Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

s BÉKfiS MEGYEI NfPÜJSÁG 1958, október 16., csütörtök KORI Délutáni ruha í/Scvt tftt /• il ' / ' . pszi-TELi awathimAő N ehézselyem délutáni kosztüm és gyapjú népi hímzéssel díszí­tett kétrészes szövetruha — egy moszkvai mcdellházból. Ez már „zsák‘ Örök téma: milyen lesz a divat, hogyan alakul az időszakoknak megfelelően. Most az őszi és a téli divat alakulásáról folyik szó az asszonyok és lányok körében. La­pozgatják a divatlapokat, nézik a kirakatokat és igyekeznek kivá­lasztani a modellek közül a ne­kik legjobban megfelelőt. ISKOLÁS KISLÁNYOKNAK hasznos, ha kantáros rakott szok­nyákat készítenek, mégpedig koc­kás szövetből, ez jobban bírja a strapát és nem szennyeződik c- lyan hamar. A rakott szoknyát le­het szabni 42x125 centiméteres egyenes darabból. Ez az anyag e- legendő általában a 7—8 éves kis­lányok részére. A ruhakímélés szempontját figyelembe véve hasznos, ha az is­kolás lánykák köténykét kötnek az iskolában, mert a ruha nem kopik annyira. A KÖTÖTT RUHA őszidőben és télen egyformán hasznos és divatos. Nagy előnye, ’ hogy házilag is elkészíthető. Azt mondják, hogy drága, de ha azt vesszük számításba, hogy a gon­dos háziasszony kötéssel maga is elkészítheti, mindjárt kiderül, hogy nem is olyan drága. Jó, ha valódi gyapjúból kötjük, mert ez igen jól festhető különböző diva­tos színekre. Lehet csauszínű. ká­vébarna, vasszürke. Ä kötött ruha viselhető blúzzal vagy pulóverrel. Készíthető kötött ruha bordáskö­téssel, két síma és fordított válta­kozó kötéssel. A ruha eleje és a háta teljesen egyforma. Az ilyen ruhához viselhető a széles öv, mindenkinek ízlésének és pénz­tárcájának megfelelően plasztik- I ból, bőrből vagy lakkból. ——------------------ Tw? ITT A BOLERO ismét. Ez jó, mert hasznos ruha­darab. A hidegebb idők érkezőé­vel js jó szolgálatot tesz. A mosta­ni megoldás szerint a bolero ka- bátszerűen gombolódik. A gallér­ja eláll, de nem nagyon. Igen jó viselet a bolero alatt a princessz- szabású ruha. | Egy iíj könyv j Brecht,Bertolt: Kalendárium Illusztráció Brecht; Kalendárium című művéből A nagy szocialista író a magyar olvasóközönség előtt jórészt isme­retlen elbeszéléseinek és versei­nek gyűjteménye ez a kötet is. Minden egyes históriája híven őr­zi formájában a brechti jellegze­tességeket. A viliig humora A zsákruha idei változata: az öv a derék fölött fogja össze. Heti étrendünk Csütörtök: Babpörkölt, félvajas kifli. Péntek: Karalábéleves, zöld­bab (Mirelité), töltött tojás, alma. Szombat: Almaleves, borjúpörkölt galuskával. Vasárnap: Aprólékle­ves, sült csirke burgonyapürével, zellersalátával, képviselőfánk. Hétfő: Paradicsomleves, gránátos kocka, gyümölcs. Kedd: Gulyásle­ves, túrósgombóc. Szerda: Kelká­poszta-főzelék, fels-i' szelet párol­va. palacsinta. GOOD BYE ALIGÁTOR! A New York-i csatornahálózat fe­lülvizsgálása alkalmával az egyik munkás rémülten kiáltott fel: „Krokodilok’1. Nem tévedett. A csatornában valóban néhány igazi, eleven kro­kodil úszkált. Hogyan kerültek oda? Nemrég New Yorkban divatban volt a ,,Good bye Aligátor” nevű Rock and Roll tánc. Rajongói aP- ró krokodilokat vásároltak az ál- latkereskedésekben s a tánc őrü­letében szabadon engedték őket. Amikor a tánc divatját múlta, a krokodilokat a lefolyócsöveken át a csartornába engedték. VESZEDELMES KOCA­VADÁSZOK Bordeaux közelében fekvő Po- merelbem egy Trévllle nevű I vadász fácánra lőtt és Etiénne Parret 45 éves napszámost találta el, aki belehalt sebesülésébe. Henri Royer 50 éves földmű­vest két vadász is eltalálta — a célbavett szalonka helyett. A 11- bourne-i kórházban fekszik. Var megyében egy vadász kitű­nően utánozta a madarak hang­ját; olyan kitűnően, hogy egy má­sik vadász golyót eresztett a füle tövébe: állapota súlyos. SÍRÁS Megkérdezték egyszer Kálmán Imrét, hányszor sírt már életében. — Amennyire visszaemlékszem. kétszer — mondta a zeneszerző. — Egyszer amikor Carusót hallottam énekelni, másodszor pedig amikor egy pincér a Balaton mellett vé­letlenül a tóba ejtette a paprikás- csirkémet. —o— RÉGI, DE JÓ Egy fiatal lány már két órája elmerülten figyelte a televíziós a- dást. Egyszercsak szomorúan fel­sóhajtott: „Nagyszerű dolog ez a televízió — de a jó öreg kulcs­lyukat azért mégsem tudja pótol­ni!” PÁRBESZÉD — Kocsmáros uram, ez a Pás­tétom teljesen élvezhetetlen. — Bocsánatot kérek, vegye tu­domásul, hogy maga még a vilá­gon sem volt, én már pástétomot sütöttem. — Jó, jó. elhiszem, de miért csak most tálalja? TÖBBET ÉRDEMELT VOLNA Egy nyugat-berlini bíróság a na­pokban felfüggesztett öt havi bör­tönbüntetésre ítélte Johanne Weh- nisch 47 éves asszonyt, aki ven­déglőjében mosogatás helyett ha­talmas juhászkutyával nyalatta tisztára a tányérokat. Nemcsak az asszony dolga... MÉG MINDIG felvetődik az a kérdés, hogy vajon csak a házi­asszony dolga egyedül a házkörüli munka ellátása és sokan nem tudnak napirendre térni afelett, hogy a közös háztartás, a közös ott­hon gondozása az asszonynak és férfinak közös munkájából tevő­dik össze. De ma már legtöbb önérzetes férfi kötelességének érzi, hogy a háztartás vezetéséből, az otthon gondozásából kivegye ré­szét, főleg ott, ahol az asszony is állásban van. Mind ritkábbak a „törökbasa” férjek, akik elnézik, hogy munkából hazatérő felesé­gük az otthoni „második műszakban’’ őket kiszolgálja, s holtfáradt­ra dolgozza magát a háztartás sok tennivalója között. NAGYON SOK CSALÁDBAN a férfi és a nő reggel együtt megy a munkába, s utána egy időre térnek haza. így természetes, hogy az otthon rájuk váró házimunkát is közösen végzik. Iviég elég messze vagyunk attól az időtől, hogy a háztartás gépesítése minden nagyobb terhet levesz a nő válláról. Legtöbb helyen a férfi szíve­sen ki is veszi a részét nemcsak a kimondott férfiaknak való mun­kából, mint favágás, szénhordás, de szívesen takarít, szőnyeget po­rol, törülget, asztalt terít, beszerez. Étkezés után az asszony mosogat, a férfi törülget, helyrerak. Ha meg húzódozik a házimunkától sok­szor az asszonyban is hiba van. Erősen birálgatja férje munkáját, nincs megelégedve a takarítással. Ha eltört egy-két tányért, vagy poharat, kitiltja a konyhából. Egyszóval nincs türelme, amíg férje beletanul a munkába, nem bízik a férje segítségében. Ilyenkor j férfi-segítség végülis visszavonul és az asszonyra marad minden munka. Sok múlik tehát azon, hogy az asszony milyen ügyesen ve­zeti be férjét a segítő munkába. A KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKA gyorsabban halad és a férfit sem kíséri az az érzés, hogy az asszony mennyivel többet dolgozik nála, ami azért legtöbb esetben csak fennáll. így közösen vehetik ki részüket a pihenésből, a szórakozásból és a vasárnap is pihenő nap lesz az asszony számára. Bemutatták a kővetkező negyedév női fehérnemű modelljeit A Női Fehérneműgyár és a Ru­haipari Tervező Vállalat csütörtö­kön délelőtt mutatta be a vidéki és a budapesti nagykereskedelmi vállalatok képviselőinek a követ­kező évnegyedre tervezett modell­jeit. Az űj fazonú szatén, gcdsol, krepp, nylon hálóingeken és kom- binékon kívül tűzéssel díszített puplin pizsamákat és alsószok­nyákat is készítettek. Pikébar- chendbói készült reggeli köntöst és nyomottmintás szaténbarehend ágykabátot mutattak be. Külföl­dön nagy divat a csíkos ágynemű és ugyanabból az anyagból pizsa­ma, ezért varrtak a női fehérne- mügyárban is pizsamát az újfajta szaténcsíkOzású műszál ágynemű- anyagból. RECEPTKÖNYVÜAKBC Fél vajas kifli (kb. 30 drb) Hozzávalók: 30 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 15 dkg margarin, 2 tojás-» sárga, 5 dkg cukor, pici só, fél csésze tej, lekvár, kevés dió, cu­kor. Langyos tejjel és élesztővel kovászt készítünk. Deszkán össze­gyúrjuk a lisztet, tojást, 4 dkg cukrot, élesztőt, margarint és any- nyi tejet, hogy lágyabb tésztát kapjunk. Negyedórái pihenőkkel úgy hajtogatjuk, .mint a vajas tésztát szokás, közben meleg ken­dővel betakarjuk. Vékonyra kiso­dorva négyszögeket vágunk, fi­nom ízzel töltjük, kifliket S'- runk, majd tojásfehérjével meg­kenve cukros dióval meghintjük. Gyorsan sütjük. Mese az Almafafiúcskáról Hol volt, hol nem volt, a szomszéd kert szomszédságában lé­vő szomszédos kert­ben a többi gyümölcs­fák közt élt egy jósá­gos öreg almafa. Éle­tében már sok-sok ö- römet hozott a kert­be; dús lombjával megvédte a gyenge véleményeket a itat) hevétől, aztán meg a gyerekek felmászhat­tak erős ágaira és c- hették ízes gyümöl­csét. Egyszer azon­ban, mikor a nyári vihar csúnyán meg­ropogtatta öreg testét, érezte, hogy élete vé­géhez ért. Ijedten gondolt arra, mi lesz, ha ő nem lesz? Ki óv­ja majd a veteme­nyeket és ki okoz majd örömet a kert- beu az ember gyer­mekeinek? Utód kel­lene bizony! És a- hogy szomorúan kö­rültekintett, hirtelen felderült. — Nini, egy új al- m a fahajt ás! Valóban az volt. Tavasszal bújhatott ki a föld­ből, most meg már a saláták fölé magaso­dott. Láttára nagyon elérzékenyült az öreg almafa. Nyomban pártfogásába vette, még a széltől is óvta. őszre aztán szép cse­metévé nőtt, növeke­dett az Almafafivcs- ka. És akkor egy kis baj történt. Jól tud­játok gyerekek, hogy ősszel a fák, bokrok elhullatják leveleiket. De az Almafafiúcska ezt nem tudta, és mi­kor látta, hogy szép, zöld ruhácskája sá’’_ ga, meg rozsdabarna színűvé fakul, aztán levelei peregni kez­denek, egyik a másik után, keserves sírás­ra fakadt. Az öreg fa hiába vigasztalta, hi­ába mondta neki, hogy ősszel ez a fáfc sorsa, nem használt vigasztalása. Szeren­csére az őszutói sze­lek lassan álomba ringatták a természe­tet, Az Almafafiúcs­ka ts elaludt. Azt ál­modta, hogy isméi síit a nap és neki ismét szép zöld ruhája van. Mikor felébredt, va­lóban így is volt. A tavasz ölelte, csókol­ta. Azóta évek múltak. Az öreg almafából szép iskolapad lett és helyén ott ál] a fia­tal, dúslnmbv almafa a kert és gyerekek nagy örömére. Űj Rezső I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom