Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-07 / 236. szám

MSS. ©kiébe* kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 )*j,y<zeUU a medgycsegyházi gépállomásról Harmincöt gép dolgozik a Med- gyesegyházi Gépállomás körzeté­hez tartozó kilenc községben és 12 termelőszövetkezetben. A gépekre 2® ezer normálhold munkája vár, még ebben az övben. Ha azt vesszük, hogy a gépállo­másnak összesen 81 erőgépe van, bizony eléggé lehangoló a kép, hiszen a kapacitásnak még a felét sem használják ki ezidőszerint. — Miért? —kérdezzük Gyurkó elv társtól, a gépállomás főmérnö­kétől. — A földművesszövetkezel i körzeti felügyelők szeptemberben nem tudták biztosítani a gépi munkát — válaszolja. — Ebben a hónapban csupán 5500 normálhold volt az összteljesítményünk. Más­kor ez egy jó dekád teljesítménye. — Miért nem tudták biztosíta­ni? — Mert a parasztok zöme ku- koricaíöréssel. répaszedéssel volt elfoglalva... Az a brigád azonban, amelyik maga is utánanézett a munkának, megtalálta a parasztokat a határ­ban is. így tettek Balogh Sándor kunágotar,brigádjának tagjai. E- gyedül Balogh négy 12—15 holdas szántási társulást szervezett. — Szívesen köiöttek szerződést .i gazdák — mondja a brigádveze­tő —, mert a társulóknak 22 fo­rinttal olcsóbb a gépi munka, s ha szükséges, meghitelezett szán­tást vehetnek igénybe. A gépállomás körzetében hat brigád dolgozik, egynek-egynek 10—15 erőgépe van. Látszik a tervteljesítésen, hogy melyik bri­gád öntevékeny és melyik csak várja a földművesszövetkezettől a munka biztosítását. Baloghék pél- dáuúa'V^gií'f'óbbi értékelés szerint elsők lőttek a brigádok versenyé­ben. Érdemes volt igyekezniük?... Erről nemcsak a fizetési borítékok beszélnek1 igenlően, hanem a kunágotai gazdálkodók és terme­lőszövetkezetek is, akik dicsérik Ealoghék munkáját. Balogh Sándor 3468 forintot ka­pott egy hónapra, de brigádjának tagjai is háromezren felül. Nekik még 3677 normálhold van hátra *z éves tervteljesítésből. — Októberben elvégezzük — mondja Balogh. S ez azt jelenti, hogy a hozzá­juk tartozó termelőszövetkezetek­ben október végéig befejeződik a búzavetés, esetleg csak azok a mélyszántások maradnak hátra, amelyekbe majd tavasszal kerül a mag. — Most ősszel, különösen októ­berben az egyéni parasztok is job­ban igénybe veszik a gépi munkát, mint bármikor ezelőtt — mondja Gyurkó elvtérs. — Megbecsülik a gépállomást, belátják már na­gyon sokan, hogy nincs párja a jó gépi munkának, és mi is eljutot­tunk odáig, hogy ezt biztosítani tudják traktoristáink. Ehhez azonban hozzátehetjük, liogy a traktorosok Azelőtt is i- gvekeztek, hisz saját zsebükön é- rezték meg, ha nem volt terve tel­jesítés. A kifogások egy része gyakorlatlanságukból, képzetlen­ségükből fakadt, amelyen a kü­lönböző tanfolyamok és maga a gyakorlati élet segített. A másik ok, amely miatt szó érte a gépál­lomást; a rendszeresen előforduló üzemzavar, a sok géphiba volt. Ez is már a múlté. Ma már jól fel­szerelt műhelyeink vannak. Egy 60 méteres csővázas gépszín most készült el, a nagyműhely javítása pedig folyamatban van. Ugyan­akkor épül egy külön cséplőjavító műhely, amelyben egyszerre há­rom gépet tudnak majd rendbe­hozni. Egy régi probléma azonban a mai napig sem oldódott meg ezen a gépállomáson: a bekötőút prob­lémája. Az esőzések beálltával a főjövedelmet 20 gumikerekű jár­művük szállító munkája adja. De a mintegy 200 méteres, bekötő földúton félméteres gödrökön át kell evickélniük s ha elázik a földút, nemigen tudnak járni raj­ta. Rengeteg üzemanyag fogy, alkatrész törik, gép megy tönkre emiatt. Helyes lenne hát, ha vala­hogy közös erővel végre megcsi­náltatnák ezt a bekötőutat — eb­ben teljesen egyetértünk a nép vagyona miatt aggódó gépállomá- siakkal. V. D. Megyei belkereskedelmi tanácskozást rendeznek szerdán Békéscsabán Tízéves a szocialista kereskede­lem. A jubileum alkalmából, ok­tóber 8-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel megyei belkereskedelmi tanácskozást rendeznek Békéscsa­bán, a KIOSZ székházban. A tanácskozáson részit vesz Se­bes Sándor, a belkereskedelmi mi. niszter első helyettese. Lázár Gé­za, a Belkereskedelmi Miniszté­rium Vendéglátóipart Főigazga­tóságának vezetője is. Amint egy kétszáz főnyi részt vevő előtt: állami és szövetkezeti kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók és vezetők előtt Steiger­wald György, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának vezetője tart beszámolót. Az előadásban foglalkozik majd megyénk állami és szövetkezeti kereskedelmének tíz év alatt elért eredményeivel, valamint a kereskedelem jövőbeni feladataival. Ismerteti többek kö­zött a bolthálózat további fejlesz­tésének. az új árusítási formák bevezetésének, az üzletek szako­sításának tennivalóit. Az előadást vita követi, amikor a kereskedelmi dolgozók elmond­hatják majd, hogyan és miképpen akarják részüket továbbra is ki­venni a vásárlók kulturáltabb, gyorsabb kiszolgálásából, valamint a lakosság áruval való bőségesebb ellátásából. A tízéves jubileum alkalmából a megye legkiválóbb kereskedel­mi dolgozóit kitüntetésben része­sítik, többen pedig emléklapot és pénzjutalmat kapnak tízesztendős munkásságukért. Várható időjárás kedd estis Felhőátvonulások, több helyen kisebb eSö.‘;,fóként SZ'’óit?zág nyü- gati felében. Párás idő, a völgyek- 'ben reggeli ködök, mérsékelt szél, a hőmérséklet kissé csokikén. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: 10—13, legma­gasabb nappali hőmérséklet ked­den 18—21 fok között., Tsz-eket patronálnak, előadásokat tartanai a TI! agrárszakosztályának tagjai Békéscsabán, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat megyei székházának klubtermében szom­baton az agrárszakosztály ta­nácskozott. Pataj Mihály elnök üd­vözlő szavai után Varró József, a TIT központi agrárszakosztályá­nak titkára ismertette részletesen az országosan elért eredményeket és a feladatokat. Hangsúlyozta többek között, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében, a belterjes gazdálkodásra való átté­résben igen sokat segíthetnek a szakosztály tagjai. Hasznos mód­szer erre a gondosan megszerve­zett tapasztalatcsere, a filmvetí­téssel egybekötött tudományos is­meretterjesztő előadás, a sajtóban és másutt megjelentetett írásos propaganda a legjobban bevált mezőgazdasági módszerekről, a nagyüzemi gazdálkodás kézzelfog­ható eredményeiről. A tanácsikozáson felszólalt dr. Nagy Gyula, a központi elnökség tagja is. Az előadók elismeréssel nyilatkoztak a Békés megyei ag- ráxszakosztály munkájáról, amiről később, a felszólalások alapján valóban meggyőződhetett a csen­des szemlélő. Az agronómusok, állattenyész­tők és törzskönyvi felügyelők hoz­zászólásaikban arról beszéltek, hogy rég óhajtanak belépni egy szakmai közösségibe, ahol mód lenne a szakemberek találkozásá­ra, a jó tapasztalatok átadására, s egy-egy időszerű feladat közös megvitatására. Szigeti Gábor, a gyulai járási tanács munkatársa hangsúlyozta, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében nagy szerepe van a tudományos ismeretterjesztésnek. Hiányolta, hogy eddig «ffljéni gazdák részére rendeztek előadásokat, pe­dig , a termelőszövetkezeti tagok részére. Gyulai András orosházi főállatte­nyésztő és Takács Bertalan me­gyei törzskönyvezési főfelügyelő elmondották hogy szívesen vállal­ják a gyengébb termelőszövetkeze* tek patronáláíát. Egy-egy kivá­lasztott tsz-ben a szokottnál is több szakmai segítséget nyújta­nak, gyakrabban meglátogatják ő- ket, igyekszenek kialakítani a törzskönyvezett tehén- és anyako­caállományt. Felszólalásuk nagy visszhangra talált, a jelenlevők va­lamennyien vállalkoztak hasonló' feladatokra. A szakosztály tagjai jóleső ér­zéssel hallgatták Laszli Pál, a me­gyei pártbizottság másodtitkárá­nak felszólalását, aki többek kö­zött megígérte: a pártbizottság messzemenő segítséget nyújt a mezőgazdasági szakemberek mun­kájához, mert látja, hogy szíwel- lélekkel segítik a párt politikájá­nak gyakorlati megvalósításúi. Vizsnyiczai János, a TIT megyei elnökségének tagja örömmel üdvö­zölte a mezőgazdászokat és úgy értékelte, hogy a TIT 14 szakosz­tálya közül ez a legtöbbet ígérő. Megígérte, hogy az elnökség a- nyagiakhan is igyekszik minden támogatást megadni a szakosz­tálynak. Felhívta azonban a fi­gyelmet arra, hogy eredményes munkát csak akkor érnek el, ha együttműködnek a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal, a MEDOSZ- szal és a MESZÖV-vel. Nem sza­bad szétforgácsolni az erőket, s igen káros lenne, ha minden szerv külön-külön szervezné az előadá­sokat a falvakban, termelőszövet­kezetekben. Ezzel csak ártanak á közös célnak, amit együttesein kell megvalósítanunk. Iványi Gergely, a TIT megyei titkára kijelentette: „évek óta nem tartottak ebben a helyiségben ilyen magas színvonalú, sok-sok fjó gondolatot felvető, mély felelős,^ ségtudatot éreztető tanácskozást. '.A TIT, tekintettel a megye tájjel- legére és a szakosztály jó munká­jára, az anyagi erő jelentős ré­szét rendelkezésükre : bocsátja, s igyekszik mindenben segíteni so­kat írérő tevékenységüket. HUMUUUUUUHíUtHHMHWUWMWVVVMHWMMWWUt — A párt megszűnt! Nincs to­vábbi És tilos az elvtárs meg­szólítás is... Úgy látszik, van­nak, akik még most sem értik meg az idők szavát — intett fe­jével a letiltott szónokra. Különben nagyon kevés kel­lett ahhoz, hogy valakire azt mondják: nem érti meg az idők szavát. Egy Spitzer nevű állam- védelmista gépkocsivezető Pes­ten járt, ahol rendőrnek minő­sítették s amikor hazajött Bé­késcsabára, a megyei rendőrka­pitányságon Köles Pál rendőr­századosnál jelentkezett. — Százados elvtárs, szolgálat­tételre jelentkezem. — Talán polgártárs? — nézett rá lesújtóan Köles, s utána Tóth István honvédalezredes őrizet­be vétette. Förtelmes bűn, ami­kor forradalom van, és egyesek még mindig elvtársoznak. Hát hogy? Hiába tiltják meg ők, hogy nincs többé ilyen megszó­lítás? Hiszen Fekete Pál is meg­mondta, hogy kormányt is csak olyat akarnak, amelyik a forra­dalomért van. — Mondom én — topogott Er­dős Zoltán gimnáziumi tanár, a békéscsabai városi „forradalmi bizottság" ülésén, 28-án éjjel —, kártevőkkel vagyunk körülvé­ve; a közigazgatás is tele van Ilyenekkel. Meg kell tisztítani a közéletet, másként nem lesz ki­bontakozás. — Debát teljes fejetlenség u- ralkodik nálunk — mondta egy másik ülésen. — Meg kell álla­pítani, ki mit csináljon. Fekete Pál is sokszor hábor­gott. 28-án reggel is kitört ma­gából, hogy a forradalmi tanács­ban sokan csak a szájukat já­ratják. De hát nem volt semmi baj, mert valaki mindig kitalált valami „forradalmi” dolgot és indulhatott az egész gépezet, el­mondhatták a hangszórókba, az üzemekben és mindenütt, a- hol valakit láttak. Nagyon jól jött Nyilas Sándor honvédfő­hadnagy híre is. — Szibériában kitört a sztrájk! — lihegte Nyilas és va­lamennyi fővezér és alvezér ne­kiiramodott azután autón és gyalog, hogy elmondják a leg­frissebb hírt. — Mi őszintén elmondunk mindent — harsogta Fekete Pál a Békéscsabai Téglagyárban, a Békéscsabai Ruhagyárban. — Tudják meg az emberek, mi az igazság. Mert ez az igazi demok­ratizmus. A megyei forradalmi tanács ezért fáradozik. Embe­rek, kövessetek bennünket! A- kik ellenünk vannak, azokról állítsatok össze listát és küldjé­tek el őket... Következő riportunk címe: RENDKÍVÜLI 1DÖ, RENDKÍ­VÜLI PARANCS. Termelők! Dilgozé parasztik! Teljes ütemben beindult az 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozató, hizlalásra alkalmas, 20 kg-nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Áliatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján át­vett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor; 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 (:g súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, sima lefutószőrű, pigmentfolt men­tes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg- nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért. I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50'Ft'kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárló­hoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához for­duljanak. ' Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34. Mg, tsz. 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom