Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-20 / 274. szám

JMS. november 2»., esüWrtöii B£K£S MEGYEI NCpCJSAG v 3 Szállítják a részesedést A békéscsabai Vörös Október Tsz-ben a napokban jóváhagyott zárszámadás alapján november 10-án megkezdték a tagok mun­kaegység-részesedésének házhoz ezállítását. A szövetkezet 122 tag­ja és a 24 családtag még ebben a hónapban megkapja a teljesített munkaegységek ellenértékét. A szövetkezet magtárából 1204 má­zsa búzát, 577 mázsa árpát, 376 mázsa májusi morzsoltnak megfe­lelő kukoricát, 151 mázsa cukrot, a szérűskertből pedig 252 mázsa lucernaszénát, ezer mázsa takar­mányrépát és 800 mázsa alomszal­mát szállítanak a tagok háztáji gazdaságaiba. IfO ezer forint egy ankét gyakorlati haszna a; orosházi Új Élet Tsz-ben A Hazafias Népfront Békés me­gyei mezőgazdasági bizottsága az elmúlt télen jól sikerült ankétot rendezett a baromfi tenyésztésé­ről országosan híres füzesgyar- mati Arany Kalász Tsz-ben. A tanácskozáson megjelent Sz. Mol­nár József, az orosházi Űj Élet Tsz elnöke Is, aki alaposan szét­------------»«------------­C iroktermelő szakcsoportok alakultak Megyénkben — különösen a mező kovácsházi járásban — szé­pen díszük s holdanként 8—10 ezer forint jövedelmet hoz a ci- roktJrmelés. örvendetes, hogy a jól jövedel- ző növény termelésére az ed­diginél nagyobb területre kötnek szerződést a termelőszövetkeze­tek. A tótkomlós! Viharsarok Tsz például 40, a kaszaper! Lenin 50, fi nvio-vach'Sn-heoyosi Béke fjedig 80 holdon kíván seprűeirkot vet­ni a tavasszal. _____________________________ •át­n ézett, aprólékos gondossággal ér­deklődött a baromfitenyésztés részletei iránt. Tavasszal egyszer­re több mint négy ezer naposcsi­bét szállítottak az Űj Élet Tsz-be, ahol mélyalmozásos csibenevelés­re rendezkedtek be. A zárszám­adást előkészítő napokban kide­rült, hogy 110 ezer forintot jöve­delmezett a baromfitenyésztés. A tagság elhatározta, hogy a követ­kező évben legalább 12 ezer csi­bét, több száz pulykát és víziszár­nyast nevelnek fel. Mit mutatnak a könyvek zárszámadás eül it két termelőszövetkezetben A zárszámadás minden termelő­szövetkezetben ünnep. Nemcsak azért, mert ekkor veszik át egész évi munkájuk ellenértékét -a ta­gok, hanem azért is, mert ilyenkor derül ki: mennyivel lettek gazda­gabbak közösen is, mint egy évvel ezelőtt. A békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezet tagjai büszkén tekinthetnek egy évi munkájúikra: jól megerősöd­tek. 1957-ben mindössze 188 800 forintot fordítottak beruházásra. Ebben az esztendőben 670 990 fo­rint értékben emelődtek új épüle­tek, gyarapodott a gépállomány. Befejezték a vízvezeték építését. Anyagraktárai építettek, traktor- és gépgarázs, új gépszín, tyúkház, juh-hodály épült, s működik már a szeszfőzdéjük is. Gépállományuk értéke egy év­vel ezelőtt 484 000 forint volt, most 839 000 forint. Ilyen nagyarányú beruházásra képes sok ember összefogása. Igaz, az új gépek, a tejszeparátor — amit az imént nem is említett­tünk —, a szeszfőzde és a többi be­ruházás csak jövőre és az azutáni években hozza meg gyümölcsét, de az egy főre eső jövedelem te­rén így sem maradnak el a tava­lyitól a Kossuth tagjai. Miből tudták fedezni ezt a sok építkezést? Álljon itt erre is né­hány összehasonlító adat. Míg ta­valy 565 ezer forint volt a növény- termesztésből származó jövedel­mük, az idén az aszályos év elle­nére 834 ezer forint. Az állatállo­mányból majdnem egy millió fo­rinttal lett több jövedelmük az egy évvel ezelőttinél. Áruértékesí­tési tervüket 120 százalékra telje­sítették, összesen 2,7 millió forint értékben. Jövőre tovább erősödnek. Jelen­legi 65 egyedből álló tehénállomá­nyukat fejlesztik s ezért 100 férő­helyes tehénistállót é öltenek. Tíz éve a fogyasztók szolgálatában Megyénk áruellátásának jelen- I édességfélét vásárol, nem is sejti tős részét bonyolítja le a Fűszer- j talán, hogy ezek a cikkek a Fü- és Édességkereskedelmi Vállalat, j szért közvetítésével jutnak a bol- vagy ahogy népszerűén nevezik: j tokba, üzletekbe. A vállalat mun­a Füszért. Ha az üzletekben a vevő cukorkát, paprikát, sót, kö­ménymagot vagy egyéb fűszer- és Igaz történet. Mint ismeret?«, a szavazások so­rán'á váíásztőpolgárok, miután e- leget tettek állampolgári köteles­ségüknek és éltek szavazati jo­gukkal, kaptak -gy-egy kedves kis emléket: pirosszekfűs könyvjel­zőt. Gyulán, a 3. sz. szavazókörzet- n ennek a könyvjelzőnek átadá­sai úgy oldották meg, hogy a sza­vazatszedő bizottság egyik nő tag­ja a férfi szavazóknak, a férfi tagja pedig a szavazó nőknek nyújtotta át. Történt reggel úgy fél nyolc tájban, hogy egy fiatal házaspár lépett a szavazóhelyiségbe, s mi­ntán a szavazólapokat elhelyez­venciós csapatok halált okádó ágyúszava. Gyászos napok emlékeit idézi tovább az öreg krónikás. A sok fáradalommal, küzdelemmel ki­harcolt jogot és szebb életet 25 sötét esztendő árnyékolta be. A gőgös úr és intéző szava még parancsolóbb, szigorúbb lett, telve gúnnyal és megvetéssel. Kevesebb lett a kenyér, a zsíro­zó, újra cipő, ruha nélkül ma­radt a gyermeksereg, s bizony Sántha Sándor is sokszor csak a reményből osztat alamizsnát a hét gyermekének. J^e a történelem homokórá­ján peregtek a szemek, és a remény, melyet Sántha Sán­dor egy életen át sem adott fel, valósággá lett. Agyúszóval kez­dődött ez is, mint a 25 évvel e- lőbbi megszakítása. Csakhogy ez az uraknak bömbölt takarodót, és a Sántha Sándoroknak éb­resztőt. Talpra ugrottak hát, és Sántha Sándor meg a többiek újra a pártban keresték és ta­lálták meg azt az erőt, mely va­lóra váltja a reményeket. Dó­zsa emlékéhez híven vezették éj ték a gyűjtő i mában, az asztal mellett ülő fiatal nő kedv-e» soltyal átnyújtotta á férjnek pirosszekfűs könyvjelzői. A fele­ség méltatlankodva kérdezte: — Én nem kapok? Csak a férfiak­nak adok, felelte mosolyogva az asztalnál ülő. A bonyodalom néhány másod­percig tartott, amikor ugyanis a kijárat felé mentek, a szavazat­szedő bizottság egyik férfi tagja kedves mosollyal átnyújtotta az emlék-könyvjelzőt a fe’eségnek. A fiatalasszonyka előbb meg­lepődött, majd megértve a hely­zetet, elmosolyodott. A családi bé­ke helyreállt. szervezték a parasztság harcát, és Dózsa néven alakult meg a körösladányi parasztok közös gazdasága, melyben az öreg har­cos 34 gyereket, vöt, menyet és rokont vall magáénak, ö már kiállt a sorból. Nyugdíjas tagja a szövetkezetnek, de szíve-lelke ott van. Szót eme\ ma A párttaggyűléseken, a közgyű­léseken, és tanácsokat ad. Be­szélget az úttörőkkel, a fiatalok­kal és a magatermelte vörös­bor mellett mondja el oly sok­szor élete pályafutását elvtár­sainak, ismerőseinek. Tegnapelőtt újra összehozott vele a sors. Csillogó kitüntetést szorongatott a kezében, négy év­tizedes pártmunkáért kapta. Ahogy nézegette, szeme sarká­ban fényes gyöngyszem csillant és elszorult torokkal ennyit mondott: — Most már két ki­tüntetésem van. A másikat a termelőszövetkezeti munkámért kaptam. És mit mondhat ilyen­kor az ember? Talán ezt: Erőt, egészséget és boldog öregkort a Sántha Sándoroknak. Deák Gyula * * ári létesüli Békéscsabán, kajáról vajmi keveset tud a vá­sárlóközönség. Ezért is kerestük fel a Füszértet, hogy eddigi ered­ményeiről, jövőbeni terveiről, va­lamint az ünnepekre várható áru­ellátásról érdeklődjünk. Jankó Imre, a vállalat igazgató­ja készségesen .teljesítette kéré­siünket. Vállalatunk 1949 március 6- Kezdet­ben még csak 76 alkalmazottnak adott munkát, jelenleg már 175- nek. Arra törekszünk, hogy a la­kosság igényeit minél jobban ki­elégítsük. Ezt az évről évre nö­vekvő áruforgalom számadatai bi­zonyítják. 1951 első félévéhez ké­pest az idei év első felében a vál­lalat forgalma másfélszeresére nőtt. Ezen belül cukorkaféleségek­ből 50 százalékos az emelkedés, ami több mint 1300 mázsának fe­lel meg. A csokoládéfogyasztás az említett időszakban több mint hat­szorosára növekedett. Tapasztala­taink szerint a konzervféleségek iránt is megnőtt a kereslet, hiszen a korábbi mennyiségnek ké*sze- ! rését hoztuk az év első felében is forgalomba. Mindez szemmel láthatóan bizonyítja az életszínvo­nal emelkedését, mert ha az em­berek jobban keresnek, akkor több jut cukorkám. csokoládéra, valamint egyéb közszükségleti cikkre is. Talán nem árt, ha azt is elmondom — jegyezte meg —, hogy vállalatunk kétszer nyerte el a ..Kiváló Vállalat" címet. 1957 második negyedévi eredménye­inkkel. amit az ellenforradalom után kezdeményezett munkaver- sevnvel értünk el, vállalatunk or­szágosan első lett. Ezután Jankó élvtárs a tervek­ről beszélt. — Természetesen, ezután is a lakatsán iobb ellátását tartjuk leg­fontosabb tennivalónknak. Ezért szeptember 30-án vállalatunk. Ice- zelésébe vettük az eddig önállóén működő orosházi, gyulai, szeghal­mi és szarvasi áruellátó szövetke­zeteket. Ezek az egységek azóta vállalatunk fiókjaként működnek, s a központi irányítással lehetőség nyílik a vidék még jobb, választé­kosabb áruellátására. A három­éves terv a mi vállalatunk fejlő­dését is előmozdítja, ugyanis csaknem 3 millió forint beruhá­zást kapunk. — Mire használják fel ezt az összeget? — Közismert, hogy a Füszért- nek Békéscsabán 8 raktára van, ezeknek egy része régebbi üzlethe­lyiségeket foglal el, irodánk pedig lakóépületet. Az a tervünk, hogy a dohánybeváltótól kapott telepen jövőre megkezdjük a központi raktár és az iroda építését. Előre­láthatóan a jövő év végén a ne­hézáruraktárt már az új helyiség­be telepíthetjük, később pedig a többi mheár árukészletét is ide helyezzük. Az új létesítmény azért is előnyös számunkra, mert a rak­tárépületet az iparvágány mellé építtetjük, futószalaggal és egyéb gépekkel szereljük fel, amivel a rakodás lényegesen meggyorsul. Ugyanakkor a szállítási koVségek is csökkennek, számításunk sze­rint egy év alatt félmillió forintot takaríthatunk meg. Előreláthatóan 1960 júliusára az új létesítmény el­készül. Akkor az eddigi raktárain­kat, amelyek többségükben üzlet- helyiségek voltak, átadhatjuk ere­deti rendeltetésüknek. Az iroda elköltözésével pedig 3 lakás szaba­dul fel a Sztálin úton. Végezetül megkértük Jankó elv­társat, hogy az ünnepekre és a télre várható áruellátásról tájé­koztassa lapunk olvadóit. Eme is megnyugtató választ kaptunk. A vállalat jól felkészült a negyedik negyedévre. Közszükségleti cik­kekből, zsírból, cukorból, lisztből, rizsből, sóból telve a raktárak, bő­ségesen elláthatják az üzleteket. A karácsonyi ünnepekre több mint ezer mázsa szaloncukrot, kará­csonyfából pedig a tavalyinak két­szeresét hozzák az idén forgalom­ba. Nem lesz hiány télapó és ka­rácsonyi csokoládé figurákból sem. Citromból most is bőségesen ki tudják elégíteni az igényeket, de amint Hallottuk, később a vállalat naranccsal és egyéb déli gyü­mölccsel is kedveskedik a vevők­nek. A Füszért raktáraiban a ser­tésvágási szezonra elegendő papri­kát, borsot, köménymagot és e- gyéb fűszerféleséget tárolnak. No és még egy jó hír: befőttből, cuk­rozott gyümölcsből, savanyúságból, valamint meggyízből, különféle konzervből is megfelelő készletek vannak raktáron. A 10 éves jubileumára készülő vállalat mindent megtesz ezután is, hogy jód kivegye részét a la­kosság ellátásából. Podina Péter — Hogy milyen volt az ideI gazdasági év? — kérdez vissza a kisdombegyházi Táncsics Termelőszövetkezet elnöke. — Aszályos. Nem rajtunk múlt, hogy nem fizetett jobban a gabona. Szűkén mérték az ara­nyat érő májusi esőt. — Ha csak jó közepes lett vol­na a termés, akkor nem 50 forin­tot fizetnénk munkaegységenként — mint ahogy azt terveztük —, hanem többet. Mert az a pénz, ami a 3004-es rendelet alapján itt marad nekünk, már többletet je­lentett volna. Már sorolja is a pluszokat. A múlt évben a gépállomásnak a ta­laj. és egyéb munkákért 86 ezer forintot fizettek, ez évben, majd­nem a felét, 45 ezret adnak ki, holott a végzett munka több volt, miiit 1957-ben. A műtrágya fel- használás után 12 ezer forintot ír­nak jóvá a szövetkezetnek. Az idén vásárolt Zeior 30 ezer forin­tot hozott a konyhára. A szövetkezet közős vagyona 500 ezer forintértékű. Ezt két év alatt hozták össze, mert az ellen­forradalom idején a régi rrjmdent széthordták. Újból hozzá­kezdtek a törzsállomány megte­remtéséhez. Első lépésekként hét törzskönyvezett tehenet, fajtatisz­ta tyúi okát vettek. A 80 férőhe­lyes, modern tehénistálló — amit az idén építettek — már a jövő perspektíváját mutatja. Erősödik, egyre jövedelmezőbb ez a 450 holdas, 47 tagot számlá­ló szövetkezet. Ezt látják azok Is, akik ma még kívülről szemlélik munkájukat. Tetszik nekik. S Ó- ten már elindultak azon az úton* mely a szövetkezetbe vezet. Felvé­telüket kérték. Az új belépők! Solymosi József — aki már tagja volt egy I-es típusú szövetkezet- nek. —, Enyedx András, Gurzö lili*— hály és a többiek, már nem szem­lélői, hanem részesei lesznek á szövetkezeti munkának. Újiá választják a Hí Országos Agrárszakosztályának vezetőit A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat budapesti központjá­ban november 21—22-én választ­mányi ülést tartanak. Ez alkalom* mai újjá választják a TIT Orszá­gos Agrárszakosztályának vezető­ségét és meghatározzák a követ­kező ismeretterjesztési évad fon­tosabb feladatait, A TIT Békés megyei Agrárszakosztályát dr. Kátai Pál, a Mezőhegyese Mes­terséges Termékenyítő Főállomás igazgató állatorvosa és Tallies Bertalan, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának főelőadója képviseli. Zetorokkal is a mélyszántás sikeréért Miután kissé megjavult az idő a hosszadalmas esőzések után, a Csorvási Gépállomás 35 erőgépe látott hozzá a mélyszántáshoz. Nyolc gép a termelőszövetkezetek­ben végzi a még hátralevő kevés- mélyszántást, a többi pedig az e- gyéná gazdáknak, akik a földmű­vesszövetkezeten. keresztül mind több erőgépért ostromolják a gép­állomást. De a gépállomásnak csak 35 kormos traktora van. Az igé­nyek kielégítése végett azonban elhatározta, hogy 6 Zetont is át­állít a mélyszántásra, s amíg az idő engedi, nyújtott műszakban igyekszik minél nagyobb területet felszántani a több termésre törek­vő egyénileg gazdálkodóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom