Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

MSZMP BÉKÉS MEGYE/ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. OKTÓBER 26., VASÁRNAP Ár» 60 fillér III. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Tanácskoztak megyénk műszaki értelmiségének legjobbjai A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő Műszaki Tanács pénteken rendezte meg a Békéscsabai Téglagyár művelő­dési otthonában a megye műszaki dolgozóinak első konferenciáját. Ez volt az első alkalom, amikor megyénk műszaki értelmiségének színe-java, mintegy 140-en összejöttek és megtanácskozták közös dolgaikat. Négyszázhetven törzskccát adtak a tsz-eknek Egyre több állami gazdaság te- ; szí magáévá a 3004-es kormánvha- | tározatot és segiti a termelőszövet- j kezetek gazdálkodásának tovább- j fejlesztését. A Felsőnyomási Álla­mi Gazdaság is ezek közé tartóik. Az idén igen sokat segített a kör­A béke ügye és a nép választása a lelkészt munkának is szerves része — Egyetlen lelkésztestvérünk sem zárkózhat el — különösen ma — attól, hogy a békemozgalomban és a Hazafias Népfront munkájában népünk üdvére részt vegyen. Gyülekezetünk azt ts el- várja, hogy a választási kérdésekben a jelölőgyűléseken felszólal­junk és megválaszoljuk, mit vár mindannyiunktól szocialista ha­zánk — mondotta felszólalása bevezetőjében Tátrai Károly csor- vási lelkész mintegy összefoglalójaként a gondolatnak, melynek je­gyében október 24-én Békéscsabán az evangélikus egyház tanács­termében három egyházmegye; a békési, csongrádi és a szolnoki egyházmegye lelkészei egybegyűltek. Az elnökségben helyet foglalt Tóth Lajos, a Megyei Békebizott­ság elnöke, Mekis Ádám Békés megyei esperes és a budapesti ven­dégek: Koren Emil püspökhelyettes, valamint dr. Otlik Ernő teo­lógiai tanár. Mekis Ádám esperes szeretettel üdvözölte a megjelenteket. Elsőnek Tóth Lajos, a Megyei Békebizottság elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a béke ügye ma már nagyhatalom a világon. Megyénk lakossága fokozódó bizalommal fordul a béke­mozgalom felé és örvendetes, hogy az evangélikus egyház vezetői és lelkészei is a nagy ügyet támogatják. Buday József, a Műszaki Tanács elnöke, a Békés megyei Tégla­gyári Egyesülés főmérnöke meg­nyitó beszédében először a műsza­kiak múltbeli nehéz, kilátástalan életkörülményeire emlékeztetett, majd elmondta azt is, hogy a mű­szaki értelmiség csak a szocialista társadalmi rendszerben, a mun­kásosztállyal szoros együttműkö­désben bontakoztathatja ki tehet­ségét, valósíthatja meg terveit és elképzeléseit. Ezután Kocsis Jó­zsef, az SZMT elnöke, „A szakszervezetek viszonya a nép- gazdasági termelésihez és a terme­lést irányító műszaki értelmiségi dolgozókhoz népi demokráciáink­ban” címmel mondta el előadását. Az előadásban mélyrehatóan ele­mezte a szakszervezeték és a műszakiak kapcsolatát, ugyanak­kor arról is megemlékezett, hogy az ellenforradalom után a műsza­ki értelmiség többsége munkájá­val hozzájárult a rend helyreállí­tásához, a termelés megkezdésé­hez. Lázék Lajos, az SZMT mun­kavédelmi felügyelője, a Műszaki Tanács titkára mondta el ez­után a Műszaki Tanács ve­zetőségének beszámolóját, amely­ben az eddigi eredményekről, va- _ ámint a jövőbeni feladatokról tájékoztatta a hallgatóságot. Az előadások utáni vitában töb­ben felszólaltak. Legtöbben sür­gették a műszakiak továbbképzé­sének mielőbbi megoldását, ami­hez a Műszaki Tanács segítségét kérték. Papp Andor, a Gyulai Ha­risnyagyár főművezetője a mű­szaki értelmiség és a fizikai dol­gozók kapcsolatáról beszélt. Csak akkor érhetünk el jó eredménye­ket — mondotta többek között —, ha a műszakiak jó kapcsolatot te­remtenek a fizikai dolgozókkal, ha törődnek szakmai képzésükkel. László György, a Gyulai Bútor­ipari Vállalat műszaki vezetője arra kérte a Műszaki Tanács ve­zetőségét, hogy segítse elő a műsza­kiak találmányainak, újításainak megvalósítását. Szőke István, a SZOT Mérnökök és Technikusok Tanácsának munkatársa szóvá tette: rendkívül fontos, hogy a Műszaki Tanács szoros kapcsola­tot tartson fenn az üzemek dol­gozóival, valamint részt vegyen minden nagyobb jelentőségű terv kidolgozásában és elbírálásában. Láng Tibor, a METESZ elnöksé­gének nevében megígérte, hogy rövidesen lehetővé teszik, hogy a megyében is több, mint például gépipari, építőipari és más egye­sületi csoport létesüljön. Ezzel mód és. lehetőség nyílik arra, hogy megyénkben is tudományosan foglalkozhatnak a szakemberek egyes ipari, technikai és műszaki fejlesztési kérdésekkel. Veszelka György, az MSZMP megyei bi­zottsága ipari osztályának mun­katársa elmondotta, hogy a párt figyelemmel kíséri és megbecsüli a műszaki értelmiség áldozatos munkáját. Majd arról szólt, hogy a párt Központi Bizottságának legutóbbi, a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról szóló határozata a műszaki értel­miségiekre azt a fontos feladatot hárítja, hogy az eddiginél -- még jobban törődjenek a fizikai mun­kások nevelésével, szakmai to­vábbképzésével. A tanácskozás után a résztvevők megválasztották a Műszaki Taná­csot, amelybe az eddigi 29 tag he­lyett 36-ot választottak, hogy a megnövekedett feladatokat e fon­tos szerv minél jobban teljesít­hesse. - ­Előrelátó tervezéssel pótollak, a Termelőszövetkezeteink tekinté­lyes részének sikerült pótolnia a- eokat a terméskieséseket, amelye­ket a rendkívüli időjárás, az eset­len tavasz és nyál’ okozott. Azok a vezetőségek, amelyek idejekorán gondolkoztak és cselekedtek, ered­ményes munkát végeztek. A te- lekgerendási Petőfi Termelőszövet­kezetben felmérték a vezetők, hogy körülbelül 50 ezer forintos kár lesz a borsóban. 30—35 ezer forint kiesés a cukorrépa terme­lésben stb, Mit lehet tenni, hogy zárszámadáskor ne érezzük meg ezt a hiányt? — ez volt a kérdés. Számbavették a lehetőségeket és öntevékenyen máris találtak meg­oldást. ügy, hogy a következő gaz­dasági óv jövedelmezőségén se es­sen majd csorba. Kiderítették, hogy a tervezettnél 10 szarvasmar­kieséseket havai többet tudnának meghizlal­ni. Be is állították hizlalásra a sőréket, s ehhez biztosítottak meg­felelő mennyiségű takarmányt. El­határozták, hogy a tsz portáján ta­lálható diófákról közösen értéke­sítik a termést. Kereken 60 má­zsa dió lett. Ezenkívül értékesítet­ték a saláta-magot, melynek be­vételére szintén nem számítottak. Mindent összevetve a hízómarhák értékesítéséből 60 ezer, a dióból cca 45—50 ezer, a salátamagból pe­dig 10 ezer Ft „nem várt” jövedel­mük lett. Ilyen módon a tervezett 42 forintnál mindössze 2 forinttal lesz kisebb egy munkaegység érté­ke, s ez azt Jelenti, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet család ja inak átlagos évi jövedelme 20—22 ezer forint között fog mozogni. nyékbeli termelőszövetkezeteknek: 470 yorkshirei törzskocát adott a tsz-ek minőségi állománya kialakí­tásához. A gazdaságiban igen jó yorkshirei törzsállományt alakítot­tak ki — a területi igazgatóság határozata alapján május 1-ig 600 darab kocát adnak át a társgazda- j Ságoknak. Miután az állami gaz­daság eleget tesz a területi igaz­gatóság utasításának, ismét hoz­zálátnak a termelőszövetkezetek sertéstenyésztésének további erő­sítéséhez.-----------• O ■----------­Ma megyei méiiészgyülés Békéscsabán Ma délelőtt megyei gyűlést tar­tanak Békéscsabán a méhészek. ötvenkilenc szakcsoport 3560 tag­jának képviselői előtt Kocsis Sán­dor, az OMSZK igazgatója számol be az Olaszországban rendezett 17. j méhész világkongresszus tapaszta- j tatairól, majd a nemzetközi meg- ! beszélés alapján szabják meg a I gyűlés résztvevői a megye méhé- j szemek tennivalóit. Dr. Otlik Ernő teológiai tanár beszédében abból indult ki, hogy a keresztyéni felebaráti szeretet és a békeszeretet — egyek. Han­goztatta, hogy az atomkorszakban az emberiség irámti felelősség megnőtt és a keresztyén embereknek is fel kell emelniök szavukat az atombomba-kísérletek és az atomháborúval való fenyegetőzés ellen, mely nemcsak anyagiakban pusztítana, hanem tönkretenné az emberi erkölcsöt és méltóságot is. Sajnos — mondotta — vannak nyu­gati egyházi körök, amelyek megpróbálják az emberiség elleni atom-merényletet elvileg alátámasztani. Emberszeretetünk arra sar­kall, hogy ezzel a veszedelemmel az egyház részéről is behatóbban foglalkozzunk. A kérdés azt is jelenti, hogy mi, keresztyén emberek nem zárlcózhatunk el attól, ami békeszerető szocialista hazánkban végbemegy. Valamikor arról voltunk nevezetesek, hogy hárommil­lió koldus hazája és a nyomor múzeuma voltunk Európában. Két vi­lágháborúba rohantunk bele. Ma, összehasonlítva a történelmi té­nyeket, láthatjuk, hogy a mélyből milyen nagy utat tettünk meg felfelé. Az Evangélikus Egyház mindig a haladás ügye mellé állt, most még inkább ott a helyünk. Csak így állhatunk meg Isten, ha­za és a gyülekezet előtt. Koren Emil püspökhelyettes azzal kezdte beszédét, hogy a há­rom egyházmegye lelkészei nem holmi „damping feladat” meghall­gatására gyűltek most össze. A béke ügye és a nép választása a lel- készi munkának is szerves része. Egész népünket és benne gyüleke­zetünket átforrösitja a tudat, hogy választások előtt állunk. A mi népi demokráciánkban az országgyűlés alkotja a törvényeket, a ta­nácsok biztosítják a végrehajtást, s a nép most dönti el, hogy kiket akar látni a tanácsokban és az ország házában. Olyanokat akar, a- kik továbbra is a szocialista haza felvirágoztatásán munkálkodnak. A hozzászólók szavaiból az csendül ki, hogy egyházmegyéjüket járva és mindennapi életüket élve városban és falun bőséges alkal­muk van elbeszélgetni munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiek*- kel egyaránt. Látják és érzik, hogy helyük mindenütt és minden­kor a békét és boldogulást szerető jóakarata emberek dolgos sere­gének az ügye mellett kell, hogy legyen. Fél nap alatt csaknem 3 millió forint értékű áru kelt el az őszi vásáron Ködös őszi reggel köszöntött a békéscsabai őszi vásárra. A bé­késcsabai állomásra szombaton, a kora reggelt órákban beérkező vonatok zsúfoltak voltak a vidé­ki vásárlókkal. Bár egész nap hűvös volt az idő, de ez nem za­varta a vásárlókat, akik nagy szor­galommal válogattak a több mint 50 millió forint értékű, különböző árucikkekből. Már délelőtt 10 ó- rakor mintegy 15—20 ezer látoga­tója volt az árukkal zsúfolásig megtöltött pavilonoknak. Sok és ízléses áruféleséggel vo­nult fel a Megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat, a Békéscsa­bai Állami Áruház, a vidéki föld­művesszövetkezetek közül a Békési Földmű vesszővé tkezet. A vendég- lá tóipari vállalat finom borokkal és friss sült kolbásszal, hússal kedveskedik a vásárlóknak. Tegnap a délelőtti órákban több pavilonba ellátogattunk. Az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat bé­kési részlege délelőtt 10 órakor már több mint 50 ezer forintot á- rult. A Békéscsabai Állami Áru­ház díszes pavilonjában ekkorra már 200 090 forint bevétellel dicse­kedtek. A Békési Földmű vesszö- vetkezet konfekció- és nőd kabát- részlege 60. a kötött- és fehérne­mű-részleg pedig 30 ezer forintér­tékű áruféleséget adott el. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat lakberendezési részlege 30 ezer fo­rintot árult, az élelmiszer-pavilon­ban pedig több mint 10 ezer fo­rint forgalmat bonyolítottak le. Igen sokan keresték fel már az első órákban az állami gazdaságok élelmiszerrel megrakott pavilon­ját. Sokan voltak kíváncsiak az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat cukorka-, csokoládé-pavilonjára, ahol a Brüsszeli Világkiállításon résztvett csokoládétoülönlegessé- geket árusították. Érdekessége az idei őszi vásárnak az orosházi KERAVILL által ötletesen meg­rendezett rádió-próba, ahol a ve­vők saját maguk próbálhatják ki a különböző rádiókat. A tegnap délelőtti körsétánk ta­pasztalatai alapján legnagyobb ke­reslet a konfekciós áruféleségek­ben, a gyermekruházati cikkek­ben, a műbőrkabátokban és az ágyneműfélesógekben volt. Sok cipőt, csizmát is eladtak már a délelőtti órákban. Tegnap, a vásár első napján déli 12 óráig 2,8 millió forint értékű különböző áruféleség talált gaz­dára a pavilonokban B. 7. Jól jövedelmezett a rizstermelés Köröstarcsán öt évvel ezelőtt kezdték meg állami beruházással az ú. n. félhalmi öntözéses rend­szer építését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy több száz méter hosszúságú főcsatornát építették, amihez kétoldalt fürtszerűen kap­csolták be a kisebb-nagyobb ön­tözhető telepeket. A kétmillió fo­rintos állami költséggel épült ön­tözőrendszer segítségével ma már több mint négyszáz holdon ter­melnek rizst és vörösherét a szak­csoportok. A szakcsoportokba tömörült há­romszáz gazda összesen 356 hol­don termelt rizst. A jó gépi mun­ka, a gondos növényápolás követ­keztében 19 mázsás átlagtermést takarítottak be, de egyik-másik kisebb parcellán nem volt ritka a huszonöt-huszonnyolc mázsás e- redmény sem. Hozzáértő szakem­berek kiszámolták, hogy a körös- tarcsai szakcsoportok tagjainak a nyersbevétele együttesen megha­ladta a hárommillió forintot. Az össz-kiadást leszámítva, a szakcso­portok tagjai összesen másfél mil­lió forint tiszta jövedelemhez iu- tottak rizstermelésből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom