Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. szeptember 28., vasárnap Bz Elnöki Tanács határozata az országgyűlési választásokra vonatkozó jogszabályok hivatalos összeállításának kiadásáról Mint jelentettük, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa szómba ion ülést tartott és azon határozatot hozott az országgyűlési választásúkra vonatkozó jogszabályok hivatalos összeállításáról. A választási jogszabályok a Miagyar Közlöny 1958. szeptember 21-1 számábanjelentek meg. Első fejezetében általános rendelkezéseket tartalmaz a választópolgárok jogairól, a megválasztott képviselő kötelességeiről. Az országgyűlést «égy évi időtartamra választják. A megválasztott képviselők kötelesek választóiknak működésükről beszámolni. A választópolgárok a megválasztott országgyűlési képviselőket visz- szahív hatják. Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve, ha eltiltó ítélet hatálya alatt áll, rendőri őrizet, vagy felügyelet alatt van, vagy elmebeteg. Az országgyűlési képviselőket a választókerületsk lajstromai alapján kell megválasztani. Minden szavazókerület szavazókörökre oszlik. A választásokra vonatkozó jogszabályok II. fejezete közli a választók névjegyzékének összeállítására vonatkozó intézkedéseket. Eszerint a választók ideiglenes névjegyzékét legalább három napra közszemlére kell tenni, hogy aa esetleg kihagyott személy törvényellenes kihagyás miatt, a törvény- ellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhessen. Az a választójogostul személy, aki a választás napján állandó lakhelyétől távol van, az előirt igazolás és a személyi i- gazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint illetékes községi, vagy városi tanácsi választókerület névjegyzékébe való felvételét. A választási jogszabályok III. fejezete a választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok megalakításáról intézkedik. A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási, járási jogú városi, a városi kerületi és a községi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve jelöli ki. A tagok kijelölését az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. A jogszabályok IV. fejezete az országgyűlési képviselők jelölésével kapcsolatos tudnivalókat közti, mig az V. fejezet a választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítására vonatkozó szabályokat tartalmazza, így intézkedik többek között arról, hogy a választás napját megelőző nap 12 órájától a választást követő nap 12 órájáig szeszesitalt árusítani, vagy forgalomba hozni tilos. A VI. fejezet a választás kitűzésével és a szavalással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, eszerint az ország- gyűlési választásokat az ország- gyűlés feloszlatásától számított három hónapon belüli időpontra, munkaszüneti napra tűzi ki az Elnöki Tanács. A választás kitűzését falragaszokon közhírré kell tenni. Továbbiakban a szavazás technikai leboFI GYE LEM! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy október 1-én rÍDorlsorozatot indít lapunk Ködös napok címmel, mely az 1956 októberi ellenforradalom Békés megyei eseményeiről szól. nyalítására vonatkozó tudnivalókat sorolja fel. így intézkedik a fülkék felállításáról, továbbá közti, hogy mindenki személyese« szavaz. A szavazás a hivatalosan előírt és borítékba zárandó szavazólapon történik,— nem egyes jelöltekre, hanem lajstromra. A választók érkezésük sorrendjében szavaznak, személyazonosságuk és választójogosultságuk megállapítása után, A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a fülkében, senki sem tartózkodhat. Meghatározza a jogszabályok hivatalos összeállítása, hogy a szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata és intézkedése, valamint a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos határozata ellen a községi (járási jogú városi, városi kerületi) választási elnökséghez kifogással lehet élni. A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, s ha ebben az Időpontban még a helyiségben tartózkodók is leszavaztak, utána a szavazást is lezártnak nyilvánítja. Ezután kezdetét veszi a szavazatok összeszámláiása. Az erre vonatkozó tudnivalókat a jogszabályok VII. fejezete tartalmazza, Intézkedik az urnák felnyitásával, az összeszámlálás technikájával kapcsolatos teendőkről. A szavazatok összer V® n . számlálása és a jegyzőkönyv egy példányát azonnal elküldi az illetékes községi választási elnökségnek, a jegyzőkönyv másik példányát a felhasznált és felhasználatlan szavazólapokkal névjegyzékkel és más választási iratokkal együtt, megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes községi tanács végrehajtó bizottságához kell megküldenie. A VIII. fejezet a választás e- redsn én ye nek megállapítására és kihirdetésére vonatkozó szabályokat sorolja fel. A IX. fejezet tartalmazza, az intézkedést, hogyha valamely országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak fele, vagy annál több nem szavazott le, pótválasztást kell tartani. TJ- gyancsak pót választást kell tartani az olyan választókerület- bein is, amelyben a lajstrom az érvényes szavazatok felét, vagy érnél kevesebb érvényes szavazatot kapott. A X. fejezet a választójogosultság és a választások büntetőjogi védelmére hozott határozatokat sorolja fel, míg a XI. fejezetben foglalt vegyes rendelkezések felsorolja, milyen esetekben szűnik meg a képviselő megbízatása, intézkedik arra vonatkozólag, hogy a választási elnökségek és szavazatszedő bizottságok működésük tartama a'att hivatalos személyeknek minősülnek és az ezeket megillető büntetőjogi védelem,ben részesülnek. Előírja, hogy az illetékes tanács végrehajtó bizottsága tartozik gondoskodni arról, hogy a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok, szavazólapok rendelkezésre álljanak! A választással kapcsolatos minden dologi és személyi kiadás az államot terheli. Az országgyü'ési választásokra érvényes törvények ' végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik. Két alkotmány Algériában és Franciaország több más, tengerentúli területén már folyik a szavazás, magában Franciaországban vasárnap döntenek az állampolgárok az új alkotmányról. A távol-keleti feszültség mellett ez a szavazás áll ma a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Túlzás nélkül mondható, hogy Franciaország további sorsát nem kis mértékben befolyásolja majd e szavazás végeredménye és a végeredményen túl az urnába dobott „igen‘‘-ek és„nem”- ek aránya. A nagy döntés előestéjén érdemes a 92 cikkelyből álló új alkotmány néhány fontosabb előírását felidézni. E cikkelyek önmagukban is beszédesek. Viláigos bennük a szándék: a Francia polgári demokrácia elsorvasztása, egy majdnem monarchikus jellegű állam megteremtése. És, ami ebből következik: kedvező talaj bármely fasiszta próbálkozás, vagy fasiszta törvényhozás számára. A De Gaulle-kormány új alkotmánytervezete a jelenleg érvényes alkotmánnyal szemben háttérbe szorítja a választott nemzetgyűlést és csaknem diktátori hatalommal ruházza fel a köztársasági elnököt. Az elnököt eddig kizárólag a parlament választotta. Az új tervezet szerint a döntés egy különleges választói kollégium kezébe kerül. E kollégium tagjai a megyei és a városi tanácsok kiválasztott képviselői, a tengerentúli parlamentek és á franciaországi parlament tagjai, vagyis, e körülbelül hetvenötezer főnyi testületnek csupán egy töredéke nemze- gyűlési képviselő. A jelenlegi alkotmány szerint a köztársasági elnök által megbízott miniszterelnöknek ahhoz, hogy valóban miniszterelnök legyen, meg kellett kapnia a nemzetgyűlés abszolút többségének a jóváhagyását. De Gauile-ék tervezetében a köztársasági elnök egyszerűen kinevezi a neki megfelelő személyt. A nemzetgyűlést eddig csák bizonyos körülmények között oszlathatta fel a kormány, a nemzet- gyűlés elnökével folytatott előzetes tanácskozás után. Az algériai puccsból született alkotmány-tervezet a döntő szót itt is a köz- társasági elnöknek juttatja. A kormány eltávolítása eddig megfelelt az általános polgári demokratikus gyakorlatnak. A vasárnapi szavazás elé kerülő cikkelyek ebben a tekintetben, is megszorítást tartalmaznak. Amennyiben a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt lesza--------------C-------------H Német Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata A Német Kommunista Párt Politikai Bizottsága a titkos német szabadság rádió útján felhívással fordult a nyugatnémet szociáldemokrata párthoz és szakszervezeti tagokhoz, hogy a munkásosztály egységes feliért ésével, a Német Demokratikus Köztársasággal közösen zárják el a fasizmus útját Nyugat-Né- metországban, A felhívás tömeges tiltakozásra szólít fel a nyugat-németországi letartóztatások ellen. vázák az indítvány benyújtói abban a parlamenti szakaszban nem terjeszthetnek elő még egyszer ilyen javaslatot. És hogy a nép akarata, a- mely már a parlament két házában is csak megszűrve fejeződhetik ki, még kevésbé befolyásolhassa *» „szilárd kormányzást”, a köztársasági elnök „szükségállapot esetén” rendkívüli hatalmat ruháztathat önmagára. Az összehasonlítást még folytatni lehetne. A francia népre és a francia birodalomhoz tartozó többi népre várakozó veszély nagysága azonban e pár cikkelyből is világosan kirajzolódik. Nem véletlen, hogy a Manchester Guardian című angol polgári napilap is azzal a gondolattal zárja pénteki vezércikkét: Franciaországban a köztársasági intézmények fennmaradása attól függ, hogyan alakul a „nem” szavazatok aránya. Távol-keleti kaland Az izzó nap fénylő sugarai elé ezen a nyáron komor fellegeket kergetett az imperialisták középkeleti provokációja. Az emberiség arca elborult. Alig egynéhány hét pergett le az idő homokóráján és az imperialisták újabb provoká- cióinak lettünk tanúi. Az emberiség a tajvani térségben zajló amerikai provokáció jegyében fordult át az őszbe. Ezekben a napokban a tajvani szorosban a népi Kína partvidéke kőzetében provokátorok mesterkednek. Tajvan, az ősi kínai sziget déli kikötőiben egyre újabb és újabb amerikai csapategységek szállnak partra. Csang- kajsekisták lőtték Santou partr vidéki települést, lövedékeik az amojd egyetem nagyterme és könyvtára mellett robbantak. Az agresszorok természetesen igyekeznek mentegetni, vagy legalább is magyarázni bűnös játékukat a veszélyes tűzzel. Ezen nincs mit csodálkozni: h'szen még a házi tolvaj is próbál felhozni valamit mentségére, amikor lehúzzák az idegen ház ablakából. Micsoda „nemes” szándékkal lehet magyarázni, hogy amerikai : fegyveres erők állomásoznak több ezermér- földnyire saját hazájuktól. Columbus vitorlás hajói még meg sem közelítették az amerikai partokat, még nem is létezett a világon a csillag-sávos amerikai zászló, amikor a Tajvan kínai szigeten már kínaiak voltak. Annak a ! nagy népnek az ősei, amely elidegeníthetetlen joga alapján sorsának ura lett. flz ENSZ-közgyülés pénteki vitáfa Az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésén Hasim DzsavafJ. jl'ékii.^Üi* dőt-t után Luns holland külügyminiszter emelkedett szólásra és azzal vádolta Indonéziát, hogy az elmúlt évben,olyan intézkedéseket tett,amelyek „lehetetlenné” tették honfitársai számára, hogy ott éljenek és dolgozzanak. Momulu Dukuly libériái külügyminiszter beszédében azt javasolta, hogy a közgyűlés napirendjének mindazokat a kérdéseit, a- melyek „súlyosabb feszültségeket kelthetnek”, ideiglenesen vegyék le a napirendről. Javasolta, hozzák létre az ENSZ külön bizottságát, amely „Kelet és Nyugat egyenlőszámú képviselőiből áll jón, a nagyhatalmak kizárásával.1’. Ez a bizottság terveket készítene, amelyeket a közgyűlés elé terjesztenének és amelyeknek megvitatása és megvalósítása révén Kelet és Nyugat közelebb kerülhetne egymáshoz. ;>MMWWtMW>tWtWWVMMMMWWWWUWVWWUWMWMM Nem volt puskánk, csak igazságunkat ; | A malom udvara harcmezőhöz ;! hasonlított, melyen most ké- \ I szülnek rohamra a katonák; !! Kisebb-nagyobb csoportokban !; fenyegető, borús arccal álltak a ! j munkások szerteszét. Lógó, lisz- 1; tes ruhájuk magán viselte mes- ;! térségük címerét, elszántságuk j! a készülő harc izgalmát. Még !> bennük égett az elmúlt évek ! í egységet rejtő ereje, még bíztak, !; hogy jóra fordul minden. Te- ■; kintetük az iroda ablakára me- j! redt s némán figyelte a belül ; I álló két alakot. I Bent Ceitler Nándor nagyságos úr, a malom tulajdonosa gesztikulált, hol rábeszélő, hol fenyegető taglejtésekkel egy Í vastagtörzsű, szép szál ember, Sülé József előtt. Sülé emelt fővel hallgatta a másikat. A malomtulajdonos azon mesterkedett, hogy a nemrég vérbefoj- $ tott proletárdiktatúra által szerI * zétt jogokat, a sok kedvezményt, a magas munkakört hogyan vegye vissza ezektől az amúgy is megtépázott emberektől. A sztrájk szervezőjét azért hívatta az irodába, hogy „okosan” próbálja elérni a célt. 1 — Nézze, József — kezdte mézes-mázos szavakkal. — Mi tovább nem fizethetjük ezt a bért, ne kardoskodjon a többiek mellett, ezzel csak árthat magának. !•'■■? —* Szakszervezeti bizalmijuk vagyok — felelt. Sülé. — Nem engedjük csökkenteni a bért, megvonni a juttatásokát. Jogunk van ehhez... —- Nézze József, .a jog-, azé, akié a hatalom, akinek puska van a kezében. — Nekünk igazságunk van! — Erről ne beszéljünk. Nincs proletárdiktatúra... Nézze, József, legyen okos, ne vezesse maga az embereket és akkor vezető molnár lehet. Megkapja az 1100 koronát; Hát érről van szó; ezért hivat, ta az irodába ez a pókhasú!? Sülé elkeseredettén fakadt ki: — Idefigyeljen Ceitler úr. Én nemrégen nősültem, és van már egy fiam. De inkább velük együtt elpusztulok, minthogy eláruljam a társaimat Ez a maguk erkölcse, Ceitler úr! Azzal sarkonfordult, otthagyta az elképedt malomtulajdonost. Már azt sem hallotta, hogy
