Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

2 békés megyei népújság mS •káóber U., k*ó& Választási nagygyűlések megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) Imperializmus megsemmisítéséhez jrezetne az egész világon. Ezután a belpolitikai kérdések­ről és ezen belül a választásokról többek között ezeket mondotta: — A múltban a kapitalisták u- ralma idején az országban egy el­enyésző kisebbség, a burzsoázia, a földbirtokosok és gyárosok osz­tálya gyakorolta hatalmát a nagy többség felett. Az országban min­denütt, így Szarvason is a veze­tők az úri osztály tagjai voltak. A megyében 60 képviselő közül 56 volt a nagybirtokos kulák és egyéb — ahogyan most nevezzük őket — osztályidegen. Hogyan működtek ezek az urak, arra jellemző a nóta, mely az ak­kori választások idején Szarvason ismertté vált: „Nincsen borunk, Nincsen gulyánk, de van Borgulyánk.” Ugyanis 1930-tól 1937-ig Borgu­lya Pál 200 holdas földbirtokos volt Szarvason az országgyűlési képviselő. Most, hogy Magyaror­szágon a szovjet nép felszabadító harca nyomán a párt vezetésével megteremtettük a munkáshatal­mat, ez a nóta is másként járja. Most van borunk, van gulyánk, de nincs Borgulyánk — mondotta a választópolgárok nagy tapsától kísérve Klaukó elvtárs. Majd a jelölőgyűlések széles, demokrati­kus jellegéről beszélt, ahol a munkások és dolgozó parasztok sorai közül jelölték képviselőiket. Ezután a párt és kormány politi­kájáról többek között a követke­zőket mondotta: — A párt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány legfőbb cél­ja, hogy az életszínvonalat min­denkor a reális lehetőségekre a- lapozva emelje, biztosítsa a nép fokozott jobbléiét... Ennek megva­lósulása érdekében a mezőgazda­ságban az egyénileg dolgozó „p#-, rasztság támogatása mellett to­vábbra is napirenden tartjuk, hogy az önkéntesség betartásával a meggyőzés útján rávezessük a dolgozó parasztságot a mezőgaz­dasági termelés szocialista útjára — hangsúlyozta Klaukó elvtárs. Majd arról beszélt, hogy ez évben volt aszály a termelőszövetkeze­tek földjein és az egyéniekén is. Sütött a nap és esett eső mind­kettőre. Mégis a gazdálkodás té­nyei azt bizonyítják, hogy ha a járásban mindenütt termelőszö­vetkezetekben dolgoztak volna, gabonából 473 vagonnal termett volna több, mely megfelel 23 650 ember egy évi kenyerének. Kuko­ricából 760 vagonnal lett volna több, mellyel 12 666 hízót lehetett volna felhizlalni. Figyelemre mél­tó az is, hogy amíg az egyénieknél egy mázsa búza előállítása 223 fo­rintba, addig a termelőszövetke­zeteknél 126 forintba került. — Ezért szükséges erről beszél­ni — mondotta. Majd arról szólt, hogy az ellenforradalmárok dü­hödt támadásai ellenére, az álla­mi gazdaságok, a termelőszövet­kezetek ismét megerősödtek, és ma a megye földterületének 39, a szarvasi járásban a földterület 48 százalékán szocialista szektorok­ban termelnek. Klaukó Mátyás elvtárs ezután arról beszélt, hogy az országban egy képviselő sem ígérhet semmit a saját zsebéből, ez természetes. Több és jobb akkor lesz, ha a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és az értelmiség továbbra is olyan lelkiismeretesen és nagy szorgalommal dolgozik, ahogyan eddig. A továbbiakban a hároméves népgazdasági terv megvalósításá­nak megyei vonatkozásairól és a közeljövőben megvalósításra ke­rülő szociális intézkedésekről — mint például bér-, nyugdíj- és a lakásügyekről — szólott. Befejezésül többek között ezt mondotta: Hazánk felszabadulásában és szocialista fejlődésünk segítésében, az ellenforradalom leverésében rendkívül nagy szerepe volt bará­tainknak és közöttük elsősorban a Szovjetuniónak. Nekik köszön­hetjük, hogy ma Magyarországon földbirtokosok és tőkések nélkül a nép a maga gazdája: ~E~vérrel pecsételt történelmi barátság hí­ve voltunk és maradunk. (Nagy ’íáps Helyeslő felkiáltások.) ** — Belpolitikánkat illetően programom az MSZMP és a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány programja, mely az egész dolgozó nép jobblétét szolgálja. (Lelkes taps.) Ezután Konyecsnyi György elv­társ, országgyűlési képviselőjelölt szólalt fel, A képviselők felada­tairól, valamint Szarvas község politikai fejlesztésének terveit is­mertette. Ez a község a múlt társadalom hű tükörképe volt fftti újság a HUfytfttí Ll Csi-scn támogatja Peng TS-huajnak a tajvaniakhoz intézett második üzenetét Li Csi-sen, a Kínai Kuomintang Forradalmi Bizottságának elnöke vasárnap Pekingiben nyilatkoza­tot adott. Kijelentette, támogatja nemzeti érdekből csatlakoznak majd az egész nemzethez a kül­földi agresszorok elleni harcban. A Kuomintang Forradalmi Bi» Peng Tö-huaj nemzetvédelmi zottságának elnöke kijelentette, él- minisztemek a tajvani honfitár- tökéltük, hogy a Távol-Kelet terü­saihoz intézett második üzenetét. Li Csi-sen hangsúlyozta, re­méli, hogy a tajvani hatóságok leti integritásának és békéiének védelmében a végsőkig harcolunk az amerikai agresszorok ellen. a Nagygyűlés Moszkvában Komsxomol megalakulásának 40. évfordulója alkalmából A moszkvai Vörös téren 25 ezer j A moszkvai komszomolisták fel­ifjú és leány részvételével vasár- hívásukban megfogadják, hogy nap nagygyűlést tartottak a Kom- j hűségesen követik a nagy Lenin szomol megalakulásának 40. év- i mindent legyőző eszmélt — egész fordulója alkalmából. A megjelentek nagy éljenzéssel fogadták a mauzóleum emelvé­nyén megjelenő Komszomol-veze- tőket, valamint Nyikita Hruscso- vot, Kliment Vorosilovot, s a párt és a szovjet kormány más veze­tőit, Gomulkát, a lengyel kor­mányküldöttség vezetőjét. A gyűlésen Szemiesasztnij, a Komszomol Központi Bizottságá­nak titkára, Vsrtyinov, az SZKP moszkvai városi bizottságának tit­kára, az ifjúmunkások, a diákok és a hadsereg képviselői mondtak beszéded. Kifejtették, hogy a Kom­szomol negyvenéves fennállása so­rán mindenkor hűségesen segítette a kommunista pártot, a szocializ­mus építésének első soraiban ha­ladt. > erejükkel segítik a pártot a kom­munista társadalom felépítéséért folytatott harcában. mondotta többek között Arany Tóth Lajo6 elvtárs a vasárnap Do­bozon tartott választási nagygyű­lésen. A község apraja-nagyja, már a kora reggeli órákban megmozdult, hogy ünneplőbe öltözve elinduljon a nagygyűlés színhelyére , a köz­ségi kultúrotthonba. A múlt nincs­telenjei, az egykori zsellérek most felemelt fővel, emberré válva, emberi körülmények között élve vesznek részt az ország, a megye, a község ügyeinek intézésében, nem úgy, mint régen. A gyűlés meg­kezdése előtt a gyülekezők cso­portokba verődve sorolták a múlt nyomorúságát és vidám hangulat­ban beszélték mai megváltozott életüket. Arany Tóth elvtárs a gyűlésen részletesen szólt a felszabadulás előtti szomorú állapotokról, ami­kor Doboz község lakóit az ura­ság emberszámba sem vette és összehasonlítást tett a múlt és je­len között. A gyűlésen részt vett és felszólalt dr. Sáró András, a gyulai kórház sebészfőorvosa is. Hozzászólásában vázolta a múlt és a jelen egészségügyi helyzetét, hogy fejlett egészségvédelmünk, a társadalombiztosítás nagyszerű eredményei a munkáshatalomnak, a felszabadult életnek köszönhető. Elmondta többek között, hogy a múltban sokszor vittek be a kór­házba eszméleten kívüli embert, akiről megállapították: egyetlen baja, hogy az éhenhalás határán van. Ma ilyen el\ sem képzelhető. A jó hangulatú gyűlés után a volt zsellérasszonyok találkozóját rendezte meg a nőtanács, ahol a megjelentek közös ebéden vettek részt. A jól sikerült találkozón a gyulai járási nőtanács titkára mondott beszédet, majd a megje­lent zsellérasszohyok hosszasan elbeszélgettek a múltról és a je­lenlegi megváltozott életükről. hogy . tovább terebélyesedjen a termelőszövetkezeti mozgalom. Ezt követően Kiss Máté elvtárs, a békési Petőfi Tsz elnöke — altit a saját termelőszövetkezeté­nek tagjai, majd a békési Októ­ber 6. Tsz tagjai jelöltek ország­gyűlési képviselőnek — emelke­dett szólásra. A régi választások­ról beszélt, mely a jelenlevők ál­talános helyeslésével találkozott. Beszéde második felében a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejleszté­séről szólt, őszintén megmondta: november 16-án, eddigi eredmé­nyeinken túl arra is szavazunk, hogy mezőgazdaságunkat szocia­lista mezőgazdasággá alakítsuk át. Mezőberényben Bátkai Pál és Kocsis József szólt a választókhoz Mezőberényben a tágas mozi­helyiségben Bátkai Pál, a Haza­fias Népfront megyei bizottságé­nak titkára, mint megyei tanács­tag-jelölt, emlékeztetett a múlt rendszer ezernyi keserűségeire. Különösen kíváncsian hallgatták a választói nagygyűlés résztvevői Bátkai elvtárs előadásának azt a részét, melyben a tények megcá­folhatatlan erejével bizonyította a munkás-paraszt hatalom létezése óta azokat az elért és megvalósí­tott eredményeinket, melyekkel ma már joggal büszkélkedhetünk megyénkben is. Majd arról be­szélt: mennyivel előbbre jutottunk volna, ha nem szakad az országra két évvel ezelőtt az ellenforrada­lom. Bátkai elvtárs szólt a párt és a kormány programjáról, ezen be­lül ’ az életszínvonal növeléséről. De hozzátette: mindez csak úgy valósulhat meg, ha az ország és ezen belül megyénk munkásosz­tálya, parasztsága, az értelmiség, de minden réteg tudása legjavát adja a mindennapi munkában. Igen nagy érdeklődés kísérte Bát­kai elvtárs szavait, amikor a mun­kásosztály helyzetéről szóló párt- határozatról beszélt. Arról, hogy a közeljövőben hogyan és miként rendezik a többgyermekesek csa­ládi pótlékát, az öregségi nyugdí­jat, hogyan akarja segíteni a párt és a kormány $ lakásépítkezést stb. Bátkai elvtárs előadása után Kocsis József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke szó­lalt feil. BOB­A francia választások előkészületei Franciaországban a november 23-d választások képviselőjelöltjei hétfőtől kezdve benyújthatják je­lölésüket a megyefőnökségeken a százezer frankos kaució letételé­vel. A jelöltek jelentkezési határi­deje november 2, s november 3- án kezdődik a hivatalos választá­si kampány. Görög résiről véglegesen elBUsílották a Ciprusra vonalkor értekezlet összehívását % A görög kormány diplomáciai úton közölte az Észak-atlanti Szö­vetség vezető kormányaival, hogy nem hajlandó a ciprusi kérdést a Paul-Henri Spaak javasolta érte­kezleten megvitatni — mondják tájékozott athéni körökben. Melasz, Görögország NATO- megbízottja a NATO tanácsának legközelebbi ülésén.hivatalosan is, közli ezt a határozatot a tanács­osai. Görög részről mindenesetre i hangoztatják, hogy az elutaeháít Makariosz érsek kezdeményezte, aki — mint a ciprusj görögök ve­zetője — az utolsó percben mé® az értekezlet elvét is elutasított;, jóilehet Karamanlisz kormánya hír szerint hajlandó lett volna az értekezleten részt venni. Tudni vélik, hogy Makariosz érsek és Averoff külügyminiszter között feszült viszony alakult ki; Békésen két országgyűlési képviselő-jelölt szólt a választókhoz A járási kultúrházban, pontosan ■ badulás előtti nyomorúságos élet­tíz órakor K. L. Szabó Gábor, a ; re, majd az ellenforradalom ne- Hazafias Népfront járási elnöke (héz napjaira emlékezett vissza, üdvözölte a megjelenteket, majd Majd a jelenlegi választásról szólt Csatári Béla elvtárs szólt a békési és nyíltan megmondta: hazénk- választókhoz. Csatári elvtárs be- ban továbbra is szocializmust széde bevezető részében a felsza- akarunk a párt vezetésével úgy, (22) Tóth haditerve I. Csörgött a telefon. Tóth ott könyökölt az asztalán, s a lehe­tőségeket méregette gondolatai­ban. — Ügy néz ki, most már vég­leges a „forradalom” győzelme, áz új kormány már megalakult, elég vegyes, de az nem baj. Majd rendbehoznak mindent..; Engem csak nem váltanak le.., azt nem mondhatják, hogy nem harcoltam a rákosisták ellen. Együtt vittük az ügyet... egyszer ugyan megbotlottam, de azóta már bebizonyítottam, hogy ve­lük vagyok. Az ávósokat ös­szeszedtem, a rákosista tisztek is fogva vannak... És az oroszok ellen is megtettem... Élesen csörgött a telefon. Elő­ször zavartan nézett a készülék­re, de aztán felébredt álmodo­zásából s a hallgató után nyúlt. — Tessék, mit akar? — Alezredes bajtárs jelen­tem, most jelezték, hogy szovjet csapatok közelednek Békéscsa­ba felé. Útirány: Szeghalom, Köröstarcsa, Békés, Békéscsa­ba... — jelentették a vonal má­sik végén. — Már megint ezek az oro­szok! —■ csapta vissza a Tóth a hallgatót. Mi az istent akar­nak itt? Nyílt az ajtó. Fekete Pál állt dermedten az ajtóban. — Tudod mar... baj van!?.., — Tudom, tudom... — De mi lesz velünk? — resz­ketett egész testében Fekete. — Mi lenne?... Figyelj rám, majd csinálunk valamit. — De mit... Ne tégy már ki bennünket veszélynek... Engedd meg, hogy beköltözzünk ide a laktanyába. Vannak itt area irodák... elég egy szalmazsák is... — Rendben van, értesítsd a többieket s ha hoztátok a fel­szerelésieket — mondta Tóth nagylelkűen katonai szót hasz­nálva — rögtön megbeszéljük a dolgot itt, az, én irodámban... Fektfe alig várta meg a szó végét, becsapta maga mögött az ajtót és elrohant. Tóth ide­gesen kapkodott hol a telefon« hoz, hol a fegyverét tapogatta, vagy papírt, meg ceruzát kere­sett az asztal összevisszaságá« ben. Semmi értelmeset nem tu­dott tenni hir elenében. Majd egy kicsit összeszedte magát s visszalépett a telefonhoz. Egyen­ként hívta alárendelt egységeit. Először Békéscsabán Tendelte el a riadót. Azután vidék j egysé­geit hivta. A szentesi műszaki zászlóalj parancsokának a kö­vetkező parancsot adta:

Next

/
Oldalképek
Tartalom