Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-13 / 164. szám
6 B£K£S MEGYEI NEPÜJSAG 1958. július IS., vMIto'H» Békés meg/ei leányok, fiúk a Bükkben Miskolcon, a nyári diákszállásokon egymást érik a Békés megyei diákok kiránduló csoportjai. Közép- és általános-iskolások egyaránt akadnak köztük. Legutóbb a köröstarcsaiak szálltak meg a miskolci diákotthonban. Innen indultak Vári Imre tanár vezetésével a Bükk legszebb helyeire, Lillafüredre, Ómassára, Bükkszentkeresztre, Tapolcafür- dőre. Minden napjuk felejthetetlenül szép élményekkel gazdagította őket s búcsúzáskor ígérték, hogy jövőre még szorgalmasabban takarékoskodnak és még többen jönnek a gyönyörűséges, jól levegőjű B ükkbe. A következő napokban már a békési I. sz. általános iskola növendékei élvezték a környék minden szépségét. Egész éven át nagy izgalommal készültek, gondos útitervet állítottak össze és hogy minden kiadásukra bőven fussa, hangyaszorgalommal 31 ezer forintot gyűjtöttek iskolai takarékbélyegekben. Nagy munkák idején is jusson idő a szervezeti életre Mezőmegyeren a községi tanács- i házán jártunk és a KISZ alapszervezet munkájáról érdeklődtünk. Füredi Sándorné, a vezetőség volt tagja tájékoztatott bennünket. Elmondotta, hogy a nagy munkák idején nem sok újság van. A beszélgetésből azonban kiderült, hogy ha a szervezeti élet nem is olyan mozgalmas, mint máskor, mégis van újság. Most alakították meg a Honvédelmi Sportszövetséget és szerveztek egy női röplabda csapatot. A jövőre nézve terveik is vannak. Labdarúgó csapatot akarnak alakítani. Ügy tervezik, hogy már ősszel beneveznek a versenyekre. Szeretnének zászlót venni. Már négyszáz forintot gyűjtöttek erre a célra. Aztán a szervezet helyiségeit jobban be akarják bútorozni. Ennek megvalósulását elősegítették a földművesszövetkezet dolgozói azzal, hogy 1000 forint anyagi támogatásban részesítették a KISZ- fiatalokat. A kultúrcsoport most a nagy munkák idején — akárcsak az igazi színészek — nyári szünetet tart. A Viharsarki Hónapokra azonban már ők is ott lesznek azok között, akik hirdetik a népi kultúrát. A vezetőségi üléseket megtartják rendszeresen, azonban előfordul — mint fi múlt vasárnap is —, hogy a taggyűlésre csupán néhá- nyan mentek el. Ez akadályozója a szervezet erősödésének. Most is van négy új jelentkező és a taggyűlés elmaradása miatt nem tudták a felvételi kérelmüket elbírálni. Ennyit mondott Füredi Sándorné. Mi még hozzátesszük, hogy bármennyire is szorgos a munka, nem helyes elmulasztani a taggyűléseket. Egy kis számtan —- Egy építkezésre 200 000 darab téglát, 15 tonna cementet, 3 tonna meszet és 2 tonna üveget szállítottak. Ha a közelben rövidesen három maszek családi ház épült fel, mennyit használtak fel az építőanyagból az állami építkezésre? FIA FALÓKRÓL KÉPEKBEN A KISZ titkár “"»«w Foglalkozása: energetikus a békéscsabai István Malomban, és ráadásul a KISZ üzemi a- lapszervezetének titkára. Nem tőle, hanem Horváth elváraitól ,az igazgatótól érdeklődtünk az ő és az üzem fiataljainak munkájáról. A válasz megnyugtató volt. Zsilinszki András kerek egy éve szervezte meg az üzemi alapszervezetet s az egy év alatt szép eredményről számolhatnak be. Jelenleg 27 kiszista válla feszül össze az üzemben, ahogy mondja az igazgató elvtárs, i- lyen ifjú kollektíva, mely eny- nyire összetartott volna, még mám volt az István Malomban. Az üzem többi fiataljaival jóbarátságban élnek és derekasan dolgoznak a munka-brigádokban. Jól működő kult úregyüttesük van és részt vettek az orosházi színjátszó fesztiválon. A csabai önkéntes tűzoltók városi versenyén pedig a KISZ csapata a harmadik lett. A kiszerelő brigád — Egy üzletben 2950 méter taft volt. Az egyik eladó 230 métert, a másik 357 métert, aharmadik203 métert vitt haza. Hány méter taft maradt az üzletben, ha az üzletvezető egy évet kapott? • — Egy üres üvegtartályba 320 liter pálinkát öntöttek. Mennyit ittak meg belőle útközben a sof- főr és a kocsikísérők, ha az út két napig tartott, nekimentek három fának és elfogyasztöt talk 25 deka szódabikarbónát ? Mi akarsz lenni, ha felnősz gyermekem? De sokszor megkérdezzük ezt apróságainktól, s a válasz évek múlásával rendszerint változik. Előbb traktoros, mert az nagyszerű dolog, kormányozni a pöfögő acélparipát. Azután orvos, mert megkedvelte a csillogó műszereket, s jól esett neki az orvos becéző szava, a- mikor lázas kis testével mozdulatlanul feküdt az ágyban. Később... tmlami egészen más. Mert nehéz dolog a pályaválasztás, egész sorsra kiható, talán a halálig szóló ez a végső döntés, amit a serdült fiatal fiú, vagy leány kimond. Éppen ezért legyen ez a szó komoly, megfontolt, hiszen az emberi élet legfontosabb tényezőinek egyike. Legyen komoly, megfontolt, ezt könnyű kimondani, de mily nehéz a megfontolt döntés kimondása azért is, mert nincsenek élettapasztalatai és a döntésben sok esetben a szülő, akitől a legtöbbet, az őszinte segítséget várja, határozatlan. Hányszor hallja az ember: Tanulj, hogy okosabb légy, mint a- pád. A gyerek szótfogad és igyekezetét latbavetve szívja magába a tudományt, s amikor ott áll az élet küszöbén, megtorpan, mert a szülő tavaly gépészmérnöknek szánta, később tanítónak és most azt tanácsolja neki, hogy orvos legyen, ez a legszebb, jó anyagiakat is jelentő foglalkozás. Ilyenkor aztán késő minFiatalokról időseknek A pályaválasztásról den, mert a határozatlanság miatt megnyirbált szülői tekintély, bárhogy is akar, nem tud segíteni. Az ifjú dönt, jövője, sorsa felett, s lehet, hogy évek múlva ébred rá csupán: elhibázta az életét, nem olyan pályát választott, melyben kifejthetné tehetségét, akaratát. De mit lehessen tenni, hogy egyre kevesebb legyen az elhibázott élet, és egyre több fiatal az egyéniségének megfelelő pályát válassza. Kezdjük talán a szülők határozottságával, a gyermekeik jövője iránti felelősséggel. Mily sokszor hallja az ember a megjegyzést: neked már nem kapát ad a kezedbe a sors, hanem könnyebb, szebb megélhetést, városra kerülsz, „úr” leszel, nem dagasztod a falusi sarat, S így érthető is, hogy sok falusi fiatal, a középiskolák végzett diákjai csak elenyészően kevesen választják azt a pályát, amely a faluhoz, kisebb településekhez köti őket. Sokszor a * szülői okoskodás miatt kerül földet szerető fiatal olyan pályára, amelytől egyébként borsódzik a háta, de megy, mert ez kételyei ellenére is több illúzióval kecsegtet és nem a pálya, hanem a társadalmi igény viszi a városba. Ezzel az igénnyel mindinkább számolni kell! Természetes, hogy a mai ifjúság többet követel, hiszen sokat, mérhetetlenül sokat fejlődtünk. Csak az a baj-, hogy ez a fiatalság nem saját környezetét kívánja igényével e- gyütt magasba emelni, hanem egyszerűen betelepülni a városba. A küzdeniakarás hiánya ez, s bizonyos elkapatottság. Vajon miért? Mert a mi ifjúságunk bőven kapta a jót, azt ami ma van és hiányzik az élettapasztalat, a szülői szó, a KISZ-tagok szava, hogy felismertessék e- zekkel a fiatalokkal: otthon, a falun nagy szükség van rájuk a mezőgazdaságban, nagyobb mint bárhol másutt. Mert éppen ők lesznek — kell, hogy legyenek — majd azok, akik átalakítják a falu mai képét, felemelve azt igényeik magasságába. Meg, kell velük értetni azt, hogy a föld munkája, művelése az e- gyik legszebb dolog a világon, hogy milyen megbecsülést, elégedettséget ad a munka, ami a faluért folyik. Természetes ez nem jelenti, hogy a szülő egyszerű pamncs- csal tartsa otthon azt a gyermeket, aki gépész akar lenni, vagy I mezöberényi Pamutszövö kiszesei erőmttvészek Ügy látszik, ahhae, hogy erőművészeket lásson Sz ember, nem kell messzire mennie. Elég, ha ellátogat a mezöberényi Pamutszövő kiszeseihez s láthatja, hogy 10 tonna vasat és 1 tonna papírt e- melnek a magasba, hadd lássa az egész megye! Persze aj eredményt lobogtatják oly fennen, mert a vas és a papír már a MÉH-néi van, hogy onnan a vasvárba, illetve a papírgyárba kerüljön. Szép teljesítmény, derék fiúk és lányok azok a pamutszövésük! De igyekeznek ők a munkában is. Nem véletlen tehát, hogy közülük 18-an utaztak most szombaton Badacsonyba egyhetes nyaralásig % Lehet, hogy a névvel baj van, mert ezek a fehérköpenyes, fejkendős lányok nem kiszerelnek, hanem csomagolnak, méghozzá lisztet a csabai István malomban, ök az ifjúsági brigád tagjai. Ruszinka Judit a szedő, Zaczó Pálné a mérő, Bottá Judit a raga“--** Vidonyecz György a kötöző. És hogyan állják a „sarat’1?. Ei 1- juk. Három kiszerelő brigád közül ők dolgoznak a legjobban, legeredményesebben. Életre való kisxesek A békésszent andrásíakrof van szú. Haláluk a tétlenség.. Mindig azt nézik, hol és mivel segíthetik mindennapi életüket. Legutóbbi taggyűlésükön például elhatározták .hogy mindegyikük 2 kg papírt gyűjt és ezt a szervezet átadja a MÉH-nek. Eddig egy mázsá- nyi papír dicséri munkájukat. Versenyeznek egymással. Eddig Kiss Béla, Both János és Csonki András járnak az élen 70 kg-nyi papírmennyiséggel. Másik életrevaló kezdeményezésük, hogy a község fiatalsága részére strandfürdő legyen. Bé- késszentandrást bővizű holt Körös határolja, nomeg ott folyik el az élő Körös is. A part azonban hol meredek, hol meg iszapos, tehát fürdésre alkalmatlan. A tervük az, hogy a legalkalmasabb partszakaszt stranddá alakítják. Az ezzel járó munkát mind elvégzik. Arra kérik azonban a községi tanácsot, hogy a szükséges szállító és földmozgató eszközökkel segít- ! se őket. Mindkét vállalkozásuknak növeli értékét, hogy az egyéb nagy nyári munkán felül vállalták. Szécsi András Békésszentandrás « D ► éppen festőművész. Nem, parancs semmiképpen sem lehet ez esetben segítség. Hanem lehet a baráti beszélgetés, őszinte, szívből fakadó igaz tanács. E- gyütt kell ezt a fiatallal eldönteni a szülőnek. Mérlegelni a képességet, a rátermettséget, « szakma utáni vágyat és olyan irányba terelni érdeklődését, a- mihez a legjobban hajlama van. Mi falusi emberek, megváltozott életünk során sokszor rd-< hibázunk még gyermekeink nevelésére. Óvjuk őket, széltől, fagytól, kevésszer ültetjük fel gyermekeinket a szekér saroglyá- jába. Kevésszer visszük őket a mezőre, s nem igen gyönyörködünk velük együtt a munkánk nyomán erőre kapott kukoricasorokban, s kevésszer szagolják a frissen aratott búzaszárak ii- dítő illatát. Ritkán mondjuk ml el nekik a paraszti munka szépségeit, s ha beszélünk is róla, csak a nehezéről, csak arról, ami keservesebb és sokszor semmit arról, mit tehet éppen a fiatal azért, hogy ami ma még kin és nyűg, azt holnap megváltoztassa. A pályaválasztás nagy gond, de nem megoldhatatlan probléma és gyermekeink boldogulása akkor lesz biztosabb, ha nem illúziókra hallgatva, hanem képességét és rátermettségét figyelembe véve célirányosan és nem csapongva segítünk neki életpályája megválasztásában. Deák Gyula
