Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

2 B£K£S MEGYEI NEPCJSAG 1968. november U, smmM Ismerjük el a fiatalok jó tulajdonságait is újság a n€tqytti£atj4k€h. A napokban Sarkadon ar. *gyik Idős házaspárral beszélget­tünk. Mindenről volt **ó, a ta- néerválasztásról, a párt politikájá­ról, a fiatalokról, egyszóval a tár­tadéinál élet csaknem minden mozzanatéról. A községben h» el- fctnert, becsüle .ibem megörege­dett KMe házaspárnak a legjoHbto Véleménye van a rendszerünkről, amelyet ők 1» minden Igyekeze­tükkel támogatnak. Csák egyetlen kifogásuk volt: ez pedig az ifjjúeág nevelése. — Itt valami hibát követtünk el — méltatlankodott az Idős ember. A mostani fiatalok csak az élet naposabb oldalát látják. Szép ru­hát, cipőt követelnek, a mozi, a tánc érdekli őket. Az én unokám le csak azzal van, amikor eljön hozzánk': Nagyapa, én áj cipőt kaptam, vagy kosztümöt csináltat­tunk. Az én feleségemnek soha­sem volt kosztümje, a lányomnak is csak az esküvőjére csináltat­tunk, az én unokámnak meg nem 1« tudom, hogy hány van. De a többi korabeli ember is azon pa­naszkodik, hogy a mai fiatalok nem érdeklődnek az élet iránt. Valóban így volna ez? Nem, nem helyes az ilyen megállapítás. igaz, ma már nem o mindennapi kenyér utáni tóvárgás a gondjuk, hanem azon versengenek, hogy ki öltözik szebben a faluban, kinek lesz több cipője, ruhája, kabátja, » mellett azonban bátran mond­hatjuk, hogy fiataljaink többsége törődik o mindennapi élet gond­jával, bajával. Csausz Vilmos elvtáre, a earka- di gimnázium igazgatója — szinte ellentétben az említett Idős házas­pár véleményével — azt mondja: — Néha magam is csodálkozom azon, hogy milyen bátor kiállású- ak és milyen érdeklődőek » mi gyerekeink. Elmondok egy példát: Propagandistája vagyok a területi KlSZ-szervezet marxista-leninis­ta tanfolyamának. A nyáron, a- mlkor arról volt szó, hogy ki mi­lyen oktatáson akar tanulni, szin­te valamennyien jelentkeztek. A marxista tanfolyamra — amely a legmagasabb szintű, a KISZ-nél 17 fiatal jelentkezett. Többségük párttag vagy tagjelölt, és vannak olyanok, akik nem tagjai még sem a pártnak, sem a KISZ-nek. Ed­dig már három foglalkozást tar­tottunk. Hogy milyenek voltak? Azt hallani kellett volna azoknak, akik kételkednek abban, hogy « fiatalokat nem érdekli a társadal­mi, politikai élet. Szinte egyszerre akarnak beszélni, mindenkinek van kérdezni-, mondanivalója. Akik arra vállalkoznak, hogy if­júságot oktatnak, azoknak alapos felkészültségre, alapos tudásra van szükségük, mert ezek a fia­talok próbára teszik az előadó tudását, felkészültségét. — Al eddigi foglalkozások nem voltak könnyűek, hiszen a párt eddigi munkájáról, az MSZMP és a többi kommunista és munkáspárt együttműködésé­ről, valamint a párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatról volt szó. Ezek olyan dolgok, amit nem lebet bemagolni, ezt az életből kell kihámozni, hogy valaki hozzá tudjon szólni. — Mint említettem, 17 fiatal je­lentkezett a marxista-leninista tanfolyamra, s ma már 23 hallgató van. Szűrnie minden foglalkozást azzal kezdünk, hogy a bizalmi je- jelenti: ma. megint többen va­gyunk. A kis O. Erzsi nem párt­tag, nem is KISZ-tag, csők úgy el­jött. — Ügy hlklíőftááfí, hogy itt lebet tanulni, szeretnék én 1*. részt ven­ni a foglalkozásokon, ha lebet — mondta.----------------------------------■ -------------------------------------­Z ászlót avatott a békéscsabai pedagógus pártszervezet — Valamennyien beleegyeztünk I s már az eleő alkalomkor kérdése­iket tett fel. Többek között: Miért volt ellenforradalom hazánkban? Amikor megmagyaráztam, azt mondta; — Értem, azért kérdeztem, mert ilyet is meg olyat Is mondanak és én nem voltam tisztában a valódi Okával. Most már én Is el tudom magyarázni. — Hetenként egyszer, ked­den van foglalkozás, de már jóval a foglalkozás kezdete előtt ott varrnak. Nézik egymás jegyzeteit, érdeklődnek, ki mit nem értett meg az anyagból. Különösen a miértje, a hogyanja érdekli őket. A tanfolyam hallgatói nemcsak jó tanulók, de tiszt.eletfcudók is. A gimnázium igazgatója vagyok, de még soha ilyen tiszteletet nem kaptam diákoktól, mint ezektől a fiataloktól. Kölcsönös a megértés és azért van az, hogy én is igyek­szem tudásom legjavát adni ne­kik. Hasonló példák sokaságát lehet­|ne sorolni még, hogy igenis van érdeklődés, törődnek az élet fo­gasabb oldalával is fiataljaink, csak az kell, hogy az apák, nagy­apák ne legyenek előítélettel fiaik, unokáik Iránt, s a fiatalos pajkos- ság mellett ismerjék el gyerekeik jó tulajdonságát is. Mert ez is fon­tos. Cscpfeó B<a A Szovjetunió egész területén megalakulnak „a kommunista munka brigádjai“ A Szovjetunió Kommunista Pártja KöaPURÍl Maottsáffáaak a hétéves népgazdasági terv irány­elvekről szóló tériedre válással fellendült a SzovjminkibaR a munkaverseny. A vessenynuMg*. lom élén az Ifjú kommunisták ha­ladnak. A lenini Komszomoi tag­jai országszerte megalakítják „a kommunista mwniha brigádjait’'. Az első Ilyen brigád Moszkva ren­dező pályaudvarán «lakul*. A kommunista munka brigád­jának tagjai többek között kötele. nettséjet váltattak, hogy termelési tervüket rendszeresen túlteljesí­tik és határidő elölt valósítják meg a hétéves terv feladatait. El­határoztak. hogy újításaikkal nö­velik a termelékenységet, esők. kötik set önköltsége«. A moszkvai fiatalok kesdeményeséee széles visszhangra talált. A moszkvai kommunisták akti- vaértekezlete nagy lelkesedéssel tette magáévá a fiatalok kezde­ményezését. A* aktfvaértekezleten elhatározták, hogy mindéin üzem­ben, minden munkahelyen meg­teremtik a feltételeket a komm ti. nista munka brigádjának létre­hozásához, a brigád eredményen tevékenységéhez. Hasonló hátán», zatot hozott Tbiliszi, Kijev, Le. nfogTád és több más nagyváros kommunista aktívája la, A Pravda cikke a magyar és a német válasxtásokról A Pravda pénteki számában ve- j választások demokratikus jelle- zérciikktoen méltatja « Német De- gét, a lakosság nagyarányú rés mokratitaw Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság választási eredményen;. A cikk megemlíti a vételét a jelölésben és a szavazás, ban, A magyar választásokról szólva megállapítja, hogy a magyar nép, amely az imperialista reakció el. A nyugatnémet imperializmus újabb hatalmi terve A NATO párizsi parlamenti ér­tekezletén , .Bel yempaipirba csoma­golva” — amóTrt az észak-európai államok képviselői megjegyzik — Strauss bonni hadügyminiszter e- lőterjesztette a nyugatnémet im-, perializmus újabb hatalmi terveit. Stimuss közölte — amint est már néhány héttel ezelőtt a külföldi sajtó tudósítói előtt is jelezte — hogy „szükségesnek látszik a látnak mást, mint a nyugat­német imperializmus törekvését a NATO-n beiül minél nagyobb ha­talom megszerzésére. leni harc előretolt frontját tar.ja, szorosan egybeforr* a Magyar Szocialista Munkáspárttal s aa egész világ előtt kinyilvánította, hogy támogatja pártját, kormá­nyát, a Szovjetunió vezette szó. cialista tábort R Szudán! nép bizakodással figyeli az eseményeket Csütörtököd délután a zeneiskola nagytermében szabad párt- nap keretében zászlót avatott a békéscsabai pedagógus pártszerve­zet torsává és ugyanakkor emlékeztek meg a KMP megalakulásá­nak 4«. évfordulójáról. Szekeres Béla, az alapszervezet titkára mondott ünnepi beszédet, majd Palyik Györgyné elvtársnő adta át az új zászlót a kommunista pedagógusoknak. Ezután Such János elvtárs, a városi pártbizottság nevében, majd a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint iskoláik képviselői kötötte^ szalagot az új, vörös setycmzászló*». BiisiiuiiuizMHttcniwinauMiiniumimiaMiHmn» A történelem viharában kiálltuk A teremben csönd volt, pedig több mint 100 ember tartózko­dott ott. A csöndet az úttörők küldöttségé­nek dobpergése törte meg. Az egyik pajtás akkora virágcsokrot vitt, hogy apró ter­metét szinte teljesen eltakarta. Megállt, s Így szólt: — A II. számú ál­talános iskola Kiss Ernő ' úttörőcsapata nevében szívből kö­szöntőm a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulójára egybejött ünneplőket — majd átadta a vi­rágcsokrot. A teremben lévők viharos tapssal kö­szöntötték az úttörő­ket. Megkezdődött az ünnepség. Székely Ferenc elvtárs meg­a próbát nyitó szaval után Frank Ferenc, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának tagja beszélt. A párt 40 éves harcáról, sze­repéről, a párt kiáll­ta megpróbáltatások­ról, az illegalitás ne­héz éveiről, a kom­munisták felszabadu­lás utáni munkáiról, az 1956-os októberi ellenforradalom le­veréséről, a revizio- nizmus elleni harc­ról, a választások si­keréről, a kommu­nisták előtt álló fel­adatokról, a szocializ­mus további építésé­ről. Zengett, zúgott a taps. Az ünnepi est résztvevői éltették a pártot, a párt vezeté­sével a politikai és a gazdasági életben el­ért eredményeket s kegyelettel emlékez­tek meg azokról, akik a párt 40 éves harcá­ban mártírok lettek. Az Erkel Ferencről elnevezett járási mű­velődési ház fennál­lása óta még egyszer sem látót annyi vete­rán kommunistát fa­lai között, mint csü­törtökön este. A vete­ránok mellett ott vol­tak a fiatalok Is. E két nemzedék ma­gasra emelte a Kom­munisták Magyaror­szági Pártjn 40 éve kibontott, internacio­nalista zászlóját. * A zászló leng. vérvörös selyme 40 év óta nem fakult Az alóla gyü­lekezőket nem sönör- te el a történelem, vi­hara. mert a kommu­nisták ereje akarat- egysége széttörhetet- len. NATO-purancenakságok határai­nak felülvizsgálása és a NATO közép-európai parancsnoksága ha­tárának az Eiftxa folyó vonalától jóval északabbra helyezése”. Strauss tervei szerint a NATO kö­zép-európai parancsnokságának hWtáskőrébe k ellene kerülnie e- ’• gesz Dániának és Norvégia déli • részének is. Ezek a területek ma ía NATO észak-európai parancs- : noksága alá tartoznak. | Politikai megfigyelők a bonni : hadügyminiszter javaslatában nem I A MEN ügynökség seemleírója a RZíudánd eseményekkel foglalko­zó cikkéiben megállapítja: a koráb­bi szudánd kormány szorosan e- gyüttmüködött az ánpercaliertia ál­lamokkal, s ez nem felelt meg a szudánl nép érdekeinek. A koráb­bi áű! am vezetés mesterségesen vál­ságot idézett elő Szudán és az E- gyesiüt Arab Köztársaság viszo­nyában, és az imperialisták ér­dekében ellentéteket szított a két ország között. Valahányszor az or­szág súlyos gazdasági válságba került, a volt szudánl vezetők mindenkor az Egyesült Államok­hoz fordultak, hogy szállítson bi­j A Tanácsköztársaság évfordulójára készülnek... Az MSZMP békésj bizottságá­nak tagjai már hónapok óta- ké­szülődnek a Tanácsköztársaság 40-ik évfordulójának méltó meg­ünneplésére. A pártbizottság meg­hívta a gimnazista KlSZ-flatalo- kat és más elvtársakat, hogy be­szélgessenek el a ma Is élő 1919-es veteránokkal. Csináljanak bő fel­jegyzéseket az idős kommunisták harcos ól :térül, arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Fonrada’om és a Tanácsköztársaság győzelmé­ért hol, hogyan küzdöttek, harcol­tak, milyen élményeket szereztek. S amikor a községben élő idős elvtársak összes élményeit, tapasz­talatait csokorba szedték és an­nak minden részletét közösen megbeszélték, könyvalaktoan meg­jelentetik. Van egy másik elgondolása is a párt békési bizottságának, mely­nek létrehozásához már hozzá is fogtak. A község főterén már­ványtáblákkal ellátott és mintegy hat méter magas emlékművet lé­tesítenek. Az emlékmű építéséihez már két héttel ezelőtt hozzáfog­tak a Békési Építőipari Ktsz dol­gozói. Az emlékmű márványtáb­láira a Tanácsköztársaságéit ví­vott harcban elesett hősök nevét vésik majd rá a kegyelet és az emlékezés jeléül. 1959. március 21-én — a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján — nagy ünnepség közepette leplezik majd le Békés község elesett hőseinek emlékmű­vét. zonyos élelmiszereket az ország­nak, b a saudánó kereskedők csak Washington jóváhagyásával kap­tak behozatali engedélyt. Mindez nagy elégedetlenséget keltett a nép körében. A nép ezért öröm­mel fogadta az eseményeket s ez a fogadtatás kétségtelenné teszi, hogy az események a jobb jöven­dő reménységét keltették a szultá­ni népben.-----------------•----------------­N emzetközi tudós-értekezlet Az UNESCO kezdeményezésére Párizsban nemzetközi tudós-érte­kezlet ült össze, amely „A tudo­mány és a mai társadalom” tárgy­köréről folytat véleménycserét. Az értekezleten sok kiváló tudós vesz részt a legkülönbözőbb or­szágokból. A tudósok felszólalásaikban hangoztatták, hogy a tudomány és a technika vívmányait az egész emberiség kincsévé kell tenni. Az értekezlet nagy figyelemmel hallgatta Szemjonov szovjet aka­démikus felszólalását. Szemjonov hangsúlyozta: A mai tudomány beláthatatlanu] nagy lehetősége­ket nyit az emberiség előtt a bol­dog élet kialakításában. De a tu­domány és a technika hatalmas vívmányai rettenetes csapásokat is hozhatnak az emberiségre, ha a népek megengedik, hogy atomhá­ború robbanjon ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom