Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 1958. október 28., W«Ó4 Beszédes adatok Békés megye fejlődéséről összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága VL A kormány nemzetiségi politi­kája az általános iskolai oktatás­ban is kifejezésre jut. A felszaba­dulás előtt csak néhány, az egy­házak által fenntartott nemzeti­ségi anyanyelvű iskola volt a me­gyében. 1951/52. tanévben már nyolc nemzetiségi iskola műk;i- dött, amelyben 1255 tanuló ta­nult 1957/58. tanév végén pedig már 12 nemzetiségi tannyelvű és tagozatú általános iskolában 1487 tanuló, ezenkívül 39 nemzetiségi A napközi otthonok számadatok Napközi otthonnal rendelkező iskolák száma Napközi otthonba járó tanulók száma Napközi otthonban étkező ta­nulók száma Államunk a dolgozók gyerme­keinek pihenését ingyenes üdülte­tések és nyári táborozások útján biztosítja. Az üdültetésben részt­vevők száma is állandóan emelke­dik. 1957. évben 981 általános is­kolai tanuló vett részt üdültetés­ben, és 260 tanuló nyári országjá- ásban. Gyermeküdültetési intéz­mények felújítására 1958. évben 300 ezer forintot fordítottak a me­gyében. A középiskolai hálózat a felsza­badulás utáni években megyénk­ben is kiszélesedett, az oktató­munka színvonala és szervezete Jelentősen fejlődött. A dolgozók gyermekei továbbtanulásának biz­tsait ása érdekében a felszabadul is Ma már nemcsak a vá járási székhelyen nyelvet oktató iskolában 2322 ta­nuló részesült a megyében okta­tásban. A dolgozó szülők gyermekeiről az általános iskolai napközi ottho­nok fenntartásával gondoskodik kormányzatunk. Általános iskolai napközi otthonok felújítására a megyében 1958. évben több mint 100 ezer forintot fordítottak. Az Iskolai napközi otthonok és az ott étkező tanulók száma évről évre emelkedik. fejlődését az alábbi szemléltetik: 1953/54 1954/55 1957/58 tanév tanév tanév 28 33 49 1213 . 1305 2540 1213 1312 2529 után a megyében 8 középiskolát létesítettek. Államunk a középfo­kú oktatást a megyében több mil­lió forintos beruházásokkal bizto­sítja. A korszerű orosházi és me­zőkovácsházi gimnáziumok felépí­tése után 1957. évben egyik kö­zépiskola négy tanteremmel való bővítésére 1,5 millió forintot for­dítottak. A közeljövőben pedig Békéscsabán 200 férőhelyes szlo­vák kollégium építését kezdik meg, 5 millió forintos beruházás­sal. Középiskolák épületeinek és berendezéseinek felújítására a megyében 1958. évben közel 900 ezer forintot fordítottak, ebből a diákotthonokra 370 ezer forint ju­tott. osokon, hanem minden s van középiskola Tizenöt középiskolai diákotthon és különféle szociális juttatások is elősegítik a középiskolások tanu­lását. A felszabadulás után a nem­zetiségi származásúak továbbta­nulása biztosítására államunk yulán román tannyelvű gimná­ziumot és kollégiumot létesített. A középiskolákba járó tanulók száma állandóan emelkedik. 1952/53. tanévben 4874, 1954/55. tanévben 4896, és 1957/58. tanév­ben már 5086 tanuló járt közép­iskolába. A felszabadulás előtti években évenként átlagosan 2400 volt a középiskolai tanulók száma a megyében. Állandóan javul a középiskolákban a tanulni vágyó munkás-paraszt származású tanu­lók aránya. Amíg a felszabadulás előtt a középiskolás tanulók alig j 4—5 százaléka volt munkás és pa­raszt származású, az 1957/58. tan. I | év elején az arány már 63,3 szá­zalék volt. A középiskolai tanu­lók tanulását nagymértékben elő­segítik az iskolai könyvtárak. A könyvtárak könyvállománya ál­landóan növekedik. 1957/58. tanév elején már közel 100 ezer kötet állt a tanulóifjúság és a nevelők rendelkezésére. A szegényebb sorsú fiatalok nevelését a diák­otthonok létesítésével és fenntar­tásával segíti kormányzatunk. 1957/58. tanévben a középiskolai tanulók közül diákotthonban la­kott 1512 tanuló, közülük 826 le­ány. A menzán étkező tanulók száma 1957/58. tanévben 36 száza­lékkal meghaladta az 1954/55. tan­évben étkező tanulók számát. A | megyében 1955/56. évben érettsé­gizett tanulók 35 százaléka egye­temeken, főiskolákon, tisztképző­kön vagy másutt tanult tovább. A községiéi lesztési tervek szebbé teszik (Tudósítónktól) A községi tanácsok a jövő évi községfejlesztési terveiket össze­állították. A tanácstagok ezt meg­előzően a választó kerületek la­kóival megbeszélték, hogy mik volnának a jövő évi legfontosabb feladatok, amelyekkel még szebbé tudnák tenni falujukat. A tanács­ülés á lakosság kérését összegezve, községenként kidolgozta a község­fejlesztési tervet. FÜZESGYARMATON egy ar­tézi kutat fúrnak, melynek költ­ségére 200 ezer forintot irányoz­tak elő. A lakosság a községfej­lesztési terv megvalósításához ed­dig 25 ezer forint értékű társa­dalmi munkát vállalt. KÖRÖSÜJFALUBAN, hason­a községeket I lóan Füzesgyarmathoz, egy új ku- I tat fúrnak, azonban a járda építé­séről sem feledkeznek meg. | VÉSZTÖN az elmaradott utcák !és lakóházak villamosítását ter­vezték be, melyre egy millió 340 j ezer forintot fordítanak. I KÖRÖSLADÁNYBAN szintén i villamosítási problémák vannak. Itt mintegy 500 ezer forintot ter­veztek erre a célra. A sportpálya rendbehozásóra is szintén 1959- I ben kerül sor, itt is már több ezer forint társadalmi munkát vál- j laltak. BUCSÁN a gyógyszertár meg­valósítását tervezték be. A lakos­ságnak régi kérése ez. És társadal­mi munkával Is mintegy 30 ezer forinttal járulnak hozzá az építés-? hez. Átszervezik vagy nem £ Meszeléssel ezer holdon javítják a legelőt a Körösök mentén A Körösök mentén több tízezer holdon a szikes és savanyú tala­jon kevés fűfennést hoz a legelő. Békés megye legeltetési bizottsá­gai — a szarvasi tudományos ku­tatók segítségével — különböző módszerekkel igyekszenek javíta­ni a legelők talaját. Jó eredményeket hozott többek között az „egy kocsi trágya-moz­galom: megyeszerte egyszázba t- vanezer mázsa istállótrágyát hord­tak a legelőkre, jövőre pedig leg­alább 250 ezer mázsát szándékoz­nak a legelőkön e’szórni. Fokoza­tosan egyre nagyobb területen ja­vítják a legelők talaját. Hamaro­san megkezdik meszeléssel ezer holdon a talajjavítást, amit a kö­vetkező években még nagyobb mértékben alkalmaznak. Ez a kérdés foglalkoztatja ez év tavasza óta a megye közútjainak dolgozóit, technikusait. Kora ta­vasszal ugyanis kiszivárgott a hír a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium Közúti Főigazgatóságá­tól, hogy az 1956-ban összeházasí­tott Csongrád megyei és Békés megyei közúti igazgatóságot külön választják. Ez a folyosóhír aztán félhivatalossá vált, mondván, hogy a párt központi vezetősége, a kü- lön-külön megyei közúti igazgató­ság mellett foglalt állást. Többen már azt is tudni vélték egy pár hónappal ezelőtt, hogy az önálló Békés megyei Közúti Igazgatóság­hoz kinevezések is történtek s 1959. január 1-vel foglalják el tisztségüket. Az idő telik s a közúti alkalma­zottak még bizonytalanságban vannak. Rágódnak azokon az oko­kon és hibákon, amik nagyon is indokolttá teszik a szétválasztást Van jó néhány. Elsősorban az, hogy sok időbe és költségbe kerül a Békés megyei szakaszméniökök- nek, technikusoknak a Hódmező­vásárhelyre való utazás. De az igazgatóság vezetőinek is a taxi­val való kiszállás Békés megye tá­volabbi útszakaszaira. El-eljön- nek ellenőrizni, mert ha kissé so­viniszták is, Békés megyében is csináltatnak egyet-mást. Ez nem sértegetés akar lenni. A tény az, hogy a hódmezővásárhelyi igazga­tóságon kivétel nélkül minden ve­zető beosztást Csongrád megyei szakemberekkel töltenek be. Csak­is ezzel s nem a véletlennel lehet azt magyarázni, hogy az 1200 kilo­méter hosszú közúttal rendelkező Csongrád megye 27 millió, az 1400 kilométer hosszú úttal rendelkező Békés megye pedig 23 millió forin­tot kapott karbantartásra erre az évre. S a „minden szentnek maga felé hajlik a kezé’-elv az anyag- gazdálkodásnál is érvényesül. Persze, van más ok is az önálló igazgatóság visszaállítására. Az, hogy a sarkadi és a szeghalmi já- ás egy része a Hajdű-Bihar megyei igazgatósághoz tartozik s bizony az ottani utak is inkább háttérben vannak, mint előtérben. Szó se róla, a két igazgatóság összeházasítása óta is sokat javul­tak a Békés megyei közutak. Tűr­hető burkolatot kapott a Békés­csaba és Orosháza közti út s jö­vőre folytatják s talán befejezik a Békéscsaba és Szeghalom közti út betonozását, amelynek egy ré­szét, a megnövekedett gépkocsi­forgalmat figyelembe véve, he­lyenként kiszélesítették, s Békés és Békéscsaba közt egy szakaszon le is betonozták. Bekötő út is sok épült az utóbbi időben. A három­éves terv irányszámai szerint a Békés megyei utak és hidak fel­újítására 18 millió forintot fordí­tanak. Kétségkívül örömmel fo­gadják ezt a Békés megyei ú török és technikusok. A nyugtalanító kérdés azonban foglalkoztatja őket, felbontják-e a két közúti igazgatóság „kényszerházasságát’*, amely a gyakorlat szerint bizony nem jól sikerült. K. I. ■----------------------------------------------------------------—­2élcéái mtödikblc Az egyik reggel, amint munkahelyemre igyekeztem, a ligetből ki jövet beleütköztem egy lélekszakadva rohanó tíz év körüli fiúcs­kába, aki három kiflit szorongatot t a kezében. Ködös, októberi reg­gel volt. Intettem a kisfiút, hogy ne szaladjon annyira, mert futás közben a nyitott szájjal való légzés betegséget okozhat. „De futni kell, mert különben elkések az isk ilából” — válaszolta. Az egész dolog gyerekes problémának látszik, de a beteg gyer­mek már a felnőtt gondja. 8 mindez azért, mert kevés helyen áru­sítanak Békésen péksüteményt. Gyermekeink s a szülők érdekében helyes lenne, ha reggel 8 óra el 5tt és a szünetekben az iskolában is árusítanának péksüteményt. Iskolás gyermekekből álló csoport mellett mentem el a napok­ban. Egy pufók arcú, szőke fiú bánatosan mesélte a többieknek: „Képzeljétek, apukám azt olvasta az újságból, hogy az idén nem lesz szénszünet az iskolákban, pedig remek korcsolyázási tervet csináltam arra az időre.’* Derék .bányászaink jó munká ja így ..okozott" égy ten' Végre­hajtásában objektív nehézséget, És ezért csak hálásak lehetünk... —o— Jeges eső verte végig községünket október 18-án délután 4 óra körül, de ez sem riasztotta vissza az érdeklődőket, akik zsúfolásig megtöltötték a tanácsháza nagytermét, Kiss Máté járási KISZ-tit- kár és Abonyi Magda esküvője alkalmából. Az anyakönyvvezető hivatalos szavai után Csatári Béla elvtárs, az MSZMP járási bi­zottságának titkára szívhez szóló szavakkal adott útravalót a ro­konszenves fiatal párnak. Egy idősebb asszony könnyeit törölgetve mondta: „De szépen beszélt, milyen jó tanácsokkal látta el őket." Csatári elvtárs személyében párt szólt az ifjú párhoz, a párt, amely munkanélküliség, infláció nélkül vezette ki országunkat a mélyből, az ellenforradalom szörnyű pusztításai után. Ó. Kovács István Békés. Termelőszövetkezetek] Dolgozó parasztok! Termelők 1 Szerződés köthető az új sertéshizlalási akcióban A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. Árak: 10G—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Mg. tsz. I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 10 darabon felüli falkásított egvöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Felkérjük a tsz-eket és az egyéni termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állat­felvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Köz­pontjához forduljanak. Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom