Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-20 / 170. szám
BÉKÉS MEGYEI V Világ proletárjai egyesüljetek! MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1958. JÜLIUS 2«., VASÁRNAP Ára 60 fillér 'í III. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM aratását is belejezték ^zdag ®?lr.á“y*,!Ür®1 megyénkben Juhász József főagronómus nyilatkozata Szerkesztőségünkbe az utóbbi napokban igen sok levél érkezett. A levélírók közül többen, főként üzemi dolgozók aziránt érdeklődnek, hogy learattak-e a megyében, megkezdték-e a cséplést, hogyan fizet a gabona s általában milyen ütemben folytatódnak a nyári munkák? Lapunk munkatársa eleget tett a dolgozók kérésének, felkereste Juhász Józsefet, a megyei tanács föagrouómusát, hogy a betakarítás jelenlegi helyzetéről nyilatkozatát kérje: — A megye tsz-ei és egyénileg gazdálkodói mennyire haladtak e- löre az aratással? — Megyénkben a termelőszövetkezetek és az egyéniek befejezték az őszi árpa és a búza aratását. Jelenleg igen nagy lendülettel a tavaszi árpát takarítják be. A tavaszi árpa vetésterületének eddig mintegy 85 százalékát aratták le. Július 24-ére a tavaszi árpa aratása az e- gész megyében befejeződik. A pénteki kiszállásom alkalmával megállapítottam, hogy a homokosabb és a szikesebb területeken hozzáláttak a zab vágásához is. Az eddig learatott terület — a tsz-ekben és az egyéni gazdaságokban — 234 ezer hold. — Megkezdték-e a cséplést és milyenek az eredmények? — A megye gépállomásai több mint 700 cséplőgépet ki vont attak a rajotnirozási tervnek megfelelően. Hatszáz géppel — főként a tsz-ek — már csépelnek. A többi cséplőgéppel hétfőn, július 21-én megkezdik a munkát. A termelőszövetkezetek többségében rövidesen befejezik a cséplést. Általánosságban a megye tsz-eiben holdanként 2—3, sőt egyes helyeken 4 mázsával is több gabonát termelték, mint az egyéniek. Ezt tanúsítják a Kunágotáról beérkezett eredmények is. A községben működő szövetkezetek eddig 120 hold búzát csépeltek el. Terméseredményük: 120 hold átlagában 10 mázsa 80 kiló, ugyanakkor az egyénieké 840 holdról 745 kiló. — Hántják-e a tarlót, vetnek-e másodnövényt a termelők? Az aratással egyidőben a tsz-ek és egyéni termelők a múlt évinél sokkal nagyobb igyekezettel hánt- ják a tarlót, s vetik a másodnövényeket. A szövetkezetek kalászost termő területének csaknem felén, az egyéniek pedig egynegyedén végezték el a tarlóhátást. A másodvetésekben is igen jók az eredmények. A járási tanácsok 8700 hold tarlóvetésről tájékoztattak bennünket. — Milyen eredményeket és hiányosságokat tapasztaltak a csépiás szervezésében? — A szövetkezetek többsége az aratás megkezdése előtt idegenkedett a kombájn munkába állításától. De amikor meggyőződtek a kombájnosok jó munkájáról, ú- jabb területek learatására pótszerződéseket kötöttek. A kombájn segítségével a tsz-ekben igen sok cséplőgép felszabadult, melyekhez a gépállomások az egyéniek gabomunkacsapatokat szerveznek — fejezte be nyilatkozatát a főagronómus. Magyarbánhegjyesen A Békés megyei Magyarbánhe- gyes község mindenféle magtermelésre alkalmas talaján összesen 28 holdon termelnek sáfrányt. A gyógyszer- és festékipar számára — döntően exportra — termelt sáfrányvlrág szirmáért mázsánként 13 000 forint jövedelemhez jutnak a termelők. Magyarbánhe- gyesen megkezdték a sáfrányszl- rom szedését, amiből számos gazda 80—100 kilós holdanként! átlagterméssel dicsekedhet Eredménnyel zárult a Békés megyei Téglagyári Egyesülés telepeinek II. negyedévi versenye Az alkotmány ünnepének tiszteletére újabb munkaversenyt kezdeményeztek A Békés megyei Téglagyári E- [ Az égetési versenyben az Orosgyesülés öt telepén április 28-án j házi I. sz. Téglagyár dolgozói ér- versenvmozgalmat kezdeményez- j ték el a legjobb eredményt. A jú- tek, amelynek célja elsősorban az, nius havi fajlagos kemenceki- volt, hogy a kedvezőtlen időjárás használásuk 51.24 darab volt, a- miatt az első negyedévben kelet kezett adósságot törlesszék. A versenyt értékelte az egyesülés vezetősége, s megállapította, hogy sikerült az első negyedévi termeléskiesést pótolni. Májusban és júniusban a telepek nemcsak hogy törlesztették az első negyedévről fennmaradt csaknem 2 millió nyerstégla adósságot, hanem még további 305 e- zer nyertséglát gyártottak terven felül. Égetett téglából pedig a második negyedévben 442 ezer darabbal teljesítették túl a tervet. A versenymozgalomban különösen kitűntek a Gyulai Téglagyár dolgozói, akik a nyersgyártásban is, az égetésben is kiváló eredményeket értek el. Ezenkívül nagy gondot fordítottak a gyártelep rendjére, tisztaságára, amiért legutóbb Kania István iparigazgató is dicséretben részesítette ő- ket. Ugyanígy elismerés illeti a két mezőberényi gyár munkásait is, akik az egyenletes tervteljesítéssel, illetve túlteljesítéssel nagyban hozzájárultak az eredmények eléréséhez. Ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy a két orosházi gyár nem tett meg mindent, hogy a nyersgyártási tervét teljesítse, valamint jól kihasználja az üzem adottságait. A versenymozgalomban legjobb eredményt elért gyárak dolgozóit jutalomban részesítette a Békés megye; Téglagyári Egyesülés vezetősége. A gyárak között az e- redményektől függően csaknem 20 ezer forintot osztottak szét. A nyersgyártási verseny legjobbjai: 1. Gyulai Téglagyár 32 pont, 6000 forint. 2. Mezőberényi I. sz. Téglagyár 28 pont, 4500 forint. 3. Mezőberényi II. sz Téglamit eddig csak az Orosházi II. sz. Téglagyár kemencemunkásai értek el évekkel ezelőtt. A gyár munkásai a mennyiségi ten' teljesítésén kívül nagy gondot fordítottak a minőségre is. Az égetési verseny legjobbjai: 1. Orosházi I. sz. Téglagyár 28 pont, 3000 forint. 2. Gyulai Téglagyár 26 pont, 2000 forint. 3. Mezőberényi II, sz. Téglagyár 22 pont, 1000 forint. Az egyesüléshez tartozó gyárak dolgozói nem pihennek meg habáraikon, mert az alkotmány napjának tiszteletére is munkaversenyt kezdeményeztek, hogy ú- jabb eredményeikkel köszöntsék A dolgozó társadalom széleskörű rétegének mozgató ereje a Népfront a Viharsarokban Békés megyében a párt és a kormány céljait elősegítő számottevő politikai mozgalommá terebélyesedett a népfront, amelyről Török József elvtárs, a megyei népfront-bizottság politikai munkatársa így nyilat kozott: A megyei népfront-bizottságok- ! kéznek meg a haladó hagyomá- ban csaknem négyezer aktivistánk í nyokról. Ipari kiállítást is rende- tevékenykedik, közöttük 376 mun- j zünk, s az üzemek dolgozói között kás, 151 kisiparos és kiskereskedő is, mintegy 850 tsz-tag és egyénileg dolgozó paraszt, azonkívül nagyobb számban vesznek részt nők és fiatalok az értelmiségieken és funkcionáriusokon kívül a megválasztott vezető testületekben. Az augusztusiban és szeptemberben rendezésre kerülő Viharsarki Hónapok előkészítésében valamennyi dolgozó társadalmi réteg képviselői munkálkodnak, még olyanok is, akik a felszabadulás óta tartózkodtak a társadalmi és politikai élettől. Főként az értelmiség közül kapcsolódtak be számosán újabban a népfront munkájába. Olyan feladatokat végeznek, amikben közvetlenül is érdekeltek. A pedagógusok például a kulturális, községfejlődés és munkásmozgalom történeti kiállítások előkészítésében, kutatásában és feldolgozásában tevékenykednek a különböző bizottságokban. Minden járásban és községben megtárgyalták már, hogyan emlénemes versengés kezdődött a jobb szereplésért. A gyárakban, a műhelyekben gyarapodott a békeharcosok száma. Nagyon sok munkásunk kezdeményezője és segítője a községfejlesztési tervek megvalósításának, mint például a körösíarcsai kisvízmű, a csanádapácai községi fürdő építésének. A népfront iránti fokozott érdeklődést tanúsítja, hogy maga a lakosság kéri a k ülés belpolitikai tájékoztató gyűlések, előadások megtartását. Legutóbb Vésztőn a nagy dologidőben mintegy négyszázötvenen hallgatták meg Szobek András ország- gyűlési képviselőnek a Hazafias Népfront által rendezett beszámolóját. Ma már elmondhatjuk, hogy a dolgozó társadalom széleskörű rétegeinek mozgató erejévé, jelentős politikai tényezővé vált a népfrontmozgalom Békés megyében — mondotta befejezésül Török József elvtárs. Munkában a Népi Ellenőrzési Bízóiba» A szövetkezetek kereskedelmi és gazdálkodási tevékenységében előforduló hibákra már többször mutattak rá a megyei szervek, A megyei népi ellenőrzési bizottság tagjai a közelmúltban 8 járásban és 3 városban mintegy 145 földművesszövetkezeti egységet ellenőriztek. A vizsgálat fő célja a szövetkezeti vagyon és a bolti gazdálkodás ellenőrzése volt. A készpénz kezelésében igen nagyfokú a felelőtlenség. A szarvasi fensz központjában a felvásárlóknak kiadott készpénzt nem számolják el két-három naponként, hanem csak alkalomszerűen. A gyulai fmsz-nél az OMB előleget a dolgozók nem fizetik vissza rendszeresen. A mulasztások, a szövetkezeti fe- nagy ünnepünket: augusztus 20-át. gyelem megsértése nem általános náiának mihamarabbi elcséplésére gyár 8 pont, 3000 forint Javítani kell az építőipari munkásszállások, építőanyagipari kolóniák szociális és knltnrális ellátását Az építésügyi miniszter az Építő-, Fa. és Építőanvagipari Dolgozók Szakszervezetével együtt felhívást intézett az építő- és építőanyagipari vállalatok igazgatóihoz, üzemi tanácsaihoz, a munkás- szállások, kolóniák szociális és kulturális ellátásának javítása érdekében. A felhívás — amelyet az építésügyi értesítő legutóbbi száma közöl — rámutat, hogy az építő- és építőanyagipari dolgozóknak majdnem fele szállásokon, kolóniákon lakik, nem közömbös tehát, hogy ott milyen körülmények között él. A tapasztalat szerint egyes vállalatok csak részben hajtják végre a vonatkozó rendelkezéseket — mondja a felhívás. Pedig a szállások lakóinak kulturális nevelése és szórakozása megkívánja az előírások megtartását, elsősorban azt, hogy a vállalat gondoskodjék a szállásokon elegendő újságról, rádióról és minden száz dolgozó után megfelelő berendezésű, legalább 54 négyzetméter alapterületű klubszobáról. A felhívás felszólítja az igazgatókat és az üzemi tanácsokat, hogy a vállalat gazdasági erőforrásaiból, például az igazgatói alapból a jelenleginél többet fordítsanak a dolgozók kulturális szükségleteire. A szálláshellyel rendelkező vállalatok ilyen célra szolgáló kereteiket, berendezéseiket és felszereléseiket elsősorban a szállásokon használják fel, mivel a vállalati központok dolgozói amúgyls jobban ellátottak. A nagyobb szállásoknál az igazgatói alapban kulturális célra előirányzott ösz- szeget a szálláshelyi kulturális bizottság rendelkezésére lehet bocsátani. Intézkedik a felhívás, hogy a szállások gondnokai foglalkozzanak a dolgozók nevelésével, egyéni, szociális kérdéseivel is — tárja fel az Országos Nt^i Ellenőrzési Bizottsághoz felterjesztett jelentés —, mert Békéscsabán, Bélmegyeren és még több községben igen jól megszervezték a bolti áruk havonta egyszeri egyeztetését, a könyvelésben pedig a naprakész állapotot biztosítani tudták. Miért tudják egyes földművesszövetkezetek a határidőre megszabott feladatokat megoldani, a miért nem képes erre egy egész sor fensz? Elsősorban a szövetkezeti demokrácia megsértése miatt, mely abban jut kifejezésre, hogy a szövetkezetek választott szerveit — az ellenőrző bizottságok tagjait — nem vonják be a boltok ellenőrzésébe. így adódtak a leltárhiányok, amelyet több helyen árdrágítással, súlycsonkítással akartak kiegyenlíteni. Ilyen törekvéseket tapasztaltak a népi ellenőrök Med- gyesegyházán, Gyulán, Nagyszénáson és még néhány helyen. I- gaz, az állami és a helyileg kialakított áraik között nem nagyok a differenciák, ez azonban nem mentség egyetlen szövetkezeti boltkezelőnek sem, mert önkényeskedésükkel a szocialista kereskedelem elveit sértették. meg. Van ennek az árdrágításnak politikai kihatása is. Ugyanis az árdrágító boltkezelők tevékenységükkel gátolták az ellenforradalmi időszak utáni konszolidációt, a kormány gazdasági intézkedéseinek maradéktalan megvalósulását. A földművesszövetkezetek népi ellenőrzése rendkívül hasznos volt, mért a hibák feltárása mellett a jó eredményeket is fémjelezte. Azt, amit a MÉSZÖV és az FJK revizorainak kellett volna már korábban megtenniök, most a népi ellenőrzés tette meg. Ezek nyomán a szövetkezetek vezetőié a szó, az intézkedési jog, hogy a feltárt hibákat megszűntessék, és érvényt szerezzenek a szövetkezeti fegyelem maradéktalan betartásának.
