Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1*58. augusztus 1, péMth A termelés pártellenőrzésének tapasztalatai a Békéscsabai Pamutszövőben A TASZSZ közleménye a bagdadi paktum országainak londoni tanácskozásáról Szerdán este a Szovjetunió Külügyminisztériumában a külföldi újságíróknak átnyújtották a TASZSZ közleményét a bagdadi paktum tagállamainak július 28—29. között Londonban megtartott tanácskozásáról. A közlemény leleplezi s tanácskozás Igazi céljait és rámutat arra, hogy a bagdadi paktum tagállamainak ez a tanácskozása csupán egyetlen célt szolgált: az agresszió kiszélesítését a Közel- és Közép-Keleten. Áz utóbbi hetekben igen sok szó esett az üzemekben, a gyárakon belül a termelés pártirá ny í; ásóról, edlenórzéséről. S mivel igen sokat hallottunk kintjártunk alkalmával a pártszervezetek e fontos és sokrétű feladatáról, elhatároztuk, felkeressük a Békéscsabai Pamut- szövőt és megírjuk tapasztalatainkat más üzemek, gyárak párt- és gazdasági vezetőinek okulására. Több kommunista és pártonkí- vüli munkással, műszaki vezetővel, pártvezetőségi taggal, párt- csoportbizalmival beszélgettünk. A szövőgépek mellett kerestük, kutattuk .hogyan valósul me g a termelés pártiránydtása, ellenőrzése. Kíváncsiak voltunk, hogy az Igazgató pártvezetőségi ülésen való beszámoltatásától a hét párt- eso'portbizaImiin és a majdnem hetven kommunistán keresztül hogyan jut le a géptermek legkisebb zugába is a párt hangja, szava. A párttagok ismerik-e feladatukat, a termelés különböző problémáit: a tervteljesítés, a minőség, az önköltség, a nyereségrészesedés megannyi részletét? És mozgósítanak- e ezekre a fontos feladatokra? A pártszervezet vezetősége pedig keresi, kuíatja-e a termelést akadályozó jelenségeket és javaslataival segíti-e a számok tengerében küszködő gazdasági vezetőket? Egyszóval messzebbre és mélyebbre lát-e a párt vezetősége a gazdasági vezetőknél? Hetven párttag még egy hatszáz munkásnál többet foglalkoztató gyárban is nagy dolgokra képes, ha a pártvezetőség ellátja feladatokkal, pártmegbizatásokkal és tájékoztatással a kommunistákat. A békéscsabai Pamutszövő munkásai nem dolgoznak rosszul. Az első és második negyedéves vetés- és folyóméter tervüket átlagosan 101 százalékra teljesítették. Minőségük az első negyedévben 96.8 százalék volt. A második negyedévben a silányabb minőségű anyag és a nagy meleg miatt 94.2 százalékos lett a minőség. Az önköltséggel sem kell szégyenkeznie a gyár vezetőinek. Az első negyedévben a tervezett három százalékos veszteség helyett 0.5 százalékos nyereséget értek el, ami 47 000 forintot jelentett. A második negyedévre tervezett 706 000 forint veszteséget is 216 000 forintra tudták csökkenteni. Hogy az elért eredményekben mennyi része van a párt irányításának, mozgósításának, azt Is megtudtuk. Pribojszki Mátyás elvtárs, a gyár igazgatója őszintén megmondta: Több segítséget várna a pártvezetőségtől Másfél éve igazgatója a gyárnak, de a pártvezetőség mindössze csak két esetben számoltatta be. Az igazgató rendszeresebb beszámoltatása pedig egy sor fontos tennivalóra hívta volna fel a pártvezetőség s a kommunisták figyelmét. Ennél azonban súlyosabb hiba a pártvezetőség részéről, hogy Pribojszki elvtárs egyetlen olyan esetet sem tudott említeni, amikor a pártvezetőség valamilyen gyáron belül előforduló helytelenségre hívta volna fel a figyelmet. De olyan sem történt — pedig a műszakiak is örömmel fogadták volna —, hogy a pártvezetőség a gyár kommunistáinak és a pár- tonkívülleknek megkérdezése u- tán valamilyen javaslattal ment volna az igazgatóhoz. Pedig sok mindent elmondanának a munkások, ha megkérdeznék őket. Hogy ilyen javaslatokat valóban nem tett a pártvezetőség, azt Szabó János elvtárs, a gyár párttitkára is elfogadta azzal magyarázva, hogy gyakran vannak műszaki értekezletek, ahol mindenféle gyári problémával „behatóan” foglalkoznak. A termelés pártirányításáról a műhelyekben sem sokat tudtunk meg. Érthető ez, hiszen tájékoztatás hiányában a hét pártbizalmi sem ismeri a legfontosabb termelési és politikai feladatokat, tennivalókat. Tevékenységük a párt- bélyegek szétosztásával s a taggyűlés idejének, valamint napirendi pontjának ismertetésével véget ér. Tóth Gyula, az egyik pártcsoport-bizalmi sem emlékszik arra, hogy a pártvezetőség az ellenforradalom óta valamikor is összehívta volna őket valamilyen termelési probléma megbeszélésére. így aztán nem csoda, hogy a műhelyekben hiányos a politikai és gazdasági tájékozottság. A pártszervezetek munkájáról, a kommunisták aktivitásáról, a termelés pártellenőrzéséről beszélgettünk Pánczél elvtárssal, a pártvezetőség egyik tagjával is. Pánczél elvtárs aggódva mondta, hogy nem tudják miért, de a párttagok jó része az utóbbi hónapokban „ellanyhult.” S amikor megkérdeztük Pánczél elvtárstól, hogy milyen megbízatásokat a- dott a párt vezetősége a gyár kommunistáinak, azt a választ kaptuk, hogy most gondolkozik ezen a pártvezetőség. Vagyis, most vitatgatják, hogy vajon milyen megbízatásokat is lehetne adni az elvtársaknak. Ezek után érthető, hogy passzívak a Pamutszövő kommunistái Mit is csinálnának magukra hagyatottságukban? Pedig lenne Itt bőven tennivaló. Hogy csak egyet említsünk, amit Tóth elvtárstól hallottunk. Sokszor megtörténik, hogy az elsőosztályú áru gyakran olajfoltos lesz, és csak III., vagy IV. osztályúként szállíthatják el. Igen jól érvényesülhetne itt — bár ez csak egy példa a sok közül — a termelés pártirányítása, ellenőrzése, a kommunistákon keresztül a műhelyek legeldugottabb részéig. A termelés párt irány ításá nak és ellenőrzésének hiánya érződik a karbantartó részlegnél is. Hónapok óta arról beszélnek még a párton- kívüOdek is, hogy a karbantartó részlegnél baj van a munkafegyelemmel. Tudja ezt a pártvezetőség, személy szerint Szabó elvtáns is. A puszta tény elismerésénél tovább azonban nem jutattak. Po- lonka György elvtárs, a karbantartó részleg főmeehanikusa is többször kért a munkafegyelem megszilárdításához a pártvezetőségtől segítséget. De az elvtársi ígéretnél több nem történt. Poionka elvtárs őszintén megmondta, hogy ő — de nemcsak tőle hallottunk ilyen véleményt — nem érzi a pártvezetőség segítségét. Pedig tényezője a gyárnak a karbantartó részleg. A részleg dolgozóin múlik, hogy jól működnek-e a gépek, hogy a termelést akadályozó műszaki hibákat mennyi idő alatt szüntetik meg. Kötelességét teljesítette volna a pártvezetőség, ha külön-kü- lön és együttesen is tanácskozott volna az itteni munkásokkal. Beérett volna ennék a gyümölcse. De legalább Poionka elvtársiét hallgatók volna meg. Mert ahogyan nekünk elmondta a problémákat, a pártvezetőség elől sem titkolna volna. A munkások tájékoztatásán túl baj van a neveléssel az emberekkel való törődéssel is Ebben a gyárban az ellenforradalom előtt csaknem háromszáz párttag volt — persze nem arról van szó, hogy mosit újra ennyi legyen — közülük a múlt év májusáig hatvanhetem kérték átigazolásukat. Azóta, vagyis több mint egy óv óta csak két tagjelöltet vettek fel. Több volt párttaggal is beszélgettünk. Csaknem valameny- nvien panaszkodtak. S nem ok nélkül. Egy részük már kérte volna felvételét újra a pártba. Sokan szívesen segítenének, ha megbízná őket a pártvezetősóg akár termelési, akár más feladattal. Rajtuk keresztül is kifejezésre juthatna a termelés pártirányítása a zakatoló gépek között, hogy még jobb legyen a minőség, még kevesebb legyen az önköltség. Viszonylag jól dolgozik a Békéscsabai Pamutszövő munkás- kollektívája — ezt a termelési e- redmények is bizonyítják — a- zonban a munkatermekben nem érződik a pártvezetőség messzebb látó bölcsessége. A gyár munkásainak nagy része — legalább is ezit tapasztaltuk — csak azért termel többet és vigyáz a minőségre, hogy több pénzt keressen. Persze az anyagi ösztönzés is nagyon fontos, de a pártszervezet átgondolt, megfontolt irányítása megmutatná a forinton túli célt is a munkásoknak. Azt a célt, amely a jobb lét alapját kell, hogy képezze. Úgy véljük, ha eddigi munka- módszeren gyökeresen változtatna a gyár pártvezetősége, akkor e- lőbbre jutnának. A munkások többségére bizton számíthat a párt vezetősége, csak soktól jobban kell bízni az emberekben, többet kell törődni a dolgozók legkisebb problémájával is, ha ezt megszívleli a Pamutszövő pártvezetősége és e szerint i6 cselekszik, akkor három-négy hónap múlva biztosan jobb tapasztalatokról számolhatunk majd be. Balkus Imre Sehab tábornokot választották meg Libanon elnökévé A libanoni főváros központját fokozatosan lezárták, amint az elnökválasztás órája közeledett. A város képe nyugodt, a kormányszervek megfelelő biztonsági intézkedéseket tettek. Megfigyelők nem számítanak ama, hogy az elnökválasztás gyorsan megoldja Libanon 83 napja tartó válságát. Ügy érzik azonban, hogy Sehab megválasztása lélegzetvételnyi szünetet ad ahhoz, hogy helyreállítsák a rendet és nyugalmat. A parlament egybehívása előtt az ellenzéki nemzeti firont vezetői ülést tartottak. Szaheb Szalam, a felkelők vezetője kijelentette, az ülés célja az volt, hogy végleges döntést hozzanak az új elnök megválasztásának ügyében. Két napja az ellenzék követelte, hogy az újonnan választott elnök szólítsa fel lemondásra a nyugat-barát Chamoun elnököt, a- kinek hivatali ideje szeptember 23-án jár le, és követelje az amerikai haditengerészek haladéktalan visszavonását. A TASZSZ közleménye hangsúlyozza: az Amerikai Egyesült Államok arra törekedve, hogy megmentse ezt a minden eresztékében recsegő támadó tömböt, arra kényszerült, hogy levesse álarcát és kijelentse: kész teljesen magára vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyek ebből a paktumból származnak. Mint ismeretes, az Egyesült Államok már hosszú Idő óta közvetlenül részt vesz ennek a szervezetnek testületéiben, a legfőbb fegyverszállító a paktum tagállamai számára és viseli a paktum keretein belül megvalósított katonai előkészületekkel összefüggő költségek túlnyomó részét. Az Egyesült Államok már régóta a második helyre szorította visz- sza Angliát, amely annakidején arra számított, hogy a bagdadi paktum létrehozásával megerősítheti gyarmatosító szerepét a Közel- és a Közép-Keleten. Éppen az Egyesült Államok vezeti gyakorlatilag a bagdadi paktumot és irányítja minden tevékenységét. Ha az Egyesült Államok a korábbiakban a kulisz- szák mögül irányított, most nyíltan, a gyarmatosítók érdekeinek szolgálatára létrehívott támadó tömb vezetőjének a szerepében lépett feL A tanácskozás eredményeként nyilatkozatot tettek közzé, a- melynek minden sora azt hangsúlyozza, a tanácskozás résztvevői csak azzal törődtek, hogy „megerősítsék védelmüket”; .alátámasszák kollektív biztonságukat”, „ellentálljanak az agressziónak". — Különösen hamisan csengenek ezek a szavak a biztonságról és a védelemről a jelenlegi helyzetben, amikor az egész világ tanúja lett az Egyesült Államok és Anglia libanoni és Jordánia! ' beavatkozásának — amely így folytatódik: „A zárónyilatkozatban a tanácskozás résztvevői nem átallották, hogy nyiltan helyeseljék az Egyesült Államok és Anglia Libanon és Jordánia elleni agresszióját és egyértelműen mindenkinek tudomására hozták, hogy készek kiszélesíteni az agresszió kereteit a Közel- és Közép-Keleten. Abból a célból, hogy igazolják az intervenciót és az arab Kelet országainak belügyibe történő beavatkozást a londoni tanácskozás résztvevői úgy tüntetik fel Irak, Libanon és Jordánia népének a nemzeti függetlenségért vívott harcát, mint .közvetett” agressziót — bár a valóságban csupán egyetlen közvetlen agresszióról van szó, amelyet az Egyesült Államok és Anglia kezdeményezett. Akaratlanul Is felmerül a kérdés, tulajdonképpen ki ellen a- karnak védekezni a bagdadi paktum tagállamai és ki fenyegeti biztonságukat, függetlenségüket? Mi rejlik a „kollektív biztonságról” történő látszólagos gondoskodás mögött? Maguk az amerikaiak is elismerik, hogy „az arab hadseregek nem fenyegethetik a paktum tagállamait.“ A közlemény a továbbiakban hangsúlyozza; „A tények nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a londoni tanácskozás a gyakorlatban nem volt más, mint az összeesküvők gyülekezete, akik új agressziós ténykedéseket terveztek a független fejlődés útjára nemrégen lépett arab államok, mindenekelőtt az Egyesült Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok és Anglia most a bagdadi paktumban résztvevő szövetségeseikkel együtt az agresz- szió további kiszélesítésére készülnek”. A közlemény a továbbiakban részletesen ismerteti az angol és amerikai haderő, továbbá a bag dadi paktum tagállamai hadseregének katonai manővereit s megállapítja: — Törökország vezető állami személyiségei még csak nem is takargatják azt, hogy intézkedéseiknek a célja Irak és az Egyesült Arab Köztársaság elleni támadás előkészítése. Izrael — amely támogatja a nyugati hatalmak agv resszív intézkedéseit, megengedte, hogy angol és amerikai csapatokat és hadianyagokat dobjanak át területén, továbbá mozgósítási intézkedéseket tesz. A tények fényében világossá válik, milyen nagy a Közel- és Közép-Kelet népeit fenyegető veszély és milyen érdekeket szolgálnak azok az ázsiai országok, amelyek tagjai ennek a támadó tömbnek. Csak azok, akik elvesztették képességüket, hogy józanul értékeljék azt a helyzetet, — amely ma a Közel- és a Közép-Keleten kialakul és nem akarnak számolni az idők szellemével — léphetnek a katonai kalandok és a nemzeti felszabadító mozgalom ellen irányuló nyílt harc útjára — állapítja meg a nyilatkozat. „Nem kétséges, hogy ha a szabadságszerető iraki nép ellen — amely kitart igazságos ügye mellett — támadást követnének el — amelyet a bagdadi paktum képviselői készítenek elő —, akkor más békeszerető országok az agresszió áldozatának segítségére sietnének” — jelenti ki határozottan a TASZSZ közelménye. A közlemény befejezésül hang- súlyozza: — Ugyanakkor, amikor a Szovjetunió és más bétó- szerető országok minden erőfeszítésüket összpontosítják, hogy összehívják azt a csúcstalálkozót, amely azonnali intézkedéseket fogadna ei a Közel- és Közép-Kelet térségében létrejött válság békés megoldására, a londoni tanácskozás résztvevői — ahogy ez most teljességgel nyilvánvaló — új agresszív intézkedéseket dolgoznak ki a katonai viszály további kiélezésére. Ezzel kapcsolatban talán még világosabbá válik az Egyesült Államok és Anglia által jelenleg alkalmazott halogatás taktikájának valódi értelme. E- zek az országok elzárkóznak a csúcstalálkozó haladéktalan ösz- szehívása elől, holott ez a világ népeinek határozott követelése. A bagdadi paktum tagállamai kormányainak feltétlenül figyelmet kell fordítaniok arra, hogy az agresszió további kiszélesítéséből származó felelősség és az abból eredő valamennyi következmény az Egyesült Államok, Nagy-Britannia kormányára és a bagdadi paktum tagállamainak vezető köreire hárul. (MTI)
