Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-28 / 229. szám

1858. szeptember 88., vasárnap

BÉKÉS MEG VEI NÉPÚJSÁG

3

tiszta vizet

A töviskesi bonyodalmakról lapunk szeptember 13-i számában rántottuk le a leplet. Azóta a gazdaságban általános beszédtéma lett dr. Végh István főállattenyésztő, Fittler Dezső főagronómus, Koós Endre üzemegység vezető és a köréj ük csoportosul t megtévesztett dolgozók ügye. Arról van u- gyanis szó, hogy a gazdaság szakmai vezetői hosszú éveken át fe- lelősségrevonás nélkül önkényes- kedhettek ebben az isten hátamö- götti gazdaságban. Az Idén végre elnyerik immár egy évtizedes kártevésükért a megérdemelt büntetést. Azok az emberek, akik ismerték, vagy Ismerik dr. Végh és a köréje tömörültek szabotázsait, megkönnyebbülten gondolnak arra a napra, amikor végre a gazdaság fejlődésének kerékkötői nélkül dolgozhatnak. Eljön ez az idő — ebben bizonyosak lehetnek — még akkor is. ha az Igazságszolgáltatás ellen kibúvót kereső dr. Végh és társai olyan híreket terjesztenek a dolgozók között, hogy rövidesen a nyakára és a lábára tekeredik ez az ügy annak, aki a vizsgálatot elindította.

De miért terjesztik ezt?

Két okból. Egyrészt a dolgozókat igyekeznek nagy hangúkkal megtéveszteni, másrészt: bíznak Személyes kapcsolataikban, a bőrük mentésére szervezett hadjárat győzelmében.

Dr. Véghék leleplezését a gazdaság kommunistái és pártonkívüli dolgozói örömmel fogadták. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az igazgatót1 ófe ' á '•'pártszervezet titkárát, nap mint nap újabb és újabb dolgozók keresik fel s követelik a kártevők azonnali felfüggesztését. Véghék ezt a nyomást úgy igyekeznek ellensúlyozni, hogy különböző rémmesékkel, népi államunk erejének lebecsülésével az ellenük emelt vádat semmibe ve- Rzik és a már vert hadállásaikon becsmérlő módon tücsköt-bogarat «ciáltoznak azokra, akik Tövisike- sen Is tiszta vizet akarnak önteni t pohárba. Véghék azért akarják

ezt az alulról kezdeményezett e- gészséges folyamatot megakadályozni, hogy tovább halászhassanak a zavarosban és még a most feltárt károknál is nagyobbakat tudjanak a népgazdaságnak okozni. Ezért mozgósítják a még felelős beosztásban lévő pereputtyáikat, hogy a mentési akció teljes legyen. Azok, akik nem ismerik Véghék tevékenységét, ma még tolják a mentési akció rozoga szekerét. Azok viszont, akik tudják, mit tettek ezek az emberek, nem mentik őket, hamm méltó megbüntetésüket követelik.

Az ellenforradalom fegyveres leverése után a gazdaság vezetésében és az ott működő pártszervezet munkájában döntő változás állt be. Véghet, Fittlert és Koóst évekig magas képzettségű mező- gazdasági szakembernek ismerték, de nem vették észre, hogy lázas gazdasági tevékenységükben gyakran megfeledkeztek az állami gazdaság hű szolgálatáról, a jövedelmezőség biztosításáról. De vajon lehet-e egy alacsony színvonalon vezetett gazdaságot jövedelmezővé tenni? Nem. Ez nyilvánvaló. Ezt tudták Véghék is, és hogy Tövis- kes ne is legyen jövedelmező, több évre be is biztosították.

Tudvalevő dolog, hogy

az állattenyésztés az állami gazdaságokban is fő jövedelmi forrás

Véghék tudatában voltak ennek, mégsem követtek el mindent annak érdekében, hogy a gazdaság 13 ezer holdjára ne csak 1514 számosállat jusson, hanem ennek több mint kétszerese. Az állatsíi- rűség hiányos volta miatt ma Tö- viskesen csak tíz százalékát tudják évente a gazdaság szántójának trágyázni. Arról nem is beszélve, hogy 1957-ig évről-évre elenyésző mennyiségű műtrágyát használtak. Mindezt az egy helyben topogást csak tetőzi az az eketalp-betegség, amely csaknem az egész gazdaság szántóján 13— 15 centi mélységben megtalálható. Súlyos mulasztásokból adódtak e- zek a hibák, amelyekkel a közeljövőben meg kell birkózniuk az ottani vezetőknek, ha Töviskesből élvonalbeli gazdaságot akarnak szervezni. Ehhez megvannak az adottságaik, csupán a termelés szolgálatába kell á'li ánt néhány olyan eszközt, agrotechnikai fogást, gazdaságvezetési módszert, amelyet Véghék és társaik a korábbi években előszeretettel mellőztek.

Tudják a gazdaság kommunistái, hogy ez nem könnyű feladat, mégis vállalják, mert gazdaságuk erőteljesebb fejlesztésével a nagyüzemi gazdálkodás náluk is a többi jó gazdasághoz képest kiváló termelési eredményeket hoz, ami végeredményben életkörülményeik megjavítását segíti elő Ezért kérik a gazdaság pártszervezetébe tömörült dolgozók a pár- tonkívüliek hathatós segítségét, hogy ezt a munkát Véghék csoportjának felszámolásával minél eredményesebben elvégezhessék.

Dupsi Károly

Egyre több tsz-ben rendezkednek be baromfitenyésztésre

Az idén megyénk 95 termelő- szövetkezetében állítanak be baromfi tojóállományt, szemben az 1957. évi öttel. A 95 baromfitenyésztő tsz közül 8-ban törzskönyvezett lesz az állomány. A baromfitenyésztést annyira megkedvelték a szövetkezetek, hogy az elmúlt napokban olyan tsz-ek is előálltak új tojóállomány beállításának gondolatával, amelyekben fennállásuk óta. még egy- szer sem foglalkoztak baromfitenyésztéssel, Ilyenek a muronyi Petőfi, kamut! Lenin, kötegyáni Kossuth, a mezőgyánl Szabad Föld és még jó néhány szövetkezet, amelyek tojóállománnyal való ellátásához megyénk valameny- nyl baromfitenyésztő állami gazdasága és törzstenyésztő szövetkezete szintén bekapcsolódott.

Töviskesen is

akarnak önleni a pohárba

Ceitler dühösen intézkedik, hatósági közegek segítségét kéri a sztráj kólók megfélemlítésére.

Sűrűn látott vendég volt Sülé és harcostársai házatáján akkoriban a kakastoll. Akkor is csendőrök adták tudtára, hogy többet ne kószáljon a malom körül — kirúgta őt a tulajdonos. Ismét munka nélkül maradt, mígnem elszegődött Zsilinszky gróf pusztakakasszéki uradalmába kommenciósnak.

Az uradalomban a tegnap még reménykedő zsellérek kife- jezhetetlen elesettségét látta maga körül. A vén, kilencgyer- mekes családapát, aki hétrétgörnyedve, kalapját gyömöszölve hajlong, s egyik lábáról a másikra áll a főintéző előtt; a fiatal, ereje teljében lévő kanászt, akinek kedvesét saját szeme előtt szeretgetl a gróf pereputtya s ő tehetetlenségében i.z öngyilkosságra gondol; az egymás hegyén-hátán alvást a roskatag, istállónak is rossz cselédviskókban; az állandó éhezést; a gyerekek között dühöngő fcbc-t, angolkórt — egyszóval a népnyomort.

Egyik nap a főintéző, tiszteletlenség miatt „állj!‘’-t kiáltott rá. Sülé nem maradt adós a válaszadással:

— Főintéző úr! Engem ne tekintsenek majorban született

embernek, akinek már gyermekkorában hátán csattogott a kancsuka. Én nem fogom maga előtt összegyűrni a kalapomat, nem fogom kezétcsókolommal köszönteni, mint az öregek...

De lehetett így beszélni akkor büntetlenül? Sülének innen is tovább kellett állnia. S megpróbált mindent, hogy kenyérhez juttassa a családját. Keserűen emlékezik azokra az évekre:

— Volt olyan időszak, mikor annyit sem kerestem, hogy tisztességes üres kenyérre jussom Sámsonban a templom plafonja szakadt le, azt csináltuk, mert voltam kőműves js. 2.40 forintot kaptam egy hétre. A takarmá- nyos boltból vettem nyolcas lisztet, amit most a tsz-ben disznókkal etetünk, abból sütött az asszony kenyeret. Könnyeztem, mikor kicsi fiam oly jóízűt ha- rapdált belőle s ártatlanul mondta: „Nem baj apuka, majd holnap fehér kenyeret eszünk...”

Sokáig kellett várni a holnapra, sokáig üldözték addig az igazságért Sülét, Kaluzsa Mihályt, Bors Istvánt, Czipele Istvánt, Gálik Józsefet, Lődl Józsefet, Broczkl Sándort, Tarapcsik Bálintot, meg a többieket, amíg az Igazság mellett megszerezték a puskát is. Egymást segítették.a néptípró hatalommal szemben ezek a* emberek, egymást bújtatták a csendőrök elől. Sülé he- ; J tekig nem mert hazamenni, a- i! mikor 1944 márciusában az or- ! szágot végleg megszállták a fa- 1 j siszták. De tudta: már közel az I; idő, amikor fehér kenyeret ehet j; felcseperedő fia. 1 [

Az orosházi Űj Élet Termelő- ! > szövetkezet alapító, dereshajú 1 j tagja most Sülé József. Társai- j J val együtt a hatalom birtokosa ; í lett. Háza van, sok jószágja a ; I ház körül, s évente 16—18 ezer JI forintot biztosít neki a termelő- ! < szövetkezet. A régi harcostársak 1 > közül együtt dolgozik vele a j; tsz-ben Gálik József, aki szin- ;| tén vezetőségi tag, Lődl József, J! Broczki Sándor, Tarapcsik Bá- |! lint. Velük s a többi tsz-taggal !! együtt védték meg az ellenfor- I j radalom idején is hatalmukat, g !; a termelőszövetkezetet; És a ; | többiek? Sülé bácsi fia akadó- ; | mlát végzett, most a Gyulai Já- J! rási Tanács elnöke. Kaluzsa Ml- |! hály az Orosházi Járási Tanács I j tagja. Bors István egy magtér- ! j meltető vállalat Igazgatója Du- j ; nántúlon, Czipele István pedig j | Szolnokon rendőrőrnagy; JI

S a régen kisemmizett, jog- ! | fosztott nép, amelynek a szovjet j; hadsereg biztosította a szabad ; | élethez való jogát, most fegy- :! verrel őrzi igazságát, új óletéti !!

Varga Deeső 11

Kiosztották

az Országos

Mezőgazdasági Kiállítás dijait

Szombatén délelőtt rendezték meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár díjkiosztó ünnepségét.

Magyari András földművelés- ügyi miniszterhelyettes megnyitó beszédében üdvözölte a díjkiosztásra egybegyült kiváló növénytermesztőket és állattenyész:őket.

összesen 950 díjat osztottak ki. A Földművelésügyi Miniszter 67 nagydíja mellett az élelmezés- ügyi miniszter 27, a SZÖVOSZ igazgatója pedig 115 díjat ajánlott fel.

Az 1958. évi Országos Mező- gazdasági Kiállításon az üzemi bemutatón nagydíja: nyert a Hé- ki Állami Gazdaság, a Fegyvernek! Gépállomás és a solti Szikra Tsz. Növénytermesztésével három nagydijat szerzett a Mezőhegyes! Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság: őszi búzával, őszi árpával és cukorrépával. A burgonyatermesztés nagydíját a Balkányi Állami Gazdaság, a zöldségtermesztését a Budatéténvi Kertészeti Kutató Intézet, a gyümölcstermesztését a Zalaszentgróti Állami Gazdaság nyerte el.

Az állattenyésztők közül nagy- díjat nyert a Bolyi Állami Gazdaság 519. Gombás nevű tehenéért, a Mosonmagyaróvári Április 4. Majori Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság 455/6. Durcás nevű magyartarka törzsbikájáért, a komáromi Állami Méntelep Dunuro VI. törzsménjéért, a Mezőhegyes! Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság 163. North Star kancájáért, a

ráksi Üj Élet Tsz fehér hússertés kancsoportjáértj a Pankotai Juh- teny'észtő Állami Gazdaság magyar fésűsmerinói kosáért, a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet három színváltozatú magyartarka tyúkjaiért, a Felsőabá- di Állami Gazdaság sárga-magyar tyúkjaiért.

Tenyésztési nagydijat kapóit a nagyszénás! Dózsa Termelősző- . etkezet fehér hússertés tenyészkan és tenyészkoeasüldö csoportjáért, a Szolnoki Cukorgyár magyar fésűsmerinói tenyészcsoportjáért, a baimazujvár-si Vörös Csillag Tsz növendék-kos csoportjáért és a szegedi Halgazdaság harmad-, máscd- és elsőnya- ras tükörpontyaiért.

A gépállomások fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett szántási verseny első díját Czakó István, a szolnoki Gépállomás traktorosa nyerte, aki gépi talajmunkában és túlnyomórészt szántásban 232 műszaknormát teljesített, üzemanyag és alkatrész megtakarítása 17,986 forint. Második Sípos Ferenc debreceni traktoros, harmadik Herbert József nagyrábéi traktoros.

A mezőgazdasági gépmodell versenyben a földművelésügyi minisztérium nagy díját: egy televíziós készüléket, a munkaügyi minisztérium 613. számú gyulai ipari tanuló intézete nyerte Zetor tra k tor - ni od e 1 l,j é vei

Melyik szerrel érdemesebb a vetőmagot csávázni

"ÁZW‘ 'éVtizédéó "J megfcréftottság folytán egyénileg gazdálkodó parasztjaink szívesebben vásárolják vetőmagcsávázás céljára a réz- gálicot, mint a Higosánt. E meg- szokottságból festik még ma is rézgáliccal az őszi búza, illetve az őszi árpa vetőmagot, A haladóbb szellemű egyénileg gazdálkodók saját tapasztalataikból jöttek rá arra, hogy a rézgálic, mint csávázószer nem tökéletes, mert ez ezzel csávázott vetőmag gyakran hoz üszkös termést;

A mezőgazdasági szakembere- M HU----------*

N

yolc európai nagyvárosban mulatták be a Kereskedelmi Gépgyár új gyártmányát, a krémkávéfőzőgépet

Egy-két hónappal ezelőtt megjelent az eszpresszókban, klubokban a Kereskedelmi Gépgyár űj gyártmánya, a krémkávéfőzőgép, s alig telt el néhány hét, a közönség máris megszerette az új géppel készített, jó minőségű kávét. A Kereskedelmi Gépgyár eddig 30 presszógépet gyártott, amelyek részben a budapesti eszpresszókba kerültek, részben pedig küldföld- re — bemutatókra. Az új gyártmánnyal megismerkedhettek Ut- rechtben, Bukarestben, Szófiában, Belgrádban, Zágrábban, Bécsben, Lipcsében a különböző kiállításokon és bemutatókon, a helsinki kiállításon Is az új gépen készített kávét fogyaszthatják az érdeklődők;

A tervek szerint még ebben a hónapban további húsz gépet ad át a gyár a kereskedelemnek, s az év végéig pedig újabb száznegyvenet, így azután sor kerülhet a régi, most már nagyon is elavult kávéfőzőberendezések kicserélésére.

két* 'h&áifTidőn át foglalkoztak» egy olyan csávázószer kikíséne e- zése, ami a rézgálicnál sokkal megbízhatóbb. A hosszú kísérletezések után végre sikerült a Higo- sán csávázószert előállítani. Ma valamennyi állami gazdaságban és termelőszövetkezetben szívesen használják ezt a szert a kalászosok vetőmagjának csávázásá- ra azért, mert olcsó. Egy mázsa vetőmag csávázásához 2.25 Ft értékű Higosánra van szükség, míg ha rézgáliccal csáváznak, ugyanerre a vetőmagmennyiségre négy forint értékű csávázószer szükséges. Olcsósága mellett biztosabb gombaölő szer a rézgálicnál. Amig a rézgálic csak fejlődésében gátol, ja az üszökspóra kicsírázását, addig a Higosán azt el is pusztítja« A rézgálic veszélyes a kalászoson csírájára — különösen az árpáéra — a Higosán viszont nem.

Megállapították az építő vállalatok üzemi konyhájának készletnormáit

Ellenőrzések alkalmával meg1 állapították, hogy az Üzemi kony* hák raktáraiban egyes élelmiszer* cikkekből feleslegesen nagy késu letet tartanak és a szakszerűtlen raktározás miatt a nyersanyagok gyakran megromlanak. Az Építésügyi Minisztérium most szabályozta a felügyelet« alá tartozó állami, valamint tanácsi építőipari vállalatok és építésügyi szervek konyháinak nyersanyagkészlet* normált és megszabta, hogyan kéH azokat tárolni