Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-12 / 163. szám
1958. július 12.. szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Tessék: Ilyen a termelőszövetkezet Hosszú kilométereket motorkerékpároztunk a gidres-gödrös utakon Szelezsán György agronómus- sals amíg a battonyai Dózsa Tsz búzatáblájában megtaláltuk Tóth Sándor kombájn őst. Megálltunk a jókora „fogás" sarkán s vártuk, hogy odaérjen és szót váltsunk vele. Jókora darabot kanyarított körül, bizonyára azért, hogy ne kelljen sokat fordulni. Amíg odaért, bőven volt idő beszélgetni Szelezsán Györggyel. Elmondta, hogy a tsz 53 hold őszi árpáját Tóth Sándor vágta le. Jól fizetett, 18 mázsát holdanként. A 253 hold búzát két kombájn vágja. Egy 20 holdas tábláról 317 mázsa tisztítatlan szemet mértei« több, mim 15 mázsát holdanként. De a most aratott tábla még többet ígér. Aztán odamutatott a közelben puffogó traktora, amely az elcsépelt 20 hold mustár helyét szántotta másodvetésnek. A 20 hold repce helye már be van vetve. Munkában van a szalmalehúzó és folyamatosan forgatják majd alá az ápra és a búza tarlót. Közben közeledett Tóth Sándor a kombájnnal. Intettünk neki: álljon meg. Visszaintet, hogy nem. De aztán mégis megállt. A gépről azonban csak akkor jött le, mikor Szelezsán György rábeszélte: adja át egy fordulásra a kombájnt becsének. — írja meg: harcos üdvözletünk az olajkutatóknak, amiért kora tavasszal egészen mély árkot nyomtak vagy hat helyen a búzatáblában — mondta bosszúsan, miután megtudta, miért csaltuk le a gépről. Ami az olajkutatókat illeti, bizony nagyon összepocsékolták a táblát. Legalább egy hold területet tettek tönkre a vontató-nyomok. — Az öccse is kombéjnos? — kérdeztem Tóth Sándortól, miután ki-ki elmondta „elismerő” szavait az olajkutatókról. — Pedagógiai Főiskolán tanul íz öcskös, Szegeden. Nyaraláshoz akar pénzt gyűjteni, így beállt időszaki munkára. Már ragadt rá egy kis vezetési tudomány, lassan eldöcög a kombájnnal. — Tóth elvtárs már régóta kombájnos? — Csak 56 óta, miután elvégeztem Kétegvházán a hat hónapos gépészképzőt. — Azelőtt is traktoros volt? — Igen, 53 óta. Ügy történt, hogy 52-ben behozott a nyomorúság a tsz-be. Alig termett valamit a hat hold föld, amin gazdálkodtam. Azt mondta: a nyomorúság vitte a tsz-be. Nem akartam félbeszakítani azzal, hogy talán inkább a felismerés vitte, hogy a tsz jól megművelt földje még aszályban is többet terem. Sőt, akkor derül csak ki igazán, mit jelent a nagyüzem. — Jól kerestem még mindig a traktoron — folytatta. Öl családom van, mégis tudtam venni egy házat, amit „kipofozgattam" Most már nem adnám oda 50 000 forintért sem. No, tessék, ez a tsz: Tóth Sándorból, az egyszerű dolgozó parasztból havi kétezer forintot kereső szakembert, kiváló kombáj- nost csinált. Sokan vannak hozzá hasonlók. Akiknek nem volt kedvük a géphez, a tanuláshoz, azok is kaptak a tsz-től — jómódot. — Hány holdat aratott le eddig? — kérdeztem, hogy vissza zökkenjünk az eredeti témához, meg azért is, mert hallottam az üzemgazdásztól, hogy élénk verseny bontakozott ki a nyolc kombánjvezetö között, hiszen együttesen elfogadták a gyomai kombájnosok kihívását. Az elmúlt dekádban Tóth Sándort megelőzte Danczó. De most igencsak ő lesz az első. — Ha jól számolom, nem sok híja van már a 100 holdnak — mondja. Pedig nem „zavarom” a gépet. Az az elvem, hogy szépen, folyamatosan, minél hosszabb ideig menjen. Reggel 7-kor, fél 8-kor indulok és este 9-kor, tízkor állok le, amikor leszáll a harmat. Mióta aratok, a szerelővel is csak vasárnap álltam szóba, amikor megvizsgáltuk, megzsíroztuk, olajoztuk a gépet. Ha vigyáz rá, nem zavarja az ember, nem történik baja. De nem is lehet zavarni ilyen „komoly” búzában. — Battonyáan minden búza ilyen, itt ugyanis egyforma jómi- nőségű a föld. Az egyénieké jó ha 10 mázsát ad holdanként — jegyezte meg Gyömbér Pál, a másik kombájn pihenőben lévő segédkezelője. — Elakad az komám a kilenc mázsánál — válaszolta meggyőződéssel Tóth Sándor. — Termelni csak jó munkával lehet, nem úgy, ahogyan az egyéniek csinálják. Ez a föld munkát és műtrágyát kapott. A búza középmély szántásba került. De úgy, hogy holdanként szórtunk rá 150 kiló szuperfoszfátot. Vetés után gyűrűs hengert, tavasszal sima hengert és holdanként 80 kiló pétisót kapott, aztán gyűrűshen gereztük. Ez a magyarázata, hogy ilyen jó termést arathatunk róla. Gyorsan egy kis számvetést csináltunk. A legtöbb egyéni gazda csak felszántja, elveti ősszel a búzát sekély lófogatú szántásba, tavasszal aztán megfogasolja és semmi gondja vele aratásig, a zsáktar- tásig. A tsz holdanként 220 forintot áldozott a vetés gépi ápolására, 60—70 forintot műtrágyára, ez a többletkiadás 5 mázsával, ezer forint értékkel növelte a termésátlagot. A Dózsa Tsz szomszédságában beszélgettünk később Magyar Ferenc négyholdas dolgozó paraszttal. Azt mondta: ha meggyőződik róla, hogy jobb a tsz-ben, akkor belép. Ha nem győzi meg Tóth Sándor példája és a Dózsa Tsz idei terméseredménye, akkor egyéni gazda marad még akkor is, amikor már a fia helyett az unokája fog tanulni a főiskolán. Kukk Imre Új gépeket vásárolhatnak a földművesszövetkezetek a burgonyabogár elleni védekezéshez A burgonyabogár elleni folyamatos és hatékonyabb védekezésre a SZÖVOSZ elnöke utasítást adott ki. A rendelet előírja, hogy a földművesszövetkezetek kötelesek gondoskodni, hogy a körzetükbe tartozó községek, városok, a fertőzött burgonya vetésterületek arányában minden időben hiánytalanul rendelkezzenek a szükséges védekező szerekkel. Kimondja a rendelet, hogy a földművesszövetkezetek alkalmazásában áll© mezőgazdászok kötelesek részt venni a védekezés szervezésében, a lakosság felvilágosításában. A földmávesszövetkezetek új gépeket is vásárolhatnak abban az esetben, ha a meglevők teljesítménye nem kielégítő. A gépeket, a szokásos feltételek mellett kölcsönadhatják egyénileg gazdálkodóknak. A kölcsöndíjat a földmű vessző- vetkezetek helyileg állapítják meg, de annak összege nem haladhatja meg a naponkénti tíz forintot <MTI)> A mesterségesen termékenyített tehenek 76 százaléka vemhes Szerdán, július 9-én 30 állatod'- j mind két megyében az 1958 'első vos és insemiinátor — Békés- és [ feléire előirányzott termékenyíté.?i Csengnéd megyéből — megbeszé-* | számot 104 százalékra teljesítették, lést tartott a Mezőhegyesi Törzs- j A termékenyített tehenek 76 szá- állattenyésztő Állami Gazdaság- ' zaléka vemhes. A beszámoló mában a mesterséges termékenyítésben elért eredményekről. A tanácskozáson dr. Kátai Pál László, a Mezőhegyesi Mesterséges Termékenyítő Főállomás igazgatója tartott beszámolót. Megállapította: VJ, Jelentés a^aratásról a Felsőnyomásí Állami Gazdaságból Már több, mint 800 hold őszi kalászost vágtak le kombájnnal és aratógéppel a Felsőnyomásí Állami Gazdaságban. Az aratással egyidőben kombájnokkal csépelik az aratógéppel vágott gabonát, s utána azonnal tisztítják is. Az üzemegységek közül búzából az I. üzemegység vágott le legtöbbet, 122 holdat, őszi árpából pedig a III. üzemegység 200 holdat. A kombájnosok közötti versenyben továbbra is Szilágyi Lajos kombájnvezető van az élen 45 hold kalászos aratásával és 351 mázsa állócsépléssel. A aratás megkezdése óta keresete meghaladja az 1400 forintot. A verseny további állása: Kombájnosok: kh (1 áll. CSép. kér. 2. Kelemen István 46 842 280 1.402,60 Ft 3. Gyebnár István 45 808 226 1.299,— Ft l Benkó József 54 933 — 1.212,90 Ft 5. Cservenák József 54 905 — 1.176,50 Ft 6. Erdős Sándor 49 837 20 1.110,10 Ft 7. Durkó István 48 798 — 1.037,40 Ft 8. Székely János 38 678 24 907.80 Ft 9. 7. ah órán György 33 574 18 766,— Ft Az aratógépeknél az élen iiwati«HHDni:a timimm ■■■■•«■■< Szívesen kötnek belünk boltot Kovács János van 105 holddal, majd utána közvetlen Andó András kö>- vetkezik 104 holddal. A többiek 80 holdon alul arattak eddig. sodik részében a második félév tennivalóiról beszélt. Kijelölte a- zokat a feladatokat is, .amelyek megvalósításával tovább 'tudják növelni a mesterségesen termékenyített tehenek számát és a ■vem- hességi százalékot.-•< D ►— Nagyban jobban turinnl termelni — mondják a köriSsújtoW tszcs tagjai Körösújfalu községben Kossuth néven I. típusú tszcs működött eddig. A tagok azonban látták, hotfy' íüH' nem tudnak olyan ered- '8 ményt elérni, mintha termelőszö- vetkezet formájában gazdálkodna-> na)c. Azért megkérték Simon Imrét, a községi tanács elnökét, hogy hallgassa meg kérésüket. Július 7-én, hétfőn délelőtt ősz- sze is jöttek a tanácsházára és megtárgyalták az előttük álló fontos mezőgazdasági munkák végzi sét. Már majdnem vége volt az illésnek, amikor a tagok mégsem a- kariak elmenni, hanem Fekete Sándor tszcs-tag felállott és bejelentette, hogy 14 taggal 460 kát„ hold földterületen augusztus hó 1-től 111. típusú termelőszövetkezeti formában szeretnének gazdálkodni. — Nagyban jobban tudunk termelni — mondotta Fekete elvtárs — és ha a járás is hozzájárul, úgy Rákóczi Tsz néven úgy szeretnének gazdálkodni. Máris hozzáfogtak, hogy a tszcs- ből termelőszövetkezetet a'lakítsa-i nak. Amerre csak nézünk » szántóföldekből kiemelkedő üzem területén, mindenütt szorgos kezek tisztítják, készítik elő a nyersanyagot, — zöldbabot, almát, megy- gyet — a forró kemencék, gőzölő üstök számára. A Pósteleki Konzervgyárban járunk, ahol úgy látszik, a rossz tavaszi időjárás ellenére sem kényszerültek tétlenségre az emberek. Üzemjárás közben találkoztunk az igazgatóval, Blahut Jánosné elvtársnővel, a- ki éppen egy bizottsággal válogatta a hibás ’ -rdók közül azokat, melyek már tényleg a selejt sorsát érdemlik, hogy szétszedésük után anyagaik felhasználásával a bognárok javíthassa ak. — Hogyan tudták biztosítani a folyamatos ü- zemeltetést, a mostoha időjárás ellenére? — kérdezem az igazgtótól. — Nem volt könnyű. A tulajdonképpeni új feldolgozást június 1-én kellett volna kezdenünk, de csak 14-én tudtunk annyi árut biztosítani, amivel indulni lehetett. De azért nincs nagyobb baj — teszi hozzá mindjárt, és máris sorolja az eredményeket. Tervünket eddig a borsó kivételével minden készáruból sikerült teljesíteni. Az új feldolgozást a cseresznyével kezdtük. Ebből a tervezett 6 vagonnal szemben 9 vagont termeltünk. A borsó lemaradást, bizonyos mértékig pótolja a zöldbab, melyből az egyvagonos tervvel szemben két és fél vagon a teljesítésünk. — Jók a kilátások a vegyesíz és a savanyúság tervteljesítésére is. A legutóbbi esőzések sokat segítettek. — Voltak nyersanyagbeszerzési nehézségek? — Voltak, méghozzá elég komolyak. Itt a megyében a felvásárlás, az aszály miatt szinte teljesen leállt. A MÉK tehát nem tudta biztosítani a szerződésben lekötött árut. Erre mi fogtuk magunkat és más megyébe is ellátogattunk, ami kielégítő eredmény- nyel járt. Persze ott is a megyei felvásárló szerveken keresztül szereztük az árut. — Most az a helyzet, hogy a további termeléshez a MÉK már folyamatosan tudja biztosítani az árut. Közben a tiszta, szépen berendezett raktárakhoz értünk. Szinte félelmetes a magas gúlákra nézni, melyeket az ügyes kezek literes be- főttes üvegekből, építészeknek is dicséretére váló gondossággal raktak. Még csak a szezon kezdetén van az üzem, de máris szép készáruraktárral rendelkeznek. — Keresik az üzem termelvényeit? — Nincs értékesítési nehézségünk. A kereskedelem már ismeri ter- melvényeinket és szívesen köt velünk boltot. N. S, MA ÜNNEPLIK a Békéscsabai Dohánybeváltó üzem fennállásának 100 éves jubileumát Az évforduló alkalmából SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK AZ ÜZEM VALAMENY- NYI BECSÜLETES DOLGOZÓJÁT ÉS BÉKÉS MEGYE DOHÁNYTERMELŐIT, akik az 1957—58-as gazdasági évben mindent elkövettek annak érdekében, hogy az üzem minél jobb eredményeket érjen el. Kérjük az üzem dolgozóit, és Békés megye dohánytermelőit, hogy az elkövetkezendő időszakban is hasonló lelkiismeretes munkát végezzenek a népgazdaság felemelkedése, a szocializmus építése érdekében. Ehhez a munkához kívánunk jó erőt és egészséget. Debreceni Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat Igazgatósága, MSZMP-szervezetei
