Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

1918. október 28., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG Tíz év egyenlege a nagy szénáéi Dózsa Tsz-ben Műiden nap találkoznak, hiszen ] létrehozta, fejlesztette, hogy ak- együtt dolgoznak a nagyszénás! ! kor minket is hívtak, bevettek. Dózsa Tsz tagjai. Hányszor meg j hányszor ültek miár össze a jövő j kovácsolásának módját megvitat­ni? S akik hallották az akarás szenvedélyétől fűtött szócsatáikat, falán el sem tudják hinni, hogy ezek az emberek a könbyekig meg tudnak hatódni azon, amit saját kezükkel teremtettek. Pedig így van. A nyüzsgő hétköznapok forga­tagában természetesnek tűnik előttünk, hogy 14 évvel ezelőtt cselédek voltak, aztán földet kap­Bár 30 vagy 40 évvel ezelőtt alakult volna, amikor fiatalok voltunk, amikor kenyérből se ehettünk eleget... Nagy kár, hogy megöregedtünk. Mindezt Sárkány György elv­társ, az elnök ünnepi beszéde előtt mondta el a 10 éves Szíjártóné. Aztán még jobban meghatódott ő is, a többiek is. Olyan érzéstől volt telítve a terem, amilyet csak azok éreznek, akiknek szabadságra változtatták a halálos ítéletüket. S ez nem túlzás. Sárkány elvtárs tak, hogy 11 ember 48 hold föld ! szavaiból kitűnt, hogy sokszor volt közül elszántotta a mezsgyét a két lóval, amit egyikőjük, Berényi Sándor vitt be. Ennyi volt a kéz­zel fogható vagyon. A semmiből bástyát építő akaratot, az újjal mutogatással, gúnykacajjal, szi­dalmakkal és fenyegetőzéssel való dacol is értékét csak most lehet lemérni. Az egyenleg 285 tag és 8 239 000 forint összvagyon S ami ezen belül van: a tagok jóléte, mege’légedettsége, a kívül- Uók elismerése, amit az elmúlt ' két hónapban 68-an belépésükkel juttattak kifejezésre. Ha ez szóba kerül kukoricatö­rés, répaszedés és vetés közben, akkor nem kis büszkeséggel azt mondják: bizony sokra haladtunk. Most vasárnap este, a jubileumi ünnepségen, amikor ki-ki a leg­jobb ruhájában, családjával együtt a terített 'ásztálhoz ült, a ..sokra vittük” rövid mondat eiérzéke- . nyülé-éj" szem töröl ge lés közben hagyta el az ajkukat. Látni és hallani kellett volna Szíjártó Györgynét, amikor áiszólt a szomszéd asztalhoz, a Dózsa Tsz egyik alapító tagjának, Tatár Gá­bor elvtársnak: Gábor, én nagyon utekszor megszidtam magát, ami- r szervezkedni kezdtek s még jobban, amikor a férjemet is hív­ták. Azt mondtam, jól körülcif­rázva : az anyjuk jó istenit! Most adták a földet s máris elveszik tő­lünk ... Most nagyon, nagyon há­lás vagyok Gábor, magának is és mindenkinek, aki ezt a csoportot megsemmisülésre ítélve az elmúlt 10 év alatt a nagyszénás! Dózsa Tsz is. Az ellenséges elemek mellé alig legyőzhető elemi csapások szegődtek. Az 1952-es aszály ide­jén 90 dkg búzát s két forint vala­hány fillért osztottak munkaegy­ségenként. Volt olyan tag. aki he­tekig nem evett kenyeret, hogy ami kicsit kapott, az a gyermekei­nk maradjon .. . Sem ez, de az 1953-as és az 56-os megpróbáltatá­sok sem tudták kiűzni az erőshitű tagokat, megsemmisíteni a szőve - kezetet. Tatár Gábor. Fiák Pál, Berényi József, Szíjártó György, s mindazok helytállását, akik áf- szenvedték az új paraszti jövendő születésének, minden kínját, példa­képül kell állítani a mostani s a | jövő generáció elé. A parasztságnak most már azt jelenti a termelőszövetkezet, amit a munkásnak a gyár: állandó munkát, biztos megélhetést. A több száz tagú. boldog szövetkezeti család egyikeként ült az asztalnál Jan úrik János feleségével s két nagy lányával. Egy hónapja, hogy„ beléptek, s az egyik lány, Jolán, 35 munkaegységet szerzett, vagyis 1540 forintot keresett, mert a Dó­zsa Tsz-ben a terv szerint 44 forin­tot ér egy munkaegység, a való­ságban pedig igencsak eléri a 47- et. — Nekem is, nekem is volna elmondani valóm — állítottak meg minduntalan a tsz régi és új elenlegi boldog s a régi sanyarú'^ életük részleteit. Valami erős hangú rádió mikrofonjába sze^ rették volna mindezt elmondani, hogy hallja meg a világ, milyen különbség van a múlt és a jelen, a nagyüzemi és az egyéni gazda­ság közt! — Én is benne voltam a kis kö­zösségben, amely 1945-ben alakult itt Nagyszénáson, a kapott föld megművelésére — magyarázta Szula József. — De csak egy évig voltam, kiléptem. Most egy éve, hogy beléptem a Dózsa Tsz-be s azt mondom: nagyon sajnálom, hogy 46 óta egyedül küszködtem a 6 hold földön. Soha nem volt annyi termény a padlásomon és annyi pénzjöved?lmem, mint az idén. Pedig ez az esztendő nem is a legjobbak közé tartozik. Tizenöt mázsa búzát, 8 mázsa árpát, 1 mázsa cukrot, 50 liter bort, 10 má­zsa szalmát, 2,5 mázsa iucemalisz- tet kapok, hogy csak a nagyját említsem, no meg 8 ezer forint készpénzt. — Hány munkaegvséee van? Azt felelte, hogy 500 a fe*esé­giével együtt, de nem hagyott időt. hogy 44 forintjával megszoroz­zam. Sorolta, hogy 25 éves házi­sok s csak most tudtak konyha­bútor' venni, most k'>v?7ték ki a konyhát és a verandát, tavasszrl palát tesznek a házuk teteiére. — Huszonöt évig voltam cse­léd— emlékszik viasza —. de egy öltözet ruhámnál több nem volt soha. Nemrég eiiött hozzám Csiz­madia Andrá.sné, annak a volt 200 holdas kisgazdapárti képvise­lőnek a felesége, akinél 6 évig cseléd eskedtem. — Hogy é’nek József? — kérdez­te. olyan hangon, mintha segíteni akarna rajtam. — Jqbban, mint bármikor szü­letésem óta’— feíeltem. — Aztán termett-e sok alma József — kérdezte, mert egykori gyümölcsösük a Dózsa Tsz-é lett. — Termett ám, 2 vagonra való. — Aztán eszik-e belőle József? — Hogy az istenibe ne ennék, 80 kiló jutott nekünk belőle — fe­leltem indulatosan, mert eszembe jutott, hogy mikor a cselédje vol­am, még pénzelt sem adott. A néphatalom ellenségei sem alszanak.*» tagjai: Frák Pál, Varga József, j járandóságot sem fizette meg. Berényi Sándor. T. Kiss Sünder. Látja ezt a forradást itt az álla- S miközben szólt a zene s a fia- mon? Csizmadia lova rúgta meg, talok táncoltak, az idősebbek szi- körmölés közben úgy, hogy hat fo- lajul nótáztak, ők elsorolták a gam mozdult ki. Az orvos azt követeljek fájdalomdí­MMMMWiMWMWMWMWWWMWiWMVWMMMWWWJ mondta, jat, mert ]ar. Hiába követeltem, — Őrnagy bajtárs! Azonnal elrendelem a riadót. Szervezzen gynrsanmo7gó műszaki zártele­pítő osztagot és robbantó alcso­portot. A végrehajtást két órán belül jelentse. Ha indulásra pa­rancsot kap, a politikai tiszte­ket ne hozza magával. Végez» tem! Mire egységeit feltelefcnálta, körülötte nyüzsögjek, akiknek érdeke volt, hogy a parancsnok­hoz szaladjanak. Galánfi, Biczó, Végh, Lovas és a többiek ide­gesen várták a parancsnok sza­vát. — Mindjárt itt lesz a forra­dalmi tanács és megbeszéljük a dolgot — mondta kapkodva Tóth. Előkerült a térkép is. Tóth, Biczó és Galánfi lép ek a kiterí­tett térkép köré s apró zász­lócskákat tűzködtek a szovjet csapatok útvonalára. Ceruzával" kezükben akarták egymást túl­szárnyalni a „jobbnál-jobb” ha­dilépésekkel. — Nincs mese! Megállítjuk őke:! Háromszáz tankot is ki­lövök símán... — nagyzolt emel­ten a „tisztántúli haderők pa­rancsnoka”. — De először inkább parla­mentereket kellene... — jegyezte meg félmondatát az egyik jelen­levő. Tóthot meglepte az ötlet. Te‘- szztt is neki, nem is. De mind­jobban megbarátkozott vele. — Meg lehet próbálni — mondta, mikor látta, hogy a je­lenlévőknek is tetszik a gondo­lat. összeáll! .otta a parlamentere­ket Tóth. Gilicz százados és má. sok mentek a szovjet egységek elé. Gépkocsijukra fehér lepe­dőt akasztottak, mintha lega­lábbis háború lenne Magyaror­szág és a Szovjetunió között. Akkor divat volt ez a nagyké­pűség. Találkoztak a szovjet egység­gel. A parancsnok figyelmesen hallgat: a a tiszteket: — Azért jöttünk, hogy a pa­rancsnoknak tudomására adjuk: Békéscsabán nem szeretik a szovjeteket, s ne jöjjenek ke­resztül a városon... — mondta az egyik főhadnagy. — Sajnos, nem tehetünk mást, Békéscsabán keresztül vezet az útvonalunk. — Pedig nem jó lesz — san­dított Gilicz — Békéscsaba ap- raja-nagyja harcolni fog Önök ellen... akarom mondani eset­leg baj lehel... (Folyt. II. rész.) egy fillért sem kaptam. 1956-ban állami gazdaságban dolgoztam, baleset ért, eltört két oldalbor­dám. Tudja mit kaptam? Talán el sem hiszi: 1700 forint táppénzt havonta. S jön a Csizmadiáné kér­dezni: „Aztán eszik-e almát Jó­zsi?” — No de ne csak beszélges­sünk , hanem igyunk is — mond­ja s már töltötte is a bort. amit a Dózsa Tsz tagjai szüreteltek, pré­seltek annak a 15 hold szőlőnek a terméséből, amit ők telepítettek. Zavaros még — most forr —, leg­alább olyan zavaros, mint a Dó­zsa Tsz körüli nézetek voltak az elmúlt 10 év alatt, de kitisztult ík ezek is, mint ahogy a must is megtisztul időre. Kukk Imre HASZNÁLT, KÉTSZÁRNYAS téli- és üvegezett ajtólapok nagy választékban, olcsón kaphatók: SZARVASI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZETNÉL. Telefon: 155. ■s- Hetek óta nagy a készülődés az ország legkisebb falujában, községében éppúgy, mint a nagyvárosokban: tanácstagok és országgyűlési képviselők válasz­tására készülünk. Arra, hogy november 16-án — élve az al­kotmány adta jogainkkal — több évre megválasszuk az ar­ra érdemeseket, hogy választott szervként irányítsák hazánk dolgait, hogy törvényeket alkos­sanak a szocializmus szellőmé­ben. Nagy dolog ez olyan nép számára, mint a mienk is, mely már több mint egy évtizede sza­bad. De nagy dolog ez azért is, ’ mert tovább akarunk jutni azon az ösvényen, mely a szocializ­mus széles országú tjáiioz, a még jobb élethez vezet. Ezért pedig érdemes dolgozni, küzdeni. k De amíg erőnk, tudásunk leg­javát adjuk a választási előké­születekben — amely jövőnk zá­logát jelenti—.az ellenség sem alszik. Amíg a becsületes embe­rek jelölőgy ülésekre, vagy a vá­lasztás lebonyolítását megbe­szélni jönnek össze, a néphuta­ion* ellenségei, féreg módra pró­bálják rágcsálni, megkárosítani közös javainkat, vagy éppen szabotázs cselekményeket agyal- }nak ki. Hogg_esak egy példát említsünk: Muronyban — pontosabban a Hidasháti Állami Gazdaság­ban október 3-án adták át ren­deltetésének a több miilió forin­tos költséggel épített hibrid ku­koricaüzemet. A gépek beindí­tása után néhány órával esak a véletlenen múlt, hogy súlyos baj nem történt. A mai napig sem- tud­ják, hogyan; de egy vaska­pum került bele a naponként három vagon csöves kukorica morzsoüsára alkalmas és kül­földről vásárolt ntarzsoJóba. Ha; néhány másodperccel később» veszik ezt észre, összetöri, tönk­reteszi a drága gépet. Alvajáró az, aki ezt a véletlen­nek tudja be. Vagy az is vélet­lenként fogadható el, ami négy nappal később történt? Október 7-én ugyanis egy 80 centiméter hosszú, multegy mésfél centimé­ter átmérőjű vasrúd kerjili u- . gyanúsak a morzsoló közeiébe; I Mint ahogyan a vaskapocs, u- gjianúgy a vasrúd sem véletle­nül került a futószalagra,'illet­ve a mozsoló gép szájnyílásához, í Annál inkább nem, mert a fető- 7 szalag mellett állandóan többen IS tisztítgatják a kukoricacsöveket ítól. Nem kétséges, hogy az ellen­ség keze nyomán jutottak az említett vasdarabok a géphez, mellyel azt akarták elérni, hogy e szabó: ál ássál géptörést és ez­zel egy időben hosszabb munka­kiesést okozzanak. E muronyi eset figyelmeztet valamennyiünket Figyelmeztet arra, hogy legyünk sokkal ébe­rebbek, körültekintőbbek. Bár nagy munka, sok tennivaló vár ránk a választásokig, de ne fe­ledkezzünk meg az osztályellcn- ségről, amely, ha rést hagyunk, máris kárt okoz. •— Balkus — ’TTTTTT Két hír a Felsőnypmási állami Gazdaságról 491 521 forint nyereség kenderből A Feleőnyomásd Állami Gazda- | vállalták és rendszeresen kijárnak ság mind többet tesz azért, • hozzájuk. A termelőszövetkezetek hogy emelkedjen a dolgozók élet- j sonka-típusának kialakítására 114 koca-süldő vár szállításra telepü­kön, 37 tenyészkant pedig már el­adtak. Az idei Mezőgazdasági Ki­állításon 5 darab díjas kant vásá­roltak, de a jöivö évi kiállításra már nevelik saját kiállítandó jó­szágaikat. Gondoltak az állattenyésztők utánpótlására is. E hónap elejével két juhászbojtár és egy tejház- mesteri tanulót szerződtettek. színvonala. 243 katasztrális holdon kiváló kendertermésük lett. Átla­gosan 46 mázsa. Így 3893 mázsá­val többet tudtak leszállítani a tervezettnél. Egyedül a kenderből 491 521 forint nyereség lett. Az állattenyésztésben is egyre hathatósabban segítik a környező termelőszövetkezeteket. Szakem­bereik a szomszédos Kossuth- és Vörös Hajnal Tsz-ek patronálását November 10-én megkezdik a baromfikeltetést Ebben az évben 46 190 darab rántandvaló csirkét szállítottak a külföldi és a belföldi fogyasztók­hoz a Felsőnyomási Állami Gaz­daság dolgozói. A baromfinevelés- ben elért jó eredmények hatására, különösen a külföldi csirke-keres­let kielégítésére, már november 10-én két baromfikeltető géppel megkezdik a csibekeltetést. Még az idén 40 ezer csibét szeretnének kikelteni, hogy januárban—feb­ruárban — 65 dekás súlyban — értékesítsék. Januárban újabb gépegységeket állítanak majd üzembe, úgy, hogy a nagy mele­gek beköszöntéséig 80 ezer csibét tudjanak felnevelni. Ehhez meg­vannak az üzemi feltételeik, mert kétezres tojóálkanányukat az ősz folyamán ötezerre növelték. Kovember közepétől árusítják az 1959. évi érdekes kalendáriumot A Szikra Nyomdában elkészült a SZÖVOSZ és a Kossuth Kiadó által közösen szerkesztett érdekes kalendárium. Borítólapját Hol- lósy Simon: Kukoricafosztás című festményének színes nyomású re- produkciója díszíti. 225 oldalán színes, érdekes írásokat, rajzokat, képeket, rejtvényeket, tréfákat hoz, szépirodalmi részét a legneve­sebb Írók műveiből állították össze. Népszerű mezőgazdasági és tu- dományos cikkeken kívül az érdekes kalendárium gazdanaptárf is tartalmaz: közli az országos vásárok jegyzékét, a vemhességi nén­iért, névnapjegyzéket és még sok hasznos tudnivalót. A kalendáriumot előreláthatólag november közepétől ár a földmüvesszövetkezetí boltok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom