Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. október 23., csütörtök Beszédes adaték megye fejlődéséről összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága IV. A szociális viszonyok megjaví­tásával szorosan összefügg az egészségvédelem, a dolgozók ke­resőképességének fenntartása. A megromlott egészség helyreállítá­sa anyagi vonatkozásban főkép­pen orvosképzést és intézmények létesítését igényli. Az orvosképzés eredményei igen számottevőek. 1952. év végén 309. 1957. év végén 360 orvos látta el az egészségügyi feladatokat Bé­kés megyében. Ennek következté­ben javult az orv -sei!átottság is. Míg 1952. évben 10 ezer lakosra 6,7, addig 1957. évben 7,7 orvos ju­tott. 1049. év óta új létesítmé­nyekkel bővült a megye egészség- védelmi ellátottsága. A kórházak zsúfoltságának csökkentésére 1952. évben Oros­házán új kórház létesült belgyó­gyászati és sebészeti osztállyal. Azóta szülész°t-nőgyó2vászat és tüdőbeteg-osztállyal bővült s je­lenleg összesen 118 ággyal műkö­dik. A Gyulai Gyermekvédő Intézet gyermekkórházzá lett átszervez­ve, 135 gyógykezelésre szolgáló ággyal. Űj kórházak létesítése mellett, egyéb intézmények is létesültek. Békéscsabán a részben ezen célTa épült épületben nyert elhelyezést 1956. évben a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás. Épüietát- atekitással nyert elhelyezést Bé­késcsabán 4 orvossal ellátott fo­gászati szakrendelés, 6 községben épült körzeti orvosi rendelő. Szarvason 18 ágyas szülőotthon, Békéscsabán 40, és Sarkadon 20 férőhellyel új bölcsődék épültek. Az új létesítményekkel, vala­mint a régi létesítmények bővíté­sével jelentősen javult a kórházak ágyellátottsága. Év Kórházi ágyak száma 1952 1917 1953 1979 1954 2081 1955 2232 1956 2242 1957 2278 Jelentősen növekedett a rende­lőintézeti napi szakrendelések or­vosi óráinak száma. Az 1952. évi napi 172 szakrendelési orvosi óró­val szemben 1957. év végén nap: S56 órában látják el a gyógykeze­lést. A tüdőbeteggondozó intézetek 1953. évi napi 82 orovsj gondozási óráival szemben 1957. év végén napi 101 órában látták el munká­jukat. A vidéki területek igényé­nek jobb kielégítésére többszöri bővítéssel 1952 óta 121-ről 131-re növelték a szülőotthoni ágyak szá­mát. Az anya- és csecsemővédel­mi gondozási körök száma 1952 év óta 14-gyei lett nagyobb és je­lenleg 63 gonct-rósi kör van. Ez lehetővé tette a gondozási körök­től távolfekvő külterületeken a gondozás javítását. A gyermekvé­delem fontosságát bizonyítja a nagyszámú bölcsőde létesítése. 1947. évben 3 bölcsőde működött, összesen 65 férőhellyel, azóta 14 új állandó községi és 8 üzemi böl­csőde létesült. Az állandó bölcső­dei férőhelyek száma jelenleg 953. A nyári Idényben 17 idénybölcső­de működik, 340 férőhellyel. A bölcsődei gondozónői személyzet létszáma is jelentékenyen növeke­dett. Amíg 1953. év végén 1—1 gondozónőre 7gyermek, 1957. év végén már csak 5 gyermek ju­tott. Az anya- és csecsemővédelmi gondozást végző védőnők száma az 1952. évi 78-ról 133-ra növeke­dett. Egyes intézmények betegellátá­sa az anyagi lehetőségek javulásá­val fokozatosan növekedett. A kórházakban 1954. évben 36 ezer, 1957. évben 45 ezer beteget ápol­tak. Ápolásuk 1954. évben 689 e- zer, 1957. évben 732 ezer ápolási napot vett igénybe. A rendelőin­tézeti szakrendelések ugyanezen években 545 ezer, illetve 601 ezer gyógykezelést végeztek. A megnö­vekedett forgalmat a termelőszö­vetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjainak a társadalom- biztosításban való bevonása ered­ményezte. A tüdőbetegek felkutatására irá­nyuló munka eredményességét ja­vítják az utóbbi években rendsze­resen végzett exnyőfénykép szűrő- ■ vizsgásatok, 'amelyekkel évente átlagosan 50 ezer személyt vizsgál­nak át. Ezzel sok fertőző, beteg­ségét nem gyógyíttató, a közre a- zonban veszélyes beteget vonnak gondozásba és csökkentik a fertő­zések lehetőségét. Nagy fejlődésit ért el a dolgozók munkahelyi egészségvédelme is Az utóbbi években mindenütt meg­szervezték az üzemegészségügyi szolgálatot. Minden üzemben Van üzemi orvos, üzemi ápolónő, üzem­orvosa rendelő. Az üzemi orvos részt vesz az üzem havi műszaki ellenőrzésén, megteszi az egész­ségre kóros körülmények meg­szüntetésére a javaslatát. Egy-egy üzemrészben előforduló nagyobb számú megbetegedés esetén meg­vizsgálja a megbetegedéseik okát és intézkedik a további megbete­gedések megelőzésére. A mezőgazdasági üzemekben is megszervezték a rendszeres orvosi rendeléseket Folyamatosan erő­södik a termelőszövetkezetek e- gészségügyi aktívahálózata, kifej­lődőben van ezen területek egész­ségügyi patronál ás i hálózata. (Folytatása következik.) * ßkl ÚffCÚf a K€t€jlfltiéc»Uj$€€fi h. Úttörők Szövetsége országos versenyeket és kiállításokat rendez a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára A Magyar Úttörők Szövetsége 1958—1959-ben országos verse­nyeket és kiállításokat rendez a Magyar Tanácsköztársaság kiki­áltásának 40. évfordulójának tiszteletére. Többek között szavaló-, ének-, mesemondó-, hangszerszóló-, négytusa-, Íjász-, sakk-, re­pülő- és hajómodellező versenyeken vesznek részt az úttörők. E- zenkivül természetrajzi, képzőművészeti, ezermester és bélyegkiál­lítás nyílik a jubileum alkalmából. Irakban betiltották két Külföldi légitársaság működését Az A1 Dzsumhurija című lap közlése szerint az iraki kormány határozatot hozott, hogy megtiltja az Air France és az Air Libán külföldi légitársaságok működé­sét az országban, bezárja azok ira­ki irodáit és nem engedi, hogy e társaságok repülőgépei iraki re­pülőtereken leszálljanak. A lap a határozatot azzal indo­kolja, hogy az említett társasá­gok francia tőkével dolgoznak és Franciaország igazságtalan impe­rialista álláspontot foglal el az a- rab országokkal, köztük Algériá­val szemben. Náci vérbirák - Adenauer államában — A német egység bizottságának sajtóértekezlete Belga politikus a Kínai Népköztársaság elismeréséről A Peuple, a Belga Szocialista Párt sajtóorgánuma kedden közöl­te Viktor Larock volt belga kül­ügyminiszter cikkét. A belga po­litikus se'kraszáll a Kínai Nép- köztársaság elismeréséért, mert mint hangsúlyozza, ez megfelelne Belgium gazdasági érdekeinek. A belga ipar — írja Larock — biz­tos piacra találna Kínában. „Ha- ározottan meg kell ezt mondani azoknak a szövetségeseinknek, a- kdk ebben kételkednek. Alátá­masztja ezt, hogy iparunk egyre kevesebb rendelést kap és foko­zódik a munkanélküliség.” S D ►—>­Kitűzték a szenátusi és községianácsi választások időpontját Franciaországban A francia minisztertanács kedd este úgy döntött, hogy a szenátus teljes megújítása céljából 1959. április 26-án tartják meg a vá­lasztásokat. A községtanácsi vá- asztások az anyaországban már­cius 8-án, Algériában pedig már­cius 15-én lesznek. Berlinben kedden délelőtt nem­zetköz) sajtóértekezletet rendezett a német egység bizottsága. Az ér­tekezleten Albert Norden profesz. szór, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának tit­kára beszámolójában emlékezte­tett arra, hogy 1957 július 10-én az angol alsóházban elhangzott in­terpelláció felvetette a kérdést: mit szándékozik tenni a brit kor­mány azokkal a leleplezésekkel összefüggésben, amelyeket a né­met egység bizottsága tárt a köz­vélemény elé a Nyugat-Németor- szágban működő náci vérbírákról. Az interpellációra mindeddig nem hangzót el válasz. Mi lehet ennek oka? — kérdez­te Albert Norden. — Vagy a bon­ni kormány kereken megtagadta a választ, vagy pedig ez a válasz annyira kompromittáló, hogy nem terjeszthető az angol alsóház elé. A német egység bizottsága eddig 396 egykori náci vérbírót leplezett le névszerint. Ezek Hitler vérbi- róságain ártatlanok százait és ez­reit küldték halálba, s ma bírók­ként működnek a nyugatnémet igazságszolgáltatásban. E leleple­zett és névszerint megjelölt náci gyilkosok ellen mindeddig nem indult per, sőt a legtöbb esetben előléptették őket A tények alap­ján bátran mondhatjuk, hogy Hitler vérbírói Adenauer várbírói, Hitler áldozatai Adenauer áldoza­tai — mondotta Norden profesz- szor, majd bejelentette, hogy ezen a sajtóértekezleten újabb kétszáz volt náci vérbíró nevét hozzák nyilvánosságra, akik ma mind­annyian a nyugatnémet igazság­szolgáltatásban tevékenykednek. Norden példákat sorolt fel az el­mondottak igazolására. Például említette többek között dr. Schäffert, a bonni állam igaz­ságügyminiszterét. Ez a férfiú 1933-ban azt irta, hogy „Hitler kormányának kudarca nagy sze­rencsétlenséget és veszélyt jelen­tene az egész német nép részére”, majd pedig ugyanebben az évben felajánlotta szolgálatait Himmler­A Bundeswehr katonai övezetet létesít a csehszlovák határon A Csehszlovák Távirati Iroda bonni jelentése szerint a Cseh­szlovákia délnyugati határán hú­zódó Sumavah-egység legmaga­sabb csúcsának, a Gross-Arber- hegynek környékét a Bundeswehi kaionai övezetévé alakítják át- Több környező városban kaszáig nyákat építenek. A G ross-Arber közvetlenül a határon van, s onnan jó kilátás nyílik csehszlovák területre. nek, az SS főparancsnokának. U« gyanez a Schaffer a náci biroda­lom összeomlásakor bajor minisz­terelnök volt és az amerikaiak a- zért váltották le, mert — mint • hivatalos iratokból olvasható — „Sohäffer egész életében a túlzó nacionalista és militarista ideoló­gia képviselője volt’“. Ma ez az ember mégis igazságügyminiszter és a náci vérbirák főnöke. Ezek alapján le kell szögeznünk, hogy Adenauer államában rehabilitál­ták a náci vérbírókat. A német nép élete Nyugat-Németország- ban ma éppen olyan veszélyben van, mint amikor Hitler uralomra jutott. Vádoljuk a német nép színe előtt azokat, akik a tömeggyilko­sok útját egyengetik Nyugat-Né- metonszágban, s a Kelet és a Nyu­gat minden becsületes emberéhez apellálunk. Akcióra szólítjuk fel elsősorban a nyugat-németorszá­gi szocialistákat. Azt is meg kell állapítanunk — mondotta a pro­fesszor —, hogy tömeggyilkosok­kal nem vagyunk hajlandók egye­sülni. Annak, ami a békét fény* geti — és ezek a bírói talárba bújt vérebek fenyegetik — el kell tűnnie és akkor lehetővé válik a német újraegyesítés. (19) Harci osztag „munkás“ jelzővel Még október 27-én érkezett a Honvédelmi Minisztériumtól a parancs. A géptávíró fürgén ko­pogtatta a betűket: „Utasítom a parancsnokot, hogy minden körülmények kö­zött védje meg a különböző ob­jektumokat, üzemeket, becsüle­tes munkásokat és kommunis­tákat. Az ellenfoiTadalmárokat, aürik helyőrségében a munkás- hatalomra törtek, semmisítse meg. Honvédelmi Miniszter.” A parancs Tóth alezredes fi­ókjába került, ahol nem sokan tud.ak róla. Azonban alig ért Békéscsabára a „győzelem” hű- vösitő híre, rögtön megkezdték valamiféle fegyveres osztag szervezését, mely hivatott meg­védeni az elért eredményt. Október 2fl-én a forradalmi tanács ülésén hangzott el a vád Fekete Pál szájából: — Polgártársaim, testvéreim» Győztünk! Szé.vertük a rend­szert, új alapokon kezdhetjük a kibontakozást. Ehhez nekünk fegyveres osztagra van szüksé­günk, mely képes biztosítani in­tézkedéseinket. A régi rendőr­ség és a volt ÁVH nekünk nem jó. Az ÁVH-t összetétele erre nem teszi alkalmassá, börtön­be velük, éljen a mi fegyveres osztagunk! Később Kaskötő ezért is em­lítést tett Feketének. Valamit nem jól mondott, ném úgy, a- hogy kellett volna. Valószínű, az ÁVH összetételére nem kellett volna apellálni. Mindenki tud­ta, hogy" az ÁVH beosztottai csupa munkás- és parasztszár­mazású ember. A félelem vadul kergette a „győzteseket" megbízható tégy. verek árnyékába. — Minél előbb fegyveres tes­tületet — szólt a követelés. Biczó Gyula vállasa magára a szervezést Indult is rögtön szemrevételezésre. A Petőfi ut­cai iskolát tartották jónak, a- hol 500 embert gondoltak föl­fegyverezni ahhoz, hogy nyu­godtan ^intézkedhessenek”. Biczó onnan a laktanyába száguldott. Rögtön magához rendelte közelálló beosztottadé és sorban kínálgatta a parancs­noki becsz ást. — E óla fiam, te leszel a csa­bai osztagnak a parancsnoka... — Nem vállalom — mondta Zám Béla főhadnagy. De akadt vállalkozó: Mecséri Géza főhadnagy vállalta a pa­rancsnoki rangot, Hamer Tiva­dar pedig a századparancsnoki tisztet. A parancsnoki kar tehát megvolt, most már csak beosz­tottakat kellett gyűjteni. Ez a- zcmban meglep'e Feketééket. Nem jelentkeztek az emberek. A szervező bizottság kiadta a „tanácsot": — Nevezzük munkászászló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom