Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-20 / 274. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NEPCJSÄG 1958. november 29., csütörtök * mmmmm—mmm—mm—mm—mmmmm i i n i ■■ ntf Negyven év hősies küxdelmeiből mertünk erőt nagy feladataink megvalósításához Kitüntetések a KMP megalakulásának 40. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) j ni a revlzionizmust, hogy a „bal- azt mutatják, hogy a dogmatizjmis oldal iság” nem ellenszere, hanem álláspontjáról nem lehet lekílzde- | táptalaja a jobboldali irányzatnak. A magyar revizionisták elárulták a proletárhatalmat 1953-tól kezdve Nagy Imre kő­iül jobboldali elemek csoportosul­tak, E csoportosulás 1955-ben re­vizionista pártellenes frakcióvá vált, amelynek tevékenysége a népi demokrácia ellen irányult A pártvezetöség azonban nem az al­kotó marxista politika álláspont­járól vette fel a harcot a jobbol­dali, revizionista irányzat ellen, hanem hibáihoz ragaszkodva, vé­delmezte, mentegette a szektássá- got. Ez oda vezetett, hogy a párt kapcsolata a tömegekkel nem ja­vult, hanem romlott. Nagy Imre és híved — a magyar revizionistáik, akik az SZKP XX. kongresszusának eszméit követfee- JBetsea^kateRaEé-T^otó marxis­táknak", a szocialista demokratiz­mus harcosainak nevezték magu­kat, a valóságban a proletárdikta­túra elvét a „tiszta demokrácia” és a „teljes szabadság” liberális jelszavaival, a proletár internacio­nalizmust nacionalizmussal cse­rélték fel, s végül is az ellenforra­dalom szövetségeseivé váltak. A kommunista mozgalmon belül fellépő revizionisták nézetei és tő-' rekvései valóságos tartalma az 1956-os magyarországi ellenforra­dalom idején teljes mértékben le­lepleződött. Az osztályharc legkritikusabb pillanataiban rendszerint különö­sén világosan mutatkozik meg, hogy ki milyen álláspontot foglal él, melyik osztály érdekeiért küzd. A magyar revizionisták, az úgy­nevezett „nemzeti kommunisták" az ellenforradalom és a nemzet­közi imperializmus oldalára áll­tak át, elárulták a proletárforra­dalom és a proletárnemzet köz i ség érdekeit: a proletárdiktatúra elle­ni támadásnak nemcsak az előké­szítésében, de a végrehajtásában, sőt az ellenforradalom utóvédhar­cainak időszakában is vezető sze­repet játszottak. A magyar nép Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták — Ká­dár János élvtárssal az élen — 1956 novemberében újjászervez­ték pártjukat, létrehozták a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot, s határozottan szembeszálltak az el­lenforradalommal, megmutatták a proletárdiktatúra és a szocializ­mus megmentésének útját. A párt rendkívül nehéz helyzetben, az el- _lenforradalom ellen vívott élet­halál harcban alakult meg: magja a Magyar Dolgozók Pártja volt tagságának legszilárdabb, legal- dozatkészebb része lett. A párt újjászervezése a forradalmi ellen- támadásnak és a proletárdiktatú­ra megvédésének szükségszerű feltétele volt. Népünknek a proletárdiktatú­ra megszilárdításában, a gaz­dasági és kulturális építő- munkában elért sikerei a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikájának helyességét bi­zonyítják, a párt és a töme­gek kapcsolatának erősödésé­ről, a dolgozó tömegek szocia­lista alkotó kezdeményezésé­nek fokozódásáról tanúskodik. Ezt mutatja a napokban lezaj­lott választások eredménye Is, a- mely mindennél fényesebben iga­Az ellenforradalom tulajdon­képpeni szervezői az imperialisták voltak, akik már évekkel ezelőtt megkezdték a rágalomhadjáratot és az aknamunkát a Magyar Nép- köztársaság ellen. A revizionisták az imperialisták segédcsapatának szerepét töltötték be. De a magyarországi ellenforra­dalom nemcsak a magyar re­vizionistákat leplezte le, ha­nem cinkosaikról, a mai nem­zetközi revizionizmus képvi­selőiről is lerántotta a leplet. A magyar revizionisták a nem­zetközi revizionizmus politi- . kai, ideológiai és erkölcsi tá­mogatását élvezték. A tapasztalat megmutatta ne­künk, hogy a pártegységért vívott harc főmódszerei nem lehetnek az adminisztratív módszerek, e- zeket csak kivételes esetek indo­kolhatják. A párt sorainak egy­ségét az ideológiai egység alapján szándékozik erősíteni, ami első­sorban a hibás nézetek leküzdése útján érhető el. Pártunk minden­kor a nemzeti érdekek legkövet­kezetesebb képviselője volt, de ezzel együtt születésétől kezdve internacionalista is. A magyar kommunisták az 1956-os ellenforradalom nehéz ó- ráiban sem tagadták meg interna­cionalista elvüket, hanem éppen ennek alapján kérték a Szovjet­unió segítségét, melyre minden­kor büszkék vagyunk. Az ellen­forradalmi revizionista, naciona­lista demagógia ellen.léptek fel s -nem engedték, hogy dolgozó né­pünket a Szovjetunió, s a népi de­mokratikus országok népeivel ál­lítsák szembe. Ml mindig tudatá­ban voltunk és vagyunk annak, hogy a munkásosztály nemzetközi összefogása nélkül nem lehet har­colni a burzsoázia és szekértolóik ellen. blxik a pártban zolja, hogy a dolgozó tömegek bíznak a pártban, követik útmu­tatásait, s harcolnak azok megva­lósításáért. Ma valóban elmond­hatjuk, hogy pártunk, a kommu­nisták és a dolgozó nép kapcso­lata, összeforrottsága megszilár­dult. A tömegek felvilágosítása, a tettek meggyőzik az egyszerű em­bereket is arról, hogy amit a párt tesz, cselekszik, az ő érdekükben történik. Erről győzik meg őket az elmúlt két esztendő alatt elért eredmények is, amelyek bizonyí­tékát szolgáltatják annak, hogy pártunknak a szocializmus felépí­tésére Irányuló politikája helyes politika. Ez a politika a magyar dolgozóknak, az ország érdekei­nek egyaránt megfelel, a történel­mi fejlődés irányában halad. Elvtársak! Pártunk 40 éves története so­rán sok áldozatot hozott. Sokan életüket adták, hogy a párt és a nép éljen. E napon emlékezzünk azokra, akik nem érték meg a győzelmet, e jubileumi ünnepsé­get. Hálával és kegyelettel hajt­juk meg ezen a napon zász­lónkat pártunk vértanúinak, hőseinek szent emléke előtt. Az 5 nagy példájukból, pár­tunk hősies küzdelmeiből me­rítünk fokozott erőt és lendü­letet nagy feladataink megva­lósítás ákoz, dolgozó népünk vidám, gazdag é- letének megteremtéséhez, a szoci­alizmus teljes megvalósításához — mondotta Laszli elvtárs —, majd ünnepi beszédét e szavak­kal zárta be: — Pártunk 40 éves útja nem volt síma, könnyű. Az elmúlt 40 év a harc útja volt. A nehézségek, átmeneti vereségek idején mindig voltak, akik elcsüggedtek, pánik­ba estek. Az élet azonban nem ő- ket igazolta. A nehézségekből mining megerősödve került ki a párt. Az út, amelyen járunk, a- melyet önként vállaltunk, ha ne­héz is, de előre, a teljes győzelem, a kommunizmus felé visz.-o­Laszli Pál elvtárs ünnepi beszé­de után szórakoztató műsor követ­kezett. Nagy taps fogadta a több évtizedes Békéscsabai Munkás Dalkör és a Jókai Színház művé­szeinek fellépését. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából, a forradal­mi munhásmozalomban kifejtett tevékenységük elismeréséül dr. Münnieh Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének és Ró­nai Sándornak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága és a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjának a Magyar Népköztársaság Ér. demrendje; dr. Sík Endre külügyminiszter­nek, Nógrádi Sándornak, a Ma­gyar Népköztársaság pekingi nagykövetének, Somogyi Miklós­nak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a SZOT elnökének és Vincze Józsefnek, a SZOT tit­kárának a Munka Vörös Zászló Érdem­New York (MTI) A nyugati or­szágok ENSZ-küldöttségei szer­dán kormányaikkal tanácskoznak a világűr békés használatával fog­lalkozó új szovjet javaslatról. BNSZ-diplomaták szerint a Szovjetuniónak ez az új javaslata lehetőséget nyújthat egyhangú megegyezésre a világűr használa­tának kérdésében. A nyugati ENSZ-küldöitteket rendje; Révész Géza vezérezredes, hon­védelmi miniszternek a Vörös Zászló Érdemrend ki­tüntetést adományozta. A kitüntetéseket szerdán dél­előtt Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnök« adta át az Országház. ban. Az ünnepségen» jelen volt Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — Sándor József, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Kris­tóf István, az Elnöki Tanács tit. kára, Gyáros László, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. bizakodással tölti el a Szovjetunió új, kompromisszumos javaslata, amely elejti azt a korábbi szovjet követelést, hogy kössék össze az Egyesült Államok tengerentúli katonai támaszpontjainak kérdé. sét a világűr ellenőrzésének ke­désével. Véleményük szerint v eltávolította a legfőbb akadályt a Kelet és Nyugat megegyezése út já* ból. ~ -----------— -— A világűr békés használatára tett szovjet ENSZ-javaslat visszhangja Átvették megbízólevelüket megyénk országgyűlési képviselői tási bizottság elnöke ezután ezek- j melynek elnökévé Nagy Károlyt, kel a szavakkal nyújtotta át a elnökhelyettesévé Fekécs Margit megye országgyűlési képviselőinek megbízólevelét: — Különös örörn­Szerdán délelőtt Békéscsabán ünnepélyesen átadták Békés me­gye újonnan megválasztott or­szággyűlési képviselőinek és pót- képviselőinek megbízólevelét. Bát- kai Pál, a Hazafias Népfront Bé­kés megyei Bizottságának titkára üdvözölte az új képviselőket és 1 pótképviselóket. Mint mondotta: ,,A szocializmus építésének két év óta kialakult helyes poütiká-1 jára szavazott az ország népe. A! nagy győzelem kifejezője annak, hogy a választók a dolgozó nép ér­dekeit kifejező politikát támogat­ják”. A megyei választási bizottság nevében K. Nagy István, a válasz­mél adom át a megbízóleveleket, hiszen a dolgozó nép minden ré­tegéiből még sohasem választottak ennyi képviselőt, mint most. —A I Viharsarok új képviselőinek sok sikert kívánt eljövendő nagyje­lentőségű munkájukhoz. Hasonló­an köszöntötte a megye új képvi­selőit Cserei Pálné, a Békés me­gyei Nőtanács elnöke is. Az ünnepélyes alkalomból meg­alakították az országgyűlési kép­viselők megyei csoportját is, a­tot, titkárává Hankó Györgyöt vá- lasztották meg. Nagy Károly, az új képviselőcsoport elnöke kö- szöirte meg a bizalmat. Az új képviselőcsoport megala­kulásán részt vett és átvette meg­bízólevelét Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságán tagja is. Ezután Arany Tóth Lajosa a Békés megyei Tanács VB. elnöke baráti fogadást rendezett az új országgyűlési képviselők tisztele­tére, amelyen szívélyes eszmecse­rét folytattak. Négy évtized krónikája alambősz fején már meg­^ ritkultak a hajszálak. A derék sem olyan egyenes, mint valaha, de az emlékezés friss. Mintha ma történt volna, úgy forgatja vissza a csöndes kis körösladányl házban Sántha Sándor, a Dózsa Tsz nyugdíjas tagja a történelem egy-egy lap­ját gondolataiban. 1919 januárját jelezte a nap­tár, 'amikor nagyságos Purgly Emil gyomai birtokán, a Zsó- fia-major agyonhajszolt zsellé­rei nemet kiáltva az úri önkény­nek elzavarták az intézőt, bir­tokukba vették a nagyságos úr minden vagyonát és a maguk módján, szövetkezetbe tömörül­ve kezdték meg, örökösnek i- gérkező új életüket. A gondolat, az eszme a párttól jött. Mert a Kommunisták Magyarországi Pártjának híre és annak prog­ramja eljutott a legeldugottabb, zsellérfészekbe is. Este, amikor már minden elcsendesedett, a- mikor a kócosfejű lurkók is á- lomra hajtották fejüket, egy­egy zsellértanyán a programot tárgyalták az emberek, és mint forrásban lévő must, erjedt a gondolat: nekik is tenni, csele­kedni kell, ha jobb, emberibb sorsot akarnak. Így jutottak el az eszmecserék során arra a megállapításra is, hogy szerve­zett, egységes erő kell, mert e- nélkül, mint oldott kéve szét­hull erejük. De mi is legyen, hogyan kezdjenek az álmok va­lóra váltásához? — szövődött to­vább a gondolat. Es eljutottak a felismerésig. Párt kell. Kom­munisták kellenek ide, akik összevetett vállal küzdenek a többiekkel azért, hogy valóra váljanak az elképzelt remények. Így bontott zászlót 1919 január­jában a Kommunisták Magyar- országi Pártja, a Zsófia-majori pusztán. Harminc család állott akkor alá rongyosan, meggyö­történ, de telve elszántsággal, akarattal. Az 6 szavukra moz­dult a többi proletár is és úr nélkül, a maguk módján fogtak hozzá sorsuk formálásához. A felszabadult élet zsolozs­máját zengték 1919 tava­szán a zsellértulajdonba vett gépek. A végeláthatatlan földe­ken szórták, vetették hatvanon is a búzát, jövőbe vetett biza­lommal és egyre fényesebb, csillogóbb lett a cselédek sze­me. Sántha Sándor is köztük volt. Ügyis mint kommunista, úgyis mint egyenrangú mun­kás és buzdította, serkentette az embereket. A többiekkel együtt írta a nép törvényét és szöve- gezte a helyi „alkotmány” pa­ragrafusait. Jogot a munkához, és nagyobb darab kenye­ret — szóit a maguk szerkesztette törvény, és fel­emelték az egykori szűkös kommenciót. Húsz mázsa búzát, 10 mázsa árpát, 60 kiló szalon­nát, ugyanannyi szárazfőzeléket és 60 liter világbelit minden em­bernek, aki 120 napot dolgozik egy esztendőben. Aki ennél is többet dolgozik, azt nyereségré­szesedés is illeti. Égett a mun­ka az emberek keze alait egye­nesebbek lettek a cseléddere­kak, új cipő került a mezítlábas lurkóknak, meg nagyobb darab szalonna, és ebbe a reménykel­tőén alakuló életbe bömbölt be­le 1919 tavaszán a román inter-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom