszakai álmossá­gát. Az éjszaka leszállt köd csi> szóssá tette az utat. A falu belse­je felől éles kakasszó zavarja meg a békés csendet. Valahol fe­Vajon meddig? Kovács János, Gyula, Arany­ág 36 szám alatti lakos írja: 1951. február 16 óta egy öt és fél katasztrális holdnyl gyü­mölcsösben lakom: tulajdonosa Amerikában élő pap. Tulaj­donképpen két épület van itt. Amelyikben én lakom, azt a ta­nács utalta ki annakidején. A szobaablak alatt, közvetlen a falhoz építve egy félereszes, nyolc méter hosszú, négy részes sertésól van. Az egész kert a bérlőé (mióta itt lakom, már ne­gyediké). A gyümölcsössel e- gyütt engem is kibérelnek, leg­alább is úgy kezelnek. A mos. tani bérlő, Kin József nagyarA- - nyű sertéshízlalásra rendezke­dett be 15—20 db disznót tart az ablakom alatt. Nemcsak a si- valkodás zavarja a család nyu­galmát, hanem a bűz, a legyek mllsiárdja — különösein nyáron egészségrontó ez az állapot. A lakáshivatal javasolta, hogy mintán máshol lakást ki. Utalni nem tud, forduljak a vá­rosi tisztiorvoshoz, ö kijött és a látottak alapján kötelezte Kin Jóasef bérlőt az ól lebontására és az állatoknak a lakástól húsz méterre való elhelyezésére. A határidő ez év május 15-é volt. Kin József a határozatot a me­gyei Közegészségügyi, JárVálfy- 5 ügyi Állomásnál megfellebbez­te. Ott az akta május 18-től jú­lius 19-ig pihent, akkor 546—2/ 1958. szám alatt dr. Szekeres Já. nos közölte, hogy nem egészség- ügyi (!?), hanem jogügyi dólogTól van szó, ezért a városi tisztior­vos határozatát hatályon kívül helyed. Július 22-én az Egész­ségügyi Minisztériumhoz for­dultam. Minisztériumi utasítás­ra dr. Szentkereszti László, a KÖ.1AR igazgatója a* ügyet 546-4/1958. szám alatt átadta Gyula Városi Tanácsa VB Igaz­gatási Osztályához. Innen szin­tén kijöttek és megszemléltek bennünket és 1899 10.1958. szám alatt panaszunkat a műszaki osztálynak adták át Onnan Is kijöttek, szemrevételezték és végre küldtek egy határozatot, melybon utasították Kin Józse­fet, hogy a lakrészünk alatti ú- lakban az állattartást azonnal szüntesse meg. Kin ezt Is meg . íellobbeztette dr. Sál István ügyvéddel. Az ügyvéd, miköz­ben ml már betegei vagyunk az egészségtelen állapotnak, azt ál­lította a fellebbezésben, hogy jogtalan a követelés, mert az ablak alá semmiféle sertésól nincs építve. Ezek szerint a vá­rosi tisztiorvos, az igazgatási osztály és a műszaki osztály dol­gozói kápráaatot láttak, s azt rögzítették le jelentéseikben? Még a kívülállóknak is való­színűtlen ez. Az ügy ilyetén va­ló kezelése miatt nagyon el va­gyok keseredve. Most a Békés megyei Tanács VB Építési és Közlekedési Osztályán fekszik a 1899,'10 1958. számú fellebbe­zés. Az ólak engedély nélkül é- pilltek és mégis mi szenvedjünk miattuk? Vajon meddig? KOVÁCS JÁNOS Gyula. Készülődés Télapóra és karácsonyra Az édesség boltok és a KÖZÉ RT.ek már megkezdték készülő* désüket, hogy méltóképpen, áruval megrakott polcokkal várják a vevőket. A Télapó napjára és a k arácsnyi ünnepekre tizenkét féle módon összeállított ajándékkosár aka-t és csomagot hoznak forga­lomba. Az élelmiszeripar Is a ta valyinál lényegesebben t"bb ídénycikket küld az üzletekbe. E bben az évben csaknem 350 va­gon szaloncukrot árusítanak. E zek között kétféle minőségű cso­koládéval bevont szaloncukor Is kerül forgalomba. Míg tavaly nagy gondot okozott a csomagolópapír és a kartondoboz, most «S nemcsak, hogy megoldódott, hanem több új módszer alkalmazásá­val növelni lehet a csomagolás vá lasztékát is. A szaloncukrot egy­két kilós dobozokban árusítják, valamint elkészült hét vagon üre­ges és tömör csokoládé-figura Is. A nagykereskedelem áruraktá. raiból már megkezdték a szállítást az édességeket árusító üzletek­be. Azok, akik már most akarják beszerezni a szaloncukrot és más egyéb csokoládé-árut, máris bőséges árukészletben választhatnak. lel rá egy másik, majd egy har­madik, Az utcákon munkába siető em­berek. A nap is kibukkan a fel­hők mögül, A fénye élesen meg­világítja a fehérre meszelt házak falát. A Rákóczi Termelőszövetkezet irodájának kéményéből vastag, fekete füst gomolyog. A földmü- vcsszovetkezet boltjának redő­nye fürgén kúszik fel. Az italbolt ajtajában fiatal férfi áll, a kocs­mára». A megszokott, mindennapi kép ez De ha belépünk az irodákba, ak­kor látjuk, hogy mindenütt serény munka folyik. Az iskola első osz­tályában talán most tanulják az ábc-t, a másik osztályban pedig éppen arról mesél a tanító néni, hogy milyen különbség van a ré­gi és a mai gyermekkor közölt. A harmadik osztályban meg arról írnak dolgozatot, hogy milyen élete volt egy édesanyának a múltban, s milyen van ma. A Rákóczi Tsz irodájában * zárszámadást készítik. Ide térünk be ml Is. Az összetolt íróasztalok körül többen ülnek. Az emberek előtt sűrűn teleírt papírlapok he­vernek. Egy év munkájának gyü­mölcse fekszik itt számokban. Az írógép szünet nélkül kattog. A tagok munkaegységét összesítik. ,. Bareuzkl László., &/.1 számolja, hogy mennyi búza és kukorica jut égy munkaegységre. — Mit mutat a végösszeg? —■ Nem rossz most — mosolyo- dik el. —- A tagok meg lehetnek elégedve! — Vjjával a számoszlo­pokra mutat. — Négy kilogramm búza, és négy kilogramm tengeri. — Forintban mennyit? ér egy munkaegység? — A végösszeget még mean tud­juk pontosan, de úgy számoljuk, hogyha a dohányt beszállítjuk és megkapjuk annak Is az árát, meg lesz a 40—45 forint. —■ Készpénz? — Az ia lesz 20 forint. Több is lett volna, de a dohány keresztül­húzta a számításunkat. A száraz időjárás miatt első osztályú nem sok lesz benne. — A répa hogy fizetett? — A betervezett mennyiséget, így aztán cukrot 21 dekát osztunk munkaegységenként. Szabó Gábor, a zárszám adásd bizottság másik tagja az asztal végénél ül. Előtte hosszú számosz­lopok. Erősen töri a fejét valamin. — Nem stimmel? — kérdezzük. — Nem, pedig ennek vágni kéne! Aztán újra nekigyürkőzik, hogy megkeresse a hibát. Az asztal túlsó végénél Szaba­dos elvtáns, a bank munkatársa a mérleget készíti. — Hit mutat a mérleg? — Nem lesz ráfizetés — mutat a számokra —, elég jól alakul. Nagy Lajos, a tsz elnöke Szlau- kó János könyvelővel beszélget. — A héten meg kell kezdeni a kukorica és a búza kiosztását — mondja az elnök. — Ami a ta­goké, hadd vigyék. Az elnöktől tudjuk meg azt is, hogy december 1-re elkészítik a zárszámadást teljes egészében. — Ügy számoljuk — mondja —, hogy karácsonyra mindent meg­kapnak a tagak. — Milyen munka van most a tsz-ben? — Az eső» idő beálltával Jól megpuhult a dohány és most azt csomózzuk. A búza, őszi árpa és takarmánykeverék már szépen zöldül. Sikerült Idejében elvetni. A föld nagyrésze is fel van szánt­va.,, Mí.' — A gépállomás «rántotta? — Részben. De nekünk is van egy traktorunk és az is segített. Az idő közben délfelé jár Az iskola udvarán megszólal a harang mély kongáea. A tante­remből gyerekek tódulnak ki. Az utca ajtóban soriba állnak. Né­hány kedves szó a tanító bácsitól, a máris mennek hazafelé. A házak közt ételszag terjeng. A bolt fe­lől siető asszonyok a bevásárlás­ból jönnek. Mindenki siet haza, hogy a délelőtti munka után el­fogyassza az ebédjét. Valahol megszólal egy rádió. Az utcákon keiékpárok, motorkerékpárok. Egy pillanatra megélénkül az élet, majd déli csend telepszik a kamu ti házak közé. janvtyifc Tibor „A MAGYAR TANÁCSKÖZ­TÁRSASÁG" címmel tart elő­adást Mód Aladár egyetemi tanár december 11-én Békéscsabán, az MSZMP békéscsabai székházá­ban.-o­ÜJ JÁRÁSI SZÜLŐOTTHON NYÍLT MEDGYESEGYHÁZÁN Medgvesegyházán, a* egykori kastélybán 20 ágyas Járási szülő­otthont rendezett be a községi ta. nács. Az átalakítási munkákat már befejezték és a szülőotthont november 36-án átadták rendel­tetésének. Sokszáz ősi pásztorszólást gyöiiölt egy Békés megyei néprajzkutató A Békés megyei puszták pásztorai­nak életébál és hagyományaiból dr. Oláh Andor békéscsabai orvos, nép- rajakutató értékes anyagot gyűjtött össze. Megörökítette a körösközi, a sárréti é* a mezőhegyes! legelők öreg juhászainak egykori tudományát, és sok száz feledésbe merült szólás-mon­dást, népi kifejezést jegyzett fel. A kutatónak különösen 3. Tóth Sándor, zsadányi öreg juhász mondott sok szép régi kifejezést, és 6sl hagyo­mányt. A régi pásztorok például azt mondták a szélviharra: a sárkány súg: a nagy evőre: farkasgyomrú; a fé­lénk, gyámoltalan emberre; monyólc- leilcű: a soványt glndár-embernek ne­vezték. A puszta fiának elég Ideje volt az elmélkedésre, amit Így fejezett ki: töröm a csürhejárást. ősszel „ha- burcolt”, amikor a sarat gázolta; a fe­csegő természetű pedig „elárulta ma­gát, mint a haris.” A pletykáié asz- szonyokat úgy jellemezték: fújják a klgyókövet, de: az Igazmondás, nem megszólás — tartották. A régi pásztorszólásokról a gyűjtő tanulmányt irt egy készülő magyar népnyelv! szótárba; KŰT ÉPÍTÉSÉRE 200 EZER, villanyhálózat bővítésére 140 e- zer, járda építésére 102 ezer, au­tóbusz-váróterem. építésére 25 ezer forintot fordít ebben az év­ben a füzesgyarmati községi ta­nács. “O­SZÁZ HOLDON VETNEK KAPÁS LUCERNÁT A lüzesgyamiati Vörös Csillag Termelőszövetkezet ebben az év. ben 50 holdon vetett kapás lucer­nát. A tsz tagjai úgy döntött' hogy mivel a lucerna jól sikert ebben az évben az 50 hold vetést 100 holdra emelik.-o­ANDRÁS-NAPI BÁLÁT ren­deznek a szeghalmi Péter András gimnázium diákjai. A bálát a KISZ-fiaialok nyitótáncával kez­dik meg.-o­KIÁLLÍTÁST RENDEZNEK a békésszentandrási KISZ-szervezet kézimunka-szakkörének munkái­ból. A kiállítást előreláthatóan eb­ben a hónapban nyitjáit meg. “O* NEGYVENKÉT FORINTOT osztanak mnukaegységenként * békéscsabai Szikra Termelőszö. vet kezeiben.-o­A BÉKÉSCSABAI ÁLLAMI ZENEISKOLA hangversenyter­mében folyó hó 27-én, csütörtö­kön este fél 8 órai kezdettel ka­marazene-estet adnak a Debrece­ni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola művésztanárai. Műso­ron Beethoven, Mozart és Schu­bert trio. Közreműködnek: P, Nagy Hona (zongora), dr. Szabó Ernő (hegedű), Erdész Mihály (gordonka). Műsorismertető: Zsa- don Antal. A hangversenyre a ze­neiskolai bérletek érvényesek. A FŐVÁROS FELÉ haladó gyorsvonat egyik fülkéjében két csinos hölgy ült. Hall­gatagon nézték az elfutó tijat.Gyönyörköd- tek az őszi napfény színpompás játékában és élvezték a vonat gyors, egyenletes ro­hanását. Később a feketeszemű hirtelen felkapta fejét és a barátnője felé fordult. — Mondd, hogyan mehetsz hozzá olyan idős emberhez? A megszólított közömbösen nézett a ba­rátnőjére: — Nézd, igaz, hogy tizenhat évvel idő­sebb, de szeret engem, és az Ízlésem szerint tervezte a családi házat is. Már az építést is megkezdte. Tudod, komoly ember, jó ál­lása van, és nem engedi majd, hogy én is dolgozzam... — Ne erről beszélj — vágott közbe a fe- keteszemü —, ezt már százszor elmondtad. Mondd, hogyan tudsz egy életre olyan em­beré lenni, akit ráadásul nem is szeretsz? Nem érzed magad majd sárbatiporva, meg­alázva, mint aki pénzért, kényelemért adta el magát? Emennek az első pillanatban válasz he­lyett ijedten meredt kék szeme a barátnő­Olyan nehéz a döntés?... jére. Gondolatat zavartan ugráltak ide-oda. Kissé megdöbbentették a kérdések, a kö­nyörtelen következtetés. — MIRE VÁRJAK? — szólalt meg inge­rülten. — Alig van olyan férfi, akibe sze­relmes lehetnék. Akit eddig szerettem, az vagy nem szeretett viszont, vagy valami más akadálya volt a boldogságunknak. Ha pedig olyanok közül kell választanom, akik szeretnek, de én nem, akkor már csakis ah­hoz megyek, aki mellett nem lesz gon­dom... — Nem, nincs igazad — Ingatta a fejét a feketeszemű huszonegy éves vagy, van még időd arra, hogy megtaláld azt, akivel boldog leszel. — Késő... Feri már építi a házat. Evek óta abban a tudatban él, hogy hozzáme­gyek. Nincs lelki erőm eléje állni, és meg­mondani az igazat. Tudod te is, sokszor el­halasztottam már az esküvőt, $ 6 egyre tü­relmetlenebb. A tavasszal hozzá kell men­nem és kész. Különben is képzeld el: egy budai kis ház, kerttel, a kertben virágok, kényelmes berendezés, modern háztartási * gépek, alig lesz otthon dolgom... ’ j — Ne folytasd! — csattant fel a barátnő I *- undorodom az egésztől. Én nem tudnám j megtenni. Az egész úgy tűnik előttem, ] | mint egy vásár. Biztos vagyok benne, hogy í ráfizetsz, boldogtalan leszel, és a férjed is ! az lesz, mert előbb-utóbb észreveszi, hogy j nem szereted. Azt nem lehet eltitkolni. í — Majd játszok, értek hozzá! — rántot- !; ta meg a vállát a férjhezmenő. í — De önmagadat nem csaphatod be so- . j ha! ’ A VONAT TOVÁBB CSATTOGOTT, a ;j két barátnő pedig önfeledten vitatkozott. • Annyira belemelegedtek, hogy észre sem ! vették az állomást. A fékezéssel járó zök- ’ kenés rázta vissza gondolataikat. A peronon egy középkorú, aggódó tekin- ] ’ tetű férfi állt, kezében egy csokor virággal. Udvariasan köszöntötte őket. A feketeszemű hidegen' nyújtotta a ke- ; ’ zét, majd mindhárman eltűntek a tömeg­bem . A vita még nem dőlt el, s hogyan dől el, ;; talán sosem tudjuk meg. <> De vajon kinek lesz igaza? bo — zó ’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom