Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-13 / 164. szám
1958. július 13., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG KÉP Z Ö H 0 V É SZÉT fi Békés megyei Képzőművészek IV. Grafikai Kiállításáról Békéscsabán, a Munkácsy Mi- j törekvés jó oldalai. Egyéniségét hály Múzeumban most zárul a talán legjobban Beszélgetők cí- Magyar Képzőművészek Szövet- ' mű, természetes, könnyed bájt su- sége Békés megyei munkacsoport- gárzó képe mutatja, amely a ki- jának IV. grafikai kiállítása. A állítás egyik legjobbja lenne, ha cím ugyan kissé megtévesztő, gondosabban kidolgozta volna. mert főleg rajzokat, metszeteket, karcokat várt a látogató, azok helyett azonban zömében aqua- rell és egyéb festményeket állították ki. Aki pedig már látta az e- lőző megyei grafikai tárlatokat, annak igen hiányoznak a Komárom megyébe távozott Kerti Károly művészies grafikai alkotásai, valamint a megyénkben élő Cs. Pataj Mihály pompás metszetei is, amelyek nagyban emelték a régebbi kiállítások értékét. A grafikainak nevezett kiállítás ilyen szempontból tehát nem teljes, a rajzművészetnek több képviselője található megyénkben. Nincsenek ott például a karikatúra-művészet körösmenti mesterének: Nyíri Sándornak sajátosan eredeti rajzai Vagy: Kerekes Györgynek miért olajképét állították ki — ha már grafikai kiállítás —, amikor a rajzolásban is kiváló? Mégis, a kiállítás számot ad arról, hogy a megye képzőművésze- tr~ kzékeny veszteségei ellenére _>ass Árpád halála, Kerti Károly és Kohán György elköltözése) él és előre törekszik. Az „öregek” köre új erőkkel bővült. A fiatal tagok pedig nagy akarással igyekeznek a jóval nagyob gyakorlatú idősebbek nyomában. Első benyomásra valahogyan vázlatosan hat a kiállítás, mintha — számosán — néhány ecsetvonással rögtönözve, hangulatok tűnő pillanatában akarták volna e- lénk állítani mindazt, amely képzeletüket színesre tárta. Jellemző a színgazdagság bővülése, sokkal bátrabb kísérletezés’— és e- léggé jól sikerült — a színekkel, régi és új felfogások iránti érdeklődés, forrongás az úiabb keresésének katlan- j n, amelyből azonban néha nem minden esetben egészséges, olykor viszont túl nagyvonalúan lel kibontakozást az alkotó kedv. Jellemző az is, hogy sok a tájkép és a csendélet, számos kiállító ebbe a két témakörbe merül. Vannak kiemelkedő, jól festett, valamint művészi témájú, de eléggé kidolgozatlan, figyelmetkeltő alkotások és gyenge, egy megyei kiállítás mércéjét el nem érők is. Ezüst György egyike a leg- fiatalabbaknak, s máris sok munkájával szerepel. Változatos témaválasztás, a dolgos hétköznapok iránti érdeklődés, amelynek középpontjában az ember áll, a póz nélküli, finom hatásra való Csabai tája azonban túl leegyszerűsített, nem jellegzetes, inkább sivár téli tájat ábrázol. Ez nem az ő stílusa. További mesterségbeli tudásra kell törekednie, szabadabb teret engedjen saját művészi egyéniségének. Graczo Ferenc két hangulatos tájképet állított ki. Kíváncsiak vagyunk jövőbeli munkáira. A művészetnek élő gyulai festőházaspár is fiatal, de sikeres első bemutatkozásuk óta az „öregek” között van a helyük. Különösen Koszta Rozália erős, önálló egyéniség, vízfestményeivel is megcsillogtatja nagy tehetségét. Magabiztos vonalvezetése, merész színskálájú, széles távlatú ecsetkezelése, képzeletdús élményeinek egyre inkább sikerülő művészi tolmácsolása az első vonalba e- melték. Hajúik Antal főleg az egyszerűbb színhatások kifejezője, olykor a naturalizmus határán. Jeney Istvának Sárospatak című aquarellje tetszett jobban, csónakokra „specializált” vízfestményei plakátszerűek. József Dezső a régi iskola hagyományos gondosságával, tanári szabályossággal alkotta ceruzarajzait, amelyek jó grafikák. Szépen sikerült a gyulai műmalmot megörökítő aquarellje is. Kerekes György érdekes, szürkés színhatású olájképén valósággal megelevenedik a dunai messzi táj, a ködbevesző hatalmas folyam. Precíz, részletes alapossággal, finoman kidolgozott, szép olajfestmény. A művész a tájképfestésben új, eddig kevésbé ismert oldaláról mutatkozott be, kitűnően. Liptóit Pál művein a kiállítás a legkülönösebb egyéniségét fedezhetjük fel. Valóságos virtuozitással, szinte egzotikusán ható kontúrokkal tömöríti képeinek sokrétűségét, mondanivalóját. A művészi ihlet megszállottságával lázasan keresi, kutatja a tökéletesebben, a mának legjobban megfelelő kifejezési formát. Ü- jabban a gouaehe technikája kötötte le érdeklődését, s ebben valami sajátosan újat kezd alkotni. Ez nem mindenki előtt könnyen érthető, az impresszionista és a konstruktív vonások bizonyos keveréke fellelhető kísérletein. Ha egészséges irányban bontakoztatÉpül, szépül Mezőniegyer is^/ Tavaly több építkezéshez kezdtek hozzá Mezámegyeren. Ezek egy részét az idén fejezték be. Az idén fejezték be négy utcában a villanyhálózat bővítését, s nemrég készült el a tavaly 140 ezer forint költségen épített figyelő torony. Mezőroegyernek ez évre igen jó a költségvetése: 122 ezer forintot fordítanak községfejlesztésre. illetve többet, mert a lakosság legalább 25 ezer forint értékű társadalmi munkát végez. A társadalmi munka lehetővé teszi, hogy az idén csaknem 4 kilométer hosszú betonjárda épüljön a község utcáin. A cementlapokat házilag készítik, s már 808 méter járda elkészült. Év végéig minden utcában lesz járda. Építenek a községfejlesztési hozzájárulásból és társadalmi munkával egy 2650 méter hosszú bel vízlevezető csatornát is. Mezőmegyer és Békéscsaba határán. A csatorna építésénél a lakosság legalább 5 ezer forint értékű társadalmi munkát végez. Készségesen vállalják a munkát, hiszen az ő érdekük ez, mert a csatorna mintegy 600 hold területet mentesít a belvíz- veszélytől. A községi tanács tervbe vette, hogy az idén vágóhidat is épít. A vágóhidra 20 ezer Ft készpénz áll rendelkezésre és elég nagy mennyiségű anyag. Ehhez hozzászámítják a társadalmi munka értékét, úgy, hogy mire kész lesz, mintegy 50 ezer forintba kerül a vágóhíd. ja ki, jelentős fejlődésen keresz- tülmenő, kétségtelenül nagy tehetségével a művészet jelentős magaslatára jut el. Miklós István az érett művész gyakorlottságával lép elénk. Kialakította a maga derűs színekkel teli, hangulatos, de minden érzelgősségtől mentes, reális stílusát. Az alföldi, a csabai táj és környezet, annak életének ihletett hangú tolmácsolója, a vidék, a tanyavilág festőlírikusa, avatott figyelője. Kifejezőképessége, művészi meglátása az utóbbi években jelentősen bővült, gazdagodott. Cs. Pataj Mihály művészete is kiforrott. Egyik legkiválóbb tájképfestőnk, a táj azonban nem öncélúan jelenik meg festményein, hanem valóságos részeként az azt kialakító munkás embernek. A Körös-menti, a szarvasi alföldi világ szépségének, hangulatának, dolgos embereinek szere- tete hatja át alkotásait, talán e- zért is olyan megragadóak. Perzsa Jánosnak két fejrajzát és néhány vonalvázlatát szemléltették a kiállításon. „Dolgozó” című tusrajza karaktert mutat. Vágréti János szolid, modern színekkel mutatkozott be. ö a képzőművész munkacsoport legfiatalabb tagja. Párzsa Jánossal e- gyütt gazdagabb, változatosabb témaválasztásra, dúsabb, erőteljesebb színekre kell törekednie, s főleg sokat tanuljon, szorgalmasan gyakoroljon. " Kiállították Rajki József oros:J j Ml' A. O .idilli' ,1U házi szobrászművésznek a Nagyalföldi realista hagyományokat tükröző, dolgozó parasztokat ábrázoló két terrakotta kis szobrát is, amelyekkel már pesti tárlaton szintén sikerrel szerepelt; Fogászati busz, az aratók között (Tudósítónktól). Aratnak. Az ég felhős, de esőre nincs kilátás, az időjárás kitűnő. Kellemes szél fúj. A Kisott találjuk a fogászati széket, a villanyhajtású fúróval, öblűével, műszerasztallal. A túlsó falon sterilizátor, műszerszekrény, vízvedombegyházi Állami Gazdaságban zeték. Minden hófehér. Az autóvagyunk. Közben eszünkbe jut a fogászati busz, vajon merre van most, ebben a nagy munkában i- génybeveszik-e az emberek? Előző napon, mint megtudtuk, hetvenegyen jelentkeztek fogkezelés- nergetikusa a rendelőnek. busz hátsó fele- miniatűr iroda, kényelmes barna bőrhúzatos ülőhelyek. \ munkát 3 tagú brigád végzi. Orvos, asszisztens és a gépkocsivezető, aki egyszersmind ere. Maga az igazgató is az előző nap folyamán, „menetközben” hozatta rendbe fogait a fogászati buszon. Nem csoda, hogy sokan ezt csinálják, hiszen helyben van a rendelés és pénzbe sem kerül, Még pedig olyan szépen felszerelt rendelés, melynek párját nemigen lehet látni egyhamar. A gazdaság központjától körülbelül 4 kilométerre, a II. ü- zemegységben volt a busz, egy nagy diófa alatt. Kürölö.te 7—8 éves gyereksik és felnőttek váraNagy sikere van a rendelésnek. Naponta 7ó—80-an keresik fel különböző panaszokkal. Akad itt mindenfajta munka, foghúzás, tömés, foghuskezelés, elhanyagolt esetek megfelelő továbbirányítása, felvilágosítás. Még 3-—4 napig maradnak a járásban, bejárják az állami gazdaságokat. A munkát fokozatosan kiterjesztik majd a tsz-ekre is. A Hanságot idézi fel bennünk koztak. Éppen ebédszünet volt. Az a rerl<le'ő. Ott a fiatalok százait mozgósítják, akik lecsapolják a szittyót, a zsombékot, a nádast — egyik gyerek közben csúzlival szórakozott, a másik anyjához tör- leszkedett és kényeztette magát. Egy kislány is volt a várakozók és kultúrált, egészséges területet teremtenek. Ami itt történik, az is egy kis Hanság. Az egészségügy közt. A ruhája bizony kicsit vé- mozó szakrendelés alakjában béres és arca is maszatos volt az e- lőbb húztak neki fogat, de úgy hatolt arra a területre, amely higiénikusan oly’ nehezen megközelíthető és kidobja a teljesen rossz látszik jól, érzi magát és,£$zeöfeákat, kezelésbe veszi és meg» áöHjjasK szuvasodást, ápolja az ban sincs tovább menni. Az autóbusz tökéletes fogászati rendelőnek van berendezve. Rendkívül elegáns és modem. Közvetlen a sofőrfülke mögött van a feljáró. Belépve a buszba, egészséget A mezőkovácsházi járás után legközelebb a szeghalmi, majd a sarkadi járásban találkozunk az autóbusszal. Dönitz tengernagy emlékiratai A Münchenben megjelenő .Quick” nevű képes magazin folyatásokban közölte Dönitz, volt náci ellentengernagy emlékira- ait. Dönitz admirálist, amint ezt ól tudjuk, Hitler néhány nappal náci birodalom összeomlása e- lőtt utódjává nevezte ki. Dönitz alig másfél évvel ezelőtt szabadult a spandui börtönből s azóta megírta visszaemlékezéseit. Érdekes mű Dönitz admirális emlék- rata. Elégedetten könyveli el, K>gy a nácik a braunaui káplár martalócai, a jelenlegi NATO-tra- tégia törvényes úttörői, előd« voltak. Dönitz szerint végzetes liba volt a nyugati hatalmak részéről, hogy a Szovjetunióval szövetséget kötöttek a náci birodalom elan, mert hiszen ma teles erővel dolgoznak a hitleri erőpolitikai célkitűzések megvalósításán. Dönitz hosszú fejezeteken át, nagy hévvel fejtegeti, hogy nem a náciamus volt a rossz, nem Hitler és hordái vétkeztek a népek ellen, hanem Roosevelt űzött helytelen politikát náciellenes há- lorújával. „De borítsunk fátylat múltra! Ami volt, az elmúlt. A Nyugat most végre — ha késve is — de ráébredt történelmi hivatására és megtalálta az antibolse- vista szövetség útját.“ „Jól tudom, ma már az amerikai hadvezetőség, s köztük Eisenhower tábornok is elismerik: akkor cselekedtek volna politikailag helyesen, ha velünk 1945 elején megállapodnak és csapataikkal a lehető leggyorsabban Keletre törnek előre. Amire az Egyesült Államok és szövetségesed ma készülnek, azt akkoriban olcsóbban végre lehetett volna hajtani. A Nyugat 1958-as katonai és politikai koncepciója pontosan megegyezik a mi 20 évvel ezelőtti katonai és politikai koncepciódnk- fcal. Természetesen a további lépések kidolgozásában és végrehajtásában éppen ezért fokozott vezetőszerep illet meg bennünket.“ Ezek Dönitz ellentengernagynak, Hitler utódának sorai. Ügy hisszük, ami az — írja Dönitz. Nos, a norstadok, egykori náci és a mai NATO stra- a montgom^ryk, a heusingerek és tégia hasonlóságát illeti — aligha a dönitzek fátylat boríthatnak, táplál józanul gondolkozó ember De a világ éppen ezért nem bo- ílluziókat. Ebben a kérdésben tő- láthat fátylat a múltra. Az embe- kéletesen igaza van Dönitz admi- reket sok más jel mellett Dönitz rátísnak. emlékiratai is figyelmeztetik... „Borítsunk fályiat a múltra!” í— Kovács —) Tegnap még elítélt háborúsbűnös, ma már a NATO stratégáknak szívesen látott szövetséges t^pa: Hitler utóda Dönitz. (Halra Speer, jobbra Jodl).
