Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-26 / 279. szám
BÉKfíS MEGYEI Világ próletá.jaí, egyesülje!«W lí>58. NOVEMBER 26., SZERDA Ára 50 fillér XII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Az összefog A szövetkezeti gazdaságok takarmánytermelése az idei szeszélye* időjárás következtében terven alul maradt, ugyanakkor a közös állomány növekedése jóval túlhaladta a tervezett szintet. Ebből következik, hogy s mostohább viszonyok között gazdálkodó tsz- ekben a megtermett takarmány rém, vagy csak szűkösen fedezi a szükségletet. így sok termelőszövetkezetben az állatállomány ta- knrmányellátása végett a munkaegység-járandóság természetbeni részesedéséhez bizonyos korlátozásokat javasolnak a felsőbb szervek. A korlátozások bevezetésével kapcsolatban több helyen olyan hangok hallatszanak, mint a békési Űj Élet Tsz-ben. Ebben a szövetkezetben ugyanis olyan lóra tilt néhány tag, amelyik a „mindent kiosztani!" cél felé húzza a többi tagot is. Itt a múlt * héten már azt rebesgették, hogy az egy munkaegységre eső részesedés növelése érdekében — mivel takarmányhiánnyal küzdenek — osszák ki munkaegységekre a juhokat s a tagok, majd a háztáji termésből kiteleltetik azokat (!?) A gerlai Magvető Tsz-ben a békési példa ellenkezőjével találkozunk. Ebben a szövetkezetben a tagok legfontosabb feladatnak tekintik, hogy a közös állatállomány ne szenvedjen takarmányhiányt. Evégett kukoricából, árpából és más abrakféléből nem, vagy csak minimális mennyiséget osztanak. A gerlaiak nem tagadják szövetkezetük nehézségeit, de úgy gondolkoznak, hogy a takarmányhiányt közös e- rővei sikeresebben tudják leküzdeni, mintha egyenként próbálkoznának valamit tenni. így megőrzik a közös állatállományt, $ ezzel megszilárdítják a következő év jövedelmének egyik forrását. Hasonló a tagság állásfoglalása a sarkadi, a szeghalmi, a gyomai, valamint a szarvasi járás termelőszövetkezeteinek egy részében is. Ezekben a tsz-ekben szintén a vártnál aluli takarmánytermés volt, de a szövetkezeti parasztok azt mondják: nem esszük meg a jövőnket, hiszen ha ezt tennénk, egy év múlva még annyit sem oszthatnánk, mint az idén. És nyomban tervek születnek, hogy jövőre és az azt követő é- vekben a gyengébb minőségű földeken gazdálkodó szövetkezetekben ne legyen takarmánygond. A kétsopronyj Hunyadi Tsz-ben jövőre 40 holdon főnövényként siló-kukoricát vetnek. Hasonlóan járnak el a kamuti tsz-ekben, az orosházi, a mezőkovácsházi járás szövetkezeteiben is. Igen sok tsz-vezető most a ta- karmánygond közepette kezdett fás erejével számolgatni, hogy a kukorica abraknak vagy silónak termelve ad- e több keményítőt? A maguk kárán győződtek meg arról, hogy 1958-ban mit veszítettek, amiért a felsőbb szervek tanácsát a siló- kukorica vetésére, a lucerna termő területek növelésére nem tették magukévá. De addig is, amíg a jövő évi tervek megvalósulnak, akad tennivaló, különösen a megye északkeleti, északi részében az állatállomány kiteleltetésében. Az igaz, hogy a megyei szinten összeállított jelentés kukoricából és szénából mutat csak jelentősebb hiányt. De ugyanakkor az is igaz, hogy az abrakfélékből 28 vagon, silótakarmányból 2864 vagon, takarmányszalmából 673 vagon többlet áll a tsz-ek szérűskertjé- ben. Az összesítő adatai szerint az ember arra gondol, hogy a takarmányozási problémák nem olyan mélyek, mint ahogyan az élet mutatja azokat. Nem lennének mélyek, és könnyen áthidalhatnánk azokat, ha a jelentős takarmány- többlettel rendelkező tsz-ek a társadalmi összefogás, az egymást segítés jegyében könnyítenének az időjárás és a talajviszonyok mos- tohasága folytán hátrányban lévő testvér szövetkezeteken. Ez év tavaszán számtalan példát hallottunk arról, hogy a közös gazdaságok hogyan segítik egymást. A kamuti Petőfi Tsz például 15 mázsa kukorica-vetőmaggal segítette a békési Haladás Tsz-t. A kisegített szövetkezet a betakarítás u- tán adta vissza a tavasszal kért vetőmagot. De van olyan példa is, amely az állattenyésztésben elmaradt közös gazdaság felemelését segítette. A békési Vörös Csillag Tsz abból a kevés tenyész- üszőből, amit felnevelt, tízet átadott egy nálánál gyengébb termelőszövetkezetnek. Most ezekben a hónapokban szintén nagy szükség lenne a társadalmi összefogásra — ugyanúgy, mint a korábbi hónapokban —, hogy érezzék a viszonylag mostoha körülmények között gazdálkodó tsz-elc tagjai: nincsenek egyedül, velük érez nemcsak szóban, hanem tettekben is a jobb a- dottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetek sokasága. És ha a gyengébb szövetkezetek takarmányozási helyzetének megjavításáért a békéscsabai, a gyulai, a mezőkovácsházi, az orosházi és az ezek környékén gazdálkodó termelőszövetkezetek tehetségükhöz mérten összefognak, akkor nem lesz olyan nagy gond, mint amilyennek jelenleg mutatkozik egyes tsz-ekben az állatok kitelel- tetése Bolgár textilipari főmérnök megyénkben A textilipari konferencia alkalmából ‘ hazánkban tartózkodó Szvetan Marko, a bolgár textilipari főigazgatóság főmérnöke Bárány Istvánnak, a Kötő-szövőipari Igazgatóság főmérnökének kíséretében hódmezővásárhelyi látogatása után, kedden megyénk kötőszövőipari gyárait kereste fel. Délelőtt a Békéscsabai Kötöttáru, gyárban, délután a Gyulai Harisnyagyárban viszonozta Erdős Károly kötöttárugyári főmérnök és Gallai György harisnyagyári igazgató előbbi bulgáriai látogatását. A kedves vendég nagy érdeklődéssel tanulmányozta a két üzemet, s különösen a műszőrme gyártás és a helyi ötletes újítások, a magyar kötő-szövőipari műszerek nyerték meg tetszését,-----------■-----♦----------------. ffutazott a csehszlovák Nemzeti Front küldöttsége Tíznapos magyarországi tartózkodás után kedden délelőtt elutazott a csehszlovák Nemzeti Front küldöttsége. Búcsúztatásukra a nyugati pályaudvaron megjelent Bihari László és Vasa Istvánná, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkárai. A búcsúztatásnál ott volt Juraj Králik, a csehszlovák nagykövetség titkára is.------------so=-----------K ét és fél millió forintot költenek a Gyulai Malom pneumatizálására és korszerűsítésére A Békés megyei Malomipari Vállalat az idén több százezer forintot költött a malmok korszerű, sítésére. Az idén villamosították az elek], a tótkomlóst, a sarkad!, a gádoros! malmot, év végéig pedig a medgvesegyházi mdi»«n4I Is befejezik a villamosítást. Nemrégiben helyezték üzembe Tótkomlóson a megye első pneumatikus malmát. A vállalat tervei szerint a Jövő évben tovább folytatják a malmok korszerűsítését, mintegy két és fél millió forintos költséggel a gyulai malmot pneumatikus berendezésre szerelik át. A malmot ugyanakkor a legkorszerűbb, szeletelé- ses gabonaőrlésre !s átalakítják s előreláthatóan 1959. december 31- lg befejezik a munkálatokat. Csaknem hétszáz állami gazdasági üzemegységet villamosítottak tíz év alatt Tíz évvel ezelőtt, amikor az állami gazdaságok megalakultak és átvették a felszabadulás előtti nagybirtokok egy részét, csupán 47 villamosított üzemegységet kaptak. A villamosítás azonnal megkezdődött és tíz esztendő a- latt összesen csaknem kétszáz helyre vezették be az elektromos áramot. Jelenleg még körii'belül 200 ttzemhely vár villamosításra. A nagv munkát tervszerűen folytatják és a 15 éves terv végére az állami gazdaságok legkisebb ü- zemegységét is villamosítják Létrehozták a ffifSdművesszövetkezeti szervek kölcsönös támogatási alapját A SZÖVOSZ igazgatósága a köl csönös segítés elvének fokozott érvényesítése, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközök tervszerűbb felhasználása érdekében földművesszövetkezeti szervek kölcsönös támogatási a- lapja néven országos és n.egyel közös alap létesítését határozta el. Az országos alapot a SZÖVOSZ, a megyei alapokat pedig a megyei földművesszövetkezeti központok kezelik. A niegyel központok által kezelt alapból földművesszövetkezeteknek, szakszövetkezetek. nekt takarékszövetkezeteknek és járási földmű vesszővel kezeli központoknak beruházási célokra általában 10, — kivételes esetekben 20 — évig terjedő visszafizetési határidő és é- vi egy százalékos kamat mellett lehet kölcsönt nyújtani abban az esetben, ha az Igénylő szövetkezet legalább húsz százaié, kos részjegybefizetéssel. Illetve legalább Ilyen arányú társadalmi munkával hozzájárul. A takarékszövetkezetek a megalakulást követő első és e. setleges működési veszteségei, nek fedezésére legfeljebb hároméves lejáratra és egy százalékos liamat felszámítása mellett Igényelhetnek kölcsönt a közös alapból. Termelőt szakcsoportok és mezőgazdasági társulások ré' Ma este: szőre beruházásoknál, vagy kö. zösen végzett termelőt tevékeny, ségnél a kötelezően előirt saját pénzügyi forrás kiegészítésére is folyósítható kölcsön azzal a fel. tétellel, hogy a szakcsoport • szükséges összeg legalább 35 százalékát tagjainak saját anyagi, vagy munka hozzájárt!, lásáből fedezi. Az ilyen célra folyósított összegek után 1—3 százalékos kamatot számítanak fel Egyebek mellett, de csak kivételes esetekben visszafizetést kötelezettség nélkül Is folyósít!»» tó liitel a közös alapból, a ked. vezőtlen pénzügyi helyzetben Lévő, például elemi kárt szenvedett földmű vessző vetkezetek, nek. A megyei szövetkezeti válla, latok ugyancsak kölcsönöket ve. hétnek igénybe a közös alap terhére. Ebből fedezik például az oktatási célokat szolgáló ki. adásokat. Az országos alap a megyék támogatását szolgálja. Ebből töltik fel a megyei alapokat és segítik többek között biztonságos, állandó és forgóalap képzésében a szövetkezeti vállalatokat. hiteleket nyújtanak alapi, tási és átszervezési kiadások fedczésérei s a SZÖVOSZ elnöke által esetenként megható, rozott, illetve Jóváhagyott e- gyéb célokra. Szovjet művészek a Balassi művelődési otthonban November 26-án, ma este újra szovjet művészeknek tapsolhat tunk Békéscsabán. A Balassi Bálint Művelődési Otthonban a szov jet művészek esztrád-esijét rendezi meg a békéscsabai KlSZ-blzotU ság. A Komszomol központi művészegyüttese közt lép fel T. A, Miljeskinat a moszkvai nagyszínház szólóénekese, P. V. Grlcjuk, a kijevi operaház szólóénekese, E. T. Kovaleszkája, V. A. Koseljev, ét M. Ozallnya, a moszkvai nagyszínház balettszólistái. Ezenkívül akh'• robaták, zsonglőrök és táncosok lépnek fel. • ■ ...-- ■ ----■---------------------------A Népújság Irodalmi Körének első irodalmi estje Békésen Megyénk irodalomkedvelő közönségének régi kívánsága, hogy találkozzék a helyi irodalom művelőivel, közvetlenül hallhassa költői és prózai írásaikat. Ez a találkozás nemcsak a hallgatóságnak Jelentene alkalmi élményt, érdekességet, hanem buzdítólag hatna íróinkra, költőinkre Is. A kívánság rövidesen valósággá válik. A Békés megyei Népújság Irodalmi Körében megszületett a terv: műsoros irodalmi estek sorozatos rendezése megyénk városaiban, községeiben. Az Irodalmi Est-sorozat első előadásának megrendezését a békési Járási Művelődési Ház igazgatója, O. Kovács István vállalta magára. A békéscsabai Jókai Színház igazgatója Szilágyi Albert elvtárs, és néhány fiatal művésze: Kádár Flóra, Mátyás Jolán, Márk Judit, Máté Lajos, Sárközi Zoltán, Sas József és sokan mások, megértve a vállalkozás jelentőségét, készséggel siettek az Irodalmi Kör segítségére, vállalva, hogy minden alkalomra biztosítanak előadóművészeket. Mindezek után lehetővé vált, hogy a megyében minden eddigi irodalmi megmozdulást túlszárnyaló számban, 16 — többségében fiatal —, novellista és költő részvételével Békésen, a Járási Művelődési Házban '1958. november 29-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel megtartsák a Népújság Irodalmi Köre Irodalmi Est-sorozatának első előadását. Az est színesebbé tétele érdekében a helyi földművesszövetkezet szalónzene- kara és a szövetkezetek énekkara is fellép, valamint Kovács Lajosné. Dikó Sándor népdalénekesek. Alig jelentek meg az Est plakátjai Békésen, és a megyeszékhely házainak falán, már jelentkezett Dimák Ferenc és Zana János, az orosházi Petőfi Művelődési Ház igazgatója, valamint művészeti előadója, hogy 6k szeretnének a következő állomás lenni. Már az időpontot is kitűzték; ez év december 27-ét, szombatot. Bízunk abban, hogy az Irodalmi Est-sorozat nemcsak érdekes színfolttal gazdagítja majd megyénk életét, hanem a kultúrfor- radalóm ügyének segítője is lesz.
