Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

fiiág j*ral«tórjnl egyesüljelek? BÉKÉS MEGYEI íS.iS. SZEPTEMBER 24., SZERDA Ara 50 fillér Hl. ÉVFOLYAM. 225. SZÄM A magyar kérdés napirendre tűzése az ENSZ alapokmányának megsértése Zorin felszólalása és szavazás az ENSZ-közgyűlés hétfő esti ülésén Dr. Sík Endre magyar külügy­miniszter után a közgyűlés hétfő esti ügyrendi vitájában a szovjet •küldöttség nevében Zorin kül­ügyi« iniszterhelyettes szólalt fel. Beszédében megállapította, nem szükséges bizonyí.ani, hogy nem létezik magyar kérdés, mint nem­zetközi kérdés, amellyel az ENSZ- nek foglalkoznia kellene. Az Egyesült Államok uralkodó körei azonban nem tudnak belenyugod­ni abba, hogy ellenforradalmi ka­landjuk kudarcot vallott Magyar- országon. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak képvise­lőinek az a kísérlete, hogy ráerő­szakolják a közgyűlésre az úgy­nevezett magyar kérdés megvita­tását, azt célozza, hogy elvonja a özgyűiés figyelmét az égetően sürgős nemzetközi problémáktól, mindenekelőtt az Egyesült Álla­mok fegyveres beavatkozásaitól más országok beiügyeibe. önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon véletlen-e, hogy úgynevezett magyar kérdés felvetése egybeesik az Egye­sült Államok és a Csang Kaj- sek-ügynökök fegyveres pro­vokációjával a Kínai Népköz- társaság ellen? Zorin ezután megállapította, hogy a magyar kérdés napirendre tűzése az ENSZ alapokmány má­sodik cikkelyének megsértését je­lenti. Ez a cikkely megtiltja, hogy az ENSZ olyan kérdésekkel fog­lalkozzék, amelyek az egyes or­szágok beiügyeibe tartoznak. Tiltakozott a magyar kérdés na­pirendre tűzése ellen Nősek, Cseh­szlovákia képviselője is. Cabot Lodge, az Egyesült Álla­mok képviselője megismételte a főbizottságban a kérdés megvita­tásánál hangoztatott rágalmait. Ezután még a javaslatot tévő Ausztrália képviselője és Anglia küldötte szólalt fel a vitában. A névszerinti szavazáson 61-en szavaztak a javaslat mellett, tízen ellene (Albánia, Bulgária, Bjelo- russzia, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Lengyelország, Románia, Uk­rajna, a Szovjetunió és Jugoszlá­via), tíz ország tartózkodott a sza­vazástól, köztük kilenc ázsiai, af­rikai ország (Ceylon, India, Indo­nézia, Irak, Nepál, Szaud-Arábia, az Egyesült Arab Köztársaság, Jemen és Afganisztán), s egy eu­rópai ország, Finnország. Az ENSZ-közgyűlés délutáni plenáris ülése magyar időszámí­tás szerint 20 órakor kezdődött. Az ülésen Kína ENSZ-képvisele- te kérdésének napirendre tűzését vitatják meg. Kína képviseletének kérdése szorosan összefügg a világbéke fenntartásával Az ENSZ-közgyűlés szeptember 22-i délutáni ülése Az ENSZ-közgyűlés hétfő dél­utáni ülésén azt vitatták meg, felvegyék-e a 13. ülésszak napi­rendjére Kína ENSZ-képviseleté- nek kérdését. Már az ülés elején 23-an jelentkeztek felszólalásra, ami ismét a kérdés nagy jelentő­ségét bizonyítja. A közgyűlés előtt fekszik a fő­bizottság többsége által elfogadott amerikai javaslat, amely szerint a íeienlegi ülésszakon ne vitassák meg Kína képviseletének... kérdé­sét, továbbá hét országnak (Afga­nisztán, Burma, Ceylon, India, Indonézia, Nepál, Egyesült Arab Köztársaság) e javaslathoz fűzött módosításai, amelyek lényegesen megváltoztatják az amerikai ja­vaslat értelmét. Az első felszólaló Krisna Me­nőn, az indiai küldöttség vezetője volt. Hangsúlyozta, hogy Kína képviseletének kérdése sokkal komolyabb, mint sok küldöttség gondolná. Menőn hangsúlyozta, hogy a főbizottság az amerikai ja­vaslat elfogadásával túllépte ha­táskörét, megsértette az ENSZ a- lapokmányát és a közgyűlés ko­rábbi határozatait. Menőn hang­súlyozta, Kína képviseletének kérése szorosan összefügg a világbé- ke fenntartásával. Az Indiai küldött hangsúlyozta, hogy az KNSZ-»ek sok tagállama az emberiség többségének kép­viseletében követeli, adják meg Kínának az ENSZ-ben megillető jogait. Lodge amerikai megbízott elle­nezte a hét ázsiai és afrikai or­szág küldöttségének módosító ja­vaslatait. Ezután Gromiko szovjet megbízott szólalt fel. — Nem titok — mondotta a töb­bi között Gromiko —, hogy Kína kizárólag azért nincs az, ENSZ-ben, mert az Egyesült Államok kormánya ellenséges politikát folytat a kínai nép­nél és ennek államával szem­ben. Ehhez járul, hogy az amerikai kormány évek óta nyomást gya­korol sok országra Is, hogy érvé­nyesítse a maga álláspontját, mi­helyt Kína képviseletéről van szó. Felmerül azonban a kérdés, meddig tűri még az ENSZ, hogy az amerikai politika eszközeként használják. A szovjet külügyminiszter hang­súlyozta, hogy semmiféle olyan határozattal, amelyet az Egyesült Államok a tőle függő országokra gyakorolt nyomással kényszerít ki, nem lehet megváltoztatni azt az elemi tényt, hogy Kína nagy, szuverén és független ország. Nemzetközi ügyekben csak egyet­len létező Kínáról lehet szó, bár­mennyire igyekezzenek is a Kína elleni amerikai agresszió szószó­lói felvonultatni ezzel szemben „elméleti alapként“’ azt az általuk kitalált hazug verziót, hogy „két Kína van”. A továbbiakban kijelentette: — Semmiképpen sem lehet helye­selni azoknak az országoknak az álláspontját, amelyek ebben a kérdésben az Egyesült Államok uszályában haladnak, mert ha az ENSZ bizonyos amerikai körök szájízének megfelelően végzi te­vékenységét, akkor még jobban elterjed az amerikai megbízottak­nak egyes országokkal szemben gyakorolt őrmesteri módszere. Azok, akik megakadályozzák, hogy a Kínai Népköztársaság az ENSZ tagja lehessen — folytatta Gromiko —. e szervezetet sikam­lós és veszélyes útra akarják so­dorni, tulajdonképpen meg akar­ják szüntetni. A Szovjetunió ú«y véleke­dik, hogy az ENSZ-nek nem az erőpolitika és hidegháború szószólóit kell követnie — a világ már torkig van ezzel a politikával, hanem valameny- nyl állam békés egymás mel­lett élésének elveit. Ezért az Szovjetunió küldöttsége feltétlenül támogatja az indiai küldöttség javaslatát, amelynek értelmiben vissza kell állítani Kí­na törvényes képviseletét az ENSZ-ben. Ezután Lodge amerikai megbí­zott szólalt fel. Ellenezte, hogy Gromiko, a szovjet küldöttség ve­zetője felszólalásában nemcsak a kérdés ügyrendi oldalát, hanem lényegét is érintette. Lodge ügyrendi kérdésben szó­lalt fel ugyan, mégis felhasználta az alkalmat arra, hogy megismé­telje rosszindulatú rágalmait a Kínai Népköztársasággal és a Szovjetunióval szemben. Lodge u- tán a csangkajsekista klikk kép­viselője ismételte meg terjedel­mes beszédben az amerikai meg­bízott rágalmait. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint a csangkajsekista kül­dött felszólalása után Ulla Lind- strom asszony, Svédország képvi­selője kifejtette, hogy kormánya elismerte Kína kormányát, ezért természetesnek tartja, hogy az in­diai javaslat a közgyűlés napi­rendjére kerüljön. R. Ecckell, Finnország ENSZ- képviselője közölte: kormánya nem helyesli az indiai javaslat el­vetését. Kifejtette, nem tudja el­képzelni, hogyan szolgálják az ENSZ érdekeit, ha nem foglal­koznának ezzel a kérdéssel. Ali Sastt-oamidiojo. Indonézia ENSZ-küldötte ugyancsak a kér­dés megvitatása mellett foglalt állást. R. Pezsva, Afganisztán küldöt­te nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet arra. hogy Kína ENSZ képviseletének kérdése egyre jobban foglal­koztatja a nemzetközi közvé­leményt és ezért szükséges* nek tartja, hogy ezzel a köz­gyűlés is komolyan foglalkoz­zon. Frank Aiken külügyminiszter, Írország képviselője felvetette azt a kérdést, vajon az ENSZ köz­gyűlés eddigi vonakodása nem já­rult-e hozzá a jelenlegi veszélyes helyzethez a Távol-Keleten. Ezután Malik, a közgyűlés el­nöke különböző ügyrendi kérdé­sekre való hivatkozással a vita megszakítására törekedett és sza­vazásra tette fel a vita elnapolá­sát. A küldöttek többsége a vita elnapolása mellett foglalt állást. Az ENSZ közgyűléséneik legkö­zelebbi ülését ezután 14,30 érára tűzték ki. 1 ÜNNEPELTEK KÖZÖTT Szeptember 14-én Dobi István elvtárs adta át a Munka Vo­ll rös Zászló Érdemrend kitüntetést a nagyszénás] Lenin Terme-. 1 lőszövetkezet tagjainak. Az ünnepség befejezése után igen jó han- Ü gúlát volt s a szövetkezti tagok barátságosan elbeszélgettek Dobi [§ István elvtárssal, a közös gazdálkodás legfontosabb kérdéseiről. ^!>llll!llllllllllllllllll|llllll!lllllll!ll|l!ll!llllllllllllll!lll!lilllllll!lllllll!lllillllllll!lllll!l!í!llll!t|!lll|l|l!li!!!l!!llllllllllllll|l!lllllll!llllll!lll!llli Mesterségesen termékenyítik a csorvási Vörös Október Tsz koca-állományát A csoi*vási Vörös Október Ter­melőszövetkezetben a kocák ivar­zásától függően rövidesen meg­lenyésztési nagydíjjal jutalmazták a nagyszénási Dózsa Tsz-t Az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon megyénk termelőszövet­kezetei közül elsőnek szerzett te­nyésztési nagydíjat a nagyszénás! Dózsa Termelőszövetkezet kan- és kocacsoportjával. A Töviskesi Állami Gazdaság mangalica te­nyészkanjával első díjat, a Sza­badka gy ősi Tangazdaság, az eleki József Attila és a békési Kossuth Tsz tenyészkanjai második díjat, Nagy László mezőberényi kiste­nyésztő kansüldői szintén második díjat nyertek. Harmadik díjat ka­pott a kiállított kanokért Tóth An. tál kardoskúti és Szilágyi Mihály mezőberényi kistenyésztő. A* őszi idény terv második dekádjának mérlege A Békés megyei gépállomások az őszi idényterv második dekád- jában igen jó eredményeket értek el. A Gyomai Gépállomás trakto­rosai 3600, a füzesgyarmatiak 3500, a sarkadiak 3300 normálhol­das teljesítménnyel a második dekád legjobbjai lettek. A tót- komlósi, a körösladányi és a csor­vási gépállomások teljesítménye a legkevesebb volt. Az őszi idény­terv teljesítésében a Gyomai Gép­állomás 20.5, a kondorosi 20.4, a nagyszénási 19.6 százalékkal ve­zet. A tervteljesítésben a lema­radók sorrendje a következő: Tótkomlós, Orosháza, Gyula. kezdik azok mesterséges terméke­nyítését. A szövetkezet 40 kocájá­nak termékenyítéséhez a Csorvá­si Állami Gazdaság biztosítja az ondót és a termékenyítéshez szük­séges felszerelést. A sertések mes­terséges termékenyítésével ebben a tsz-ben elejét veszik a fertőző el­vetélésnek és ezenkívül több o- lyan megbetegedésnek, amelyet a természetes fedeztetés magával hozhat. A termelőszövetkezetek sertéstörzsének mesterséges termé­kenyítésében megyénkben' ez az első próbálkozás.-----------ÄOSS----------­M egyénkben 3320 lakás épüli négy és fél ér aluli Megyénkben 3320 lakást é- pítettek, és kettőezernél vala­mivel több romos, illetve régi épületet bontottak le az elmúlt négy és fél évben. Kétezernél több lakást magánosok, a többit állami erőből, illetve támoga­tással építették. Az építkezők között egyre több az ipari mun­kás, termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági és gépállomá­st dolgozó. Ez idő alatt mintegy ötszáz építtetőnek folyósítottak hosszúlejáratú kölcsönt. Az idei félévben 347 új la­kást adtak át rendeltetésének a megyében. Növekedett az in­gatlanok adás-vétele, az idei el­ső félévben a tavalyihoz képest félszáznál jóval több, összesen 1842 ingatlan, nagyobbrészt családi ház cserélt gazdát. U- gyancsak az első félévben két­millió forintnál többet költöt­tek az állami kezelésben levő lakóházak karbantartására és javítására.---------------------------------------------------­M ásfél métert nőtt nyáron * egy keletázsiai loinblmllató fenyőfa Szarvason A világhírű szarvasi Arborétum egy olyan értékes keletázsiai lombhullató fenyőfacsemetét kapott cserébe a szegedi botanikus kerttől, amelynek a létezéséről csak 1947-ben szerzett tudomást a tudományos világ. A halványzöld színű, laposlevelű, lombhullató fé­ny öcsemete másfél méternyit nőtt a nyáron Szarvason. A szakembe­rek véleménye szerint a hideget és meleget egyaránt jól bíró fenyő (metasequoia) ezen a vidéken meghonosítható, s igen értékes, mert rövid idő alatt nagytömegű fát ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom