Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

KÉRÉS MEGYEI Tilá« proletárjai WMÍljíW! MSZMP BÉKÍS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. OKTÓBER 28., KEDD Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM lelöltek és a választók ezrei találkoztak a vasárnapi nagygyűléseken Vasárnap délelőtt népes gyűlések zajlottak le megyénkben. Gyoma, Szarvas, Doboz, Békés, Mezőberény és Szeghalom terein ezrek hallgatták még képviselő- s tanácstagjelöltjeink nagygyűlési beszámolóit, melyek számot adtak a megtett útról és vázolták a jövő programját, a szocializmus é- pítésének további tennivalóit. Jelöltek és választók találkoztak egymással, kiknek óhajuk és szándé­kuk egybeesik. Találkoztak, hogy a népes gyűléseken is kifejezésre juttassák: a nép a párttal, kor­mánnyal egyet akar és elszánt híve a szocializmus építésének. Gyomán Feliéi- Lajos elvtárs, képviselője­lölt, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja szólt az egybsgyűl- tekneic és beszéde elején a követ­kezőket mondotta: — Bennünket három fő célkitűzés vezet: A szocialista társadalmat akar­juk felépíteni. A második cél: a nemzeti függetlenség megőrzése. Harmadik célkitűzésiünk a béke megvédése. Van egy negyedik cél }, ez azonban egyben eszköz is: a .Vphatalom további erősítése és megszilárdítása. Kikre támasz­kodhatunk mi ebben a harcban? A szocializmus felépítése nem le­het csak a kommunisták feladata. Az új társadalom csak a nép mű­veként születhet meg: csak a nem­zet építheti fel. Ezért van szük­ség arra, hogy a népfront kereté­ben, a kommunisták vezeté- sével rh'inden becsületes hazafi, párttag és pár tónk ívül i összeadja tudását és ere jé . Az emberek atórt hisznek t— fa­lun is — a párt politikájában, mert látják és az elmúlt két év alatt a gyakorlatban győződhettek meg róla, hogy a szó és tett fedi egymást. Lássuk, mi a helyzet a r>- fizegazdaságban? Eltöröltük 5 begyűjtést, a köte­lező termelési előírásokat. Betar­tottuk-e szavunkat? Betartottuk és betartjuk, mert ez a helyes. Vi­szont megmondjuk -nyíltan: kel­tőn áll a vásár. A kormány csak úgy tud kitartani a vetésterület kötelező előírása megszüntetésé­nek politikája mellett, ha a pa­rasztság is erkölcsi kötelességének tartja, hogy meg.ermeljen annyi kenyérgabonát, amennyi az or­szágnak kell. A továbbiak során a mezőgaz­dasági termelés fejlődéséről, az állategészségügy örvendetes javu­lásáról, a kormány által biztosított kedvezményekről és ezek hatásá­ról beszélt Fehér elvtárs, majd a hároméves terv főbb feladatait vázolva, a következőket mondot­ta: — Mind az iparban, mezőgazda­ságban, szénbányászatban szem­mel látható a fejlődés. Mindez a dolgozó nép alkotó munkájának gyümölcse. Annak eredménye, hogy a dolgozó lakosság termelési aktivitása országszerte megnőtt és tovább nő. Azért nőtt meg ez az aktivitás, mert bíznak a párt, a kormány politikájában. Azért bíz­nak benne, mert reálisnak tartják azt. Nem szabunk meg túlfeszí­tett, fellegekben járó célkitűzése­ket, hanem olyanokat, amelyeket, ha feszített munkával is, de szor­galommal, becsületesen megvaló­síthatjuk. Szolidnak, reálisnak tartják a gazdaságpolitikát. Ezért is bíznak benne az emberek és harcolnak is érette. az ipartól és az ipari munkásosz­tálytól is. A megnövekedett és növekvő igényeket azonban a kisparcellá- kon nyugvó mezőgazdaság nem képes kielégíteni. Mindezt, ma már nagyon sok egyéni kis. és középparaszt is lát- i ja és belátja. S lassanként meg- j érik a helyzet, arra az ő lelkében, hogy a régi paraszti életformát új- I ial cserélje fel, persze ne valami- j kor unokáink életében, hanem az | elkövetkezendő időkben, évek- ! ben! I Az idei súlyos májusi aszály u- I tán a termelőszövetkezetek, az e- gyénieket jelentősen meghaladó gabontermésátl-agaikkal vitán fe­lül bebizonyították a nagyüzem fölényét. A múlt esztendőben a jó gazdálkodás és az ennek meg­felelő m-unkaegységrészesedés a- lapján a tsz-tagok egy főre jutó reáljövedelme 12 százalékkal volt nagyobb az egyénileg dolgozó pa­rasztok egy főre jutó reáljövedel­ménél. A Szovjetunió szocialista me­zőgazdasága gyors fellendülésében van és kitűzhették azt a büszke feladatot, hogy a közeli évikben Amerikát utolérjék az egy főre jutó hús-, tej-, vaj termelésben. Hasonló és szinte viharos fej­lődésnek szemtanúja a világ a 600 milliós Kínában, Bulgáriában, Csehszlovákiában. A magyar me­zőgazdaságnak is fel kell zárkóz­ni ehhez. Milyen főbb célokat tűzünk ki a hároméves tervben, nevezetesen a mezőgazdaság hároméves tervében? Három év alatt a termelést 12 százalékkal kívánjuk növelni. El­sősorban a termelés további bel- ■erjcsítésével. 1960-ban az ország kukorica vetésterületének leg­alább a felét hibrid vetőmaggal kívánjuk elvetni. A hároméves terv végére kukoricából országos átlagban 12,8 mázsás szemtermést kell elérni. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha bátran rátérünk az új­fajta vetőmag használatára. A továbbiak során a műtrágya termelésünk tervéről, felhasználá­sáról, a talajjavítás lehetőségeiről, a belvízrendezésről és az ehhez nyújtandó állami segítségről be­szélt, majd a következőket mond­ta: — Kormányunk megmondja nyíltan és őszintén, hogy a bel­vízrendezésre rendelkezésre álló állami összegeket azoknak a köz­ségeknek adja oda, amelynek pa­raszti lakossága belvíz ársulat for­májában hajlandó a maga erejé­ből hozzájárulni a belvízrendezési munkákhoz: ..Segíts magadon, az állam is megsegít!'1 Az új félvásárlási rendszerről és a mezőgazdaságé árrendszerről többek között a következőket mondotta: — A tavalyi és idei esztendő át­lagában a felvásárlás össz meny- nvisége mintegy 8—10 százalékkal nagyobb, mint a begyűjtési rend­szer utolsó három esztendejének évi átlagos összbegyűjtése. Elér­tük azt, hogy a lakosság', elsősor­ban a munkásosztály élelmiszer­ellátása zavartalan, sőt minőségi­leg is javult. Másfelől nyugodt lé­lekkel meg lehet állapítani, hogy a parasztság is meg van elégedve a felvásárlási rendszerrel. E két körülmény nagyon fon­tos a munkás-paraszt szövetség továbberősödése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti barátság és bizalom elmélyülése szem po n t j ából! A falu nyugalma és termelési biztonságérzete megmutatkozik az állam iránii kötelezettségek tel­jesítésében is. A parasztság a ter­mészetbeni földadót az aszályos gabonatermés ellenére a tervhez képest 120 százalékra teljesíti. Példásan teljesíti az idén mintegy 16 százalékkal megemelt adók be­fizetését is. A továbbiakban az életszínvo­nal emelkedéséről — a múltai és jelent összehasonlítva — mondott példákat Fehér elvtárs és megje­gyezte: A fejlődésben azonban nincs és nem is lehet megállás. Az elmúlt 13 év alatt városon és fa­lun nagyot nőttek az igények és tovább nőnek ezek. A megnöve­kedett igények többel követelnek Beszéde további részében a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseivel, az imperialisták háborús készülődéseivel és a békemozga­lom feladataival foglalkozott Fe­hér elvtárs, majd nagy tetszéssel fogadott beszédét így fejezte be: — Meg vagyok győződve arról, hogy Gyoma és környéke dolgozó népe a szavazófülkékben az álta­lunk követett politika és népi demokráciánk rendszere, a szocia­lizmus és a béke mellett szavaz. Mellette szavaznak és a választás után is támogatják ennek a poli­tikának valóraváltását jó munká­jukkal, a termelés és a szövetke­zetek fellendítésével, egész né­pünk, szocialista hazánk javára. Szarvason Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának titkára, országgyűlési kép­viselőjelölt a külpolitikai hely­zetről szólva adatokkal és a vi­lágpolitikai eseményeket idézve bizonyította be, hogy a szocialista és haladó erők a világon minde­nütt megerősödtek és tovább erő­södnek, katonailag, politikailag és a tudomány fejlesztésében fe­lülmúlták az imperialistákat. Hangsúlyozta, hogy ha az impe­rialisták — élükön az Amerikai Egyesült Államokkal — háborúba sodornák a népeket, számolniuk kell azzal, hogy az ilyen lépés az (Folytatás a 2. oldalon.) Még az őszi esőzések előtt vessük el a kenyérgabonát A megyei tanú«» végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén fog­lalkozott az őszi munkák állásá­val s megállapította a követke­zőket: Megyénk területén a rendkí­vül száraz időjárás az őszi be­takarításoknak igen kedvezett. Ezt a kedvező időjárást mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni termelők igyekeztek ki­használni s október vége fele a cukorrépa és rizs kivételével befejezték a betakarítási mun­kát. A cukorrépát a megállapí­tott ütemterv' szerint szállítják be a termelők s a rizsbetakarí- íásnál is már csak a hosszú te­nyészidejű rizsfajták cséplése v an hátra. E mellett azonban valameny- nyi termelőszövetkezetünknél és egyénileg termelőnél komoly gondot okoz a korai, majd a ké­sei őszi vetések jó minőségben és időben való befejezése. A tsz- ek, melyek a velőszántásokhoz s a vetésekhez is felhasználják a gépállomások .segítségét s a saját erőgépeiket, a szárazság ellenére is hozzákezdtek a mun­kákhoz. Az őszi árpának 92, a búzának pedig 15 százalékát el­vetették. A megye 226 termelő­szövetkezete közül 132 fejezte be teljesen az őszi vetést. Nagyobb az elmaradás az e- gyónieknél, ahol a gépállomás szántó és vető traktorait csak--------------------------------< k is mértékben veszik igényi»«, még azok a termelők is, akik foggattal nem rendelkeznek. A termelőszövetkezeten kívüli pa* raszitok kenyérgabona vetéster. vüket mindössze 54 százalékban végezték el október 20-ig. Az őszi búza vetések legked­vezőbb ideje a mi megyénkben elmúlt. A még hátralévő ve­téseket a szárazság ellenére gyors ütemben kellene elvégez­ni, ahhoz, hogy a minden évben október végén meginduló esőzé­sek előtt valamennyi vetőmag a földbe kerüljön. A termelőszövetkezeteknek erre minden lehetőségük megvan. Az ehhez szükséges gépeket a gép. állomással való szerződéskötés­ben már jó előre biztosították .jó minőségű vetőmagot cserél­tek a Terményforgalmi Vállalat telephelyein. Mivel előre Is ha­ladtak ebbe ti a munkában, fo­kozottabb mértékben szabadul­nak fel a gépek és nagyobb erő­vel tudják segíteni az egyéni pa­rasztokat. Miután a gépállomá­soknak sok kis ekefejjel ellátott ekéje, és sok, a jó vetőágyak ké­szítésére igen alkalmas oldalozó tárcsája van, az egyéni parasz­toknak is sokkal nagyobb mér­tékben kellene igénybe venniük a gépállomások erőgépeit. Ezzel a segítséggel novemben 5 és 10- e között — amíg még nem késő — b? tudják fejezni a vetést. -----------------------------­-­M i történt vasárnap? Zászlóavatás Battonyán Kedves kis ünnepség színhelye volt október 26-án, vasárnap Battonyán a román iskola. A Nicoláe Bölcescu úttörő csapat zászlót kapott s ennek ünnepélyes avatását tartották meg. A zászlóavatás­sal egybekötve, úttörő- és kisdobos-amitás is volt. A délután 3 óra­kor kezdődő ünnepségen Bakos elvtárs, az úttörő csapat elnöke tártott beszédet. Szólt az úttörők felelősségéről, munkájukról és kérte őket a becsületes tanulásra, a példamutatásra. Beszéde után üdvözölte az út­törőket Inokai János, az Űttörő Szövetség megyei titkára és Petrovsz- ki elvtárs, járási úttörövezető. Az üdvözlések után dobpergés kö­zepette hozták a zászlót. Az első szalagot a zászlóanya, István Győzőmé kötötte fel, majd őt követte Inokai és Petrovszki elvtár­sak, illetve a község pártszervezete, tömegszervezetek és vállalatok. Az avatás után rövid táncmulatságot rendeztek, majd tábortüzet raktak az iskola udvarán, ahol az úttörők együtt az Idősebbekkel játszottak, táncoltak, zakatoltak. Móliés*gjűlés Békéscsabái! Megyei méhészgyűlést rendeztek október 26-án, vasárnap délelőtt Békéscsabán. A gyűlésen megyénk 59 méhész szakcsoportjára ■: kül­döttei mintegy százan jelentek meg. A gyűlés előadója Kocsis Sándor elv árs, az QMSZK igazgatója volt. Beszédében az Olaszor­szágban rendezett 17. méhész világkongresszuson elhangzottakat mondotta el, utat mutatva a méhek ez évi teleltetéséhez, illetve az 1959-es év mézgyűjtésóhez. Beszéde után többen hozzászóltak a be­számolóhoz, kérdéseket tettek fel, majd a résztvevők közösen jelöl­ték, tárgyalták meg, a nemzetközi megbeszélés alapján, megyénk méhészeink 1959. évben soron következő tennivalóit. Vadáttzkiállíiáti Gyomán A gyomai vadásztársaság nag »szabású vadászkiállítást rende­zett október 26-án, vasárnap. A járási művelődési otthonban rende­zett kiállításon bemutatták a Körösvidók jellegzetes és ritka mada­rait, állatait. Tablókon és egyéb szemléltető eszközökön látható volt hazánk \ ízgazdálkodásának jelentősége, a felszabadulás után el­ért eredmények. A szépen rende zeit és szép kivitelezésű kiállítás a gyomai vadásztársaság tagjai és Csath András kiváló ornitholó- gus munkáját dicséri. Őszi vásár Békéscsabán ’ Annak ellenére, hogy az idei őszi vásárt nem a legjobb időben rendezték meg Békéscsabán, mégis több mint. 50 ezer ember láto­gatta meg, s mintegy 15—20 ezer ember vásárolt. Azonban a vásár forgalma csak a fele volt még így is az augusztus 20-án tartott ün­nepi vásárnak. A közel 6 és félmillió forint értékű vásárlásban fő­ként ruhaneműket, a télikabátokat említhetjük az első helyen. Csak maga a Békéscsabai Állami Áruház több mint 600 ezer forint értékű konfekció árut, téli női és férfi kabátokat, öltönyt, cipőt, csizmát és különböző kötött árut adott el. A leglátogatottabb pavi­lonja Is az állami áruháznak volt. Közel 6 ezer vásárlót szolgáltak ki a két nap alatt. A vásárló közönségre jellemző volt, hogy azo­kat a jobb minőségű télikabátokát vásárolták, megyek 1000—2000 fo­rint között voltaic. Az olcsóbbak iránt nem volt érdeklődés. Ugyan­csak nagyon sok gyermekáru, csemege-féleségek, cukorka, csoko­ládé fogyott el a kétnapos vásáron. Sokan látogatták meg az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat cukorka- és csokoládé pavilonját, aihol a Brüsszeli VilágOüállitás csokoládé-különlegességeket árusítot­ták

Next

/
Oldalképek
Tartalom