Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-22 / 276. szám
1&»8. iHwenritov 22., saoinfeat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Három új tszcs kap működési engedélyt Október utolsó és november első napjaiban bárom Aj tszcs alakult megyénkbe». Ezek a termelő- «sövetikczeU csoportok rövidesen megkapják a működési engedélyt. A keverni esi Október 6 Tszcs október 28-án alakult. 18 taggal, 111 hold földdel. A tszes-t többek között Horváth István 8 cs fél holdas, Nagy Pál 7 és fél holdas és Oolaest János 6 holdas dolgozó parasztok alakították. Az alakulás óta 8 új tag lépett be, köztük négy elvan dolgozó paraszt Is, akiket most november 16-án választottak meg tanácstagnak. Nagykamaráson, Haladás réven 14 taggal alakult termelőszövetke.— ---------------------------í-%* z eti csoport. Ebbe a tszcs-be, megalakulása óta, 11-en léptek be s 50 holdról több, mint 100 holdra emelkedett a földterületük. Lohösházán Viharsarok néven 1* taggal alakult egy új teres, a- mclynek tagjai Móge Vazult bízták meg az elnöki teendőkkel. Az alakuló közgyűlésen elhatározták, hogy közös alapot teremtenek > ennek érdekében 10 hold földet közösen művelnek. A tszcs meg* alakulása óta két tag lépett be, 10 hold földdel s a tszcs a működési engedély kézhezvétel« után 68 ho’d földön kezdi meg a gazdálkodást. a Kétnapos országos értekezlet Gyulai Ipari Tanuló Intézetben A Munkaügyi Minisztérium tiúktoros-gépészkópző ipari tanuló Intézeteinek igazgatói részére november 20-án és 21-én kétnapos értekezletet rendeztek Gyulán. A kétnapos tanácskozásira az ország lítettek, melyeket a többi intézetekben is hasznosítani tudnak és a mezőgazdaság jövő szakemberei nevelésében, tanításában nagy segítséget nyújtanak. Az értekezlet második napján, valamennyi traktoros-gépészkép- november 21-én Piihát János, a ró iskola igazgatóját meghívták, Munkaügyi Minisztérium osztályozzál a céllal, hogy a már kilenc ve működő iskolák igazgatói ta- gxasztalWtcsere formájában megvizsgálják a gyulai intézet munkáját, nevelési módszereit, s u- gyanakkor a bajai, szegedi, mezőhegyest, vagy más iskolák jó módszereit elmondva, azt hasznosítani tudják. Az értekezleten részt vettek a Munkaügyi Minisztérium részéről Barabás György főosztályvezető, Pihát János osztályverető és Csillag Géza a Módszertani Intézetétől..', Az első napon, november 20-án az iskolák igazgatói mint szemlélők, de ugyanakkor, mint bírálók äs megnézték a gyulai intézet tanáradnak és mesterembereinek tanítási módszereit, az iskola rendiét, felszereléséit, a gépek, szem- -ltető eszközök karbantartását. Ezek után aztán a kis kollektíva valamennyi tagja elmondta véleményét, észrevételét a látottakról. Több olyan helyes módszert emPályázati felhívás A Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából a 8ZOVOSZ Igazgatósága pályázatot hirdet a tanácskormány szövetkezeti politikájával kapcsolatos helyi vonatkozású Intézkedések, emlékek, hagyományok feldolgozására és megírására. Szólhat az írás a Tanácsköztársaság Ideje alatt alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetekről (Somogy, Fejér megye stb.), a fogyasztási (AFOSZ, Hangya!, hitel- vagy bármely más Jellegű szövetkezet politikai és gazdasági tevékenységéről. A pályázat műfaja lehet élményle- frás, korabeli dokumentáció, vagy helyi jellegű sajtóanyag ismertetése. A dokumentáción alapuló pályaműnél meg kell Jelölni a feldolgozott anyagok, Illetve okmányok forrását. A pályázat terjedelme 16—20 gépelt oldal, beküldésének határideje 195# február 1. A beküldött pályaművek legjobbjait háromezer forintos (három darab ezer forintos) első, három nyolcszáz forintos második és ugyancsak három ötszáz forintos harmadik díjjal jutalmazzák. Az érdeklődök részére a szövetkezeti dokumentációs könyvtár (SZÖ- VOSZ, Budapest, V., Szabadság tér 14.) ad bővebb felvilágosítást. vezetője értékelte az előző nap hasznos megbeszéléseit, majd tájékoztató jellegű, de ugyanakkor irányt mutató beszédében az intézetek feladatait ismertette. Megelégedéssel szólt az intézetek kilenc éves munkájáról. — Nincs megállás — mondotta többek között. — Még 70 éves korunkban is tanulnunk kell. Egyre fejlődő iparunk mindinkább arra kötelez mindannyiumkat, hogy minél több gyakorlati és szakmai tudással rendelkező fiatalokkal pótoljuk a kieső, megöregedő szakembereinket A fiatalok világszemléletéről és erkölcsi fejlődéséről Csillag Géza, a Módszertani Intézet küldöttje beszélt Elmaradottá, hogy minden felnőtt, de különösen a pedagógusok, ez esetben a jelenlevők, elsősorban felelősek azért, hogy a tanulóifjúság világszemléletében, erkölcsében helytelen utakra ne tévedjen. Beszélt továbbá a feladatokról, azokról a nevelési módszerekről, melyek már eddig is, az életben bizonyították be helyességüket. Az értekezlet befejezésekor az egyes intézetek meglévő problémáit említették meg. Búcsúzóskor mindannyian megegyeztek abban, hogy igen hasznos és tanulságos volt a traktoros-gépészkép- ző intézetek igazgatóinak ez az országos tanácskozása. ■ oaVárhcitó időjárás szombat estig: Párás, helyenként ködös idő, a déli órákban kevés napsütéssel, a déli és a nyugati megyékben néhány helyen eső, mérsékelt keleti, délkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: a Dunántúlon 0—plusz 3, máshol mínusz 1—mínusz 4 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 3—6 fok között.----------------------------------4^.^* t ótkomlósi földművesszövetkezet rj a fofKomiosi [oiamuvessn iZ-QV nap baromfifelvósárló telepén Szomorú, esős őszi napon volt a piac Tótkomlóson, amikor felkerestük a földmű vesszővé, kezet baromfifelvásárló telepét. — Ma nem lesz valami nagy forgalom — vélekedik Grozár Ilona felvásárló. — Ebben a nagy sárban nem szívesen jönnek be a távoli tanyákról, pedig ott nevelik a legtöbb csirkét, gyöngyöst, pulykát, libát és kacsát Nem ritka az olyan gazdasszony, aki 60—70-et töm évente. A feneketlen sár azonban nem akadályozta meg a háziasszonyokat abban, hogy piacra vigyék az eladnivalót. Kocsikkal és gyalogosan egymás után étkezlek a nagy- kendős nénik, a lányok és fiatal- asszonyok. Rátoárszkiné betegsége miaip-Soltészné mérte nagy hozzáértéssel a baromfit s egy kék cédulára pontosan felírta, hogy kitől, mit vett át. Erre fizette ki a oónzt Grozár Ilona, aki számos eladónak 800—900 vagy ezernél Is több forintot olvasott a markába. Pirospozsgás arcú. termetes menyecske nyújtja a cédulát s közben zsörtölődik: — Ha, én alaposan ráfizettem a bátra Nem kötöttem szerződést semmire s most lega’ább 700 forint veszteség ért emiatt Csak libát harmincat hizlaltam, kilenc és félkilós átlagsúllyal adtam el őket. Ki- lón-kint két forint