Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-25 / 252. szám
195Í. október *#., xwwubet BÉKÉS MEGYEI NfPÜJS&G '3 Ezeket a munkásokat aligha tudná még egyszer a néphatalommal szembeállítani Paulinyi Kornél Már négy napja tombolt a véres I tői november 28-ig tartó egyhó- eUeníon-adalom Budapesten, de a napos sztrájkkal Gyulai Harisn.yagyárban a gépek mellett még o\t szorgoskodtak a munkások. A munkatermekben a- zonban érezni lelletett, hogy a levegő nyomasztó, hpgy az arcokon gonqlerhellség, aggodalom lett úrrá. Érezte mindenki, hogy tejük felett, talán egyetlen hajszálon lóg a veszély, mely bármelyik pillanatban rájuk SZU kád hal. Már hogyne érezték volna, amikor ezen a napon — 1956 .október 26-án — az utcákon nagy tömeg .tombolt tés a városi tanács erkélyén Nádházi és társai már habzó szájjal fröcskölték a rágalmat a néphatalomra. Igen, ezen a napon még csend volt — afféle vihar előtti csend — a harisnyagyárban, de Paulinyi Kornél, a múltbeli törvényszéki főbíró fi,a mint a gyár .anyagbeszerzője, már néhányadmagával itt-ott összebújt, tanácskozott. Szárnyaik bontogatásában segített nekik az utcán hömpölygő tömeg azzal, hogy a gyár elé vonult s követelte a harisnyagyáriak munkabeszüntetéséi, utcára vonulását. Másnap- október 27-én már az udvaron szónokolt Paulinyi Kornél, nv rskojva a néphatalmat, s kijelentette, hogy nincs már párt, és követelte a „munkástanács" megválasztását. Ezzel megkezdődött a sztrájk is- Bár Gallai György elvtárs, a gyár igazgatója é$ még méhanyán minden erejüket latba vetették az események rohamos jobbratolódása miatt, a szennyes áradatot megállítani már képtelnek voltak. Gallai elvtárs több esetben próbálta rábírni Paulinyiékat a sztrájk beszüntetésére. Két esetben fel is fűtötték a gépeket ég a termeket, de a belső és a külső nyomás, fenyegetés miatt a munka nem kezdődött meg. Sőt a budapesti központi „munkástanács” által meghirdetett egynapog „csendes” tüntetés a Gyulai Harisnyagyérban három napig tartott. Hogy a „munkás- tanács" az állam pénzét nem tudta kénye-kedve szerint herdálni és csak egyetlen esetben oszthattak ki 500—500 forintot — az Gallai elvtársnak köszönhető. Ennek ellenére az október 27több mint egymillió forint kére «átutazott a népgazdaságnak E*t hagytak .örökségül dicstelen .uralkodások utáni távozásukkor Paulinyiék. Ennyivel lett szegényebb csak a Gyulai Harisnya- gyár esetében az ország. Igaz, egy ideig ezeket a kártevőket támogatták hangjukkal és tapsukkal igen sokan a gyár becsületes, de megtévesztett munkásai közül is. Persze már valamennyien, régen rádöbbentek suit es tévedésükre. A forradalmi munkás-paraszt kormány létrejötte után a kommunisták megalakították a párt- szer v.ezeet. Fáradságot nem ismerő munkájuk és akaraterejük ösz- szefonódött ,az ország konszolidálásáért folyó küzdelemmel, mely meghozta az eredményt. Ezt a termelésben bekövetkezett gyors növekedés példázza legjobban. 1957. januárjában már — amikor még megyénk legtöbb üzemében, vállalatánál alig 30—40 százalékra teljesítették a tervet — a baris- ayagyáriak jóval túlteljesítették termelési tervüket. De, hogy milyen gyorsan kitisztultak itt is a fejek a párt és a gazdaságvezetők szívós felvilágosító munkája nyomán és menynyire megértették a munkások, hogy az esztelen sztrájk saját zsebükből rabolja ki a forintot, dönti nyomorba az országot, érdemes ilyen vonatkozásban visszatekinteni az ellenforradalom óta megtett útra. 1956. október 23-a előtt a Gyulai Harisnyagyár a naponkénti 3900 tucatos termelésével és a 89 százalékos minőséggel álüzem lett Ezzel szemben az 1957, első negyedévének értékelésekor mér naponként 4100 tucat készárut adtak a népgazdaságnak, a minőség pedig 91 százalékos lett. ÉS amíg az ellenforradalmi munkástanács Paulinyi Kornél vezetésével több mint egy millió forint kért okozott az oreoágnak, a munkás-paraszt hatalom már a múlt év első negyedévében átlagosan 17 százalékkal növelte a munkások bérét. Sőt, voltak a gyárban o- lyan üzemrészek, ahol az 52 százalékot is túlhaladta .a béremelés.; Az ellenforradalom által annyi-! ra támadott munkás-paraszt kor-; mány ennél is tovább lépett. A' tavalyi eredmények nyomán -ezer forintos textil-utalványt,is kaptak a hari&nyagyár munkásai. Ezenkívül a múlt .év sikeres befejezése- u;án 18 napi nyereségrészesedés-; sei tértek haza valamennyien, j igaz, a több mint 800 leány, asz-í szony és férfi is megtette .a magáét. A múlt év végére — a ja-- nuéri 4100 -tucat helyett — már 1400 tucat készárut termeltek naponként. így az 1957. második félévi eredményeképpen a G-yulai Harismyagy.ár ismét elnyerte a büszke éiüzem kitüntetést. Az élüzem ünnepségen 27 munkás mellére tűzték ki a jól megérdemelt Kiváló Dolgozó jelvényt, s e kitüntetéssel egy időben megkapták a vele járó félhavi fizetést is. Huszonötén pedig Kiváló Dolgozó oklevéllel és egy heti fizetéssel tértek haza. De az említett kitüntetésekkel járó pénzjutalmakon túl még 32 ezer forintot osztottak ki a gyár szorgalmas munkásainak. A múlt évi eredmény — mely jóval túlhaladta az 1056-os élüzem szintet — nem valami kampány fe!lángolás volt. Hiszen ebben az évben — a tavalyi eredmények nyomán — szintén felfelé ívelt a teljesítmény és a minőség. Jelenleg is 106 százalékos terv- fceljesítéesel és 91,8 százalékos minőséggel dicsekedhetnek. A munkabér is növekedett. Többek között a fejelik átlagkeresete meghaladja az 1300 forintot. Nem lebecsülendő az sem, hogy az ellen- forradalom óta 11 százalékkal növekedett a termelékenység is. Kedvezően alakult az önköltség is. így nem kétséges — ha most a negyedik negyedéves tervet is sikerrel zárják —, ez év végén, a múlt évihez hasonlóan szintén szép nyereségrészesedéssel térnek haza a harisnyagyáriak. De a Gyulai Harisnyagyár munkásai, vezetői tovább akarnak jutni. Ezért ez év májusában a 4-*» és ax S-ös ciklonban bevezették a minőségi bérezést, melyet a többi ciklonban is hamarosan alkalmazzák. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy növekedik az első osztályú áru, vagyis javul a minőség, de ugyanakkor a kereset is. Ahol ezt az új bérezési formát már bevezették, ott több mint 150 forinttal lettek „vastagabbak” a borítékok. Az automata-részben 6, a duplacilinderes kötőknél pedig 14 százalékos béremelést jelentett ez átlagosan. Igen, ilyen ma az élet a Gyulai Harisnyagyárban, az ellenforradalom után nem egészen két évre. Megelégedett leányok, asszonyok, férfiak sürögnek-forognak a gépek körül, a munkatermekben. Olyan munkásokat talál itt a látogató, akik nemcsak a termelésben, hanem öntudatban is óriásit léptek előre. Ezeket a munkásokat aligha lenne képes Paulinyi Kornél és többi, dicstelenül távozott társa még egyszer félrevezetni, a néphatalommal, a munkás-paraszt kormánnyal szembeállítani. BaMms Imre laktanyájában kiadta a parancsot: — Az összes lánggvánátot feltölteni, és átadni a Petőfi utcának! Lapozzuk fel a rendőrségi jegyzőkönyvet néhány szóra. (Nyomozó és Tóth alezredes.) Ny: Tisztában van ön & kiadott fegyverek tűzerejével? T: Igen. Ny: Akkor tudja, hogy Békéscsaba kiirtásához fele tűzfegyver is elegendő lett volna? T: Tudom. Ny: És kinek a kezébe adta a fegyvereket? T: Azt nem tudom. És mégis kiadta! Galánfi alezredes is bevetette magát a szervezésbe. Biczóval, csendes kettesben négy megyén kívüli városban, amelyekben a békéscsabai hadosztály alárendelt egységei voltak, csörgetett telefonon s adta a parancsot: — Utasítom az alakulat parancsnokát, hogy november 2- ára szervezzék meg megbízható polgári egyénekből a harci osztagokat... Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán és Szentesen csak ezután kezdődött meg a különböző nevet viselő, de céljaiban azonos fegyveres csoportok szervezése. Szarvasra Galánfi maga adott fegyvereket impozáns útravalóval: — Tudják, ki ellen kell használni! Tudták, s nem Galánfin, Bi- ezón, Tóthon, Feketén múlott, hogy nem sikerült felhasználni. Bár a harci osztagokat nem sikerült még csak felére sem feltölteni, mint ahogy tervezték, ami miatt Huzsvai még november 3-án is jelentkezésre szólította fel az embereket. Bi- ezó, a harci osztagok megyei főparancsnoka boldog volt. Másodikén délelőtt kezét dörzsölve és ütögetve újságolta Tóthnak: — Van most már fegyveres erő, van mivel szembeszálljunk az oroszokkal. Az ember még ma is sokszor elpirul, ha rágondol: Ilyen ember egészen egy hadosztály hadműveletének élére juthatott fel... Következő riportunk elme: EGY KALAP PÉNZ. Az őszi munkákról tárgyalt a Szeghalmi Járási Tanács ,(,TudósítónktólJ Október SOyáif, hétfőn az tőszi mezőgazdasági munkák végzéséről, jelenlegi állásáról tárgyalt <a }Szeghalmi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozásán beszámollak .a mezőgazdasági szakemberek az eredményekről, *a még elvégzendő feladatokról. A nyári mezőgazdasági munkák befejezése után .a kedvező időjárás következtében korán megkezdődtek az őszi munkák végzései a szeghalmi járásban. A nyáriak u- ián először a kender betakarítását kezdték meg. A gépállomás két darab, valamint a Vésztői Állami Gazdaság egy darab kender- kombájnja segítségével a kender betakarítását időben és jó minőségben tudták elvégezni. A kender átlagtermése az előzetes adatok szerint a járásban 20—22 mázsa lesz holdanként. A járás területén a kukorica betakarítását is időben kezdték meg, és annak befejezése napok kérdése. A kedvezőtlen Időjárás következtében a kukorica átlagtermése 6—6,5 mázsa májusi mor- zsoltra tehető. A szakemberek ezután a cukorrépa szedéséről, szállításáról beszéltek. A munkák menete zavartalan és a répa elszállítása sokkal jobban, szervezettebben megy, mint az elmúlt évben. A járási átlag mintegy 5—10 mázsával meghaladja az előző évi 90 mázsást. A legjobb terméseredményt a lu- aernafelesésekből érték .tel. A lucerna és vöröshere magfogás ez évben rendkívüli eredményekkel zárult és a termelőszövetkezetek nagy részét, de az egyéni termelőket is e növény féleség jó termése kárpótolta a kedvezőtlen időjárás következtében gyenge kalászos termésekért. A Terményforgalmi Vállalatnál végzett felmérések szerint október 4-ig mintegy 600 mázsa lucerna és 400 mázsa vöröshere magot vettek át De még mintegy 150- mázsa lucerna és 200 mázsa vöröshere mag átadásra lehet számítani. A terméseredmények után beszéltek a talaj jó előkészítéséről, a tépérték növeléséről is. Az 1958-as gazdasági év nyarán és őszén összesen 6018 holdra szórtak ki istállótrágyát a termelős-ö- vetkezetek és egyéni termelők az elmúlt évi 4500 holddal szemben. Az istállótrágyázás mellett a termelőszövetkezetek műtrágyaigényei' is növekedtek és több esetben a kért mennyiséget nem tud- ták biztosítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél ebben az évben nem maradt szárítatlan terület. Okt. 4-én végzett felmérések alapján a járásban 9590 hold vetőszántást végeztek el. Beindult az 1959. évre törté- nő szerződések megkötése is. Nátor János Egyre nagyobb a munkaegység értéke a békési Haladás Tsz-ben A békési Haladás Termelőszövetkezetben évről évre , nagyobb értéke van a munkaegységnek. 1955- ben 22 forint, 1956-ban 23 forint, ebben az évben már 25 forint lesz egy munkaegység értéke. Az előző évi alacsony jövedelem a tagságon is múlott, mert nem merte bírálni a vezetőség munkáját, ilyen e- setben pedig előbb bekövetkezik a széthúzás, ahol viszont nincs egység, ott nem lehet tervezni, & fejlődés útját járni. Ma már ez megváltozott. Jó a vezetés, jó a tagság munkakedve. Agronómust kaptak, s szakember irányításával nagyobbak az eredmények. Ez évben eddig 14 hízott bikát, 40 sertést értékesítettek. Húsz hold rizs- telepet is építettek és úgy tervezik, hogy 1959-ben már 50 holdon termelnek rizst. A még meglévő hibák ellenére ma már nemcsak a nevükben van meg a haladás, hanem a lépteikben is. É6 ezt látják a kívülálló parasztok Is és egyre többen kérik felvételüket a termelőszövetkezetbe. Ez érv őszén lépett be a termelőszövetkezetbe Piteki Imre, Sípos István, Balogh László, Bora Sándor, M ed gyesi Sáhdönié, Illés László és Kováid Ferenc és máris elismerően nyilatkoznak a termelőszövetkezet munkájáról, eredményedről.---------------------♦—., 3 00 000 tacsenetét illettek (Tudósítónktól); Körösladányban a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén a helyi erdőgazdaság munkáját vitatták meg. Szilágyi István erdész beszámolójából tudtuk meg, hogy az évi fakitermelési tervét a gazdaság teljesítette és még a lakosság tűzifa ellátására is biztosítottak 180 mázsa tűzifát. A fakitermelés mellett aWM&ban az erdősítésekkel is sokat törődnek a gazdaság dolgozói és 300 000 csemetét ültettek el. Ebben az évben még 27 hektár területen erdősítenek. r Étkezési (mosott) tökmagért 550 Olajgyári tökmagért 450 forintot fizetnek mázsánként a Terményforgalmi Vállalat telepei és a terményfelvásárlásba bekapcsolt Földmíívesszövetkezetek
