Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

6 BÉKÉS MEGYEI NÉPC'JSAG 1958. október 30., osüiikíöis A nép gyermekeiből lesznek igazi művészek ,,Népünk szocialista nevelésében, ízlésének tejlesz­Es;i rangadó árnyéka Békéscsaba és Gyula labdarú­gó csapatai évtizedek óta nagy harcot vívtak egymással. Majd­nem mindig kiemelkedő Sport­es :mír.ynek számított a két rivá­lis találkozója. Nagyon nehéz lenne összeállítani, hogy melyik város csapata győzött többször, ki, mikor volt jobb. Az viszont igaz, hogy a legöregebb labda­rúgó és szurkoló is csak öröm­mel gondol vissza a sok szép összecsapásra. Volt ezeken sok­szor nagyon szép játék, kemény küzdelem, egyszóval minden, a- mi a labdarúgást széppé, érde­kessé teszi. A labdarúgó bajnokság át­szervezésével mindkét város reprezentáló csapata kiesett az NB II-ből és most az NB Ill­ban játszana^. Az elmúlt vasárnap Gyulán találkozott a két csapat. A szép őszi vasárnap közel félezer csa­bai szurkoló kísérte el csapatát Gyulára. Feszült érdeklődés ki. sérta a mérkőzés megkezdését. Már a mérkőzés elején feltűnt, hogy a kisebbségben levő csabai szurkoló tábor lelkesen biztatta csapatát, a gyulai szurkolók pe­dig magabiztosan, szó nélkül ül­tek. Amikor aztán az Építők megszerezték a vezetést, még jobban megjött a csabaiak hangja és mint ilyenkor szokás* előkerültek különböző hangsze­rek. Gól után jobban ment az Építőknek a játék, a MEDŐSZ játékosai kapkodtak, szétesően játszottak. Látta ezt a közönség, mégis — biztatás helyett — e- gyesek szidták, minősíthetetlen jelzőkkel illették a csabai já­tékosokat. Trágár, nyomdafes­téket nem bíró szavak hang­zottak el egyes izgága, huligán elemek szájából a pályán játszó csabai játékosok felé. Ezek kö­zött nem egyszer ellenséges na­cionalista hangot megütve uszí­tottak a szlovák nemzetiségiek ellen. Ezek a hangok emlékez­tettek az ellenforradalom idején oly előszeretettel (hangoztatott fasiszta jelszavakra. Sajnos, a rendezőség egyes tagjai ezeket helybenhagyólag hallgatták, sőt* amikor a gyulai vezetők egyike az egyik izgága, kissé italos e- gyént rendreutasitotta, még a rendező intette le, mondván: „Hagyja, miért fáj az magá­nak?" A közönség ugyanakkor röstellve, szégyenkezve hallgat­ta a néhány izgága, nem sport­pályára való egyén garázdálko­dását. Mi nem azonosítjuk az őszintén lelkes szurkolók töme­geit e néhány huligán elem ga­rázdálkodásával,de nagyot« hely­telenítjük a sportkör vezetősé­gének megalkuvó működését e- zen a téren. Miért engedik, hogy egyesek megmérgezzék a leve­gőt, miért engedik meg, hogy minősíthetetlen szavak, sértege­tések hangozzanak el a sportpá­lyákon? Éppen ezek miatt na­gyon sok szurkoló távolmaradt a mérkőzésekről. Szomorú, hogy az utóbbi időben a gyulai né­zőkről furcsán nyilatkoznak a2 ott játszó csapatok. A mérkőzés végén egyes huli­gán elemek odáig mentek, hogy az <',rvik csabai szurkoló 10 éves kislányát is súlyosan testileg bántalmazták — megrugdosták. Ügy gondoljuk, ehhez nem kell különönebb kommentár. Mi képesnek tartjuk a gyulai vezetőket, hogy ezen a téren ha­mar rendet tudnának teremteni. Ne féljenek attól, ha néhány nem odavaló egyént ki kell til­tani a pályáról, mert ezáltal visszatér a normális légkör, so­kan ismét látogatni fogják a mérkőzéseiket. Nem szabad megtűrni sem Gyulán, sem má­sutt, hogy néhány izgága elem megmérgezze szépen fejlődő szo­cialista sportéletünk légkörét, megsértse erkölcsi tekintélyét a mérkőzéseken való garázdálko­dásával és a tömegek mögé búj­va, nyiltan, felelőtlenül és bün­tetlenül sértegesse embertársait. Befejezésül jó lesz felidéznünk a fél évvel ezelőtt Békéscsabán lejátszott Békéscsaba—Gyula NB Il-es rangadót, ahol a ME­DOSZ nagy lelkesedéssel meg- : érdemelten győzött és úgy a £ félidőben, mint a mérkőzés vé- : gén az egész csabai szurkoló tá- £ bor megtapsolta a gyulai játéko- ■ sokat. Jó lett volna ezt a mér- ■ kőzés előtt a jól működő han- ■ gosbeszélőn a vezetőknek pár : szóval felidézni. Talán akkor • most nem kellene ilyen elszo- : morító jelenségekről beszámol- i ltunk, : ■ I HASZNÁLT, KÉTSZÁRNYAS : téli- és üvegezett ajtólapok { nagy választékban, olcsón • kaphatók: SZARVASI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZETNÉL. £ Telefon: 155. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY! S A Pusztabánrévei Állami Gaz- ! daság f. hó 31-én, pénteken dél- • előtt 9 órai kezdettel ; IGÁSLÓ-, IGASSZEKÉR- és LÓSZERSZÁM- ÁRVERÉST ■ tart a gazdaság központjában. 5 A gazdaság központja közvetle- £ nüL a Pusztabánrévei vasútállo- { más mellett van. Kérjük az ér- i deklődők megjelenését. Pusztabánrévei Állami j Gazdaság. Közlemény ÉRTESÍTJÜK Békéscsaba vá­ros lakosságát, hogy a végleges választói névjegyzék elkészült, és a városi tanácsháza I. em. 33. sz. irodájában közszeméire lesz ki­téve 1958 október 31-től novem­ber 3-ig. Termelőszövetkezetek! Dolgozó parasztok! Termelők! Szerződés köthető az új sertéshizlalási akcióban A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. r Arak: 108—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg 106 kg-on felüli hús- és húsjellegfi sertéséit 14.80 Ft/kg 128—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Mg. tsz. 1.50 Ft kg 2.— Ft/kg I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egvöntetű sertés után 1.50 Ft kg Felkérjük a tsz-eket és az egyéni termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állat­felvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Allatforgalmi Vállalat Békéscsabai Köz­pontjához forduljanak, . Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34. lésében a párt nagy jelentőséget tulajdonít a művé­szeteknek — az íród alomnak, a színház- és filmművé­szetnek, a zenének, a képzőművészetnek — és minden eszközzel elősegíti fej lődésüket." (Idézet az MSZMP művelődési politikája .Tik irányelveiből.) Nem mindig idézünk határozatokból szó szerint, de a párt művelődés- politikájának* iránj'elveit forgatva, olvasva, bárki megállapíthatja, hogy ez a néhány sor idekívánkozik a cím a Iá, és feltétlenül el kell mondani a határozat szavaival is, hogy a művészeteknek milyen nagy jelentőséget tu­lajdonít a mi pártunk és miként segíti annak virágba szökkenését, pompázó kibontakozását. A zene — művészet. A nép állama már kicsiny gyermekei számára : lehetőséget nyújt arra, hogy zenét tanuljanak és ha tehetségesek, ki'k híres művészek legyenek idővel. A csabai zeneisk:iában a legkisebbek * szolfézs-oktatással kezdik, Szabó Elvira zenetanár figyelmes vezetésével. v Fontos a helyes kéz, csuklótartás, és a fáradhatatlan kot­taolvasás, a gyakor­lás! Hemzsely Ilona zongoratanárnő is er­re“ inti kis tanítvá­nyait. Amikor ott jártunk, éppen La- ezó Mária volt a so­ros. Hemzsely tanár néni ezt mondta: Mária nagyon ü- gyes, már a harma­dik év anyagát ta­nulja.’ ‘ Csilingelnek a zon- górahangok, szép dallamok keringélne k a teremben . .. — Ejnye, Marika, — szólt a tanár néni — ott bé van és nem íiáf ^ Marika gyorsan kijavítja a kis gi kszert, ami úgy esett meg. hogy ^ kotta helyett a fényképezőgépre mosolygott. Lehet, hogy egyszer Fischer Annie lesz belőle?... Vigyázva, csendben! Meglátogattuk a hege­dűsöket is „Fő a szabályos vonó és hegedű tár­ás!,: — mondta a türelmes és kitűnő zene­tanárnő: Boros Dóra. a koromfekete hajú Bálint Annuskának, aki az idén iratko­zott be az első év- fólymra. — így kezdte, kis­lányom, Jehudi Me­nuhin is! Hallottál már róla? No, ugye... Csak szorgalmas légy, akkor mahol­nap már szerepel­hetsz az iskolában is. Annúska nagyon szereti a muzsikát... Vajon 13 esztendővel ezelőtt nem maradt volna-e ez a szeretet örök időkre elteme­tett vágy?! Bagyinka Pál pos­tai műszerésztanuló a klarinét szerelme­se, Cz írják Zoltán zenetanár a mestere. — Még egyszer ezt a futamot — mu­tat a kottára Czirják Zoltán és Pali újból ásszá azt a né­hány, nehezebb tak­tust. — Kitűnői Az elismerés öröm­mel tölti el a tanít­vány szívét... Ez a négy felvétel szavak nélkül is sokat mondana. A csabai zeneis­kolában a mi gyermekeink tanulnak, ismerkednek az egyik legszebb mű­vészettel: a muzsikával. Hogyan is mondja a párthatározat? ,,A párt nagy jelentőséget tulajdonít a művészeteknek és minden eszközzel segíti fej­lődésüket.” íme. ez egyik bizonyság s. f:.

Next

/
Oldalképek
Tartalom