veszteség, tessék ezt kiszámolni. A felvásárló mosolyát látva, így folytatja: — Magukra nem haragszom, hisz szóltak elégszer. Csak tudja, mindig fél az 'ember, hogy elpusztul és nem tud eleget tenni a szerződésnek. Mert ugye, amire leszerződünk, azért felelünk. — Én is tudni fogom jövőre, hogy mit kell tenni, — veszi át a szót Orbán bácsi, aki 58 kiló kövérlibát adott át. — Nem mertünk mi sem szerződni, féltünk. No, de én sem dobok ki ennyi pénzt máskor az ablakon. Hirka Jánosné elégedett mosollyal bólogat. ó mindenre leszerződött: májlibára, tolira, csirkére stb. Asszonyok jönnek, asszonyok mennek. A felvásárló nem mulasztja el felhívni a figyelmüket, hogy a télen már februárban lehet naposcsibét kapni, csak előre be kell jelenteni, hogy a keltetőállomás tudjon az igényeikről. Csak a kotló okoz nagy gondot, hisz ilyenkor még javában tojnak a tyúkok, a parányi kis pelyhes- jószágok viszont anya nélkül — különösen a hidegben — nehezen és sok vesződséggel nőnék fél. — Az én lányom kappannal neveltette fel a kiscsirkéket — magyarázza Sütő Sándomé édesanyja. — A kappamt néhányszor megkergette, sötét kamrába zárta, pálinkáskenyérrel megetette s pár nap múlva úgy kotyogott, mint a kotló s anyaságot vállalt az alárakott kiscsibék felett Egyetlen kappan kétszáz kiscsirkét nevelt fel két csoportban. Nem is volt elhullás. Elmondják, hogy több háziaszi- szony is megpróbálta s jól bevált Ez a módszer sokat segíthet a csibenevelésben. Megtudtuk art is, hogy egy-egy piaci napon a földművesszövetke- zet felvásárló telepein összesen kétszázezer forintot fizetnek ki a háziasszonyoknak Tótkomlóson január egytől november közepéig három millió fo----------------- ' A műszaki tájékoztatás feladatai és módszerei . A műsaalki fejlesztés megköveteli, hogy az iparban dolgozó műszakiak és szakmunkások állandóan értesüljenek a technika legújabb eredményeiről, a legmodernebb technológiai eljárásokról. Ebinek a feladatnak ellátására szolgál a műszaki-tájékoztatás és a műszaki dokumentáció különféle szolgáltatásai, kiadványai. A műszaki dokumentáció feladata, hogy az érdekelt szakembereket folyamatosan értesítse a hazai vonatkozásban is felhasználható és értékes anyagot tartalmazó külföldi szákirodalomról. A vl. lágon megjelenő mintegy 50 ezer műszaki szaklap olyan hatalmas áradatban zúdítja cikkeit és tanulmányait az olvasókra, hogy az ebben való tájékozódás az egyéni érdeklődők számára lehetetlen. Éppen ezért fontos, hoey mindenki megismerje és felhasználja napi munkájában a műszaki dokumentáció központilag nyújtott segítségét A felhasználás adott lehetőségeiről és a tájéíkozódás könnyű Baromfikeltető állomás épül Csorváson A Csorvásl Földművessaövetk ezet baromfikeltető állomást épít. A keltetőt korszerű gépi berendezéssel látják el és öt (egyenként 10 —10 ezer tojás keltetésére alkalmas) gépet állítanak be. €gy tervezték, hogy 1959-ben 198 ezer csibét keltetnek. A csibék fajtatisztasága érdekében Gödöllőről 81 fajtatiszta kakast hozattak, amit jutányos áron adnak ki a termelőknek. módszereiről tart előadást az ipar helyi szakemberes részére dr. Balázs Sándor, az. Országos Műszaki Könyvtár főmunfcaténsa, a „Mű. szaki dokumentáció módszerei és feladatai" címen november 26-án, szerdán délután fél 6 órai kezdettel Békéscsabán, a Szakszervezeteik Megyei Tanácsának székházéban. rint értékű tojást, sovány és kő» vér baromfit vásárolt fel a föld- művesszövetkezet. Csupán májlibára 2300-at szerződtek. Caiberaö- velésre huszonötezerre vet* tek fel tenyésztési előleget, tőikre 1600 kilóra. A baromfi felvásárlók név szerint ismernek mindenkit, pontosan tudják, hogy évente ki, menynyit értékesít az ízletes húsból, tojásból. A, vásárlási könyvéé»- kéfkbe beírják, hogy mennyi értéket adta« el, mert ezután visszatérítést kapnák a termelők. Elmondták a háziasszonyok azt is, hogy imradig pontosan mérnek, számolnak, nyugodtan beküldhetik gyerekkel is az árut. A szerződéses kisállatokat helyszínen szokták meglá-ogatm. Kimennek a több kik-méteree felevő tanyavilágba is, szakmai segítséget ad. nah, ha szükséges. A földművé®, szövetkezet előleggel, pontos felvásárlással segíti a háziasszonyok baromiinevelését é6 értékesítését, Ary Róza Egyéni parasztiiatalftk is facial a gyomai Aiketiáoy Tsz sezigazdasáfi szakkeréiieffi A gyomai Alkotmány Termelő- szövetkezet most induló mezőgaz« oasági szakkörében harmincán tanulnak, közöttük számos egyénileg. dolgozó parasztfiatal. Joó Ml&ß.YBn ®ox>f i hály, a szövetkezet mezőgazdásza sajác 'löboratórmmi felszerelésével vetőmag és talajmunkálatra, a tej zsírtartalmának a megél lapét ásóra tanítja a fiatalokat. A téli hónapokban elméletben ismerkednek meg a legfontosabb állattenyésztési és növénytermesztési feladatokz kai, nyárom pedig kísérleti parcel- Iáikat rendeznek be, melyeken a műtrágyaadagolásfr, a különböző talajetökészltési, növényápolás) és betakarítási módszereket tanulmányozzák. Az Alkotmány Tm saját filmvetítő géppel rendelkezik, a szakkör tagjai is számos mezőgazdasági jellegű oktatófilmet ismerhetnék meg, ami lényegesen emeli szaktudásukat, Nyolcvan éve halt meg Rózsa Sándor Rózsa Sándor, a leghíresebb magyar betyárvezér nyolcvan évvel ezelőtt, 1878. november 21-én halt meg a szamosújvári fogházban. A róla keletkezett történetek, visszaemlékezések a szájhagyományban jelenleg is élnek szerte az Alföldön. Gyakran más szegénylegények nevezetes tetteit is az ő nevéhez fűzik, s minden régi csárdát egykori búvóhelyének tart még ma is a néphagyomány. A Szeged környékéről származó nagy betyárról emlékező nép- hagyományokról Szabó Ferenc szegedi egyetemi hallgató, a délalföldi betyárvilág néprajzgyűjtője most tanulmányt irt. A tanulmány főérdekessége, hogy a fiatal kutató több olyan hódmezővásárhelyi, orosházi és kondorosi idős embert — köztük csaknem száz éveseket is — megszólaltatott, a-, kik szüleik, vagy éppen saját élményeik alapján beszéltek Rózsa Sándornak szirtié legendával átszőtt személyéről és eddig jórészt ismeretlen tetteiről. így például a küencvenhárom éves orosházi Molnár Imre is sokszor elmeséli: kisgyermek korában hogyan találkozott többször is a szegényektől nagy tisztelettel övezett „Sándor bácsivoT. A visszaemlékezők szerint Rózsa Sándor védte és segítette a nincsteleneket. A parasztokat sanyargató ispánokat és gazdatiszteket nem egyszer megtanította tisztességre. Gyakran hangoztatta: „Én nem bántok senkit, vér nem tapad a kezemhez!H 1848-ban Kossuth Lajos amnesztiában részesítette, a Bach-korszakban azonban politikai ügyként kezelték, lázadóként tartották nyilván a nevezetes betyárt. Az érdekes tanulmány a szegedi egyetem kiadványában jelenik majd meg.
