Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-05 / 157. szám

M68. Július »sotnbH BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 (^öíónm^iizmreikezeiL itLtízqaíőiiL éhtíibáí A Nemzetközi Szövetkezeti Nap elé A világ szövetkezetei 1958. jú- tilts 6-án ünnepük a 36. Nemzet­közi Szövetkezeti Napot. A szö­vetkezeti napot megyénk szövet­kezeti tagsága is méltóképpen kívánja megünnepelni. Földmű- vessz'ávetkczeteink százezres tag­sága az ország több, mint 2 mil­lió szövetkezőjével együtt kézzel­foghatóan érzi a szövetkezés elő­nyeit. A szövetkezetek <iek nagy szerepe van a város és a falit közötti kapcsolat kialakításában, a mezőgazdaság szocialista át­alakításában. Szövetkezeteink e- redményesen'működnek a mező­gazdasági termelésben, az áru­forgalomban és az ipari terme­lésben egyaránt. Dolgozó pa­rasztságunk mindinkább meg­győződik a szövetkezés előnyös­ségéről a termelésben is. A mi szövetkezeti mozgalmunk alapvetően különbözik a felsza­badulás előtti álszövetkezetek­től. Míg a felszabadulás előtt a szövetkezés előnyét néhány tő­kés saját profitjának növelésére használta fel, addig a mi szö­vetkezeteink az egész szövetke­zeti tagság, valamint az egész nép állandóan növekvő jólétét hivatottak biztosítani. Nálunk a szövetkezetek gaz­dái maguk á tagok, akik a fel- szabadulás óta eltelt években meggyőződtek arról, hogy a szö- -Vetkezetben könnyebb munkával többet és olcsóbban tudnak ter­melni, mellyel saját jobblétüket tudják biztosítani. Hogy a szövetkezeti tagság meggyőződött a szövetkezés elő­nyeiről, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy ha­zánkban 3500 termelőszövetke­zet és termelőszövetkezeti cso­port állotta ki az ellenforradal­mi események viharát, és azóta is több száz újonnan alakult ter­melőszövetkezettel és termelő­szövetkezeti csoporttal bővült a szövetkezeti mozgalom. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek gyors fejlődése az e>- gyik legfontosabb tényezője és egyben bázisa szövetkezeti moz­galmunknak. Szövetkezeti moz­galmunk még sikeresebb lesz, ha a szövetkezeti tagság élni fog az alapszabályban biztosított demokratikus jogaival és ta­pasztalataival, ha helyes kez­deményezéseivel részt vesz a szö­vetkezetek előtt álló mind na­gyobb feladatok megvalósításá­ban. Földművesszövetkezeteink, melyek a legnagyobb szövetke­zeti tagsággal rendelkeznek, s amelyek az áruforgalom, a ter­meltetés és az értékesítés kap­csán legközelebb állnak a dolgo­zó parasztsághoz, a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepségeit használják fél arra, hogy még szorosabb egységet teremtsenek a különböző szövetkezetek kö­zött, ismertessék a felszabadu­lás óta elért eredményeket a szé­les dolgozó tömegekkel, hirdes­sék jobban a szövetkezeti gaz­dálkodás előnyeit az égyénl gaz­dálkodással szemben. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából üdvözöljük % megye szövetkezeteinek tagsá­gát, dolgozóit, és a szövetkezeti mozgalom erősítése érdekében kifejtett további munkájukhoz sok sikert és egészséget kívá­nunk. Földművesszövetkezetek Megyei Központja Óvjuk a méheket Pártunk és kormányunk a föld- rn ő'vesszö vetkezetek en keresztül Igen nagy segítséget nyújtott az elmúlt tíz év alatt a méhészek ré­szére a méhcsaládok számszerű növelése és megerősítése érdeké­ben. A hathatós segítségnek meg fis lett az eredménye: 10 év alatt több, mint félmillióval szaporodott a méhcsaládok száma és több ezer kezdő méhésszel növekedett a méhészek tábora. Sajnos azonban az utóbbi évek- . ben porozás és vegyszeres perme­tezés következtében megyénk te­rületén több, mint 2000 méhcsalád pusztult el. A méhcsaládok pusz­tulását tudatosan, vagy tudatlanul is elősegítették, mert a permete­zésről nem tettek jelentést a ta­nácsnak, s nem értesítették időben a méhészeket. Állami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben is előfordult, hogy az agronómus utasítására po­roztak és permeteztek, azonban sem a tanácsot, sem pedig a méhé­szeket erről időben nem értesítet­ték. Ezek a dolgozó parasztok, tsz- ek és állami gazdaságok nem tar­tották be a Földművelésügyi Mi­nisztérium 16.091/1950. számú ren­deletét, amely a következőt tar­talmazza: Virágzó fákat, növénye­ket, bimbófesléstől sziromhullásig permetezni, vagy porozni szigorú­an tilos. A Békés megyei Méhész Szakbi­zottság a méhészet megerősítése érdekében azzal a kéréssel fordul az állami gazdaságokhoz, ter­melőszövetkezetekhez és egyé­nileg dolgozó parasztokhoz, hogy az ezzel kapcsolato­san kiadott törvényes ren­delkezést feltétlen tartsák be. A porozásról és permetezésről min­den esetben időben értesítsék a helyi tanácsokat és a közelben lé­vő méhészeket a porozás, vagy permetezés előtt legalább 48 órá­val, hogy a méhészek méhcsalád­jaik megmentése érdekében a szükséges intézkedést megtehes­sék. Vincze János méhész szaktdtkár. Vasárnap ünnepi nngygyűléé lesz Gyantán * A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából a Hazafias Népfront gyomai járási bizottsága július 6- án egésznapos ünnepséget rendez Gyomán. Az ünnepség során dél­előtt 10 órakor a ligeti pavilon e- lőtt nagygyűlés lesz, melyen Nagy Bániéi elvtárs, az Elnöki Tanács | ellátásával párhuzamosan érvé­Vízj»azdiilkoiliisi társulások alakultak A földművesszövetkezeti moz­galomnak mind nagyobb szerepe van a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Ezt a szerepet földművesszövetkezeteink napja­inkban egyre jobban be is töltik. Ma mór a beszerzéssel, az értéke­sítéssel és a lakosság áruval való első elnökhelyettese mond beszé­det. nyesül, hogy földművesszövetke­zeteink a dolgozó parasztság ér­Gazdaságos szállítást... A megyei földművesszövétkeze- ti kereskedelem összes költségei­nek jelentős részét, mintegy 12 százalékát a szállítási költségek alkotják. A kereskedelemben nincs olyan áru, melynek fo­gyasztói árát a szállítási költségek közvetlenül, vagy közvetve ne be­folyásolnák. A nagykereskedelem­től a fogyasztóig történő áruszál­lítás főleg közúti járművekkel történik, ezért elsősorban a köz­úti szállítások költségeit kell csök- kentenünk. A MÉSZÖV igazgatósága a ta­karékosság, valamint a költségek csökkentése érdekében jelentős intézkedéseket hozott. Ezek közül a leglényegesebb: az elavult, tí­puson kívüli és nagy javítási költ­ségeket igénylő tehergépkocsik ki- selejtezése. Az elkövetkezendő időben kiselejtezésre kerül az o- kányi, bucsai, nagyszénási, ker­tészsziget}- ■•földfnűvesszövet'keze^ ték tehergépkocsija. Sajnos, még mindig vannak o- j lyan földművesszövetkezeti veze- j tők, akik nem akarják megérteni, hogy az öreg, rossz tehergépko- • esik üzemeltetése nem gazdasá- | gos. Mereven ragaszkodnak a ré­gi gépkocsijaikhoz, pedig sok e- setben a bérelt TEFU gépkocsik lényegesen olcsóbban szállítanak. Nagyon helyesen járt el például az' Endrődl Földművesszövetkezet igazgatósága, amikor gondos szá­mítás után megállapitották, hogy a tulajdonukban lévő 3 tonnás Opel-Blitz tehergépkocsi üzemel­tetése nem gazdaságos, ezért 1958. év elejétől bérelt gépkocsival dol­goztattak és ezáltal jelentősen csökkentették a szövetkezet szál­lítási költségeit. A nagy értéket képviselő teher­gépkocsik rendszeres karbantartá­sa, állagának megóvása elsőrendű népgazdasági érdek. A MÉSZÖV igazgatósága ezért kötelezően el­rendelte a földművesszövetkeze­tek tulajdonában lévő gépkocsik I. és II. számú műszaki szemléjét; Nagy segítséget nyújt a gazda­ságos szállításhoz a megyei tanács vb. közlekedési osztálya mellett működő megyei szállítási bizott­ság. A bizottság tagjai szakképzett emberek. Munkájuk során felke­resik a földművesszövetkezeteket is. A bizottság tagjai a felmerülő hibák kiküszöbölésére a helyszí­nen adnak gyors segítséget. A KPM 212 599/1958. számú rendelkezése kibővíti a földmű­vesszövetkezetek körzethatárát, ennek értelmében a földműves­szövetkezetek körzethatára Békés megye területére szól. Friss zöld­séget és gyorsan romló gyümölcsöt bármilyen távolságra lehet szál­lítani. A földművesszövetkezetek nagy távolságú szállításaiknál — amennyiben gépkocsijuk oda-, il­letve visszaútban legalább 50 szá­zalékig nincs megterhelve — ha­ladéktalanul tegyenek eleget a tehergépkocsik bejelentési kötele- Zéttségénekf a bejelentésekkel ■minimálisra lehet- csökkenteni az üres ’kilométerek-száffirótfcíjmgjíf 1 % menetirányítói szolgálat rako­mánykiegészítést, vagy pótfuvart ad. Szilágyi Antal szállítási előadó. dekvédelmi szervei is. Ezt a fel­adatát betölti a szerződéses nö­vénytermesztés lebonyolításával, a gépállomások szabad gépkapacitá­sáriak szerződtetésével és irányí­tásával, a mezőgazdasági jellegű társulások és szakcsoportok szer­vezésével és azok segítésével. Földművesszövetkezeteinken be­lül működő szakcsoportok az 1958-as gazdasági évben elkészítet­ték a termelési és pénzügyi tervet. Az 52 szakcsoport 2 355 345 fo­rint közös beruházást tervezett, e- zen belül saját erőből ruháznak be 1 129 495 forintot. Ez az összeg is azt mutatja, hogy a földműves­szövetkezeteken belül működő szakcsoportok komoly formái a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításának. Mostanában sokan keresik fel földművesszövetkezeteinket, hogy szakcsoportot, vagy mezőgazdasági társulást kívánnak alakítani. Med- gyesbodzáson (14 holdon) zöldség- termeléssel kívánnak foglalkozni az elkövetkezendő időben, ehhez felvilágosítást és támogatást kér­tek a földművesszövetkezettől. Az elmúlt napokban alakult meg a dévaványai vízgazdálkodási tár­sulat 37 600 hold érdekeltségi terü­leten, Köröstarcsán 6000 holdon egy belvízlevezető és vízhasznosí­tó társulat alakult, amely a köz­gyűlésen elhatározta, hogy a harmadrendű csatornahálózatot — a' *vídigyi igazgatóságokkal .figjfét- értésbep.— a társulat tagjai ve- <SRik 'kezei ésü kbe. Ezzel mentesítik a belvízveszélyeztetett területeket a nagyobb mérvű vízkártól.. Pesti István KETTEN A KIVÁLÓAK KÖZÜL X Boros Sándomé 1952 óta tagja az Orosházi Földművesszövet­kezet igazgatóságának. Azóta kiválóan tevékenykedik a föld­művesszövetkezeti mozgalom szélesítéséért és a nőbizottsóg- nak is aktív tagja X Növekszik a Békés megyei takarékszövetkezétek betétállománya A Minisztertanács határozata alapján alakultak meg a takarék- szövetkezetek abból a célból, hogy a falusi lakosság pénzbeli meg­takarításait összegyűjtse és átmenetileg jelentkező hitelszükségletét a kölcsönös segítés elve alapján kielégíthesse. Megyénk dolgozó parasztsága látta a szövetkezés előnyeit, sorra kezdte életre hívni a takarékszövetkezeteket. Ma már 10 községben működik a parasztság „Falusi bankja”, mely több, mint 2200 tagot számlál, 225 ezer forintos részjegy-alap­pal. Az alapszabály szerinti gazdálkodás lehetővé tette, hogy a falu népe több, mint kétmillió forintját betétként kezeljék. Takarékszö­vetkezeteink ezzel elősegítették a parasztság megtakarított pénzé­nek biztonságos megőrzését. A tagság az önsegélyezés elve alapján a mezőgazdasági termelés és azzal kapcsolatos beruházás érdeké­ben, a rászoruló tagjainak kölcsönt is folyósított. Több mint 550 tag kapott összesen egy millió háromszázezer forintos kölcsönt. Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy a szövetkezésben találja a falu lakossága azt a segítséget, amely termelési munkájá­hoz, gondtalan életéhez szükséges. Wagner József X Verasztó István 1949. óta dol­gozik az orosházi földműves- szövetkezetnél. Csaknem azóta vezeti a II. számú vegyesbol­tot s eddig még leltárhiány nél­kül. Mióta á földművesszövet­kezetnél dolgozik, 3000 föld­művesszövetkezeti tagot szerve­zett. Kiváló munkájáért előző­leg megkapta a SZÖVOSZ „Ki­váló dolgozója” -, nemrég pedig a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetést^ X

Next

/
Oldalképek
Tartalom