Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-05 / 157. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1938. júiiu* 3., Moh8 Olvasóink találkozása az íróval (Hegedűs Géza látogatása Békésen) \ író sem korából, ne csak a korké­pet állapítsa meg, hanem adja meg a baj gyógyszerét is. Ne szenvtelen ténymegállapító legyen csupán, hanem szenvedélyes har­cosa a mának és szenvedélyes hirdetője a szép holnapnak. S itt Hegedűs Géza is gazdagodott, ő is kapott a békési olvasóktól hasz­nos, szép útmvalót. A népies írók kérdése is élénken foglalkoztatta a békési embereket. Sok érdekes szempont került fel­színre, s minden vélemény azt tükrözte, hogy helyesen látják a békésiek: a népies írók ideológiája ma már nem életképes ideológia, eljárt felette alaposan az idő. He­gedűs Géza azt mondotta erről, hogy „Szent Ágoston a maga korá­ban haladó ember volt, de a mai életet az ő elvei alapján berendez­ni lehetetlen és képtelen dolog lenne. A népies írók húsz évvel ez­előtt még forradalmi programot képviseltek, ma már azonban a nép forradalalma túlnőtte őket. Vagy tudomásul veszik ezt, vagy nem. Ha nem, annál rosszabb ne­kik.” Éjszakába hajlott az este, ami­korra eloszlottak az emberek. Ma­gukkal vittünk valamit mindany- nyian: az író és az olvasó szemé­lyes találkozásának közvetlen él­ményét. MÁTA1 GÁBOR, a TTIT megyei irodalmi szakosztályának tagja, A Békés megyei iroda lombará­toknak nem kell sokat beszélnem arról a lelkes irodalomszeretetről, amely annyira jellemzi a békésie­ket, A kultúrház kapuján a plakát csak fél nyolcra jelezte a találko­zást, de már 6 óm körül bekuk­kantottak az első érdeklődők. He­gedűs Géza pedig alig győzte a válaszokkal. Lényegében tehát időbeli megkötöttség nélkül kez­dődött minden s valahogy nem is ént véget a közönség szétosztása Után sem. Már az író bevezető szavai alatt is előkerültek a papírok, s az ol­vasók szorgalmasan jegyeztek, A- mikor pedig elhangzott az első kérdés, amelyet a könyvek, az írásművek szeretete fűtött, a papí­rok megelevenedtek. Szórni kezd­ték a kérdő, vádoló és elismerő szavak pergőtüzét az író felé, aki mosolyogva és meglepetten vette tudomásul, hogy közönsége Béké­sen is levetette az irodalmi gyen mekcipőket, felnőtt és nem kér többé, hanem igényesen követel az íróktól. Bár a kérdések is érdekesek voltak, én inkább az arcokat fi­gyeltem. Dologidőben ötvennél is többen összejönni, már ez sem kis teljesítmény, de hogy a jelenlévők Zöme parasztember, s a kérges te­nyerek, keményen markáns arcok lelkes tetszést és hozzáértést árul­nak el, az már a békési könyvtár kiváló nevelőmunkáját dicséri. A kérdésekből olvasó, író egyaránt tanulhatott, élményszerűek voltak. Hegedűs Géza pedig mesélt. Egy­szerűen, közvetlenül, kedvesen, mint ahogyan azt a könyveiben szokta. S éreztük, hogy minden szava mélyen átélt és- meggondolt; tisztelettel és szeretettel keresi és erősíti kapcsolatait olvasóival. Si­került-e neki ez? Talán minden­nél beszédesebb bizonyíték erre az utolsó előtti felszólaló, aki még nem olvasott eddig Hegedűs .mű­vet, de a találkozás hatása alatt megfogadta, hogy ami csak a könyvtárban van, azt mind elol­vassa. A tervek? Készül a Bojár Bálint folytatása, már nyomdában is van, őszre olvashatjuk. „Kálmámzegi- ek” lesz a címe. Karácsonyra, vagy a jövő év elejére „Szép szerelmek“ címmel nyomtatásban is megjele­nik a Rádióból is jól ismert ver­ses sorozat. Új regény is indul, „A pengő boszorkánytánca“ lesz a cí­me, s Hegedűs Géza munkatempó­ját ismerve valószínűleg már a jövő tavasszal az olvasók elé ke­rül. Persze az olvasó nemcsak kér, de olykor követel is. A békésiek például szerdán este állásfoglalást követeltek az íróktól. Az egyik ol­vasó Igen világosan úgy fogalmaz­ta ezt, hogy ne szakadjon ki az MiiüfiHiiiiiiiiiiHiiHHiitiiHiiiiiiimiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiitiimiiiimmiiiiiHiiiimiiiiiimimiiiiHiiiimiMiiimiiimiiiiiiHiKimiiiimtiiHiiiiiiiuiiiir Ki lesz a győztes? :z. Új szakemberek Négy hosszú év telt el tanu­lásban. Véget ért az utolsó haj­rá, a képesítő vizsgára való ké­szülés. Lezajlott a képesítő vizs­ga és a Híd- és Vízmüépítési Technikum diákjai bebizonyí­tották, hogy megérdemlik a nép­köztársasági címeres technikusi oklevelet. A banketten találkoz­tak és megünnepelték négy évi tanulásukat és a közben szer­zett barátságukat. Eddig diákok voltak, vidámak és sokszor könnyelműek. Okle­velük, hivatásérzetük most fele­lőségteljes munkára szólítja ő- ket. Várva-vár rájuk egy ország dolgozó népe. Várja, hogy az egykori diákok, akiknek min­dent megadtak a nyugodt tanu­láshoz, segítséget nyújtsanak az ország építéséhez, fejlesztéséhez. Várják a száraz földek, a szomjas növények a vizet, a technikust, hogy irányítsa az öntözést. Le kell csapolni a mocsarat, hogy több legyen a termő föld és a kenyér. Megbecsülést szerezni az isko­lának, a szakmának és önma­guknak, tudásukkal segíteni az egyszerű dolgozó embereket, e- gyütt dolgozni a néppel, fiatalos energiával építeni az országot. Ez a fiatal technikus feladata. Ezért tanultak, ezért kaptak meg minden erkölcsi és anyagi támogatást. És ezzel a céllal in­dulnak most alkotó útjukra. H. Gy. H1B6EK Rántott szalonna Éhségcsillapító al­kalmatosságot ke­restem a minap Me- zőkovácsházán és így fedeztem fel a föld­művé sszövelkezet Vörös Csillag elneve­zésű éttermét. Az ét­kező vendég megszo­kott mondóká'ával étlapot kértem. A vá­laszték: (?) karalábé- leves, rántott sertés­hús burgonyával, kis és nagy adag és „A” menü. Levest és rán­tott sertéshúst ren­deltem. Kihozták a levest, de biz’ a kara­lábé olyan fás volt, hogy evés közben jobban kellett vigyáz­ni, hogy nehogy a torkomon akadjon egy-egy szálka, mint a halászcsárdában. No, majd a második­ból jobbízűn eszem — okoskodtam. De u- rambocsá' öt karika sült burgonya és csaknem borotvapen­ge vastagságú, vé­kony szelet húst ad­tak. Húst? Dehogy volt az hús. Szépen szeletelt prézliben szalonna„ henterget­ve es ropogósra meg* sütve. Ez volt a rán­tott hús. Megettem a burgonyát és fizet­tem 16.30 forintot. Drága szalonna volt. Nem lenne jobb, ha az étlapon kijavíta­nák, hogy rántott sza. Ionná, vagy pedig valóban húst szolgál­nának fel. Szerény véleményem szerint inkább az utóbbit te­gyék. — aj — Nyolcvanöt százalékra teljesítet­te az 1958. évi első félévi áruér­tékesítési tervét a kardoskúti Kos­suth Termelőszövetkezet,-O* Silótonnyökat építenek a kun- ágotai Bercsényi Termelőszövetke­zetben. A 8 db 50—50 köbméteres silótornyokat 58 ezer forintos költ­séggel építik. Ötöt már elkészítet­tek, s a többi három építéséhez is hozzáfogtak, Ismeretlen Lenin-levelet találtak •"’Az SZKP' Központi-t Bizottsága mellett működő marxiamus-leni- nizmua intézet értékes dokumen­tumot kapott, — V. I. Leninnek az „Bkoncmicseszkaja Zsizny“ c. folyóiratban, az Állami Tervbizott- sághoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz intézett levelét. A levél 1922. április 10-ón kelt. A szovjet kormány vezetője a levélben rámutat arra, hogy a gya­korlati munkában és a sajtóban nem használják fel megfelelően a gazdasági értekezletekről szóló beszámolókat, a helyi tapasztala­tok tanulmányozásának ezt a gazdag forrását. Lenin hangsúly* lyozza: csak a beszámolók helyes és rendszeres tanulmányozásával, a tanulmányozás eredményeinek a sajtóban való közzétételével lehet elérni, hogy ezek a beszámolók va­lóban értékes anyagokká váljanak, Olvasd A NÉPÚJSÁGOT amelyekből hasznos politikai és gazdasági következtetéseket léhet leszűrni. SZÍNHÁZ JÓKAI SZÍNHÁZ TAJELÖADAS Csongrádon, ma este 8-kori DOLORES Újkígyóson, ma este 8-kort ELADÓ BIRTOK A mérték utáni sza­bóság és a konfekció ipar között azóta van ellentét, amióta a kon­fekció olcsóbb árut ad a vásárló közön­ségnek. Ez a verseny Békéscsabán is meg­van, mégpedig a Textilfeldolgozó Ktsz- ben. Ebben a szövet­kezetben ugyanis több részleg van, köztük a mérték utáni szabóság és a kon­fekció. Mindkét rész­leg igen jól dolgozik. A mérték-szabóságtól kikerült ruhák re­mekbeszabottak. Meglátszik rajtuk a gondos munka. A konfekció részleg munkáját pedig a városban még nem igen ismerik, mert ha egy vevő valamelyik ruházati boltban ru­hát vásárol, nem ke­resi meg az előállító üzem márkáját. Ter­mészetesen ezek a ruhák is passzento- sak és olyan csino­sak, hogy a mérték­utáni szabóság tagjai is megfordulnak: „A konfekció már ilyet is csinctyr — felkiál­tással. De vajon mit szól­nak majd a mérték­utáni ruhakészítők, ha vasárnap, a Nem­zetközi Szövetkezeti Nap alkalmával ren­dezett ruhabemuta­tón az általuk lebe­csült konfekció rész leg szebbnél szebb, csínosabbnál csino­sabb ruháit is meg­látják? Legenda a szerelemről (Csehszlovák-bolgár közös film) Mint a keleti mesék, Hikmet meséje is mélyen szimbolikus, ha nem is Olyan kézzelfogható­an egyértelműek szimbólumai mindenütt, mint Sírin esetében,; Minden alakja jelképes, az élet valamelyik elemi megnyilatko­zási formáját szimbolizálja, Még a színek is átlényegülnek, nem véletlen, hogy az életet jelentő zöld színért — amely különben keleten Allah és a próféta színe —• hajlandó Esref elárulni Sí­rin szobájának titkos ajtaját, Az egyik legjelentősebb főalak, Mehmene Banu problematikusán szimbolikus alakja, az önfeláldo­zás emberi vívódását testesíti meg. Hikmet jól ismeri az em­bert, tudja milyen töprengő ví­vódás követi az önfeláldozást. Százezerszer is megszólal Méh* mens Banu ajkán az „érdemes volt" kérdése. És Mehmene Ba­nu Ferhád nagyszerű megindult szavai után is nyugtalan marad, A kérdés tovább marja és ami­kor végképpen meggyőződik ró­la, hogy Sirin nem tette volna ugyanezt meg érte, kegyetlen bosszúra szánja magát. Ferhád alakja azonban itt is fölébe ma* gasidok: vállalja a feladatot Siri- nórt és emberül meg is felel neki. Behzád, az ősz apa a hiva­tástudatot szimbolizálja. Ahogy kezdetben megtagadja hivatá­sától elfordult fiát, az évek szá­mát jelentő nyírfák szaporultá­val megváltozik benne fia iránti átka. Amikor pedig megérti, hogy ,Sirin s a víz egybeolvadt” megindultan keresi meg hőssé nőtt fiát. Mehmene Banut pedig saját bosszúja teszi boldogta­lanná. Hiába akarja a gyűlölve imádott férfit éppen Sirin meg­jelenésével megfosztani a győze­lem vértforraló boldogságától, Ferhád végigcsinálja, amit kez­dett, mert tudja, hogy sorsa Ar­zén sorsától többé nem válhat el. S Mehmene Banu visszakapott szépségével már mitsem ér, Fer- hádot végképp elveszti, A forgatókönyv írói Nazim Hikmet eredeti koncepcióit csak részben tudták megvalósítani. A színpadon költői tartalmas tör­ténet filmszerűtlenné válik és nem éri el aat a hatást, amit ta­vasszal rádiójáték formájában keltett. Az egyes jelenetek von- tatottságát még jobban kiemeli a film részaránytalansága: az el­kapkodott, túl rövid expozíció, a túlzottan elnyújtott befejezés, A film jóval alatta marad a várakozásnak, s ezért elsősorbn Vaclav Krska, a rendező a fele­lős. Tömegjelenetei felszínesek, többször indokolatlanul azonos a színhely. A rendezői hibákon még a szép zene és a nagyszerű fényképezés sem segít. A színé­szi alakítások közül legsikerül­tebb az ismeretlent alakító Fran- tisek Smoliké. Mehmene Banu szerepében Vlasta Fiálová dé­moni és hiteles. Ferhád szerepé­ben Apostol Karamityev csak tapogatódzik; Sirint a bályos Jana Ribáva alakítja; A sajnos azóta már meghalt fiatal színész mő bánatában és szerelmében egyránt megható. A többiek megtették, amit lehetett. Hibái ellenére költőien szép alapeszméiért, feltétlenül szép, kellemes élményt jelent a film. —M G. — A nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok is bekapcsolódtak a munká­ba az endrődi Új Barázda Terme­lőszövetkezetben. A termelőszövet­kezet nyugdíjasai július hónapban az aratási és cséplési munkák mi­előbbi elvégzése miatt álltak mun­kába és 20—20 munkaegységet »■ karnak szerezni.-o­Magtárpadlásos tehénistállót tenek 140 ezer forintos költségűét a bucsai Új Alkotmány Termelő- szövetkezetben.-o­Hatezer naposcsibét nevelnek fel ebben az évben az orosházi Dó­zsa Termelőszövetkezetben. Eddig több, mint ezer rántanivaló csir­két adtak el. A termelőszövetkezet a baromfitenyésztésből ebben az évben 100 ezer forintnál több jövedelemre számít.-o­Orvosi ügyeletes szolgálat Bé­késcsabán július 5-én déli 12 órá­tól július 7-én reggel 8 óráig dr< Mázán János Luther u. 12. V. kee rületben dr. Dobi/ Zoltán, Oroshá­zi u. 53. Az orvosi ügyeletes szol gála ■ záróiag életveszély, elsősegély­nyújtás és sürgős orvosi beavatko­zás esetén vehető igénybe. MOZI SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Július 3—9: Legenda a szerelemről. Kezdés: h.: 8. 8, v.: í. A • órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Július 3—6: Fecske küldetése. K.: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7, fél», TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Július 3—«: Hetet egy csapásra. Kezdés: h.: 6. 8. v.: 4, 6. 8 érakor. ERKEL MOZI, GYULA Július 4—7: Poléníai express. K: h. fél 6, fél 8. v. fél 4, fél 6. tél Bt PETŐFI MOZI, GYULA Július 3—8: A bigámista. K.-. h.: 8. 8, v.: 4, 6, 8 érakor. «EKE MOZI, OROSHÁZA Július 3—6: Éjjeli őrjárat. K.: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél S, fél 8, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Július 3—8: A 101-es sas. Kezdés: 6, 8, v.: 4, 6 és 8 órak-or; TÁNCSICS MOZt, SZARVAS Július 3—8: Patkány fogó. Kezdés h.i 7. v.i 3, í, 7 órákon SZABADSÁG MOZI, GYOM A Július 5—7: A feleség. K.: h. 8, v.: 4, 6, 8. bástya mozi, békés Július s—8: A vörös kocsma. K: h- fél 6, fél 8, v: téi 4, fél 6 fél ái PETŐFI MOZI, SARKAD Júl. 5—7: Becsületrablók, Kezdés: b 8. 8. *. 4. 8. 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Július 5—7: Csendes otthon. ADY MOZI, SZEGHALOM Július 5—7: örök visszatérés. Kezdés- ü.: 8, v.: t. t És « órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom