Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG 1958. október 25., szambát Kívánságok, vágyak, tervek — és a megvalósulás hogyan-ja "Az elmúlt napotóban a megyé­ben lezajlott jelölőgyűléseken és csoportos beszélgetéseken sűrűn esett szó a múltról és a jelenről, A felszabadulás előtti idők nyo- jnoráról, meg arról, hogyan élünk a felszabadulás óta. A gyűléseken nagy él el tapasz ta- t&itú emberek álltak fel és szavaik nyomón a hallgatóság képzeleté­ben megelevenedtek a múlt már- már elfelejtett sötét árnyal. Urak, grófok, bankárok, csendőrök, nép­csaló panamázó képviselők fény­űző élete és a másik oldalon az elnyomottak, a munkások, a zsel­lérek, a kubikosok, földönfutók, kizsákmányoltak nyomorú sorsa. A felszólalók beszéltek a felsza­badulás utáni új életről is, mely, ha áldozatokban bővelkedett u- gyan, de a nép önmaga boldogu­lására, saját hasznára áldozott és ha hibát is követtünk el az építés közben, azok eltörpültek az ered­ményeink mellett. Ez így igaz, mondották minde­nütt és hozzátették, hogy. kell er­ről beszélni, mert az őszinte mér­legelés jó arra, hogy még jobban megbecsüljük a jelent. A múltban az volt a munkások álma, hogy a mindennapi betevő falatjuk meglegyen és még ez sem teljesült. A felszabadulás után, amint álmainkat, vágyain­kat elértük, helyükre újak jöttek, még merészebbek, még sokat ígé- rőbbek. Ezeket a községek, váro­sok lakossága kifejezésre is jut­tatta a jelölőgyűléseken. A gy’ó- yiai járásiban még nevet is adtak az igények felsorolásának. „Kí­vánság-listát” nyújtanak be az emberek — mondották az olyan esetekre, amikor egy-egy község­ben a lakosság kifejezte, hogy sze­retnék, ha ez, meg az mielőbb megvalósulna. Érdekessége a do­lognak, hogy a kívánságoknak leg­többje a községfejlesztésre vo­natkozik. Azt tervezik, hogy köz­ségüket, ahol élnek, olyanná te­gyék, amely kulturális igényüket, meg kényelmüket jól szolgálja. Ilyen tervekről beszéltek Bi- hamgrán Is az egyik jelölőgyűlé­sen. A jelölőgyűlésen Boros Ger­gely elvtárs, a párt járási bizott­ságának titkára ezekre a kérdé­sekre többek között úgy válaszolt, hogy szépek a tervek és megvaló­síthatók, csak meg kell találni a módját, a dolog hogyanját. Hang­súlyozta, hogy közös összefogással nagy dolgokat lehet csinálni. U- gyanakkor rámutatott, hogy a köz­ségük fejlődésének korlátja, hogy még nincs termelőszövetkezetük. Igaz, a társadalmi munkából és hozzájárulásokból utakat építhet­nek és a többi ismert módon fej­leszthetik a községet, azonban ha megmaradnak a régi, elavult ter­melési módszerek mellett, évről évre milliókat veszítenek el, dob­nak ki az ablakon. Ha ezek az ér­tékek nem vesznének el, akkor ez a község lakosságának és az ossz népnek érdekeit szolgálná. Ezen az úton sokkal gyorsabban való­sulhatnak meg a vágyak, és az igé­nyek kielégítésére is hamarabb sor kerülhet. Nem véletlen, hanem a fejlődés törvényeinek megértéséből ered pártunknak és kormányunknak a- zon igazságos politikája, hogy az egyéni gazdálkodók általános tá­mogatása mellett nagyobb állami támogatást nyújt például a ter­melőszövetkezeti községeknek. Nézzünk egy példát: Ecsegfalva termelőszövetkezeti községben — leszámítva az ellenforradalom o- kozta gazdaság; nehézségek utób­bi két évben megmutatkozó hatá­sát — a lakosság évről évre érez­te és érzi annak a ténynek gyü­mölcsöző következményeit, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás útjára léptek". lübben a köz­ségben csak 1954-ig számolva, 8 . i •• i...-. • . millió forint állami beruházással, a villany bevezetésétől kezdve, a közutak és új lakások és egyéb é- pületek létesítésén keresztül a munka gépesítéséig sok minden megvalósult, mely a község fejlő­dését, a lakosság jobblétét szolgál­ta és szolgálja ma is. Az élet számtalan jele bizo­nyítja, hogy a községek fejlődé­sük maximális ütemét akkor ér­hetik el, az igények akkor elé­vülhetnek ki a lehetőségek leg­magasabb határáig, ha a föld né­pe szakit a régi, elavult termelési módszerekkel, ha követik a vá­rost a szocialista fejlődés útján. Boda Zoltán Négyes körzet jelöltje Bukovinszki Jó­zsefnél sokan ismerik Gyomán. Nemcsak azért, hogy jelenleg ő a községi nőtanács el. nőké. Nem. Buko- vinszkiné már évek óta ott volt az aktív társadalmi munkások élvonalában. 1946- ban az MNDSZ szü­letésénél is ott bábás. kodott, de minden más társadalmi mun­kát is szívesen vál­lalt. Volt kerületi párttitkár, fiiogeflení- tett kereskedelmi dol­gozó. Jelenleg mint­egy kétszáz gyermek napi étkeztetéséről gondoskodik. Hivatali munkája mellett a- zonban szívesen végzi a községi nöiltkárra váró feladatokat. Jú­nius közepén válasz­tották meg az asszo­nyok, azóta minden hónapban tartanak nőnapot, ahol átlago­san 50—60 nő jelenik meg. Ez nem sok, de ezt megelőző időben nem voltak látogatot­tak a nőgyűlések. Most mindinkább kezdik megszeretni az asszonyok, hiszen olyan ügyekkel fog­lalkoznak egy-egy gyűlésen, amely a nő­ket érdeklik. A tél folyamán egy szabó-varró tanfolya­mot és egy kézimun­ka-szakkör megszer­vezését vették tervbe. A nők rendszeres fel­világosításával sem maradtak le. Külön­böző orvosi előadáso­kat, jogi tanácsokat hallgatnak. Az elkö­vetkező napokban dr. Szűcs járásbíró tart előadást a nők jogai­ról. Bukovinszkiné ed­dig Is sokat tett a nők érdekében. Meg­védte őket és harcolt jogaikért. Ezután még nagyobb lehető­ségei lesznek, hiszen a 4-es választási kör­zetben — ahol lak­nak — tanácstagnak jelölték. Ha megvá­lasztják, nemcsak jo­got kap arra, hogy még jobban kiálljon a nők védelmében, hanem kötelessége is lesz úgy is mint nő­tanács titkárának, de úgy Is, mint tanács­tagnak. ßü újság a nftqyttiéaqjtfcvH, Közös közlemény Dulles és Csang Kaj-sek megbeszéléseiről Csütörtökön közös közleményt adtak ki azokról a megbeszélések­ről, amelyeket Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere folyta­tott Csang Kaj-sekkel. A közlemény beismeri: „Nem si­került megvalósítani az Egyesült Államoknak azt az eredeti tervét, hogy Kimoj ágyúzásának Kína részéről történt felfüggesztését „állandó tűzszünetté’1 tegyék. Azt a büntető ágyúzást, ame­lyet a kínai nép Kimojban állo­másozó csangkajsekista csapatok ellen folytatott, „új agresszióként” rágalmazva, a közlemény han­goztatja: „(A tárgyaló felek) fel­ismerték, hogy a jelenlegi körül­mények közepette Kimoj és Macu védelme szorosan hozzátartozik Tajvan és Penghu védelméhez”. A közlemény ilyenformán újból le­leplezte, hogy az Egyesült Álla­mok vezető körei ragaszkodnak ahhoz a politikájukhoz, amellyel agressziójuk méreteit Kínára igye­keznek kiterjeszteni. A közlemény megkísérli azt ál­lítani, hogy a kínai nép és Csang Kaj-sek között folyó polgárhábo­rú nemzetközi viszály, amelyben Kína és a Szovjetunió áll szemben az Egyesült Államokkal és Csang Kaj-sekkel. A közlemény „általá­nos háborúval" is fenyegeti a kí­nai népet, megkísérelve, hogy ezt rábírja területi sérthetetlensége és szuverenitása megőrzésért foly­tatott küzdelmének feladására. A nyilatkozat a továbbiakban a jelenlegi katonai helyzettel fog­lalkozva kijelenti, hogy „tanul­mányozták kapcsolataik széleskö­rű és hosszúlejáratú kilátásait”. A nyilatkozat világosan megmu­tatja, hogy az Egyesült Államok------------3SB-----------­D uties visszaérkezel! Washingtonba John Foster Dulles amerikai külügyminiszter pénteken reggel Tajpejből visszaérkezett Wa­shingtonba. Kijelentette, hogy a Csang Kaj-sekkel folytatott meg­beszélései „rendkívül kielégítőek” voltak. nemcsak játszadozik a „két Kína” agresszív tervével, de még leplez­ni sem próbálja, hogy a „két Kí­na” létrehozására irányuló „hosz- szúlejáratú” politikájával tulajdon­képpen a Kínai Népköztársaság megdöntését tervezi. A közös nyilatkozat nem tesz említést azokról a súlyos nézetel­térésekről, amelyek a tárgyalások során felmerültek és amelyek kü­lönböző körök közlései alapján ke­rültek nyilvánosságra, hanem többször hivatkozik az Egyesült Államok és Csang Kaj-sek közötti „egységre”. A nyilatkozat azt ál­lítja, hogy Dulles és Csang Kaj- sek tárgyalásai „újabb bizonyíté­kát szolgáltatták az egységnek". Valójában azonban a nyugati hír- ügynökségek már előre meg jósol­ták,hogy a nyilatkozat hangsú­lyozni fogja a két fél „egységét”, mivel így akarja leplezni az igaz­ságot. A Nemzeti Egységfront — a volt libanoni ellenzék — csütörtök es­te közleményt adott ki. Ebben megállapítja: „A nemzeti egység­front szükségesnek találja, hogy az amerikai csapatok Libanonból való távozása előtt Ismertesse ál­láspontját azzal az üzenettel kap­csolatban, amelyet Eisenhower elnök a Libanonban tartózkodó a- merikai csapatokhoz Intézett. Az amerikai csapatok nem azért szálltak partra Libanonban, hogy megvédjék az ország függetlensé­gét, hanem azért, hogy elfojtsák az iraki forradalmat — hangoztat, ja a közlemény. A partraszállás olyan katonai vállalkozás volt, a- mely a korrupt libanoni rendszer védelmét szolgálta. A volt libano­ni elnök ugyanis szolidáris volt a régi iraki kormánnyal és azzal e­Revansista hangok Nyugat-Németországban Mint az ADN hírügynökség je­lenti, Regensburgban a revan- sisták gyűlésén, amelyet az úgy­nevezett „Felső-Szilézia vidéke” hívott össze, Stain bajor munka­ügyi miniszter követelte a Len­gyel Népköziársaság nyugati ke­rületeinek Nyugat-Németország- hoz való visszacsatolását. Stain a nyugatnémet kormányhoz in­tézve szavait, arra buzdított, hogy fokozzák „az ideológiai harcot" a népi demokratikus országok el­len és a hírhedt „Szabad Európa” mihtájára létesítsenek olyan rá­dióállomást, amely rágalmakat terjesztene a szocialista tábor or­szágairól. Strosche, a hajdani „össznémet tömb” bundestagi képviselője kö­vetelte Münchenben, hogy te­remtsenek „új rendet” Európá­ban, gyütt harcolt az arab országok felszabadulásának gondolata el­len. % A Nemzeti Egységfront közle­ménye arra a tényre is rámutat, hogy az amerikai partraszállás az ENSZ megfigyelők jelentésének nyilvánosságrahozatala után tör­tént. Ez a jelentés pedig megálla­pította, hogy alaptalan Chamoun- nak és kormányának az Egyesült Arab Köztársaság ellen tett pana­sza, és nem létezőnek bizonyult az az állítólagos beszivárgás, a- melynek alapján az említett pa­naszt emelték. Bárhogy is áll a helyzet, az ag­resszió nem járt sikerrel, mert nem tudtak ártani az iraki forra­dalomnak, és nem tudták gyengí­teni a korrupt rendszer ellen fellá­zadt libanoni nép harcát sem" — állapítja meg a közlemény.-------------------------------------------------­A Libanoni Nemzeti Egységfront közleménye VmWWVVVWWUVWMWWWWWWWHMUWUVWMWWWM WWWWMWWWWW Hiába, az akarat elszánt volt. Amikor a különböző vállalatok és hivatalok után az üzemekkel sem jutottak előbbre, Feketének őrült ötlete támadt: — Budapesten — állt fel nagy pátosszal — az Ifjúság vívja fegyveresen a szent csatát. Ná­lunk is van ilyen diákifjúság. Szólítsuk őket ide. Amikor befejezte beszédét a forradalmi tanács ülésén, ro­hant a gimnáziumba, ahol „szi- vettépő” beszédet mondott a ta­nároknak. Zsebkendőjét kezé­ben tartotta, s egy-egy lélegzet- vételnél meg örülte száraz sze­mét. A hatásért mindent meg kell tenni. Elmondta a tanárok­nak, milyen felelősségteljes és történelmi feladat áll a „forra­dalmi értelmiség” előtt. — Most itt, Békéscsabán, ked­ves tanártársaim, az a felada­tunk, hogy a diákokat fegyver­be szólítsuk. Fogjanak a mi bá­tor diákjaink fegyvert, a mi so­kat szenvedett népünk szabad­ságharcának megvívásáért. Ké­rek minden tanárt, tegye ezt meg a drága Csonka-Magyaror- szágunknak. A hatás óriási volt. Többen könnyeztek a hazafias pátosz­ra. Nóhányan szerveztek is diá­kokat és elküldték őket a Pe­tőfi utcába, hogy ott tizennégy- tizenhat éves létükre vállalják a .szent forradalom” fegyveres védelmét. Komolyan: ha a gyerekek va­lami csintalanságot csinálnak a fegyverrel, s emiatt vérnek kel­lett volna folynia Békéscsaba utcáin? Akkor vajon könnyezett volna-e Fekete Pál? Vagy tap­solt volna? Mindez csak véletlenen mú­lott, Mert bárki megtehette vol­na, hisz’ a fegyvert úgy oszto­gatták felelős, felnőtt emberek, mint a sátras bácsi a süveges cukrot. Sőt, a fegyver egy kraj­cárba sem került. A személyenkénti géppisztoly mellé Békéscsabán három darab Gorjunov géppuskát, 36 darab golyószárót, (7400 darab lőszer­rel) adtak. Ha csak minden ötö­dik lövedék talál célba, akkor is ezerö száz ember élete forog kockán. Igen, de kézbe adtak 320 darab kézigránátot is. És hogy a katasztrófa teljes lehes­sen, Szórni főhadnagy a híradók

Next

/
Oldalképek
Tartalom