Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

W*. október ?!, kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A művelődés százados útjai Petőfi kapcsolatai Békés megyével (I, rész) A reformkor serény életének vi­lágában, amikor Vörösmarty sza­vaival élve ,,munkában élt az em­ber, mint a hangya: küzdött a kéz, a szellem müliödött, lángolt a gon­dos ész, a szív remélt, s a béke izzadt homlokát törölvén, meghoz­ni készült a legszebb jutalmat, az ember-üdvöt, melyért fáradott’’, a magyar társadalmi és politikai é- let gyorsabb fejlődése érdekében hazánk legjobbjai kevésnek talál­ták elmaradottságunk felszámolá­sára a lassúbb fejlődést biztosító reformokat, hanem gyökeresebb, forradalmi átalakulást sürgettek. Ezt az elvet legjobban a magyar forradalmi költészet legkiválóbb képviselője, Petőfi fogalmazta meg összes költeménye elé írt elősza­vában 1847-ben: „Az emberiség a középkor óta nagyot nőtt — álla­pítja meg itt népünk nagy költője —, s még mindig a középkori öl­tözet van rajta, imitt-amott meg­foltozva és kibővítve ugyan; de 5 mindazonáltal más ruhát kíván, mert ez így is szűk neki, szorítja keblét, hogy alig vehet lélegzetet, s aztán szégyenli is magát, hogy ifjú létére gyermekruhát kell vi­selnie ” 'Petőfi népi származásánál és . ... iokratikus szemléleténél fogva helyesen látta meg, hogy a társa­dalmi forma változásának szük­ségességét érzi a nemzet. A pa­lota és kunyhó ellentétét a kuny­hók lakóinak győzelmével érezte feloldhatónak, nem felemelni és beolvasztani akarta a jobbágysá­got a nemesi nemzet testébe, ha­nem azt kívánta, hogy a jövő a sze­gény elnyomottaké legyen, s az elnyomók, á hivalkodó paloták hit­vány lakóinak csontjai az össze­omlott'”' fi&őf&'k alá kerüljenek. Kívánta ő is a szabadság, egyenlő­ség< és testvériség győzelmét, de a társadalmi osztályok belső jellem— vonásait jól ismerve, azt is tudta, hogy a magyar nemesség — a- melyben egyaránt vannak lelkes gyarok: Felsőbükki Nagy Pálak t j 'lusta, mihaszna „magyar ne- mes”-ek: Pató Pálok — nem fog önként lemondani meg nem érde­melt nemesi előjogairól, s az e- gyedül járható út így csakis a forradalom útja lehet. , Nagy öröm számunkra, hogy e nagyszerű gondolat világhírű mű­vészi megfogalmazójának me­gyénkkel is elég szoros kapcsolata volt. Túlmenve közismert or­szágjárásán, amellyel eleinte talán ösztönösen, később tudatosan meg akarta ismerni' hazáját és népét, s ezért országunk csaknem min­dén valamifevaló helyét felkeres­te, megyénkhez rokoni szálak is kapcsolták. Számos ismerőse lett aztán me­gyénkben. Nem egyhez levelet is irt. Három ízben huzamosabb időt is töltött nálunk. Megyénkkel való viszonyában kétségtelenül Mező- berényé a vezető szerep. Ide fűz­ték a rokoni szálak a kiváló fes­tőművész, a magyar történelmi arcképfestészet megalapozójának, Orlai Petries Somának családjá­hoz. A község 3 látogatásának em­lékeit őrzi. (1842., 1843., 1849.) Látogatásairól legbővebben ter­mészetesen maga Orlai Petries számolt be a Budapesti Szemle 1879. évfolyamában közzétett, ,,A- datok Petőfi életéhez“ c. írásában. 1842, nyarán a tanév végeztével Pápáról, ahol együtt tanultak és szerepeltek a gimnázium önképző­körében, előbb Petőfi szüleihez, Dunavecsére, majd Pesten keresz­tül Cegléd, Szarvason át Mező- berénybe jött a két barát. „Monda­nom sem kell — írja Orlai Petries —, hogy Petőfi szívesen látott vendégünk lett, * egy hóig nálunk maradt." Mezőberény ekkor már jelentős városka lévén (nem sokkal ezelőtt még gimnáziuma is volt), pennás embere is volt annyi, hogy egy Icaszínót megtöltött. (Egy 1851. szept. 14-én kelt, a megye egylete­it, könyvkereskedőit, nyomdászait számbavevő királybiztosi akta szerint olvasóegylete 1849. jún. 30-án „elenyészett”, s akkori 13 tagja között, mint a felsorolásban utolsó Petries Sámuel, az árvák gondnoka, a festő apja is szere­pelt. A nyári szabadság jelentős részét itt töltötte Orlai és Petőfi. A városka fiatalsága a két jóbarát buzgólkodására színi előadásra is készült, nehogy „erőt vegyen raj­tuk az unalom”. Előadásra még­sem került sor, mivel hamarosan megjelent Mezőberényben Demjén Mihály színtársulata. Az akkor már sokat színészkedett Petőfi menten megragadta a lehetőséget, s barátjával együtt arra kérte a színház igazgatóját, engedje őket is szerepelni Caál József: „A pe­te skei nótárius” című, Gvadányi József műve alapján megírt drá­májában, Demény elfogadta az a- jánlatot, s Petőfi Baczur Gazsi, Orlai Petries pedig Zajtai Sándor szerepében a közönség elé lépett. Sajnos, Orlai nem ír semmit Pe­tőfi szereplésének sikeréről, mind­össze annyit mond még el, hogy egy más alkalommal felvonások között Vörösmarty: Az úri hölgy­höz című versét szavalta el. A költő szavai azonban nem jutottak el a legilletékesebbekhez, mert a szakadó eső miatt csak egy „tót kalaposné" volt jelen a hölgyek közül a falu kocsmájának nagyter­mében megtartott, s ennek követ­keztében férfi hallgatókban nem szűkölködő előadáson. Nem egy mondára adott alkal­mat a mezőberényi pincében tett látogatása is. A Wenckheim-ura- dalorn nagy pincéjébe is ellátoga­tott ekkor a két jóbarát, ahol a pince felügyelője nagyon megtré­fálta őket. Ravaszul vegyített itallal kóstoltatta végig a hordók borait, s lerészegítette a két fia­tal látogatót. Ez természetesen nem lehetett nehéz, mivel Petőfi nem kedvelte a bort, nagyon mértéktartó ember volt. Tévesen hitték róla az olvasók, sőt, a nagy barát, Tompa Mihály is, hogy bor­kedvelő ember. Bordalait is csak a kor divatjaként írta. A megtré­fált két barát kénytelen volt ki­várni, míg a bor hatása elszállt, s csak aztán mert hazaindulni. Mezőberényi tartózkodásához több költemény megírása is fűző­dik. Orlai szerint sok versed irt ekkor, de közüle csak a K... V... barátomhoz és a Járnak, kelnek sokan a zöld erdőben címűt tar­totta kiadásra méltónak. Nagyon jellemző, hogy már ekkor igen kemény kritikát kért Bajza Jó­zseftől, kora legkiválóbb bírálójá­tól: „üres munkával a közönséget fámsztani nem akarnám. S ha egy sem érdemes? — jó; maradjon mind homályban. Inkább semmi, mint rossz.” 1842-es látogatása biztosított szí­ves barátságot számára Bonyhai Benjáminnal, Mezőberény jegyző­jével, ki maga is verselgetett. Bony hai örömmel nézte Orlai és Pe­tőfi írói-költői ambícióit, s arra biztatta őket, hogy adjanak ki egy közös füzetet, amelyben Orlai beszélyei lennének Petőfi versei mellett. Pénz és kiadó hiján azon­ban ez csak szép terv maradt. A két barát tudatosan készült már ekkor az írói pályára. A szünidő végeztével, igen Jellemző, Debre­cenen át mentek Pápára azért, hogy Csokonai sírját felkeressék. Elek László A „hegypárt"-i képviselő Békés megyében Az idő rostá­ján át sokmin­den kihull az élő emlékezet­ből a kortárs-események közül is, hát még a halott nemzedék sárgult lapokra írott tettei. Fel kell ütnünk a porlepte oldala­kat, hiszen napjaink eseményei­nek pillérei onnan rajzolódnak elék. Újabban egyre több tekintet esik szűkebb hazánk, Békés me­gye történelmének egy-egy rész­letére. Érthető érdeklődéssel fo­gadja az olvasók tábora az ese- ményfeltárók minden újabb e- redményét. Megyénk múltja pe­dig bővizű forrás: kimeríthetet­len. Éppen ezért újra és újra ta­lálható képzeletet megragadó haladó hagyomány. Ez alkalommar Madarász Jó­zsef jelentős baloldali demok­rata megyénkhez fűződött kap­csolatait vázolom. öccse volt a radikális balol­dali Madarász Lászlónak. Sze­mélyes ismeretség, meleg ér­zelmi szálak fűzték kortársai közül politikai eszmetársaihoz: Kossuth Lajoshoz, Táncsics Mi­hályhoz, Petőfi Sándorhoz, Per- czel Mórhoz, Teleky Lászlóhoz és Mocsáry Lajoshoz. Mint vá­lasztott népképviselő, 1848. júli­us 11-én átélője a történelmi pillanatnak, melyben a nemzeti géniusz éltetője, Kossuth magá­val, ragadja az országgyűlést és az megszavazz^ a 200 000 kato­nát, s az erre szükséges pénze­rőt. Fájlalja a nemzetet ért veszteséget, amelyet az okozott, hogy a jobboldali választási mes­terkedés miatt Petőfi „a nemzet­aki 1848. november 8-án, a bé­csi forradalom leverése másnap­ján majdnem áldozata lett Pes­ten az ellene elkövetett merény­letnek. Komárom várát még nem vet­ték be Haynau Gyula báró csá­szári táborszernagy csapatai, a- mikor 1849r" szeptember 22-én bekísérték Madarász Józsefet a pesti „Újépületébe, ahol már Batthyányi Lajost és Csányi Lászlót őrizték. Hat évet töltött a komáromi és olnvützi börtön­ben. Szabadulása után ezt hallja a nép ajkán szerte az országban: „Jő Garibaldi, jő Kossuth!” Az 1860. október 20-án közzétett „Októberi diploma" alapján összeült országgyűlésben, az el­nöki széktől balra ült tizenhá­rom képviselő közt volt Mada­rász József és Böszörményi László, a későbbi földosztást kö­vetelő népmozgalom egyik ve­zetője. Mint írta: „hihetőleg a ház hegypártját képezendjük". Ezzel a francia forradalom alatt 1792. szeptember 21-én összeült forradalmi parlament jakobinus pártjához hasonlította magukat. A jakobinus pártot azért nevez­ték „hegypárt”-nak, mert képvi­selői a parlamenti ülésterem legmagasabb pontján levő szék­sorokban ültek. Madarász József, a „szélső- bal"-párt vezéregyénisége volt, amikor 1867-ben közeli kapcso­latba került Békés megye né­pével. A parlament „szélbal”-i képviselőcsoportja a vidéki bal­oldali és demokrata olvasókörök­re támaszkodott. 1848 befejezet­len forradalmának őrtüzei vol­tak ezek a vidéki csoportosulá­sok. Földosztást, legelő és rét juttatást követeltek, egyszóval a jobbágyfelszabadítás további szélesítése érdekében téttek erő­feszítéseket, ugyanakkor egy széleskörű kérvényező-mozgal­mat vezettek az 1867 :XII, tör­vénycikk létrehozta közös ügyek ellen. 1867-ben Orosháza népe 2697 aláírással küldött kérést Madá­rászhoz, hogy ő tiltakozzék a 48-ban kifejezésre jutott eszmék rény demokrata és olvasókörei­nek tagjai. 1868 szeptember 14­hűtőház zavartalan és gazdaságos működéséhez jéggyár, valamint gyorsfagyasztott főzelék- és gyü­mölcs!’ e Idogozó üzem is létesül a én Gonda Lász­ló békési tanár hívására nép­gyűlésen mon­dott beszédet Békésen, ahova Nagyszalontáról, jövet, Köte- gyánon át érkezett. „A békési határban töménytelen nép várt s mire a városba értünk, egész város tömege hullámzott ve­lünk” — írja Madarász. 1869 februárjában újra Bé­kés megyébe érkezett Madarász József, hogy a választási csatá­ban személyesen segítse győze­lemre a „48-as párt" két képvi­selőjelöltjét. A Mezőberényben tartott népgyűlés után Békésen szólalt fel, majd innen Sarkad­ra ment. Sarkad „mezőváros”- ban heves összecsapásra került sor a „48-as párt”-i nép és a Tisza Kálmán főkortesei által felbiztatott, volt középnemesek között. Csanády Sándor, a „48- as párt" képviselőjelöltje — a megbeszélés szerint —,' addig beszélt, amíg a tiszapár.iak tor­ka be nem rekedt a zajongó közbekiáltásoktól. „Mire a sor rám került — írja Madarász sarkadi élményéről —, megad­ták magukat. Csak néha, midőn olyan erősen vágtam őket, hogy rekedtségük ellenére sein hallgathattak el, tomboltak föl. Az olyan tételeknél kivált, mi­dőn kimutattam, hogy a Deák­párt 19, a Tisza-párt 1 híján 20.” Végeredményben sikeres volt Madarász József útja, mert az akkori parlament leghaladóbb erőinek győzelmét eredményez­te: két szélsőbaloldali képviselőt küldött Békés megye népe az országgyűlésbe. Békés Gonda László, Sarkad és Mezőberény pedig Csanády Sándor 48-as párti képviselőjelölteket válasz­totta meg. és 1961. végén fejezik be a ter­vek szerint, s a hároméves terv időszakában harmincmillió forin­tot fordítanak rá. nek a legmagasztoslabb szellemű fia nem olthatta be lelkületét a ___, „__ „__ , n émzetgyme.” Fivérével SST1 •gyütt sürgette Benő József ki- Venyt ^k: Magyarbánhegyes, neve/éséta m agyírr hadserWvez, Pékés, Békésszemtandrás és Mezőbe­Virágh Ferenc Korszerű hűtőház, főzelék- és gyümölcsfeldolgozó üzem épül Békéscsabán Békéscsabán 52 351 000 forintra tervezett beruházási hitelből kor­szerű hűíőházat építenek. A nagy Körösvidék kertészeti termékei­nek értékesítése céljából. Az épít­kezésit a jövő évben kezdik meg Termelőszövetkezetek! Dolgozó parasztok! Termelők! Szerződés köthető az új sertéshizlalási akcióban A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. JS p ff Ír • 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsíc- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Mg. tsz. 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg “0 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Felkérjük a tsz-eket és az egyéni termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állat­felvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Köz­pontjához forduljanak. Békés megyei Adatforgalmi Yallalat Telefon- 10—34

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom