Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-18 / 142. szám

2

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

1958. Június 18., szerda

4“ ftVi tifoáq cí no4^Vi£^$cu^,

A CGT felhívása a párizsi dolgozókhoz

A CGT Szajna megyei szerve- Hete (elhívást adott ki. Ebben felszólítja a párizsi dolgozókat, hogy Június 18-án munkahelyükön adjanak hangot majd határozott a- Juaratuknak, hogy szembehelyezkednek a katonai diktatúrával, a személyi hatalommal. Június 18- in a munkaidő végeztével tartsanak'mindenütt gyűléseket. A gyűléseket használják fel arra, hogy megerősítsék a köztársaságvédelmi bizottságokat, vagy ahol még e bizottságok nem jöttek létre, hívják életre a köztársaság védelmét szolgáló bizottságokat.

Az Humanité beszámol arról, hogy június 18-án, a párizsi tervezett nagy degaullelsta tüntetés napján Franciaország ipari városaiban nagyszabású gyűléseket tartsanak a dolgozók. A gyűléseken juttassák kifejezésre ragaszkodásukat a köztársasághoz és a demokratikus szabadságjogokhoz.

Reuter-jelentés az északafrikai

Az algériai felkelők vezetői kedden „csúcsértekezleten” találkoztak Tuniszban a tunéziai és marokkói vezetőkkel, hogy megállapítsák: „Milyen politikát folytasson Észak-Aírika a De Gaulle- rendszer iránt.

Megfigyelők szerint a tunisziak és marokkóiak előbb azt akarják elérni, hogy a franciák vonják vissza csapataikat országukból, s csak azután akarják elismerni a felszabadítás! kormányt — mivel annak elismerése csaknem minden bizonnyal a Franciaországgal való diplomáciai kapcsolatok megszakításával járna.

Nicosia polgármesterének sajtóértekezlete

T. Dervisz, Nicosia polgármestere hétfőn este sajtóértekezletet tartott a június 12-én Günyeli faluban lejátszódott véres incidensekről.

Dervisz elmondotta, hogy június 12-én egy tiszt vezetésével angol katonák kísértek egy görögökből álló csoportot Günyeli felé. A falu közelében azt az utasítást adták, hogy a görögök a mezőkön át egyedül folytassák útjukat a faluhoz. A görögöket ezután minden oldalról lőfegyverekkel, késekkel és dorongokkal felfegyverzett törökök támadták meg. Nyolc görög életét veszítette ép hat megsebesült.

A lap vezércikkében tiltakozik az ellen, hogy a június 18-i párizsi felvonuláson a ,.francia ejtőernyősök országos szövetsége'’ és „a Francia Unió hadviseltjeinek szövetsége“ tagjai mínetelnek a diadalívhez.

A lap felemeli szavát az ellen is, hogy De Gaullenek joga lenne a francia ellenállásra hivatkozni egy politikai akció fedezése céljából. Világos — írja az Humanité, — hogy De Gaulle az októberi népszavazás előszavává akarja tenni a szerdai évfordulót. A pártütők és gyarmatosítók felhívását ellensúlyozni akarják azzal, hogy az ellenállás glóriáját szándékoznak az akció köré fonni.

Az Amerikai Külügyminisztérium Hruscsov újabb levetéröl

Mint a Reuter jelenti, az Amerikai Külügyminisztérium „meglepetését’1 fejezte ki, hogy Hruscsov miniszterelnök újabb levelet küldött Eisenhower elnökhöz június 11-én. a csúcstalálkozót előkészítő tárgyalásokkal kapcsolatban., A Reuter jelentés szerint a külüigyminisztérium nyilatkozata elismeri: a levél „nyilvánvalóan arra irányul, hogy meggyorsítsa a csúcsértekezlet megtartását’1, de hozzáteszi: „csak arra következtethetünk, hogy a Hniscsov-levél fő célja az volt, hogy ismét reklámot csináljon, az ismert szovjet álláspontoknak azokban a kérdésekben, amelyeket a Szovjetunió véleménye szerint meg kell tár- i gyalni a csúcsértekezleten.”

szovjet kormány napirendi javaslata a csúcsértekezletre

A szovjet kormánynak a kormányfői értekezleten megvitatásra indítványozott kérdésekre vonatkozó javaslatait május 5-én eljuttatták a moszkvai nagyköveteken keresztül az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország kormányához.

A szovjet kormány a csúcsértekezletre a következő kérdéseket javasolta:

Az atom- és bidrogénfegyver-kí- sérletek haladéktalan beszüntetése, az atom-, hidrogén- és rakétafegyverek valamennyi fajtájának alkalmazásáról való lemondás, a középeurópai atom-, hidrogén- és rakétafegyvermentes övezet létrehozása, meg nem támadási szerződés megkötése az államok között, a kozmikus térség katonai

célokra való felhasználásának eltiltása. Az idegen területeken lévő külföldi katonai támaszpontok megszüntetése és nemzetközi e- gyüttműködés a kozmikus térség tanulmányozásában, a Németország és más európai államok területén állomásozó idegen csapatok létszámának csökkentése, a német békeszerződés megkötése, e- gyik állam másik elleni váratlan támadásának megelőzése, intézkedések a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, az országok közötti kapcsolatok és é- rintkezés fejlesztése, a háborús propaganda, a népek közötti ellen- ségieskedés és gyűlölködés megszüntetése, a közel- és középkeleti feszültség enyhítésének útjai. (MTI)

KLARA ZETKIA halálának 25. évfordulóján

Klara Zetkin (1857—1933) a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa.

Szászországban született, apja tanító volt. 1878-tól kezdve részt vett a német munkásmozgalomban. Amikor Németországban törvényt hoztak a szocialisták ellen, külföldre emigrált. Svájcban részt vett a „Der Sozial — demokrat” című illegális lap szerkesztésében, kiadásában és terjesztésében. Majd Párizsba utazott, ahol aktívan bekapcsolódott a II. Intennacio- nálé alapító kongresszusának (1889) előkészítésébe és lebonyolításába. 1890-ben visszatért hazájába és itt a német proletár nőmozgalom élére állt. 1892-től több, mint 25 esztendőn át szerkesztette a nők részére kiadott „Gleicheit” című szociáldemokrata lapot, amelyben a forradalmi marxizmus védelmében állást foglalt a revizionizmus ellen, egyidejűleg fáradhatatlanul dolgozott a nemzetközi szocialista nőszervezetekben. 1907- ben Klara Zetkin kezdeményezésére hívták össze az I. nemzetközi nőkongresszust. A koppenhágai nemzetközi konferencián (1910) az ő javaslatára fogadták el a határozatot, amelynek értelmében minden év március 8-án nemzetközi nőnapot tartanak. Zetkin Rosa Luxem« burggal és Kari Liebnicht-tel e- gyütt irányította a német szociáldemokrata balszárnyat és harcolt a szociáldemokraták oppur. tunista vezetése ellen. Az ő tevékeny részvételével hozták létre az .,international’1 csoportot, amely később a „spartak“ szövetséggé alakult át. Zetkin t 1915-ben háborúellenes tevékenységéért börtönbe vetették.

Száz külföldi fiatal jön megyénkbe

A Békés megyei KISZ szervezetek tagjai közül már kétízben nyaralt huszonöt főnyi csoport Bulgáriában. Előzőleg még a DISZ-fiatalokat hívták meg a bolgár ifjak, egy KlSZ-üdülőcso- port pedig a napokban érkezett haza a Balkán félszigetről;

A külföldi üdülés viszonzásául a Békés megyei KISZ szervezetek ötven bolgár fiatalt hívtak meg Magyarországra. A baráti országok fiait a jövő hónap végén látják vendégül egy-két hétig megyénkben;

A kommunista párt megalakítása után (1918 december) Zetkin a központi bizottság utasítására egy ideig a független szó, riáldemokrata pártban maradt, hogy felvilágosító munkájával megkönnyítse a munkásosztály átállását a kommunisták oldalára. 1919-ben belépett a Németország Kommunista Pártjába, itt beválasztották a központi bizottságba, amelynek élete végéig tagja maradt. A kommintem III. kongresszusától kezdve (1921) a kommintern végrehajtó bizott* sága elnökségének tagja volt. A kommintern nemzetközi nőtitkárságát vezette: Klara Zetkin^k több ízben is megválasztották INRj német Reichstag képviselőjévé, 1932. augusztusában súlyos betegen Berlinbe érkezett és rangv Jdősségével élve megnyitó beszédet tartott a Reichstagban. E beszédben vádat emelt a fasiz- mus ellen, szenvedélyes bangón felhívta a dolgozókat, hogy tömörüljenek egységes antifasiszta frontba.

Klara Zetkin 1933. június 20* án halt meg Moszkvában, a Vörös-téren temettél- el. A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának 1954. február 18-án kelt határozatával Klara Zetkin tiszteletére emlékérmet alapított. ■

mHWWWWWWWMWMWWWVWWMWWWMMWWWtWWHWtMWMMMWWWWW

Balafredzs

marokkói miniszterelnök Parisba érkezett

Ahmed Balafredzs marokkód mimdszteretaök hétfőn este a francia fővárosba érkezett.

Balafredzs kedden reggel repülőgépen folytatta útját Tuniszba, ahol tárgyalásokat kezd Burgiba köztársasági elnökkel és az algériai felkelők vezetőivel.

A marokkói miniszterelnök megérkezésekor kijelentette, hogy Marokkó és Tunézia hasonló nehézségekkel áll szemben. „Ezért közös magatartást fogunk kialakítani azzal a céllal, hogy megoldást találjuk ezekre a problémákra — mondotta.

Áz ENSZ megfigyelői Libanonban megkezdték munkájukat

A libanoni kormány elhatározta, hogy felszólítja azoknak a városnegyedeknek lakosságát, amelyekbe a felkelők befészkelték magukat: ezentúl minden épületet bombáznak, amelyből tüzelnek a rendfenntartó erőkre.

Az ENSZ megfigyelőivel kapcsolatot tartó libanoni kormánybizottság Mukheiber egészségügyi miniszter elnökletével hétfőn délelőtt a külügyminisztériumban ülést tartott. Az ülésen áttekintették az ENSZ megfigyelőinek első beirutl és vidéki jelentéseit. Mukheiber az összekötő bizottság ülésén kidolgozott jelentést a hétfőn délután tartott minisztertanács elé terjesztette.

A megfigyelők kettes csoportokban végzik munkájukat és első megfigyelői tevékenységüket Trlpoliban, Beiriitban, valamint a libanoni—Szíriái határon végezték. Közben állandó rádióösszeköttetést tartanak fenn az ENSZ megfigyelőinek beirutl központjával.

A megfigyelők megküldték első napi jelentésüket az ENSZ newyorkl székházába.

SZISZTÉMA

— Minek hígítanánk ezt a jól összeszokott tagságot, ki tudja, kifélékkel — toldotta meg Ha- rasztos Sándor, akinek a feje eddig még mindig nehezen vett be minden változást.

is

— Most gyűléseztünk és már megint? — méltatlankodott egy kicsit Bolyos János, mikor a rendkívüli taggyűlésről értesült;

— Azt mondta Zsiga, hogy rövid lesz, csak egy napirendi ponttal — igyekezett megnyugtatni Kelemen Mihály, a pártba zalmi.

— No iszen nem is ígért ez még hosszú gyűlést soha — válaszolta Bolyos János, aztán kérdezte, hogy mi lesz az a rendkívüli, amit most a kapálás, szé- nakaszálás idején meg kell tárgyalni. De Kelemen Mihály csak a vállát rándította, hogy neki sem mondta meg Juhász Zsiga, mint máskor szokta. Talán ennek tudható be, hogy a kíváncsiság mindenkit elhozott a taggyűlésre.

— Elvtársak! — kezdte Juhász Zsigmond, a párttitkár, miután elült a zsivaj. — Azért hívtunk össze benneteket, hogy megkérdezzük: akarunk-e egy jól jövedelmező, sok szorgalmas tagot számláló nagy szövetkezetét, vagy maradunk továbbra is 500 holdon 50-en?

— Miikor magát felvettük Sándor bácsi, akkor nem azt néztük, hogy hígulunk-e, hanem azt, hogy könnyebben és jobban éljen.

— Varga Péter, te megint nekirontasz az embereknek —« fedte meg jóindulatúan a tüzes- kedőt a párttikár. — Hanem elvtársak egyezzünk meg, hogy mindenki egyenként mondja él a véleményét és aztán szavazzunk. No, halljuk először a legidősebb elvtársunk, Bokor Józsi bácsi szavát

— Elegen vagyunk — recsegte Bolyos János, aki nem nagy kedvvel jött el, mert otthon a háztájiban félbe van az új, há- romkutricás disznóólja.

— Lehet, hogy azt gondolják egyesek: ez a vén Bokor már otthon ülhetne, hiszen nyugdíjat kap az Űj Hajnaltól. Hát én nem ülök, amíg dolgozni tudok, s aztán is jövök a számat jártat- ni. Ezt vegyétek tudomásul. Én csak azt mondom, hogy legyen vége ennek az elegen vagyunknak, mert úgy járunk, mint a régi kínaiak, akik körülfalazták magukat, nehogy ellesse valamelyik nép a kultúrájukat. Közben ők maradtak le. Amink van, azt ez a kis közösség teremtette meg. De ha kétszer, vagy háromszor ennyien lennénk, akkor annyival több lenne a vagyonunk is. Én azt mondom, nem csak fel kell venni,

aki jelentkezik, hanem hívni kell a kívülállókat.

— Azért mondja, mert neki már nem kell az új tagokkal bajlódni — replikázott Balázs István.

— Nem azért mondja — állt feli Kelemen Mihály — hanem azért, mert nem irigy ember. Mi nem is lehetünk irigyek. Másokat is el kell vezessünk a jólétnek, a könnyebb és jobb munkának arra a forrására, amelyikre mi már rátaláltunk.

— Akkor menny és vezesd ő- ket.

— Megy is Sándor bátyám — állt fel az elnök, Vámosi Károly. Én és mások is megyünk vele. Juhász elvtárs nagyon meglepett ezzel a rendkívüli taggyűléssel engem is. De jól tette; Nem várhatjuk, amíg az egyéniek belelesnek a kamránkba, fazekunkba, amíg önmaguktól jönnek rá, hogy ha új is az út, amin járunk, ha döecenők is vannak rajta, de csak jobb, mint a megszokott, de bizonytalan régi. Én azt mondom, hogy beszélgessünk az egyéniekkel, mutassuk meg nekik a közöst és a házuk táját, vegyünk elő papírt, ceruzát, és számoljuk ki nekik, mennyit dolgozunk mi és ők, mennyi a mi és az ő jövedelmük.

— Meglesz minden a gazba kapálás helyett agitálni járunk — ellenkezett Harasztos Sándor.

— Nem a, Sándor bátyám. A

nagyja munkán már túl va-