Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

1958. október 23., csütörtök BÉKÉS MEG VEI NÉPCJSÁG 3 Ahol az egész csalitd dolgozott a tsz-ben9 30 — 33 ezer forint lesz a jövedelem Szépen kiépült központi tanyája van a gerendás! Petőfi Termelő- szövetkezetnek, látszik — jómód­ban élnék a tagjai. — Mi csak nemrég kezdtük a szövetkezeti gazdálkodást, úgy hat hónapja, de éppen most beszélget­tünk róla, hogy mennyivel köny- nyebb lett az életünk — mondja Eke Judit. Arcán még sápadtság ül, látszik, a napokban hagyhatta el a betegágyat. Vakbéllel operál­ták még a nyáron, aztán felsza­kadt a seb és újra kés alá kellett feküdnie. Több mint egy hónapig tartott ez az állapot, s ezalatt többnyire a kórházban volt. Igen ám, de elfelejtettek beteglapot vinni beszállításakor, s a kórház- iroda mint fizetőbeteget kezelte Juditot. így aztán rövidesen el­hagyta a kórházat, megjött a pa­pír: a kétszeri operálásért, gyógy­kezelésért, gyógyszerekért, et cete­ra.. 1500, azaz ezerötszáz forintot kell fizetnie. Azóta már be is vitték a beteg­lapot, ami bizonyítja, hogy Eke Judit tsz-tag. így kórházi kezelése sem kerül seemmibe... Megspórol­tak 1500 forintot, mint tsz-tagok. Nemcsak ő, hanem édesapja, s másik fiútestvére is bent van a irmelöszövetkeztben. Május óta hárman 803 munkaegységet sze­reztek. összehasonlíthatatlanul jobb an­nak a tsz-családnak az élete, a- melyiknek több tagja bent dolgo­zik, mint annak a családnak, a- melyik egyénileg műveli kisprr- celláját. Szák Györgyöknél tavasz óta bekapcsolódott a tsz munká­jába az asszony is. Kettőjüknek 765 munkaegységük fett — A növénytermelésben dolgoz­tam, s most is ott vagyok, amikor kimegy a brigád — mondja az arszony. — A házimunka mellett sem volt megerőltető ellátni a rám bízott feladatot. Sót, köny­yebb volt, mint az egyénieknek, mert ha úgy adódott, kivitt ben­nünket a jármű... meg be is ho­zott. Szaszák János családjából nem­csak a feleség, hanem a nagylány is dolgozott néhe-néha a szövet­kezetben. Ruha, az kell neki a tél­re — gondolta — megkeresi, nem terheli vele a családot. Egy könyv­re dolgoztak mindhárman, s a legutóbbi bejegyzésig 887 munka­egységet írtak a könyvükbe. Nézzük milyen értéke van a Petőfi Tsz-ben a munkaegységeknek ? Azon felül, hogy havonta 10 fo­rint előleget kaptak minden egységért, év végén 19 forint 30 fillér készpénzt fizetnek majd egy munkaegységre. A tervezett értéket 2 forint híján elérték, mert pótolták a rossz időjárás okozta károkat. Úgy, hogy közös kasszá­ra értékesítették a diótermést, a- melyből »majdnem 70 ezer forint bevételük lett. Ebben az évben a tervezettnél 10 hízómarhával töb­bet adtak el, s ez is 60 ezer forint „nem várt’“ jövedelmet eredménye­zett. Eladták a salátamagot, kere­ken tízezer forintért. így aztán biztosítani tudták a 40 forintos m unk aegység-értéket. De a növénytermelésben is töb­bet termeltek a vártnál. Búzából például 200 holden 12 mázsás lett az átlagtermés a tervezett 10 má­zsával szemben. így munkaegysé­genként meglesz a 3,46 kg-os osz­tás. Kukoricából is jó termést ér­tek el holdanként: 24—25 mázsát. Ebből 2,71 kg-ot adnék majd egy munkaegységre. Árpából 1,72 kg-ót, cukorból pedig 42 dkg-ot. Hét hold dohányuk 10 mázsás át­lagot adott. Ebből több mint 200 ezer forintra számítanak. Summa-summárum, lesz mit ha­zavinni zárszámadáskor a Szák-, az Eke-, a Szaszák- és a többi család­nak. Az Eke-család például a ta­vasz óta szerzett 803 munkaegysé­gére 28 mázsa búzát, 22 mázsa ten­gerit, 13 mázsa árpát, 3,4 mázsa cukrot és az előlegekkel együtt körülbelül 14—15 ezer forint kész­pénzt kap. A' Szaszak-családban sem lesz gondja a lányoknak téli holmik vásárlására. 887 együttesen szerzett munkaegységre értékben 35—36 ezer forintot kapnak De a Szák-család évi jövedelme is eléri majd, sőt meg is haladja a itwv WWtWWWVUUWHWWUWWWWWVWWW 30 ezer forintot. Mindehhez még hozzá jön a ház­táji gazdaságból származó jövede­lem, mely, ha szűkén számítjuk, sem kevesebb 5 ezer forintnál. Nem csoda hát, hogy elégedet­tek életükkel a tsz-ben dolgozó családok. Szák György ék nemrég építettek házat, de a 75 tag közűi alig akad már, aki ne a saját há­zában lakna. Még az olyanok sem, mint Laczó Mihály, aki egymaga dolgozik a termel ősze vet keze; ben — cserélnék el életüket többé az egyéniekével. Laczó 1952-ben kér­te felvételét. Úgyszólván csak az* a „vagyont” mondhatta magáénak, ami rajta volt, mert azon kívül semmivel sem dicsekedhetett. Az­óta szoba-, konylísbútort vásárolt, három kerékpárt, magának és csa­ládjának, s az idén már házai a- kar venni. — Gyarapodunk, s ezt látják a kívülállók is — mondják a tsz­tagok. Ezért érdeklődnek egyre többen Gerendáson is a termelőszövetke­zet iránt. —v. d.— Négyszázötven vagon citrom, kétszáz vagon narancs kerül forgalomba A Belkereskedelmi Minisztéri­umban foglalkoztak az utolsó ne­gyedévi áruellátással. Megállapí­tották, hogy a kereskedelem élel- miszereliá ási tervei erre az idő­szakra híven tükrözik a kormány­nak azt a szándékát, hogy a to­vábbiakban is foltozni kell az áruk választékát és a lakosság igényeit a legmesszebbmenóen ki kell elégíteni. Az alapvető élelmiszerekből — cukorból, lisztből, zsírból — a keresletet mindenképpen ki tud­ják elégíteni. A húsellátásnál, az utóbbi három év tapasztalatainak felhasználásával, nemcsak a for­galomba kerülő mennyiséget nö­velik. hanem a választékot is bő­vítik. A téli sertésvágásokra is fel­készült a kereskedelem. Papriká­ból, sóból, borsból és más fűsze­rekből lényegesen nagyobb kész­lettel rendelkeznek, mint az utób- jbi évek bármelyikében. Tizenhat százalékkal több rizs jut az üz­letekbe. Növelik a tejtermékek forgalmát. Hasonlóképpen jobb i áruellátás várható az édességek­MezögazdaságíeilKzttsi bizottságok alakútok megyénk [árásaitai és községeiben aljnak a fegyveres testületet, így nagyobb lesz a szimpátia, nem gondolják? — kérdezte Kaskötő. • Egyetértettek vele, így került a lakosság elé, hogy munkás­zászlóalj, egymás között pedig ,.csak” harci osztagnag hívták. A névtaktikázás azonban nem segített. Kiadta hát a forradal­mi tanács az utasítást: — A forradalmi tanács min­den tagja szervezze fegyveres erőnket. Ez most a legfonto­sabb! Megindító: ták az egész appa­rátust. Mindenkit, aki csak ké­pes valamire, szervezze a harci osztagba a lakosságot. Szabó Jenő százados is szerepet ka­pott. Ismert demagógiájára most nagy szükség volt Gyulára ro­hant, ahol Bábel főhadnagyot állította vigyázzba: — Hogyan állnak a munkás­zászlóalj szervezésével? — Nem érünk most rá erre..: — kapta a vonakodó választ. — Mi az, hogy nem érünk rá?! — rontott dühödten a fő­hadnagyra Szabó. — Megparan­csolom, hogy utasításom végre- rehajtása érdekében mindent kövessenek el! Ellentmondást nem tűrök el! A munkás­zászlóaljat meg kell szervezni! Egyébként szép kis munkás­zászlóaljt szerveztek Gyulán is. öt nap alatt kínos gyű rődéssel az összes hazafias jelszót el- puffogtatva sikerült 57 embert fegyverbe állítani. És hogy a munkás jelző mennyire csak szédítés volt, íme, a statisztika: 57 főből összesen 2 paraszt volt és 1 munkás. Ellenben a harci osztag parancsnoka: Dános horthysta százados volt, káde­res (mennyire ellene voltak a káderezásnek!): Beleznai Ferenc horthysta hadnagy, szervező tiszt: Lőrincz kalaposüzlet-tu­lajdonos. Szakaszparancsnokaik sem voltak mások: M. Szabó Sándor volt polgármester, Ra- dóczi volt csendőr tiszthelyettes, Draskovits: horthysta tiszt. Csuda jó káder es volt Belez­nai! Döngették az üzemek kapuit is, de úgy látszik, a szimpatikus név nem vonzotta a munkásosz­tályt. A munkások átláttak a nagyon átlátszóan szőtt szitán. Köcze Lajos MÁV-alkahnazott a következőket vallotta: — Azt mondták, menjek a fűtőházba és ott szervezzek munkásokat a harci osztagba. A munkások nem akartak men­ni. Elmondtam, hogy miért kell jelentkezni, de így is csak ket­ten mentek... (Folyt. II, rész.) Az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága javaslatára Békéscsabán, megyei szinten mezőgazdasági fej­lesztési bizottságot szerveztek. A megyei fejlesztési bizottság elnö­ke, Laszli Pál elvtárs. az MSZMP Békés megyei Bizottságának má­sodtitkára. A bizottság tagjai a megye társadalmi szervezeteinek vezetőiből, - illetve munkatársai­ból kerülnek ki. A megyei mező­gazdaságfejlesztési bizottság a napokban tartotta első ülését, ahol határozatot hoztak a mezőgazda­ságfejlesztési bizottságok járási és községi szervezeteinek kialakí­tására. E szervező munkát no­vember 18-ig megyénk egész te­rületén befejezik. A községi me­zőgazdaságfejlesztési bizottságok­ban helyet kapnak a tsz-ek, tszcs-k, szakcsoportok és társulá­sok elnökei, állami gazdaságok, gépállomások, tömegszervezetek vezetői, mezőgazdasági szakembe­KERESSE FEL az ŐSZI VASAKON a Vészi FiüÉönesszoiíeto! vas-műszaki, méteráru, konfek­ció és rövidáru pavilonjait. Figyelmes kiszolgálással várja vevőit a Vésztői Földművesszövet­kezet vezetősége. refc, községenként egy-egy iskola- igazgató és több, jó gazdálkodá­sáról közismert egyénileg gazdál­kodó. A bizottságok rövidesen ösz­szeállítják a község mezőgazdaság fejlesztésének távlati tervét. bői is. Cukorkából 15, csokoládé­ból 10 és szaloncukorból 20 va­gonnal hoznak többet forgalom­ba, mint tavaly. Az utóbbi két évben nem volt kielégítő a fenyőfaellátás. Most a kereskedelem már jó előre gon­doskodott elegendő készletről és karácsonyra mintegy kétszázihet- venezer folyóméterrel több kará­csonyfát hoznak forgalomba, mint tavaly. A burgonya, a vöröshagyma és a konzervellá: ás bőséges lesz. Nem lesz fennakadás a déligyü- möicsök árusításánál sem. A ke­reskedelem mintegy 450 vagon citromot, 200 vagon narancsot, 15 vagon fügét és 20 vagon mazsolát rendelt. Ez a mennyiség kielégí­tően fedezi a keresletet. A nappali felmelegedés kissé erősödik Várható időjárás csütörtökön estig: párás, reggel helyenként ködös idő, néhány helyén kisebb eső, gyenge légáramlás, a nappali felmelegedés kissé erősödik. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: 1—4, helyenként még gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmér­séklet csütörtökön: 11—14 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: csendes* párás, enyhe idő. (MTI) xi> Régen felmondást, ~ most gazdag zárszámadást hoz a november I Bencsik János tsz-tagnak „A lapos hétköznapok nagy vízválasztója, az izgalmas igazi ünnep, az esztendő fordulója, Mindenszentek elő­estje volt, október 31-ike. Az uradalom ezen a napon tudatta, hogy a cselédek közül kiket tart meg és kiket bocsát el" — írja Illyés Gyula a „Puszták Népe° című könyvében. A Békéscsabai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat 3. számú telepe azonnali belépéssel vizsgázott fűtőt vesz fel. HASZNÁLT, KÉTSZÁRNYAS tél!- és üvegezett ajtólapok nagy választékban, olcsón kaphatók: szarvasi Építőipari SZÖVETKEZETNÉL. Telefon: 155. — Nálunk a november elseje volt a felmondás napja, — mond­ja erről Bencsik András, a békés­csabai Kossuth Tsz tagja. — Em­lékszem, a harmincas években Kondoroson, a Láng-Réti-urada- lomtxan cselédeskedtünk. Úgy fél­tünk ettől a naptól, mint a pusztí­tó tűztök — Hajnalban 3 órakor már ko- lompoltak , s csak este tíz óra felé hagyhattuk ott az istállót.. Egy konyhán négy cselédasszony fő­zött, gyerek mindenütt sok volt, s ráadásul még a tyúkok Is a sarok­ban aludtak. Szinte mozdulni is művészet volt a szűkös konyhá­ban. A kemencefűtési'e szalmát koptunk, de naponta szigorú szem­mel nézte a gazda, hogy mennyit visz be az asszony. Én nem segít­hettem még akkor sem, amikor minden percben vártb a gyermek születését. Ha nem tudott a kije­lölt órában egy kis lepedő szalmát bevinni, az nap nem fűlhetett be, bármilyen hideg volt. — Amikor beteg lettem, a fele­ségemnek kellett helytállni, mert csak így mérték ki a kevés kom- menoiót. Öt ugyanúgy zavarták hajnaltól késő estig, mint a férfia­kat. — Megpróbáltam a homokter­melést is, később elszegődtem ta­nyásnak, ami azt jelentette, hogy egész éven át dolgoztunk a gaz­dának, jóformán azért, mert a várositól távoleső tanyáján lak­tunk. Nem is tudom, hogyan is él­tünk, miből tengettük életünket. — Az utóbbi években már nem rettegve várjuk a november else­jét, hanem elégedetten, mert tud­juk, hogy szorgalmas munkánkért becsületes keresethez jutottunk. A Kossuth Tsz-nek vagyok tagja, csaknem alakulása óta. Azóta nincs kenyérgond a házban, ezt minden túlzás nélkül elmondha­tom. Tavaly például harmadma- gammal dolgoztam, s csaknem 58 ezer forint értéket vittem haza. Padlóztattam a szobát, a régi bú­boskemence helyére 130x130 cm méretű, modem fehér csempekály- hát rakattam. Vasárnap és a hosz- szú téli estéken jó melegben hall­gathatjuk a rádiót. — Az egyik fiam az elmúlt té­len nősült. Többek között 19 má­zsa kukoricát, 13 mázsa búzát, 80 kiló cukrot adtunk az új párnak. A lányomat is úgy adtom férjhez, hogy panaszra nem volt ok. Nagy­képűség nélkül elmondhatom, hogy hacsak negyed részét kere­sem azelőtt egy év alatt, mint most elégedett lett volna a család, pe­dig akkor heten, most pedig hár­man ülünk asztalhoz. — Most is izgalommal várjuk a november elsejét, de nem úgy, mint azelőtt, pedig ma megközelí­tőleg sem dolgozom annyit. Ráé­rek kipihenini magam, világoskor kelek, s este idejében idehaza va­gyok. Az idén 353 munkaegységet szereztem, s ez nem lebecsülendő, mert a nagy szárazság ellenére egy munkaegység értéke megha­ladja nálunk a 40 forintot. Ary Róza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom