Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. november 26., szerda Van, aki törődik a dolgozó asszonyok gondjaival Látogatás a Békéscsabai Ruhagyárban A Békéscsabai Ruhagyárban fürge ujjak szabják, varrják a szebbnél szebb férfiingeket. Egy- egy teremben ha végignéz az em­ber, nem lát mást, csak piros, kék, sárga fejkendőket, szőke, barna hajakat. Valamennyien varrógép fölé hajolva, elmerülve dolgoznak az első műszak asszonyai, lányai. Mert itt valamennyien nők van­nak, csak elvétve lehet egy-egy férfit látni. Ezek is vagy szerelők, vagy éppen teremmesterek. Az egyik fiatal szőke asszony ügyes ’ jjait nézzük, szinte másod­percenként kerül ki a kezéből egy anyag. Mindenki egy-egy reszor­ton dolgozik, 8 amíg az ing elké­szül, sok-sok fürge ujjú nő kezén megy keresztül. A szőke asszony észre sem ve­szi, hogy figyeljük, csak akkor rezzen fel, amikor közelebb hajo­lunk hozzá, s munkájáról, gond­jairól, bajairól érdeklődünk. — Gondért, bajért nem kell ne­künk sem a szomszédba menni, van nekünk is bőven. Két gyer­mekem van nekem is. Reggel, mi­kor jövök, hozom magammal a bölcsődébe, műszak után viszem őket. Az nagyon jó, hogy itt van böcsőde, óvoda. Ez sokat segít raitunk. nem kell sokat fizetni ér­tük, és jó helyen vannak, enné] jobbat talán még sohasem talál­tak ki. Én nagyon meg vagyok e- légedve vele. — A szakszervezet segít-e az Otthoni gondok könnyítésén7 — A szakszervezet? — ismétli a kérdést. Nem is tudom mi volna velünk, ha olyan intézmény, és ott olyan lelkiismeretesen dolgozók nem volnának, mint nálunk az üb- ben. Van mosógépünk, pórszí^ópk,, parkettkefénk. Ez nagoyn sokat segít a nagytakarításban. Én is 1- génybe veszem, ha rám kerül a sor. Egy délelőtt, vagy délután — attól függ, melyik műszakban dol­gozom — elvégzem a nagytakarí­tást, nagymosást. Az üzemi bizottsághoz egy 'asz- ^izonyka nyit be. — Marikám, nem tudod ml van azzal a házassági segéllyel, amit a múltkor hoztam? — De igen, mondd meg, hogy műszak után jöjjön be a pénzért. Nagy elvtárs, az igazgató már a- láírta. — Még azt szeretném mondani, hogy egy gyorssegély kéne Süli- nének, mert már egy hónapja be­teg. Két családja van, férjétől el­váltán élnek és segíteni kellene rajta. A napokban meglátogatom megint. — Vágner Mártonná bizalmi — mutatja be a fiatalasszonyt az ad­minisztrátor. — Itt minden bizalmi ilyen lel­kiismeretesen foglalkozik a tag- j faival, mint Vágner né? • Nagyon-nagyon lelkiismerete­sen dolgoznak. Minden dicséretet megérdemelnek. Ügy ismerik a hozzájuk beosztott szaktársnők problémáit, mint a sajátjukét. A szakszervezeti bizottság szo­rosan együtt dolgozik a nőtanács- csal. Nagyon sokat segít a nőtanács a szakszervezetnek és forditva Is. Nemrégiben az egyik családnak segítséget kellett nyújtani, össze­fogott a két szerv, és mindent megmozgattak, hogy sikerüljön. Ugyanis arról volt szó, hogy Nagy­éri Józsefné, egyik szaktársnő megbetegedett. Fertőző tüdőbeteg lett, és két kis gyermeke van. Kü­lön él férjétől, s neki kellett gon­doskodni a két kis gyermek elhe­lyezéséről, míg a kórházban van. A nőtanács és a szakszervezet vállalta ezt a feladatot. Addig jár­tak, míg Nagyérinét szanatórium­ba, és a két gyermeket pedig kol­légiumba el nem helyezték. Most azon dolgoznak, hogy a fenyőfa- ünnepségen a maguk szerény kis ajándékával minden 10 éven aluli gyermeket megajándékozzanak. Tea-estéket, vacsorákat rendez­nek, és a bevételből ajándékot vá­sárolnak; Törődik a szakszervezeti bizott­ság a munkásasszonyok gondjai­val, bajaival. Talán fel sem lehet­ne sorolni, hogy hány és hány problémát oldottak már meg. Nagy könnyítés az üzemi konyha is. Hiszen naponta 360—330-an ebédelnek. Különösen azoknak hálás dolog, akik Vidéken laknak és nem járnak haza naponta. Egy- egy ebédet négy.forintért kapnak. Elég kiadós és jó. De az üzemi bi­zottság, még ennél is jobbat akar ' ; • GTij >. 11 iiüu Ji: i nyújtani. Eddig ugyanis úgy volt, hogy a nyersanyagot nem az ti­zem szerezte be, hanem az Üzem- élelmezési Vál’alat, s azt főztek, amit kaptak. 1959-ben már a be­szerzést Is az üzem vészi, s Így elgondolásuk szerint még kiadó- sabb, ízietesebb ebédet tudnak készíteni. Nagy könnyítés volt az is, hogy a szakszervezet több száz tüzelő­utalványt osztott ki a dolgozók­nak. Nemcsak azért, hogy nem kellett félnapokat a TÜZÉP-en állni, mig rákerült a sor, hanem azért is, hogy egy-egy négyszáz forintos tüzelő-utalvány árát egy fél év alatt vonják le. s szinte észrevétlenül fizetik ki és megvan Jóirészt a téli tüzelőjük. Lehetne sorolni az üdültetéstől, a munkás­védelemtől. a lányszállásig min­dent. De ez a néhány tény is azt igazolja, hogy a Békéscsabai Ru­hagyár üzemi bizottsága minden igyekezetével azon van, hogy se­gítsen, könnyítsen a dolgozó nők helyzetén. Csepkő Eta---------------------­------------­---------------------------------­A békéscsabai nőtanácsok életéből A városi nőtxnács, eltérően attól a gyakorlattól, hogy nőianácso- kat a termelőszövetkezetben csak a tsz-asszonyok alakíthatnak, most területekhez köti. Az első ilytn kísérlet november 9-én volt, amikor is a Kossuth Tsz területén alakítottak nőtanácsot. Ide nemcsak a tsz-asszonyokat hívták meg, hanem az egyéni pamsztasz- szonyokat is. A 11 tagú vezetőségből kettő egyéni parasztasszony. Rövid félhónapos működésük alatt már kétszer tartottak vezetőségi ülést, ahol elhatározták, hogy még a hónap végéig teaestet rendez­nek, melynek bevételéből a fenyőfa ünnepségen megajándékozzák az ott lévő iskola gyermekeit. Ugyanakkor egy játékkészitő szakkör alakítását Is tervbe vették. A Kossuth Tsz területéhez hasonlóan más termelőszövetkeze­tekben is hasonló módszerekkel alakítanak nőtanácsokat. így töb­bek között december 14-én a Béke Tsz területén. —o— A III. kerületi nőtanács helyiségében 24-én, hétfőn játékkészitő tanfolyam indult. újság a U€tgtftM6agßct4v II ciprusi helyzet újabb fejleményei Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága kedden kezdi meg a ciprusi kérdés vitáját. A görög küldöttség határozati javaslatot terjesztett be, amely felszólítja a brit kormányt, hogy egy demok­ratikus és tényleges önkormány­zati időszak letelte után vezesse a ciprusiakat a függetlenségi stá­tusz kialakuláséhoz. Megfelelő garanciákat kellene nyújtani — hangzik a határozati javaslat — a török kisebbség védelmére és a sziget igazgatásában való részvé­telére. □ ►­1 Daily Express Ghana és Guinea tervezett egyesítéséről A Daily Express jelenti nagyon feltűnő beállításban. Súlyos megdöbbenést és felhá­borodást váltott ki Angliában és a többi Commonweatth-országban a ghanaí miniszterelnök Dr. Nkrumah kijelentése, amely sze­rint Guinea miniszterelnölcével el­határozták Ghana és Guinea egye­sítését, amely a nyugat-afrikai államok uniójának magva lenne. Az egyesítés a következő kérdése­ket veti fel: L Van-e Joga dr. Nhnunah­mak idegein területeit behozni a brit nemzetek család iába a Commonwealth országáé meg. illető össze« jogokkal? 2. Hs igen. van-e joga ehhez még mielőtt tan < o kozott vol­na a khó.iynkvei és a Com. ; momveaHh töhhl tártaival, s megszerezte v«*m beleegve- zéshkerf? 1 A határozati javaslat értelmé­ben az ENSZ közgyűlés elhatároz­ná, hogy öt ország képviselőiből jószolgálati bizottságot létesíte­nek, hogy minden érdekelt féllel együtt megfelelő módon közre­működjék ezen határozati javas­lat keresztülvitelében, amelyről meghatározott időben jelentést tenne a közgyűlésnek. I Az AFP hétfő esti jelentése szerint Nicosiában a hétfő dél­utáni órákban incidensekre ke­rült sor. Több brit katona kisebb sérüléseket szenvedett, amikor megpróbálták szétszórni a főleg fiatalokból álló tüntetőmenet fel­vonulását. A tüntető középiskolás lányok kézzel-lábbal szembesze­gültek, amikor az angol katonák megpróbálták elvenni tőlük fel­iratos tábláikat. A tiltakozó menet a szétszórás után négyszer újból felfejlődött. A tüntetést csak há­romszáz katonának sikerült vég­legesen megszüntetnie és csupán a kijárási tilalom kihirdetése u- tán a fiatal tüntetők kö^ül állító­lag többen magsebesültek. Angol versengés Jordániában Az A1 Ahbar című libanoni lap írja a jordániai angol—ame­rikai mesterkedésekről: Ammanban az amerikai és az angol imperialisták nyíltan har­colnak a befolyásért. Az amerikai­ak kezükbe akarják kaparintani a jordániai hadsereget. Nagyszá­mú amerikai tiszt van Jordániá­ban azzal az ürüggyel, hogy a jordániai tiszteket kioktassák az amerikai fegyverek használatára. Az amerikaiak az úgynevezett gazdasági segéllyel vásárolják meg Jordánia uralkodó rétegét. Az angol imperialisták viszont nem akarnak lemondani Jordá­niáról. Céljaikra felhasználják Husszein királyt is. Husszein ki­rály követelte a parlament elnö­kétől, hogy a parlament nevében mondassa le a rifaj kor^ánvt és ezáltal nehezítse meg a kormány további együttműködését az ame­rikaiakkal. Husszein hivatalosan követelte Angliától: kössenek egyezményt, amely a régebbi egyezményeknek megfelelő pénzügyi segítséget biz­tosítana Jordániának. Szudán felül akaria vizsgálni az Egyesült Államokkal kötött segélyegyezményt A középkeleti hírügynökség hétfői jelentése szerint Szudán fee Oil fogja vizsgálni az Egyesült Államokkal kötött segélyegyezmé- nyét annak a jelentésnek a fényé ben, amelyet Ahmed Kheir, szu- dáni külügyminiszter most készít. A hírügynökség szerint Vahab tábornok, belügyminiszter, aki­től a fenti bejelentés származik, kijelentette: ha a jelentés alapján kitűnik, hogy az egyezmény ellen,étben áll Szudán szabadságával és méltóságával, akkor o szudáni kormány a kérdést megvitatja antr Egyesült Államokkal. A TSólpáA J^áAl {óMad&imi inúttfd A testvéri Bolgár Népköztársaság dolgozói hatalmas eredményeket értek el a szocializmus építésében a felszabadulás napja; 1544. szeptem­ber 5-e óta. A múltban az ország lak osságának majdnem 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. Az Ipar, főként a nehézipar nagyon fejlet­len volt. Az ötszázéves török Iga megállította az ország fejlődését. A szabadságszerető bolgár nép sok-sok vért hullatott, hogy visszanyerje véglegesen függetlenségét. 1544. szept ember 9-e óta a nép az úr hazájában. A munkásosztály és pártja — megszervezve az egész dolgozó nép össze­fogását — nagyszerű eredményeket ért el. Bulgáriának ma jelentős ne­hézipara van. Rudozent, Krldzsall, DJmitrovgrád gyáróriásai ezt bizonyít­ják. A közelmúltban magyar újsági ró küldöttség tagjaként — Cserei Pál elvtárssal együtt — « baráti ország nagy részét bejártam. Gigantikus víztárolókat és erőműveket, bányákat, ércdúsítókat, feldolgozó üzemeket mutattak be a bolgár vendéglátók. Mindezt a felszabadulás óta alkották a baráti Szovjetunió segítségével. A mezőgazdaság Is igen elmaradott volt a múltban. Ma mindenütt virágzó szocialista nagyüzemek vannak a bol­gár falvakban. Gazdagodik, művelő *ik a bolgár nép. Mindezt a párt ve­zetésével érték el. A párt és a nép ös szeforrva, azon munkálkodik — mi­ként ezt Todor Zsivkov elvtárs, a B olgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára a magyar úísáeíró küldöttség látogatása alkal­mával adott interjújában mondotta —, hogy megteremtsék & kommuniz­musba való átmenet anyagi, teehnlk ai, gazdasági és ideológiai feltéte­leit. A Békés megyei Népújság cikkek és riportok sorozatában számol maid be olvasóinak a bulgáriai út t anasztaiatairól. Elsőnek a bolgár forradalmi, kommunista mozgalom történetéről írunk. I. Szófia központjától pár­száz méterre a Ruszki körúton, az Alexandr Nyevszki székes- egyház közelében van a bolgár forradalmi múzeum. Véffiglár- tuk a termeket, hogv megismer­jük egy hős nép dicső forradal­mi harcait. A szocialista forra­dalmi mozgalom Bulgáriában a XIX. század végén lángolt fel. A múzeumban megvan az 1885- ben kiadott „Korunk útmutató­ja” című marxista folyóirat. Di- miter Blagoev vezetésével 1891- ben alakult meg a szociálde­mokrata párt. Megvan itt a párt szervezeti szabályzata és prog­ramirata. Sárguló könyv — Bla­goev írta — hirdeti: „Mi a szo­cializmus?” A pártszervezet ha­marosan két szárnyra szakadt, a reformisták aknamunkáia kö­vetkeztében. A forradalmi szárny vezetője, Blagoev ter­jesztette Bulgáriában Lenin esz­méit. 1904-ben egyesült ismét a két irányzat. A múzeumban féltve őrzik az 1905-ös forrada­lom emlékeit, amelyek sztráj­kokról, tüntetésekről tanúskod­nak. Georgi Dimitrovnak ekkor már jelentős szerepe volt a munkásmozgalomban. Itt van­nak mint féltett ereklyék, azok a vörös zászlók, amelyek alatt 1905. május elsején felvonultak a bolgár proletárok. Az 1910- ben tartott választások alkalmá­val már jelentős sikereket ért el a párt. 1912-ben Szliven városá­ban győztek a kommunisták a választásokon. Ezek a ténye-k bizonyítják, hogy a Bolgár Kommunista Pártnak mély ©éberei vannak a dolgozó népben. A balkán há­borúk idején a békeharc élvo­nalában küzdöttek a kommu­nisták. Különösen fellendült Bulgáriában a forradalmi moz­galom 1917-ben, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ha­tására. Ezernyi emlék látható a múzeumban ebből a korszakból. Eredeti fényképek, dokumentu­mok, a háborúellenes agitáció maradványai megrázó emlékek. Egy megfakult fénykép asszo­nyok lázadását örökítette meg, rongyos ruhájú, beesett arcú, de lángo’ó szemű proletárasszo­nyok tüntetéseken követelték, hogy ne küldjék mészárszékre, háborúba férieiket, gyermekei­ket. Más fényképek tanúskod­nak a népei’enes tisziek gaztet­teiről. Felkoncolt, agyonlőtt, bestiálisán megcsonkított kato­nák tetemei az osztályellenség brutalitását hirdetik. 4 múzeumban megvan­nak a Hl. Internacionáiéval kapcsolatos emlékek is. 1919 óta a párt neve: Bolgár Kom­munista Párt. Üi programja a proletárdiktatúrát hirdette, jel­szava a fegyveres felkelést. A magyar proletárdiktatúra is nagy hatással volt a bolgár munkásokra. Ma is megvannak azok a fotok, amelyek a bolgár munkások szolidáris tüntetései­ről készültek. Az úri rendszert

Next

/
Oldalképek
Tartalom