Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-24 / 251. szám
VUf fNtiUejM 1958. OKTÓBER 24., PÉNTEK Ara 5« fillér III. ÉVFOLYAM, »51. SZÁM BÉKÉS MEGYEI MSZMP BÉKÉS MEGYEI BtZOTTSAGANAK LAPJA . Hasznon tanácskozást Rövid múltra tekint vissza a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett létesült Műszaki Tanács, Nem dicsekedhet még nagy tettekkel, eredményekkel. Párhónapos létezése mégis amellett szól, hogy feltétlenül szükség van erre a testületre, amely nemcsak a megye műszaki dolgozóinak érdekeit képviseli, hanem ugyanakkor a technikai és műszaki fejlesztés úttörője is. Ezért tekintünk nagy várakozással a Műszaki Tanács által mára, péntekre összehívott műszaki értelmiségi dolgozók első megyei konferenciája elé. Hasznos tanácskozásnak ígérkezik a mai konferencia, útmutatást; további Közös ügyünk A part éa a kormány vezetői az ellenforradalmat követő napokban. — d« azóta is — igen őszintén tárták az ország elé az ellen- íonradalom okozta bajokat, károkat s azt, hogy milyen az ország gazdasági ereje, milyen beruházásokra vagyunk képesek és hogyan jutunk tovább, hogyan lehet az életszínvonalat tovább növelni. Kádár elvára és más vezető elvtársak is nyíltan elmondották az ország gondját, baját. Féheérthetetlenül leszögezték: ha tovább akarunk jutni, ha az eddigieknél jobban akarunk élni, többet és és olcsóbban kell termelni. A gazdaságosságon túl különböző módon növelni kell a termelékenységet s ezzel egy időben csökkenteni az önköltséget, szem -lőtt tartva a takarékosságot, A múlt év első, második negyedében egyik-másik üzem, vállalat vezetői megyénkben is lehetetlennek tartották ezek teljesítését. A későbbi hónapok eredményei azonban a párt és kormány vezetőit igazolták. Ennek kézzelfogható bizonyítására említsük itt elsőnek a nyereségrészesedést, melynek bevezetését a párt és a kormány rendelettel biztosította már a múlt évben. Megyénkben a tavalyt eredmények nyomán a 11 tanácsi irányítás alá tartozó helyiipari vállalat közül 9 helyen osztottak nyereségrészesedést. A kilenc helyiipari vállalat dolgozói között csaknem egymillió forintot osztottak ki. A minisztériumi vállalatok nyereséges vállalataiban több mint 1 700 000 forintot osztottak ki egy heti, illetve egy nőnapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést. Ebben nincsenek benne a pamutipari vállalatok, a kendergyárak és a Gyulai Harisnyagyár Ebből 2 és félmillió forintnyi nyereségrészesedésből több ruhát, cipőt, élelmiszert tudtak vásárolni megyénkben is a munkások. Amint a nyereségrészesedés múlt évi példái is bizonyítják: a termelékenység növelése tehát szorosan összefügg a munkások élet- körülményeivel, más szóval az é- letszínvonal alakulásával. így bizonyosodott be, hogy igenis valóra lehetett váltani a párt és a ko many határozatát, hogy lehet gazdaságosabban termeim, ha valamennyien ezt akarjuk. Az 1957. évi termelékenység növekedése megyénk legtöbb üzemében, vállalatánál lerakta a biztos alapot, hogy ebben az évben még jobb eredményeket érjenek el. A Békéscsabai Ruhagyárban az ez évi első, második és harmadik negyedévben — a múlt évi második, harmadik és negyedik negyedévhez viszonyítva — 0,2 százalékkal növekedett a termelékenység. Pénzértékben kifejezve ez azt jelenti, hogy az említett három negyedévben 345 ezer forinttá] növekedett a termelékenység. A Békéscsabai Téglagyárban az ez évi eredmények ennél is jobbak. Az 1957. évi első, második és harmadik negyedévhez viszonyítva ez év hasonló időszakában a nyerstégla termelésnél 7,3, égetett tégla termelésnél 6,8, nyeiscserép termeléséinél 4,8, égetett cserép termelésnél pedig 6 százalékkal növekedett a termelékenység. Vagyis az első három negyedévben — a múlt óv hasonló időszakához viszonyítva — a téglagyár- fásnál 661 ezer forinttal, a cserépgyártásnál pedig 613 ezer forinttal termeltek többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Nem kétséges tehát, hogy a Békéscsabai Téglagyárnál — mint a múlt évben — most is lesz nyereségrészesedés. A termelékenység növekedésének kedvező hatását az egész dolgozó nép élvezi. Nézzünk körül az országban és megyénkben egyaránt. Ma már nem külföldre kerülnek a nehéz milliók, mint a fel- szabadulás előtt, hanem új iskolák, kórházak, kultúrotthonok, üzemi konyhák, ebédlők, fürdők, lakóházak, közutak, járdák stb. létesülnek belőle. A párt és a kormány helyes gazdaságipolitikája nyomán évről-évre új gyárak épülnek, a- hol új munkalehetőségek nyílnak serdülő fiataljaink számára. És a másik oldalon: tízezer számra tanulnak főiskolákon, egyetemeken és egyebütt az állam költségén a munkások és parasztok gyermekei. Ezért szükséges, hogy sürgősen elgondolkodjanak és;cselekedjenek azok az üzemek és vállalatok dolgozói, vezetői, ahol még mindig!, veszteségesen termelnek. A párt ás a kormány vezetői m;ár a műit évben nyíltan megmondták: 1958-ban nem lesz bérrendezés, mert az ország anyagi nelyzete, körülménye — mely jórészt az ellenforradalom őkozta bajokból következik —, ezt nem teszi lehetővé. De ha a termelés és ezzel egy időben a termelékenység növekedik, s az ország gazdaságii helyzete ezt lehetővé teszi, a pár* és a kormány nem fog tétlenkedni az életszínvonal növelését illetőére. Október 20-ig 3907 exer nyerstéglái gyártottak terven felül A Békés megyei Téglagyári Egyesülés öt telepe körül kettő már leállt a nyersgyártással. A Gyulai Téglagyár oklóber 15-ig, a gyártási idény befejezéséig 1224 ezer nyerstéglát gyártott éves tervén felül. Az Orosházi I-es számú Téglagyárban október 18-án fejezték be a nyersgyártást. Ez a gyár 424 ezer nyerstéglát adott terven felül. Az értékelés szerint az egyesülés október 20-ig 414 ezer nyerstéglával teljesítette túl e havi tervét. Ugyanakkor az é- ve> nyersgyártási terven felül az egyesülés telepei október 20-ig 3907 ezer téglát gyártottak, s ezzel a 3 milliós vállalást is jócskán túlteljesítették. Hűen teljesítjük feladatainkat Megyei küldöttértekezletet tartott a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt csütörtökön tartotta megyei küldött- értekezletét Békéscsabán, a városi tanács nagytermében, amelyen megjelent Barna Pál, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, Kárász Győző, a Magyar Vöröskereszt központi vezetőségének helyettes titkára. Az Egészségügyi Minisztériumot dr. Kei- vesztes László képviselte. A küldöttek közt helyet foglalt Huszá- rik Zsuzsanna a szarvasi egészségügyi állandó bizottság elnöke, sz-tag, dr. Tóth Mihály békés- tahhosi orvos, Kertész Károly, a Békéscsabai Téglagyár munkása, dr. Vörös Áron, a mezőkovácsházi járás főorvosa, Tarr Lajos, a Gyulai Cementipari Vállalat igazgatója, Varga Éva védőnő Okányfoól. Orvosak, védőnők, véradók, vöröskeresztes aktívák vitatták meg a megyei vezetőség beszámolóját, melyet Cserei Pálné, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára terjesztett elő. A beszámoló taglalta, hogy az ellenforradalom milyen károkat okozott a szervezetnek s hogyan sikerült a párt irányításával rendezni sorait és tovább szélesíteni a vöröskeresztes hálózatot, valamint növelni taglétszámát. Míg az ellenforradalom előtt 109 alapszervezete volt a Vö- röskersztnek, 6849 taggal a megyében, addig most 127 alapszervezete, 7440 taggal. Többek között Orosházán új kórház létesült belgyógyászati, sebészeti, szülészeti, nőgyógyászati osztállyal, majd 1957-ben tüdőosztállyal bővült. A- míg 1948-ban körülbelül 1885 kórházi ágy volt a megyében, addig ma 2328 ágy van. Lőkösházán, Kardoskűton, Medgyesbodzáson, Mezőgyánban körzeti orvosi rendelő épült a felszabadulás óta, Murony ban, Ecsegfalván és Békéscsabán pedig lakással együtt épültek körzeti orvosi rendelők. Központi orvosi rendelő létesült Gyulán, Békésen, Gyomán, Déva- ványán, Szarvason, Füzesgyarmaton. 1948-ban Békéscsabán, Szarvason, Mezőberényben volt csak területi bölcsőde, s összesen 70 férőhellyel. Ma már van Békésen, Gyomán, Dévaványán, Bat- tonyán, Orosházán, Szeghalmon, Füzesgyarmaton, Vésztőn, Körös- Ladányban, Gyulán is, Békéscsabán és Sarkadon kettő, összesen 345 férőhellyel. Az eredmények ismertetése u- tán a beszámoló a Vöröskereszt belső életével foglakozott, az egészségügyi kultúra fejlődésével: a betegségek megelőzéséért folytatott munkával, a különböző szűrővizsgálatokkal. Részletesen kitért arra a széleskörű propaganda munkára, melyet a vöröskeresztes aktívák a szakszolgálat segítségével folytatnak, majd a tömegszervezetekkel való kapcsolatról szólt. A vitában felszólalt- többek között Barna Pál, Kárász Győző elvtárs is, majd határozatot fogadott el a küldöttértekezlet. Ezek után megválasztották az új vezetőséget és a Vöröskereszt országos kongresszusának küldötteit. Végül a küldöttek táviratot intéztek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Vezetőségéhez, melyben kifejtették, hogy minden körülmények között hűen teljesítik a rájuk háruló feladatokat. IVyereséggel zárták a tavaszi és nyári tervidényt a gépállomások Megyénk Gépállomás! Igazgatósága a tavaszi és a nyári tervidény teljesítéséről összeállított mérlegbeszámoló megvitatására csütörtökön értekezletre hívta össze a megye 21 gépállomásának igazgatóját, párttitkárát, főmérnökét, főmezőgazdászát és főkönyvelőjét. A tanácskozást az MSZMP Békés megyei Bizottsága nagytermében rendezték meg, amelyen részt vett Lestyáp István, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője is. Az értekezletet Csillag Nándor, a Békés megyei gépállomások Igazgatója nyitotta meg, majd Kiss Sándor, az Igazgatóság főkönyvelője számolt ba a gépállomások tavaszi és nyári idénytervének teljesítéséről, a költségek alakulásáról. Megállapította: — Amíg 1957-ben a tavaszi időszakban 74 ezer 224 normálhöld .munkát végeztünk a termelőszövetkezetekben, addig az idén 114 619- et. A termelőszövetkezetek Igen jól hasznosították a 3.004-es kormányhatározat alapján a részükre bocsátott állami segítséget. Ezt tanúsítja a nyári idény terv teljesítése is. Amíg a megye gépállomásai tavaly a nyári időszakban 157 176 normálhold munkát teljesítettek a tsz-ekben, addig az idén ez a szám 202 546 normálholdra emelkedett. A továbbiakban a vállalati és az üzemi nyereségről szólt. — A megye 21 gépállomása az említett -két tervidőszakban 808 760 forint nyereséget ért el. Az üzemi nyereség egyes jól gazdái, kodó gépállomásokon összegében meghaladja az 1 millió 284 ezer forintot. Az üzemi nyerség igen jól alakult a gyomai, (569 000 forint) és a Kondoros! Gépállomáson (403 500 forint), ugyanakkor a békési és a mezógyánl gépállomások üzemi veszteséggel zárták a tervidőszakot. Kiss Sándor beszámolója után Lestyán István elvtárs szólt a jelenlevőkhöz. Beszédében részleteiben kitért a gépállomások előtt illő feladatokra. Szólott azokról az eredményekről és hibákról, a- melyeket a gépállomások eddigi munkálnak felülvizsgálása sor^ti tap.isztaHak. Ezután Balta Illés, a Békési Gépállomás főkönyvelője számol! be azokról a hibákról, amelyek a Békési Gépállomás Idd gazdálkodásában előfordultak, ami miatt ez a gépállomás nem tudta teljesíteni feladatait. 3*aid Rozsuk János, a Sarkad! Gépállomás Igazgatója szólalt fel, aki at általa veretett gépállomás eredményes munkájáról tájét<v»t»tia az értekezlet résztvevőit. bátorítást várnak a megbeszéléstől. Tanácskozni, majd cselekedni — ez a konferencia célja. Cselekedni, még jobban hozzájárulni az ország szocialista építéséhez — ezt várja valamennyiüktől megyénk népe. Annál is inkább szükség van erre, mivel a szocializmus építésében, az ipari termelés növelésében nélkülözhetetlen a műszaki értelmiség munkája, tevékenysége. A jó munka feltétele pedig a megbecsülésen, a kölcsönös bizalmon alapúi. A párt és a kormány nem egy esetben adta tanújelét annak, hogy a műszaki értelmiség tudását, alkotóvágyát a legmesszebbmenőkig megbecsülik, és olyan lehetőséget biztosít a műszakiak tehetségének kibontakoztatásához, amire eddig egyetlen társadalmi rendszer sem volt képes. Ezt a megbecsülést megyénk műszaki értelmisége is élvezi. A párt következetesen fellépett az ellenforradalom után elburjánzott értelmiségellem es hangulat ellen, amely a műszakiak ellen is irányult, megvédelmezte a néphez hű, a munkáját szerető műszakiakat. A tanácskozás résztvevői a mai konferencián bátran elmondhatják majd véleményüket, tapasz* a- lataikat. Nem kétséges, hogy a vita, a legfontosabb tennivalók kijelölése kedvezően érezteti majd hatását munkájukban. A hároméves terv megvalósulása is sokban tőlük, műszakiaktól is függ. Ezért fontos, hogy a Műszaki Tanács jövőbeni tervét is elsősorban e fontos feladatokra irányítsák, arra, hogy mi módon, hogyan járulhatnak hozzá a műszaki dolgozók a technikai és a műszaki fejlesztéshez, az elavult technológiai eljárások tökéletesítéséhez, az anyag- takaréko&sághoz, a termelékenység növeléséhez. Helyes lenne az is, ha a tanácskozáson a párt Központi Bizottságának a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról szóló határozatának útmutatását is hasznosítanák, mivel ez a határozat a műszakiakra nézve is számtalan feladatot jelöl ki. Megyénk műszaki értelmiségi dolgozóinak mai konferenciájához sok sikert, hasznos tanácskozást kívánunk!--------------•-------------f i tsz zárszámadás- és tervkészítésről tanácskoztak ma Békéscsabán A megyei tanács szövetkezetpo« litikaí csoportja tanácskozásra hívta a gépállomási igazgatókat, a járási tanácsok szövetkezetpolitikai csoportjának dolgozóit és ai MSZMP járási bizottságain dől« gozó mezőgazdasági előadókat a tsz-zárszámadás és a jövő évi termelési és költségvetési tervek elkészítésének megbeszélésére. A tanácskozást ma, október 24-én a* MSZMP Békés megyei Bizottságának nagytermében tartláik.
