Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-12 / 163. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. július 12., szombat# Ezt kívánja a munkásbecsület 1^1 em ismerem őket. A vélet- 1 len játszott közre, hogy véleményüket, az élet egy kis részéről alkotott felfogásukat megismerhettem. Ketten voltak. Ruhájukról ítélve téglagyári munkások vagy kőművesek lehettek. Kisfröccs mellett üldögéltek és Kossuth cigarettával kínálták egymást, Az egyiké derékban kettétörött volt. Nem dobta el. A felet visszatette a dobozba, a másikat meggyújtotta és a füst után nézve csendesen megjegyezte: hát így van, lebukott Kovács Pista. Tíz évi művezetői szolgálat után most kezdheti elölről, segédmunkásnak minősítették vissza, pedig igazán nem nagy dolog az a néhány ezer tégla. — Hozzányúlt, jól van, vonják felelősségre. Fizettessék meg vele, amit eltulajdonított, de ország-világ előtt mégse hozzák szégyenbe — szólt a másik. ■Ennyi csupán, amit elleshettem szavaikból, mert a többit elnyomta egy magáról megfeledkezett ember tivornyája. Ennyit és semmi többet, de talán ez is elég ahhoz, hogy akkori beszélgetésükhöz vitapartnerként kapcsolódjak és az élet egy villanásáról alkotott véleményükkel szembeszálljak. TYtt kezdem, ahol írásom elején abbahagytam: derékban tört egy cigaretta, és ön, igen ön, a kék munkaruhás, nem dobta el, hanem felét elszívta, felét gondosan visszatette. Amíg ott voltak egy-egy kisfröccsöt ittak meg. Ki-ki a magaét fizette. Azt is láttam, hogy borítékból vették elő a pénzt és fizetés után nem gyűrték zsebre, hanem gondosan helyezték el azt kabátjuk , belső zsebébe. De miért is mondtam el mindezt? Nem külsőségek kedvéért, hanem azért, mert tetszett viselkedésük és egész lényük azt árulta el, hogy a dolgos napok emberei. Olyanok, akik nem téko- zólnak, nem fecsérelnek, gondosan kezelik a pénzt, melyért igaziból megszolgáltak és különbségét tudnak tenni az enyém és a miénk között. Igen, különbséget. O r* lök és mások, hányszor, de hányszor háborodnak fel, ha olyan, hírek kapnak lábra, hogy a másik üzemben nagyarányú sikkasztást, a népvagyon hűtlen kezelőit leplezték le. Sokszor jogosan mondanak bírálatot: miért nem írnak erről és erről a csaló, fosztogató társaságról az újságok. Miért nem állítják pellengérre azokat, akik önző egyéni érdekekből jogtalanul orozzák el becsületes emberek asztaláról a nagyobb darab kenyeret. A követelés jogos. Aki akár egyéni-, akár a köztulajdonhoz nyúl avatatlanul, megérdemli, hogy a társadalom, az abban élő becsületes emberek megvetése és haragja kísérje. És mégis, amikor a közvetlen környezetükben dolgozó emberrel történik valami, könnyen elnézőek. Néhány ezer tégla igazán nem sok, mondják önök. Ahol milliókról van szó, valóban alig vehető észre. De vajon számolnak-e azzal, hogy hány meg hány ezer kerül sokszor avatatlanok kezébe. Számolnak-e azzal, hogy lényegében a becsületest, éppen önöket károsította meg egy-egy becstelen ember. A jövőt, a holnapot lopta el, talán épp az önök kis családi hajlékának fundamentumát, azt a pénzt, melyet sem holnap, sem holnapután nem tehetnek a gondosan összehajtogatott borítékba. Tó, jó, ez eddig rendben van, " mondhatják Önök. A mi ü- zemünkben mégsem ez a jellemző. Évek óta nem történt ilyen és talán ez sem vert volna fel ilyen nagy port, ha a népi ellenőrök nem bolygatják meg a dolgokat. Az is egy külön pech, hogy a jószívű, sok mindenben segítő és kisebb-nagyobb hibát elnéző Kovács Pista került a „szórásba”. Igazuk van. Talán ez az első eset, és nincs jogában senkinek sem, hogy a bűnt, a herdálást, a lopást általánosítsa az üzemre. De az érv csak fél igazságot takar, mert ha nem toroljuk meg a bűnt, ha a népi ellenőrök is szemet hunytak volna Kovács Pista kihágása felett, lehet hogy holnap több Kovács Pista nyúl az ö- nökéhez, mindannyiunkéhoz, s lehet, hogy egy szép napon, mert elnéztük a bűnt, együtt zuhantunk volna a mélybe Kovács Pistával. De mi lenne akkor, ha az élet más területén, más üzemben, más állami gazdaságban vagy gépállomáson, hivatalban vagy intézményben önökhöz hasonlóan cselekednének? Mi lenne akkor, kedves munkás testvérek, ha kiki a maga módján védelmébe venné közvetlen szomszédját, aki tilosba tévedve épp az ő gyümölcsös kertjében tépázná, dézsmálná a féltve gondozott gyümölcsüket. Ugy-e önök sem tűrnék, ha legkedvesebb szomszédjuk, ismerősük, az önök portáján tenné e?t? Tudom, nemmel felein,énjjí.^s talán megtoldanák azzal, hogy az a miénk,, ahhoz másnak semmi köze. Csakhogy a mi országunk is egy ilyen gyümölcsös kert. Nagyapáink, apáink vére, verejtéke öntözte ezt és hagyatékukat milliós gyermeksereg, még több unoka bírja és az a gyermek, amelyik érdemtelenül visz el ebből a kertből, ha mégoly „jó testvér” volt is, a többiek megvetése övezi azt. JJizony nálunk még akadnak megtévedt gyermekek és jócskán olyanok, akik mások verejtékén, becsületén építenek házakat, vásárolnak motorkerékpárokat és nehéz kínai selymeket asszonyaiknak. És ml lenne, ha mindezt elnéznénk? Ha szemrebbenés nélkül, néma ajkakkal tűrnénk, hogy elvigyék a szánkból a nagyobb darab húst, kilopják kályhánkból a meleget. Mi más lenne, mint az, hogy szentesítenénk a bűnt, mi magunk temetnénk el a tiszta erkölcsöt, mely az emberi erények legszeb- bike. És a bűn ellen, a tiszta erkölcs védelmében napjainkban emberek tíz és százezrei sorakoznak fel. Népi ellenőrök járják az az üzemeket, hivatalokat. Városokban és falvakban, munkások, parasztok,értelmiségi emberek vállalnak részt társadalmat tisztogató munkánkban. Igaz, néhol „felkeverik a port" és rájönnek, hogy Tóth Ferenc orosházi kupec hogyan vett fel 30 nemlétező sertésre 12 ezer forint hizlalás! előleget. Rájönnek, hogy a derék kövező munkás nem bosszúból, hanem felelősségérzettől sugallva tett feljelentést a Bökönyi duzzasztómű telepvezetője ellen, mert hónapokig vette fel nemlétező munkás nevében a fizetéseket. A népi ellenőröket hívták segítségül a gyulai gépállomás munkásai is, hogy véget vessenek a főag- ronómus jellemtelen viselkedésének. A lelkiismeret, a felelősség- érzet adta szájukra a szót, kezükbe a tollat, hogy a népi ellenőrök segítségével leszámoljanak a társadalom fosztogatóival. És most tegyük fel a kérdést. Helyesen cseleked'tek-e? Nem jobb lett volna, ha az önök álláspontjára helyezkedve hallgatnak és nem verik dobra a történteket? Semmi esetre sem! Ha hallgatnak, tovább tenyészik a bűn, a társadalom vámpírjai zavartalanul élős- köd'hetnek sárba rántva magukkal más megtévedt embereket, és hovatovább egész üzem kollektívája keveredik rossz hírbe, ök cselekedtek jól. Helyén dobogott munkás-szívük és felelősségük tudatában dobták ki maguk közül a léhát, a semmirevadót, mert ezt követeli a munkásosztály erkölcse. ök nem helyezkedtek a leborotvált sündisznó álláspontjára. Jól tették, mert így kívánja ezt a hatalmon levő munkásosztály felelőssége, becsülete, í's önök kedves ismeretlenek. A dolgos napok emberei, kik becsülettel teszik meg a magukét a munkában. Építő emberek, kik viaskodnak faggyal, meleggel, viharral, eiihez az osztályhoz tartoznak. A felelősség a maguk vállán is nyugszik. Meg kell ezt osztanunk úgy, hogy a dere- kas munka közben Önök is vág- - ■ . 1 .-.‘ .k.ú «I ti .UüiftK 3 ják majd oda a kapát, ahol felüti fejét a gaz, mert lelkiismeretes munkával együtt ezt kívánja a m un késbe esti let, Deák Gyula i új/jd*f ft A Daily Herald a ciprusi angol politikáról Közlemény i genfi atomszakértői értekezletről Géniben csütörtökön sajtóközleményt adtak ki az atomszakértők értekezletéről. A közlemény szerint a szakértők értekezlete csütörtökön elfogadta az arra vonatkozó következtetéseket, hogy alkalmazható-e a hanghullámok! mérésének módszere a legnagyobb távolságban lezajlott atomrobben- tások észlelésére, ha ezeknek az észleléseknek célja az atomkísér- leteket tiltó esetleges egyezmény betartásának ellenőrzése. A szakértők értekezlete tovább folytatta annak a módszernek a megvitatását, amely az atomrobbantásokat rádióaktív termékek összegyűjtésének segítségével észleli. A munkáspárti Daily Herald pénteki számában felszólítja az angol hatóságokat, tisztázzák álláspontjukat és ne hozzanak intézkedéseket a ciprusi törökök érdekében a görögök kárára. „Nem elég az, hogy sir Hugh Foot kormányzó tagadja, hogy elfogultságot mutatnak a török kisebbséggel szemben. Ezek a tagadó kijelentések nem fogják meggyőzni a görögöket. Túl sok bizonyíték van, amely hangosan beszél. Például az BOKA illegális, a török földalatti mozgalom viszont nem. Miért? Az athéni rádiót zavarják. Az ankarai rádiót, amelynek hangja legalább olyan gyújtó hatású, nem. Miért?" A lap ciprusi tudósítójának cik:osBefejeződtek Kasszer és Titó tárgyalásai A Tanjug jelentése szerint Bri- omi szigetén befejeződtek Nasszer és Titó tárgyalása). Ugyancsak befejeződtek Kocsa Popovics jugoszláv, Mahmud Fav- zi arab és Averoff görög külügyminiszter megbeszélései. „A tárgyalások során fontos nemzetközi kérdéseiket vitattak meg, melyek mindhárom országot érdeklik — hangoztatja a Tanjug jelentése. két közli, amely azt állatja, hogy az angol biztonsági erők korántsem tettek olyan megtorló intézkedéseket a ciprusi törökök ellen, mint amilyeneket a görögökkel szemben foganatosítottak. Újabb halálos áldozatok Cipruson A Ciprus déli részében fekvő egyik görög zárda ellen ismeretlen fegyveresek csütörtökön este támadást intéztek. A támadók lövésekkel és késszúrásokkal kél személyt megöltek. A nyomtalanul eltűnt merénylők a helyszínre sietett falusiak állítása szerint törökök voltak. Limasszolban csütörtökön este kézről-kézre jártak az EOKA röplapjai, amelyben a Ciprus függetlenségéért küzdő szervezet felszólítja a Ciprus valamennyi városában és községében a török negyedben lakó görögöket, tartózkodjanak otthonaikban. „Tudni akarjuk, vájjon Foot kormányzó, a főbandita, meg tudja-e fékezni a török csavargókat. Ha nem, akkor magunkra vállaljuk Ciprus görög lakosságán nafc megvédését, a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközzel" — hangzik a röpirat szövege. Libanoni helyzet A Reuter tudósítója jelenti: A felkelők és a kormány erői csütörtökön a tripold olajfinomító •közelében, ahol az iraki olajvezeték végállomása van, tűzharcot vívtak. Az olajfinomító és a csővezeték működése azonban zavartalan maradt. Az ország minden részéből érkezett jelentés szórványos tüzelésekről és magáiban a fővárosban is folytak kisebb harcok. Szaev Szalam, a felkelők beiruti vezetője csütörtökön visszautasította azt a feltevést, hogy Cha- moun elnök szeptemberben történő lemondása a megegyezés alapjául szolgálhat. Kijelentette: „Azt akarjuk, hogy azonnal mondjon le.” A bagdadi egyezmény mohamedán országainak jövő hétre kitűzött isztanbuli találkozójáról Szalam csak annyit mondott: „Nem törődünk azzal, hogy mit határoznak. Mi folytatjuk a harcot." Orosz nyelvtanfolyamot indít a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei elnöksége Az MSZBT Békés megyei elnöksége orosz nyelvtanfolyamot indít iskolán kívüli oktatás formájában, felnőttek részére. A tanfolyamot alapfokú, középfokú és felsőfokú rendszerben szervezik. A tanulmányi program szerint körülbelül ezer orosz szót sajátítanak el a hallgatók, írás, olvasás, fordítás és beszélgetés alapján. A tanfolyamokat a járási, városi elnökségek, iUetve a megyei elnökség szervezi, tanfolyamonként 15—20-as létszámmal. Minden hallgató félévenként előre tandíjat fizet, egy évre körülbelül 120 forintot. A járási, illetve párost elnökségek legkésőbb augusztus 1-ig küldjék meg terveiket a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei elnökségének. Jelentkezni lehet a járási, városi elnökségeknél, illetve a Baráti Körök vezetőinél. A mérsékelt politikusok időközben folytatják a kísérletezést, hogy olyan elnökjelöltet találjanak, a- ki mind a két fél számára elfogadható és akit a parlament július 24- én megválaszthat. Walter Lippman a libanoni helyzetről Waiter Lippmann a New York Herald Tribune legutóbbi számában hangsúlyozza, hogy az ENSZ- megfígyelők libanoni helyzetjelentése lehetetlenné tesz miden ürügyet arra, hogy angol—amerikai e- rők fegyveresen beavatkozhassanak a libanoni polgárháborúba. Nincs semmi alap a beavatkozásra, történjen ez akár Chamoun elnök kénesére, akár azoknak az ígéreteknek alapján, amelyeket a libanoni erők kapott, akár az ENSZ alapokmány 51. cikkelye, vagy pedig az Eisenhowen-doktrina valamiféle értelmezése alapján. A jelentés legfőbb tétele az, hogy a harcok polgárháború megnyilvánulásai, ennélfogva a jelentés eleve elítéli akár az angol ejtőernyősök, akár az amerikai tengerész- gyalogság eseteleges partraszállását. Természetesen Chamoun barátai és maga az elnök is cáfolni próbálják az ENSZ jelentését.” Lippman ezután rámutat: a liba- nemi hadsereg maga is kizárólag arra szorítkozik, hogy feltartóztassa a felkelőket, de nem hajlandó elfojtani a felkelésit. A libanoni hadseregnek ez a magatartása igazolja az ENSZ főtitkárának és megfigyelőinek azt a véleményét, hogy valóságban Libanon népe áll szemben Chamoun elnökkel.