Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

1958. november 28., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Átvették a mesterlevelet Jókedvű kisiparosok gyülekez­tek tegnap, kedden dél leié á KIOSZ békéscsabai székházénak kistermében. — Sikerültl — hallatszott Itt is, ptt is. Igen, sikerült, s ezek a kis­iparosok azért jöttek, hogy átve­gyék a mesterlevelet. Érthető hát, hogy miért örültek. Igaz, a 17 Vizsgázó közül ketten nem felel­tek mag, a többiek azonban, akik lelkiismeretesen tanultak, tegnap Jókedvűen várták, hogy átvegyék a vizsgák jutalmát. Elérkezett a vá'va várt pillanat Plen-ter Izajos, a KIOSZ me­gyei titkára szólt először az új mesterekhez. — Tíz év óta most került sor Isme: mestervizsgákra, ami a kis­iparosság jó hímevét szolgál ja. A párt és a kormány megbecsüli és számít a kisiparosok munkájára, hiszen a dolgozó nép egyre növek­vő igényeinek kielégítéséből je­lentős rész hárul a kisiparosságra Is. Majd ezután arra kérte a jelen- ~ leyÓKet, hogy a szürke hétközna­podon is hasznosítsák-minaazt, a- mit a mestervizsgára tanul bak. Ezután átadta a mesterleveleket. D_mcsátt Páiné szarvasi fodrász, Rács Béla magyarbániliegyesi fod­rász, Truczán Mihály elek! fod­rász, Hajdú Igináczné dévaványai ' drász, Náfrádi László csanád- ,/áoai fodrász, Reményi Adolf tótkomlósi kárpitos, Pálinkás Andrásné békéscsabai kárpitos, Gaál István szarvasi lakatos. Vi­rág Imre sarkadi lakatos, Jenei Károly sarkadi kovács, Ancsin János békéscsabai műszerész, Ad-amifc Gy ula gycmai músze ész, Latorcai János békéscsabai mű­szerész, G.ecSüi, László gycmai asztalos és Szokodorán József eleki asztalos boldogan vette át a m«*st '»rtevelet.'- ■ tv Gv-ebnár Jánasné, a városi nő­szövetség titkára a nőszövetség és S Városi pártbizottság nevében üdvözölte az új mes ereket. Szo­kodorán József, g? új mesterek nevében megígérte, hagy tovább­ra is becsületesen dolgoznak és veszik ki részeket a lakosság igé­nyeinek kielégítéseiből. Nagy táPf>sal fogadták a jelen­lévők Pálinkás Andrásném-ak, Bé­késcsaba első kárpitos mesterének szavait, aki a mestervizsgára ké­szített sez'ont a Fóti Gyermekvá­rosnak ajándékozta. A jövő hónapban folytatódnak a mestervizsgák, s ekkor mintegy 80 kisiparost vizsgáztatnak. 1960 dec?mb°r 31-ig a mg ve mintegy ezer ktsipa,rosán°.k ^e'1 még meg­szereznie a mesterlevelet. A k»z- dés jól s;k°rüH, valószínű a foly­tatás is jó. lesz. (P. p t Megkezdték a nagyobb vidéki vasútállomások világításának korszerűsítését A MÁV hozzálátott a nagy vi­déki pályaudvarok világításának korszerűsítéséhez. Majdnem min­denhova fénycsövek, higanygőz­lámpák kerülnek és sokhelyütt a vágányok felé hajló ostornyelee jtandalábereket, többkarú oszlopo­kat szerelnek fel, hogy biztonsá­gosabbá tegyék a vasutasok mun­káját. Természetesem több fény világit majd az állomásépületek belső térségeiben is. A munkála­tokat már megkezdték, s folya­matosam végzik a szerelést. A jövő esztendőben 14—15 na­gyobb balatoni állomásion már fénycső világít. Vahifa és papír — fűzfavesszőből Megyénk területén 443 hold,1 egy—másfél évtized múlva, mikor leginkább összefüggő táblákban a telepítést kiírt iák, ló humuszos van fűzfavessző telepítve. Bizo- talaj áll más növények rendelke- nyára többekben felmerült már zésére. a kérdés a fűzfavessző táblák lát­tán; nem tudtak valami haszno­sabb növényt vetni ezekbe a, föl­Két—három évvel ezelőtt a kül­földi piacok csak készárut, vagyis kész kosarakat, fonott székeket dekbe? Nem. Azok a földek ugyan- ,. ,. , , ,, v vettek fel. Azóta egyre nagyobb is. amelyebbe a F>'zf8lr,t<>rmí>iő Vállalat fűzfavesszőt telepített, nemigen alkalmasak más növé­nyek termesztésére. Például a vál­lalat köröstarcsai telepe is 236 hold, főleg kiélt parlagveszélyes területbe telepített fűzfavesszőt A fűzfavessző telepítés érdekes­keletje van a fűzfavesszőnek. A Fűzkitermelő Vállalat köröstar­csai telepe az idén 170 mázsa fe- I hér export vesseőt készített elő szállításra. Az ez évi termésből jövő év június végéig 3 vagon fe­hérvesszőt és 15 vagon zöldvesz- szőt készít elő exportra. 5 végül Bevált-e a sorfejés a Csárdaszállási Állami Gazdaság tehenészetében ? A Békés—Csongrád megyei Ál- j lanti Gazdaságok Igazgatósága által kiadott tejtermelésí verseny összesítőjén megyénk egyik ke­termeiésben beállt növekedéí 5407 liter, vagyis a harmadik ne­gyedévben tehenenként 34.6 liter- rel növekedett a tejtermelés. vésbé ismert gazdasága — a csár- j — A sorfejés — az effykarú daszállási — a negyedik helyet munka — bevezetése mit eredmA­foglalja el. Az éves tejtermelési nyezett? sége az, hogy — ha valami káros még egv érdekesség: a fonásra betegség el nem, pusztítja — 10— 15 évig nagy értéket, sőt valutát alkalmatlan fűzfavesszőből papír ítészül. A Szentendrei Papírgyár is terem. Egy hold telepítés éven- kísérletei szerint ugvanis a. fűzfá­te belföldi fogyasztásra 19 ezer—is ezer forint értéket ad, Ráadásul hói elég.. jótniBŐságű*i csQtpágőlór papír készül. tervét október 31-ig 98.6 száza­lékra, az állammal szembeni kö­telezettségét pedig 124.2 száza­lékra teljesítette. Szép eredmé­nyek ezek, különösen, ha figye­lembe vesszük, honnan indult el ez a gazdaság s hol tart ma. A korábbi években állandóan kísértett itt a takarmányhiány, és a munkásvándorlás. Két év ó- ta azonban egyre jobban felejtik ebben a gazdaságban is a takar­mánygondot. A tehenészet részé­re a gazdaság fennállása óta e- gyik évben sem tároltak annyi ta­karmányt, mint az idéa Erről be­szél Kurilla Géza, a gazdaság ál­lattenyésztője. — Készítettünk ezer köbméter szilázst, főként őszi takarmánykeverékből. Nyersszelethől 70 vagon, száraz­szeletből 300 mázsa, takarmány­szalmából 4 ezer mázsa, lucerna­szénából pedig ötezer mázsa áll a szérűskertben. Abrakféléböl sem lesz hiány. Vetettünk 20 hold rozsot is legeltetés céljára, de az őszi szárazság miatt csak tavasa­szal hasznosíthatjuk. — A takarmány ellátás érezte­ti-e hatását a tett érmét étben? — Két adatot említek: 1957 harmadik negyedévében 135 ezer : 641,'" 1058 has onto < időszakéba»^ 141.048 liter tejet fejtek gulyása­ink. A tehéníétszSirt ’ afe ‘ említett két időszakban azonos volt. A tej­— A nyár folyamán a régi mód­szer szerint mindenki a saját normáját gondozta s fejte, a napi tejtermelés 1800 liter, 4 százalé­kos zsírtartalmú tej volt. Most viszont a gulyások egykarra, sor­ba etetnek—fejnek, így a napi tejtermelés átlagosan 1350 liter tej, 4.2 százalékos zsírral. A tej ilyen nagyarányú csökke­nése veszélyes dolog, mert hiszen tehenenként átlagosan napi 2.8 literrel kevesebb a termelés. Ezt nem lehet indokolni a nyári zöldről a téli takarmányozásra át­térés velejárójaként, mert akkor az tehenenként csak 0.5 liter le­het, ha az átmenet jól volt meg­szervezve. Később azonban, ami­kor a tehenek megszokják a téli takarmányozást, a tejtermelés fo­kozatosan visszaáll a régi szintre. Csárdaszálláson azonban nem ez történt. Á sorfejés elrendelése ó- ta a tejtermelés egyhelyben áll. Most már csak az a kérdés: mi okozza a csökkenést, amikor a te­henészet bőségesen el van látva takarmánnyal?- Vagy pedig meg­éri-e a sorfejés további folytatá­sa a tejtermelésben beállt veszte­séget? A iejőguiyásoh már kezdetben sem értettek •gyet a sorfe éssel ^ Ennek eredményességéről ugyan­is Setiki sem győzte meg őkelC^ megrendítő sztrájkok és pa­rasztmozgalmak bontakoztak ki az 1920-as é,-ek elején. A Sztamboljjszkij kormány, bizo­nyos reformokat engedélyezett, de ez nem elégítette ki a forra­dalmi népet. Ebben az időszakban a kom­munista párt befolyása nagy­mértékben megnőtt, De hiba volt, hogy nem fogtak össze a különböző haladó erők. 1923. június. 9-én a fasiszták puccsot hajtottak végre, Cankov került uralomra. A terror, a nyílt fa­sizmus ellenhatásaként^ 1923. szeptember 23-án a párt veze­tésével országos, felkelés rol> bánt ki. Dimitrov és Kolarav elvtársak álltaik a harc élén. Ma is megvannak a múzeumban azok a lövegek és egyéb más fegyverek, amelyekkel a felke­lők rendelkeztek. Bármilyen nagy volt is a forradalmárok hősiessége, a fasiszta túlerő fe­lülkerekedett. Festmények, raj­zok és más emlékek dokumen­tálják a kegyetlen fehérterrort. Egy híres festményt minden látogató megnéz: Andrej pópa, — ahogy a nép nevezte: „Vörös pópa" — felakasztását ábrázol­ja. A terror dühöngött, de a pártot mégsem tudták teljesen eltiporni. Dróthurkok és köte­lek. amivel a mártírokat akasz­tották megvannak, a zsákok, a- melyekbe a meggyilkoltakat dugták, foszlányaiban ugyan, de szintén megvannak. A Can- kov progromok mégsem tudták kiölni a népből a kommunista pártba vetett bizalmát. A párt mély illegalitásban, de tovább dolgozott, küzdött a kizsákmá­nyolok ellen a nép szabadságá­ért. 1927-ben megalakult a kom­munista párt vezette munkás­párt; (1938-ban ez a párt egye­sült a kommuni Aa, párttal.) A lipcsei Din.iírov-per bő a- nyiaiga a múzeurt nagyon, érté­kes része. Dimittv < divtára bá­tor szambeszéllása *. német fa­sisztáikkal, a bolgár, de az egész nemzetközi munkásmozgalom dicső eseménye volt. A soamyol polgárháború idején Is megnyil­vánult a bolgár párt mély in­ternacionalizmusa. Négyszáz Önkéntes harcolt- a spanyol harcmezőkön, százan életüket is áldozták. A Kommintern VII, kong­resszusán, 1935-ben Dimitrov elvtárs tartott beszámolót a fa­sizmus elleni harcról. Leleplez­te g fasizmust, megmutatta nép- eflenes. lényegét^ Egy bolgár művész szép festménye a VII. kongresszuson ábrázolja a szó­nok Dunitravoi,-o­A forradalmi moz­galom új, dicső fejezete kezdődőid meg. a második vi­lágháború kirobbanásával. 1941, június 22-én már megjelent a párt felhívása: ne vigyék a né­pet a. Szovjetunió elleni hábo­rúba! Bár Bulgária uralkodó osztálya nem üzent hadat a Szovjetuniónak, de gyakorlati­lag mégis kiszolgálta a német fasizmust. Ez év június 24-én a- lakította meg a hábígúeHenes szervezetet. Megkezdődtek a né­metek elleni szabotázsok. Sok a- nyag van ezekről a forradalmi múzeumban. . Megszólalt, mint a nép hangja a „Hrtszto Botev” rádió. Lát­hattuk Itt az első, partizánegy­ség.— amely már 1941. június végén alakult — fegyvereit, fel­szerelését. Iván Kozerevnek, az első. partizánnak a fénykénét kegyelettel őrizték meg. A szov­jet eitőemvősök érkezését a Bajkán és Rodope hegység ren­getegeibe, partizán csoportok üldözését Szófia utcáin szintén eredeti fénykének, dokumentu­mok alapján szemlélhettük. A fasiszta terror tobzódott. 1942- ben a kommunista oáit központi bizottságának öt tagját végeztéit ki. A nagy terror ellenéire még ez évben megalakult a Hazafias ArovonaL A sztálingrádi győze­lem után a Szovjetunió terüle­tén bolgár katonai egységeket szervezett a párt. Gyűrött né­met parancsokat olvasgattam a múzeumban, amelyek a parti­zánok kipusztításét írták elő. A fasiszták 62 millió 880 ezer !e- vát fizettek ki az árulóknak vén-díjként a partizánokért. A vitrinekben ma Is megvannak azok a nvugték, amelyeken 30— 50 ezer leva átvételét igazolták az árulók. Cankov belügymi­niszter csendőreit láttuk vigyo­rogni egy kénen. Lábuk előtt meggyilkolt és lefejezett parti­zánok fejei vannak. A háború sötét éveiben mintegy 40 ezer hazafi sínylődött a börtönökben. Ezerotszázkiteneven halálos íté­let sem tudta elrettenteni a ha­zafiakat. A- „törvényes” ítélete­ken kívül ezrével irtották a szabadságharcosokat. Mégis kö­rülbelül 18 390 partizán volt fegyverben. Kilencezerszázan estek el, feláldozták életüket a hazáért, a szocializmusért. 1944 nyarán amikor a szovjet csapatok közeledtek a bolgár határhoz, már megret­tent a népellenes kormány, 1844. szeptember 9-e mindig ragyogó fénye® na»ja. lesz a boleár tör­téneleminek. Ezen a naraon a kommunista párt vezetésével a forradalmi nép megdöntötte a fasiszta uralmat: megalakult a Hazafias Arcvonal, kormánya. A forradalmi múzeumban sok termet töltenék meg az ebből az idősszakból származó emlékeik. Dimitrov elivtérs hazaérkezik az országba. Megalakulnak a népi hatalom szervei. A Szovjet Hadsereget fogadja öromujong- va Szófia né®e. Mindezt kének, újságok mutatják be a látoga­tónak. A bolgár dolgozók a gyűlölt monarchia helyett nép- köztársaságot választottak. Le­számoltak az árulókkal, az osz- tályeHensósgel. A földreform, a szocializmus építésének meg­kezdése, a hároméves terv, az ötéves tervek tanúsátjék. hogy a Bed aér Kommunfeta Párt. a- mdy dicső harcokban edződött, méltó a nép bizalmára. A múzeumból jövet bemen­tünk Dimitrov elvtárs mauzó­leumába. A forgalmas Ruszki körúton, a volt cári palotával szemben építették fel örök nyugvó helyét annak az ember­nek, aki a párt élén küzdve olyan sokat tett szeretett hazá­jáért, népéért. I áttuk, hogy a nép, amely oly sikeresen éoíf.j a szocializmust, napról naora el­helyezi itt a , mauzóleumon a hála és a kegyelet virágait. Egy nagy kommunista forradalmár emléke, szelleme ma is eleve­nen él és hat ebben az ország­ban. Megvalósulnak álmai, ter­vei, a harcok diadalt adatnak. Szebelká Imre győzte meg őket.' Elrendelték, meg kell csinálni! És az eredmény? A fejőgulyások nagyrészéből az egyéni szorgal­mat, az egyéni teljesítmény foko­zását kiölték. Sem Révész Lajos, sem pedig a többi tehenész nines személy szerint érdekeltté téve a munkában. Ez viszont ellenkezik azzal az elvvel, amit mi vallunk; kirki munkája szerint részesedjen a. társadalom által termelt javak­ból. Az igaz, hogy a sorfejés, az egy- karú munka nagyban elősegíti a kollektív szellem, az egymás munkájáért érzett felelősség kia­lakítását, de csak abban az eset­ben, ha ezt maguk a dolgozók kezdeményezik. Felülről Ilyet el­rendelni annyit- jelent, mint; egy sor eddig elért eredményről le­mondani. De nézzük meg a csárdaszállás! fejőgulyások egykarú munkájá­nak gazdasági oldalát is. Kurilla. elvtárs arról tájékozta­tott, hogy a. sorfejés elrendelése előtt 1800 liter volt a napi tejter­melés 4 száza^ókos, s ma 1350 liter 4í2 százalékos zsírtartalom­mal. A zsírszázalék 0,2-es növe­kedése vajon. megéri-e a 450 liter tej veszteséget?. Nem nehéz a Í számítás. A napi 1800 liter 4 szá­zalékos zsírtartalmú tejben 72 kiló zsír található, míg a 4.2 szá- <, zalékos 1350 litei ben 56.7 kiló. 11 Vagyis a sorfejés bevezetése óta 11 mindennap 15.3 kiló tejzsírral fej- * > nek ki kevesebbet. Ezt pedig < I bárhogy vizsgáljuk csak veszte- j1 ség, méghozzá nem is kicsiny! 11 A Csárdaszállási Állami G°"da- < i ság esete csupán kiragadott pél- *' dája annak, hogy a sorfejés beve- * * zetése ebben az üzemben lényeges {' bevétel-kiesést eredményezett. i ’ Sajnos a gazdaság vezetői ezt még , > nem mérlegelték; • Dur ü Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom