Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-31 / 257. szám

VÖÁ* proletár Ja I egy MiU je t«k! BÉKÉS MEGYEI JELÖLTJEINK MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. Klaukó Mátyás elvtárs Közösen a jó úton A békési Béke és Előre Ter­melőszövetkezet tagjai, vezetői október első hetében elhatároz­ták, hogy egyesülnek. Október 11-én már közös közgyűlésre lőttek össze a két tsz tagjai. hogy kimondják: igenis egyesül­ni akarnak. Így jött létre nem egészen egy hónappal ezelőtt a békési Október 6 Termelőszö­vetkezet. E képen a két termelőszöve l eset vezetőit látjuk, akik az e- gyesiilésről tanácskoznak. Több ó o hosszás tanácskozáson vették számba a közös vagyont, és beszelték meg közös gondjaikat. Keleti Ferenc elvtárs választói nagygyűlése a Téglagyárban Tegnap este népes hallgatóság előtt Keleti Ferenc elvtárs, a Ma­gyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, Békéscsaba képvise­lőjelöltje választói nagygyűlést tartott a Békéscsabai Téglagyár kultúrotthonában. A gyűlésen mondott beszédéből lapunk hol­napi számában közlünk részlete­ket. • Önköltség-számítások a tsz-ekben A Békés megyei Tanács mező- gazdasági osztályának szövetke­zetpolitikai csoportja mintegy llö tsz-könyvelő bevonásával az 1958. évi zárszámadás elkészítéséről és a következő gazdasági év termelé­si, illetve költségvetési tervének összeállításáról 5 napos tovább­képzést szervezett. A továbbkép­zést Orosházán, az Ipartestület székiházában rendezik meg. Az id.ed zárszámadás előkészítése so­rén a tanfolyam résztvevői előszór végeznek önköltség számításokat. A tótkomlóst emberek röviden így jellemzik: nincstelen, mun­kás dinasztia sarja és korán megkóstolta a summás-kenyeret. A zsenge testű gyereknek már 14 éves korában vándortarisznyát ra­kott az élet a hátára és emberszámba sorolva, űzte Tolna és Fehér megye gróji birtokaira, testetölő munkása. Ott küzd az életért az úri rendszer ellen harcoló felnőtt emberek soraiban a Mezőhegye- si Cukorgyárban, a pusztaszöllósl grófi birtokon és később ház­építések munkái közben szívja magába az öreg barlcácsoló em­ber — Hudák András — tanításait, melyek az úri rendszer elleni harcról, egy szebb jövendő lehetőségeiről szóltak, És eljött a nap, melyről az öreg mesterrel együtt álmodoztak. A felszabadulás utáni napok a pártban találják a mestert, a ta­nítványt és a FÉKOSZ tótkomlósí csoportjában négyezer társával küzd a földreform megvédéséért, az ősi jussért. A harc edzi, a bi­zalom és a megbecsülés pedig felemeli az embert. Falubeli elv- társai a pártvezetőség tagjának, később a község párttitkárinak választják meg, majd a párt kívánságára Szarvas község és Já­rás párttitkára lesz. Nevével kérőbb ezrek ismerkednek meg me­gyénkben. Városok munkásaival, falvak parasztjaival, értelmiségi emberekkel beszél a napi munka közben, vagy kisebb-nagyobb gyűléseken. A pártért, a népért mint a megyei pártbizottság első titkára, felelőssége tudatában tesz, szól és cselekszik. Ahogy mondják az emberek: nála nincs csukott ajtó, hozzá bármikor be mehetnek, ha gondjaikban segítséget, orvoslást kérnek. Ezért jelölték öt nagy szeretettel a szarvasi Táncsics Termelőszövetke­zetben képviselőjelöltnek. "fi jól sikerült az első „félidő a Mezőhegyes! Cukorgyárban Szerdán a legjobbkor cseppen- , rül be a raktárba. tem a gyárba, mert épben a répa- j Kint a telepen egész répah-gyek feldolgozási idény kellős közepe- j A tanácskozás után határszemlére indult a vetkezet vezetősége, hogy számba vegyék a most gazdaság ingó és ingatlan vagyonát. két termelőszö- már 700 holdas nél tartottak ezen a napon. Bre­zina Rezső főműszakvezetőtől, a gyár párttitkárától tudtam ezt meg. — A mostani idényben — tájé­koztatott — mintegy 19 000 vagon cukorrépa feldolgozására számi­tornyosulnak a sínek, úsztatok mentén. A szekerész tatónál — dr. Viczián Brúnó főmérnök újí­tása. ami; a mostani idényben ve­zettek be — vontatókról, szeke­rekről egyenest a csatornába vil- lázták a helyi állami gazdaság munkásai a szállítmányt. Az újítás Három és fél millió forint osztás Szeretik, tisztelik választói cember derekán be is fejezzük cukorgyártást. ■ — Milyen eredményeket értek j el eddig a terv teljesítésében? j — Napi tervünk 206 bagón cu- A Munka Vöiös Zászló Él dem- igénylő növényeket, uborkát, dug- korrépa feldolgozása. Ezzel szem­étemmel kitüntetett nagyszénás! vány répát, még t:bb cukorrépái ben napi átlagunk mostanáig 216 Lenin Termelőszövetkezetben á .és konyhakerti növényekét termel- vagon. Naponta mintegy 30—32 rendkívüli szárazság ellenére isinek. |vagon cukrot gyártunk, ennyi ke­mindenből magasabb termést ér- 1 ­iek el, mint az egyéniek. A ta­gok most bizakodóan várják a ■közelgő zárszámadást, hiszen az. előzetes számítások szerint mint­egy 3 és fél millió forintot oszta­nak szét. Ebben az évben különö­sen jól jövedelmezett a dohány és az állattenyésztés. Az alig 40 hol­das dohányvetésük több mint egy­millió forintot jelént a közös va­gyonnak. A pénzen kívül cigaret­tát is osztanak. Az állattenyésztésből másfél mil­lió forintot meghaladó jövedelmük lett. A termelőszövetkezetben már készülnek a zárszámadásra, de' a Jövő évi tórv elkészítése is folya­matban van. Űgv tervezik, hogy főként az állattenyésztés minősé­gi és mennyiségbeli javításával az 1959-es gazdasági évben több mint kétmillió forint tiszta jövedelmet érnek el. Száz darab szarvasmar­ha és 800 darab sertés hizlalását tervezik. Az 1959-es gazdásági év­ben igényesebb és több munkát tunk. Ma éppen a felénél tartunk, j jól bevált, naponta 45—50 vagon Ha minden jól megy, akkor de- > répát továbbít közvetlenül a mo­sóba. Eddig mintegy ezer vagon répát úsztattak az elmés újítás se­gítségével, a hátralevő időben még körülbelül ennyi répát továbbít majd feldolgozásra. Amint ké­sőbb a gyár főmérnökétől meg­tudtam, a mostani idény alatt tóéib mint százezer forint megtaka­rítást eredményez ez az újítás. Ez 7\ em volt nagy vita azon a gyűlésen, ahol Nagy Imrénét je­lölték tanácstagnak. D» miért is vitatkoztak vol­na az ottlévők, hiszen valamennyien jól isme­rik. Az eddigi munkáját nem kellett különöseb­ben vázolni. Nagyék már sokat tettek a közért, nemcsak az asszony, hanem a férj is. Nagy Imre 8 éve a Győzelem Tsz elnöke. Ez év kivé­telével Nagyné is a tíz­ben dolgozott, pedig már nem lehet a fiatal asszo­nyok közé sorolni, húszén éppen ebben az évbén tölti be az 50-ik évét. Más asszony ilyenkor visszahúzódik azzal a jo­gos indokkal, hogy már nehezére esik o háztar­tásán kívüli más mun­ka de Nagyné korát megcáfolva dolgozik. A jelölőgyűlés előtt és azóta is többen felkeres­ték különböző társadal­mi és személyi problé­máikkal. Mert ilyen mindig akad és Nagyító­ra ezután nemcsak egy körzet vagy község gondja-baja hárul, ha megválasztják, hanem több, mert őt megyei ta­nácstagnak jelölték. Ügy mondják a választói; mi bízunk Nagyúéban, meri eddig is önzetlenül dol­gozott, szeretjük, tiszteT jük, kérésünk, pana­szunk megoldása fárad­ságán eddig soha sem múlott. Jdárkitöl érdeklődik az ember Füzes­gyarmaton — aki csak ismeri — jót mond róla. Különösen az asszonyok dicsérik, hiszen a helyi nötanácsnak a vezetője. Az ő kezdeményezésére, javaslatára éledt fel és dolgozik aktívan a nő­tanács. Nagyné kez­deményezésére szabás­varrás tanfolyamot in­dítanak, ahol az egysze­rű parasziasszonyok, tsz. tagok megtanulják a sza­bás fortélyait s a nőta­nács varrógépjén varrni ; is tanulhatnak. Nagyon j helyeslik ezt az asszo- \ iiyok, hiszen nem kell • egy férfiing-nyak kifor- \ dításáért, egy kislányka- : kötény elkészítéséért a i varrónőhöz szaladgálni, : ezt rövid idő alatt az ti- : gyes háziasszony otthon S is megcsinálhatja. Ezen- ! kívül siitő-főző szakkör : is lesz, ahol a fiatal Iá- i nyakat, menyasszonya- j kát — és természetesen • azokat, akik még job- : ban meg akarják ismerni • a konyha művészetét — • szívesen látják. Nagyné \ javaslatára egy sor elő- j adást is tartanak az asz- • szonyoknak, hogy még- l jobban művelődjenek, ! tanuljanak. j persze hogy tisztelik j és szeretik ezt asszonytL. bizony tekintélyes összeg! Visszatérve a gyárba, több mun­kahelyen szétnéztünk. A diffúzió­állomáson félmeztelenre vetkőzöd, munkások sürögtek-forogtak a ha­talmas edények körül. Itt Komát János előmunkással váltottunk néhány szót, majd a répavágó ál­lomáshoz mentünk. Amint út köz­ben Is megfigyeltem, mindenfelé rend és tisztaság van. A répavágó állomáson — hallottam — minden rendben megy, s az idén kevesebb kő, vasdarab kerül a vagonokból a répa közé. Tavaly ugyanis sok problémát okozott az állomáson, hogy a vagonokat nem tisztították kellőképpen, s így a szállítmány közé keveredett kövek elég gyak­ran tönkretették a késeket. Rez­ván József finomköszörüssel be­szélgettünk munkájáról. Tizenhét éve dolgozik már a gyárban, aho­vá Magyai'bánhegyesről jár be naponta. — Van jócskán munkánk, mert négyen egy műszak alatt 400—150 kést is megköszöntünk. Fontos ám, hogy a kések rendben legye­nek, jól felszeleteljék a répát. Az üzemlátogatás során ismer­kedtünk össze Silye Antal cukor­főzővei is. Harmincnyolc éves, de már egy negyedévszázada dolgo­zik a gyárban. — A tavasszal — újságolta — a 25 éves munkámért egy hónapi fi­zetést kaptam. Az itteni munkások zöme hosszú évek óta dolgozik a gyárban. És ez a mostani eredményekben is meglátszik, az ő igyekezetük nyo­mén jól sikerült a gyártási idény első „félideje”. November 7.-re, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójára csúcstelj ese­ményt akarnak elérni. Igyekeze­tükkel a cukorgyártási idény má­sodik „félideje" is bizonyára ió eredményekkel zárul majd. (V -P­1958. OKTOBER 31., PÉNTEK Ara 50 fillér III ÉVFOLYAM, 251. SZÄM

Next

/
Oldalképek
Tartalom