Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-07 / 236. szám

2 békés megyei NEPÜJSAG IS««. oktM*T 7., ke<k! Mégegyszer a bucsaiakról Szeptember 25-i számunkban Cyulai levéltári jegyzetek cím a- latt többek között egy bucsai kö­nyörgő levelet ie közöltünk, mely felszabadulás előtt íródott — Nagyságos Alispán Űrihoz — és többek özött az állt benne, hogy Bucsán olyan nyomorúságosán él­nek a családok, hogy „a szü'lő- ’ anyák újszülött magzatukat a leg­egyszerűbb rongy darabokkal alig tudják betakarni. A gyermek- ágyas anyák naponta egyezer tud­nak valamelyes étekhez jutni...'' Olvashattuk a nyomort festő so­rok között. Már a levéltárban is izgatott a kérdés: vajon most, hogy-mint vannak Bucsán az emberek? Utá­na néztem a dolognak. S most itt van néhány jellemző sor, mai éle­tünkből. Községükben 1953-ban kigyúlt a kultúra fénye; villamosítottak. Azelőtt alig volt járdájuk. Most megszűnt a sárienge**, a legutóbbi évben is 5 ezer méter járdát épí­tettek. Van egy negyven férőhe­lyes állandó jellegű napközi ott­honuk és egy idénybölcsődéjük. Hár zenszázezer forint állami be­ruházással állatorvosi rendelőt kapták a vele járó lakással. A múlt évben pedig felépült a bu- csai gyermekek örömére a megye egyik legszebb, modern, jól felsze­relt nyolctantermes iskolája. Parkosították a tanácsháza előt­ti teret. A földművesszövetkezet áruházát az idén bővítették és tatarozták. Csaknem félmillió fo­rint beruházással folyamatban van a gyógyszertár felépítése a- j i i :jv lakosságnak. Javították az ivóvíz ellátást is; elvezetéseket és több kifolyót csináltak. Gazdasági helyzetükre jellemző, hogy a fel- szabadulás előtti 13 év alatt 62 viskót, a felszabadulás utáni 13 évben pedig 134 modern családi házat építettek, többnyire saját erőből. Beszélhetnénk még min­dennapi életük milliónyi jeléről, melyek mind azt bizonyítják, hogy á bucsaiak is népi demokratikus fejlődésünk során váltak igazán szabad, boldog emberekké. Boda Zoltán-----------­) hii újság a HftqytfiétMjfovh. Groteueohi beszéde egy eoUbusi nagygyűlésen Mint az ADN hírügynökség je­lenti, a Német Demokratikus Köz­társaságban kitűzött parlamenti választások előkészületei során szombaton Cottbusban nagygyű­lést tartottak, melyen beszédet mondott Otto Grotewohl, az NDK miniszterelnöke. Grotewohl hagsúlyozta, hogy az NDK fő gazdasági feladata, hogy 1961-ig túlszárnyalják Nyu­gat-Németorszégot a legfontosabb élelmiszerek és fogyasztási cikkek egy főre jutó fogyasztásában. Külpolitikai kérdésekről szólva, Grotewohl kijelentette: világosan meg kell mondanunk, hogy nem engedjük ki kezünkből a kezde­ményezést a békeszerződés kér­désében mindaddig, amíg nem ér. kezik pozitív és végleges válasz erre a kérdésre. Peng Toe Huajnak, a Kínai Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének üzenete a tajvani honfitársakkoz Peng Toe Huaj, a Kínai Nép- köztársaság nemzetvédelmi mi­nisztere helyi idő szerint október 6-án, hétfőn, hajnali egy órakor üzenetet intézett a tajvani honfi­társakhoz. Üzenetében rámutat a csangkaj- sekisták sorozatos provokációira, amelyeket a kínai szárazföld ellen követ el, majd hangsúlyozta, hogy Tajvan, Penghu, Kimoj és Macu Kína részei és nem valamiféle külön országé. A világon csak egy Kína van, nem pedig kettő. A miniszter üzenetében a továbbiak­ban kiemeli: „az a katonai e- gyezmény, amelyet vezetőik és az amerikaiak aláírtak, egyoldalú e- gyezmény. Mi nem ismerjük el. India ENSZ-kfildöttsége is határozati javaslatot nyújtott be nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek azonnali eltiltására India ENSZ-küldöttsége szom­baton határozati javaslatot nyúj­tott be a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek azonnali meg­szüntetéséről. A négy pontból álló határozati javaslat első pontja sürgeti az a- tom- és hidrogénfegyverek kipró­bálásának felfüggesztését. A fel­függesztést azonnal meg kell kez­----------------«---------------­• Hivatalos washingtoni személyiségek a Hruscsov-nyilatkozatrói A Reuter jelentése szerint az amerikai külügyminisztérium nem volt hajlandó kommentárt fűzni ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet Hruscsov adott a TASZSZ hírügy­nökségnek. Hivatalos személyiségek azon­ban kijelentették, hogy ez „egy korábbi álláspont tisztázása". Hruscsov új nyilatkozata világosan azt mondja, hogy a Szovjetunió csak akikor nyújtana segítséget a népi Kínának, ha az Egyesült Ál­lamok intézne támadást ellene. Ezt amerikai hivatalos szemé­lyiségek békülékeny lépésnek te­kintik. deni, s nem kell megvárni, amíg a Genfben október 31-én összeülő értekezlet megegyezik. A javaslat kéri a genfi érte- kezet résztvevőit, értesítsék majd az ENSZ-közgyűlést a kísérletek megszakítására kötött megegye­zésükről, hogy az ENSZ közgyűlé­se ezt követően lépéseket tehes­sen s a megegyezést kiterjeszthes­sék valamennyi országra. Az indiai határozati javaslat vé­gül felhív több országot, tartóz­kodjék nukleáris fejgyvej^íaérleti programja végrehajtásától, addig is, amíg az ENSZ közgyűlése befe­jezi ezzel kapcsolatos munkáját. Mint ismeretes, a Szovjetunió már korábban benyújtotta ugyan­ezzel a problémával foglalkozó határozati javaslatát. Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsá­ga, amely a tervek szerint szerdán tartja első ülését, legelsőnek ez­zel a két határozati javaslattal foglalkozik majd. Ezt az egyezményt hatálytalaníta­ni kell! Minden bizonnyal eljön a nap, amikor az amerikaiak el­hagynak benneteket... végű lie az amerikai imperialisták közös el­lenségeink” Peng To« Huaj üzenetében ezután bejelenti: Az emberiességtől vezettetve el­rendeltem, hogy a fucsieni arcvo- nalon október 6-án kezdődő hét napra szüntessék be az ágyúzást. Ez idő alatt szabadon juttathattok el hajón ellátási utánpótlást, az­zal a feltétellel, hogy a szállítás nem történik amerikai kísérettel... Javasoljuk, hegy megbeszélések induljanak meg a békés rendezé­sért. Csou En-laj miniszterelnök néhány évvel ezelőtt közölte ezt veletek. Ez a ti és a mi kínai bel- ügyünk nem pedig Kína és az E- gyeeült Államok ügye. Kína és az Egyesült Államok ügyét Tajvan, Penghu és a Tajvani-szoros meg­szállása és elfoglalása jelenti és ezt a két ország között most Var­sóban folyó tárgyalásoknak kell rendezni. Amerikai viszhang Peng Toe Huaj nyilatkozatára Washingtonban „örvendetes meglepetéssel” értesültek arról a kínaj elhatározásról, hogy egy hétre felfüggesztik a kínai tüzér­ség működését Tajvani-szoros­ban. A washingtoni külügyminiszté­rium szóvivője ugyan hivatalosan nem volt hajlandó nyilatkozni s hírrőL Amerikai hivatalos körök ked­vezően fogadták a Kínai Népköz- társaság bejelentését, de óvato­san ítélték meg távolabbi hatását. Bizalmas beszélgetések során hangoztatták, rendkívül örvende­tesnek mondták a pekingi kor­mány lépését, mert ez nagyon enyhítette a feszültséget. Kijelen­tették, Peng Toe Huaj. üzenetét annak jeleként kell köszönteni, hogy Kína hajlandó lesz elfogad­ni a tartós tűzszünet megteremté­sét — „ami legfőbb célja az Egye­sült Államok politikájának és a kormány véleménye szerint elő­feltétele a viszály megoldására folytatandó tárgyalásoknak”. Diplomáciai körök annak a re­ményüknek is kifejezést adtak hogy a bejelentés lépést jelent o lyan tűzszünet megteremtése felé, amely esetleg elvezet a helyzet rendezéséhez. Az irányított lövedékek hasznédata tovább élezte a távol-keleti helyzetet '■rrrfclol fi fi"-*'* A washingtoni főkolomposok a „tüzet szüntess” képmutató szó- la ma mögé bújva, tovább folytatják a Kínai Népköztársaság elleti, a katonai kalandot, amely azt a veszélyt rejti magában, hogy láng- ba borítja a világot — írja a vasárnapi számában a Szovjetszki) Flot. A lap fenti „Szemleíró’' aláírással megjelent cikke a továbbiak- ban azzal foglalkozik, hogy a csangkajsekísták amerikai irányíthat tó lövedékeket használtak a Kínai Népköztársaság ellen. Megállaz pítja, hogy ez a lépés még jobban kiélezte a távol-keleti helyzetet, sőt a világ népeit egy atomrakétaháború reális veszélyébe sodort Az irányított lövedékek használata — írj a a lap — nem volt „tiszt*, véletlen”, mint azt Dulles próbálta beállítani. Ezt a meggondolat­lan lépést Washingtonban eszelték ki és készítették elő, a felelősség érte teljesen az amerikai kormányt terheli. nmwmHwwimwuumnwwwwwwwww wwwwwwwwwwwww Legyen a munkavédelem tömegmozgalom Szombaton, 4-én délelőtt mun­kavédelmi na,pót tartottak Bé­késcsabán, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székházában. A tanácskozáson a területi bizottsá­gok elnökei, a munkavédelmi fel­ügyelők és a munkavédelmi bi­zottság tagjai vettek részt. Prókai Ferenc, az SZMT mun­kavédelmi felügyelője számolt be a résztvevőknek a megye munka- védelmi helyzetéről. Elmondotta, hogy még mindig nem kielégítő a szakszervezeteknek ez a tevékeny­sége, amit az is bizonyít, hogy az idén ismét tovább szaporodott a balesetek száma, valamint, hogy ebben az évben kilenc halálos baleset is előfordult. Különösen aggasztó méreteket öltött a bale­setek száma a mezőgazdaságban, ahol év elejétől mostanáig 352 baleset miatt 6038 munkanap esett ki a termelésből. De egy cseppet sem kedvezőbb a helyzet a me­gye egyik legnagyobb üzemében, a Békéscsabai Téglagyárban sem. Itt az idén 191 baleset történt, ami 2422 munkanap termeléskiesést je­lentett az üzemnek. A tanácskozás résztvevői közül többen hozzászóltak az előadáshoz. Elmondták, hogy a munkavédel­met tömegmozgalommá szükséges fejleszteni, mert csak így remél­hető, hogy javulás állhat be a szakszervezeteknek e tevékenysé­gében. Többen azt is javasolták, hogy a baleseti veszély elhárítá­sának szempontjából hasznos lesz, különösen a mezőgazdasági üze­mekben, de a különféle vállala­toknál és gyáraknál is, ha a jövő­ben munkavédelmi konferenciákat rendeznek. Többen szóvátették, hogy az üzemek, vállalatok és gyárak gazdasági és műszaki ve­zetői sem foglalkoznak kielégítő­en az óvórendszabályok betartá­sával, nem minden esetben ellen­őrzik hogy a dolgozók használ­ják-e a védő felszereléseket. A tanácskozás résztvevői elha­tározták, hogy november elején megrendezik a SZOT-tól kapott anyagból a nemzetközi munkavé­delmi plakátkiállítást. (8) Az „igazi“ demokratizmus Lángra lobbant a szenny-pa­rázs. A „betegeket” is felmele­gítette, egyszeriben meggyó­gyultak. Szabó Jenő honvédszá­zados október 23-a előtt annyi­ra „beteg” volt, hogy Budapes­ten kellett feküdni, de amikor látta, hogyan aggatják a fákra a fővárosban a kommunistákat, rögvest megelevenedett és visz- szajött gyorsan állomáshelyére, Békéscsabára. Elmúlt minden fájdalma és annyira belemele­gedett, hogy „elfelejtkezett" ka­tonai beosztásáról, úgyszólván bent lakott a megyei „forradal­mi tanács” székhelyén és afféle titkári szerepre vállalkozott. Nem is vallottak vele szégyent. Egyszer sírva jelentkezett te­lefonon az egyik faluból egy női hang; — Szét akarják hordania tsz-t. — Azt mondta neki Sza­bó: majd kimegy egy megbízott, s amit az mond, asszerint cse­lekedjenek; Hogy mit mondhatott egy ilyen megbízott, aziránt külö­nösebb kétség nem lehet, hiszen Széli Jenő, a megyei „forradal­mi bizottság” tagja, tehát Szabó Jenő közvetlen munkatársa ki­fejtette az október 27-i ülésen, hogy a tsz-eket fel kell oszlatni. S mindjárt a földméréshez ér­tőt is találtak, mégpedig Széli László feleségét. S ott volt a parasztság közvetlen „képvise­lője" vitéz Víczián Mihály, aki jónak látta, hogy bizottságot is alakítsanak a tsz-ek feloszlatá­sára. Hogy a parasztasszony sírt? Mit ért ő a forradalomhoz! Az olyanok csak jobban tudják, hogy mi a forradalom, mint Huzsvai Gyula, a megyei rend­őrkapitányság vezetője, aki ok­tóber 26-án, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács székházában tartott gyűlésen kijelentette: Elegem van már a piroskönyvekből! A szobámat ezekkel fűtöttem be tegnap. Meghát ott volt Füzesy Ottó „színművész”, Kaskötő István színházi dramaturg, akik még a békéscsabai kórházba is eljutottak és nem tetszett nekik, hogy nem vették le a párthelyi­ség faláról a Lenin-képet. Ho­gyan is tetszett volna nekik az ilyesmi, ők „tiszta forradalmat” akartak. Mit is akarhattak vol­na mást, hiszen olyan munka­társaik voltak, mint Biczó Gyu­la honvéd alezredes. Jobban- mondva „Gyula bácsi". így szó­lította sok katona. Valahogyan meg kellett, hogy kedveltesse magát, mert nem lett volna jó vége, ha megtudják, hogy a há­ború alatt a front mögött csend­őrökkel verette a hozzá beosz­tott közkatonákat. És az sem lett volna jó, ha kiderül, hogy a háború előtt a Zala megyei Hóttó községben tagja volt a nyilas pártnak, s úgy köszönge- tett az utcán: Kitartás! Éljen Szálasi! Igen. A „tiszta forradalom” sok mindent kívánt. Azért ro­hant Füzessy Ottó október 27- én a Békéscsabai István Ma­lomba, mert hallotta, hogy gyű­lés van, és nem a „forradalom” szellemében beszél az egyik kommunista. Be is rohant aj­tóstól és minden teketória nél­kül megtiltotta, hogy tovább be­széljen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom