Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-18 / 142. szám

1Ö58. június IS., »zerrt» BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ezekben a napokban bizonyá­ra sokan mondjak: jó volna Deb­recenbe menni. Tegyük hozzá,' hogy érdemes megnézni a négy tiszántúli megye mezőgazdaságá­nak vetélkedését a Június 21-én nyíló kiállításon. Békés megyéből tizenkét termelőszövetkezet, négy állami gazdaság és tizenkét egyé-' nileg dolgozó paraszt viszi el ál-' tatainak, mezőgazdasági termelvé- nyeinek és gépeinek színe-Javák Többek között 43 szebbnél-szebb szarvasmarhát, 42 sertést, 27 ju­hot és 40 baromfit mutatnak be a kiállításon a Békés megyeiek. A gádorosi Petőfi, a kétsopronyl Hu­nyadi és Dózsa, a mezőhegyes! Tö­rekvő Termelőszövetkezetek, a Mezőhígyesi és a Töviskesi Álla­mi Gazdaság, de Héjas József hi­res orosházi állattenyésztő és Ber­ke Mihály pusztaföldvári állatte­nyésztő is elszállította már a ki­állításra kiszemeit állatokat. A békéscsabai Kossuth Termelőszö­vetkezet öntözéses legelő és rét Megkezdte az aratást a tótkomlósi Viharsarok Tsz Kasza alá érett a tótkomlósi Vi­harsarok Tsz 140 holdas ősziárpa- táblája, s kedden reggel megkezd­ték az aratást. De nem kézi ka­szával, hanem aratógépekkel. Az aratógépek is mindössze 26 holdat vágnak le, a többit pedig a gép­állomás kombájnjai. Sokkal könnyebb így, mert nem kell ké­vét hordani, keresztet rakni és csépelni, hiszen a kombájn által learatott árpát rostálás után azon­nal magtárba lehet szállítani. Három tsz-be látogatnak az egyéni gazdák vasárnap Vasárnap, június 22-én me­gyénk több termelőszövetkezetét látogatják meg az egyénileg dol­gozó parasztok. Szarvasról, Csaba- csüdrol és örménykútról több e- gyéni gazda az örménykúti Petőfi Termelőszövetkezet gazdaságát te­kinti meg. A vésztői dolgozó pa­rasztok a füzesgyarmati Arany­kalász Tsz-be látogatnak, a ker­tész-szigeti gazdák pedig a szeg­halmi Üj Barázda Tsz-be. Ez a lá­togatás is közelebb hozza az egyé­nileg dolgos) parasztokat a nagy­üzemi gazdálkodáshoz, hiszen mind három termelőszövetkezet­ben meggyőződhetnek az összefo­gásban rejlő erőről, a közös aka­ratból fakadó kiváló eredményele­iről, a tagok jövedelméről. A kommunisták kezdeményezése meghozta az eredményt Most egy éve már-már úgy volt, hogy mindenki belenyugszik ab­ba, hogy nem kifizető a tehéntar­tás a tsz-ben. Adjuk el vala­mennyit. Az volt a taggyűlés ha­tározata is. Hiába, annyi jövedel­münk sincs az egészből, hogy a gondozók munkaegységét fedez­zük. Nincs szerencsénk a tehe­nekhez, állapították meg a tagok. Inkább sertéseket tartsunk he­lyettük. Azok igen, azok kifize­tők. Hiszen a megye legtávolabbi részéből is felkeresik a Dobozi Petőfi Tsz-t szép elit hússerté­seiért. Valóban így volna, hogy nem tudunk megbirkózni a szarvasmarha tenyésztéssel Nem, nem lehet ezt tovább tűrni. Ki látott már nagyüzemi gazdál­kodást szarvasmarha nélkül. Hogy tudunk eleget tenni a párt, a kormány határozatának, ha még azt a keveset is szélnek eresztjük ami van. Sürgősen tennünk kell valamit — állapította meg az ak­kori kislétszámú pártszervezet. Igen, a komunistákra vár az a fel­adat, hogy ebből a lehetetlen helyzetből kiláboljon a termelő- szövetkezet. A falu csúfjára vá­lunk, ha egy napon hirül megy, hogy minden tehenet eladtunk mwwwwuMwwwuwuwvwwwwwvvwwuw gyünk — szólalt meg a párttit­kár. — De nem is arról van. szó, hogy most mindnyájan agitálni megyünk. Dehogy is. Én azt ja­vaslom, hogy alakítsunk négy agitációs csoportot. Egyik cso­port a volt középparasztokból, a másik a volt kisparasztokból, a harmadik asszonyokból, a ne­gyedik pedig fiatalokból alakul­na. Mindegyik csoportnak len­ne 3—4 tagja és egy vezetője. E- zek a csoportok aztán megálla­podnának, hogy időnként kiket keressenek fel, kiket hívnának meg magukhoz vendégségbe. E- zek a csoportok egész évben mű­ködnének, s időnként összehív­nánk őket egy-egy kis megbe­szélésre. — Az áldóját neki, te Zsiga — rikkantott fellelkesülvén az el­nök. — Ezt jól kitaláltad. Mind­egyik csoport jól szót tud majd érteni a maga, hogy is mond­jam. .. eh mindegy, a maga faj- tájabelivel. Volt középparaszt a középparaszttal, asszony az asz- szonnyal és így tovább. Van mondani és mutogatni valónk is bőven. Olyan terveink vannak, hogy konok ember kell hozzá, hogy ne lelkesüljön és ne kí­vánkozzon közénk. — Egyetértenek az elvtársak is a javaslattal? — így egyetértünk, ha már .. — jelentette ki a mondatot elha­rapva Bolyos János. Amit elha­rapott. az igen csak az volt, hogy „ha már így erősködtök és nem kell mindenkinek menni”. — Csakhogy volt középpa­raszt mindössze egy van a párt­tagok között — ellenkezett még- egyszer Harasztos Sándor. — Nem baj, van a pár tort kí­vüliek között hat is — nyugtatta meg a párttitkár. — Most csak a csoportvezetőket jelöljük ki. A csoportot majd ők szervezik meg a legközelebbi közgyűlésig. Akik nem lesznek beosztva, azok is beszélgethetnek a kívülállókkal. Holnap pedig betetézzük a szé­nakazlakat úgy, hogy senki se találjon benne hibát S ezután így csinálunk meg mindent, mert sok egyént hívunk meg lá­togatóba. Hadd lássanak ren­det, tisztaságot Ha a kultúrter­münk elkészül, azt hiszem, hí- ; vás nélkül is sokan ellátogat- ! nak szórakozni. Az elnök elvtárs • már megrendelte a biliárdasz- ; talt, veszünk sakkot és filmvetí- ; tőgépet is. Bolyos János a többiektől el- ; maradva ballagott hazafelé a ; taggyűlésről. Restelkedve szá- ; mot vetett magában, hogy hány ! szomszédjának mondta: az a ! szisztéma, hogy nincs és nem is 1 lesz tagfelvétel. Kosaras Mihály < háza előtt meeállt, széjjel né- ; zett u*cahosszábam, majd hirte- J len elhatározással lenyomta a [ kiskapu kilincsét: — Jó estét — köszönt zavar- ; tan —, csak azt akarom mon- J dani. hogy lesz már tagfelvétel 1 — Megváltozott a szisztéma? i •— Meg az hallod, meg. J Kukk Imre ' azért, mert nem jövünk ki a tar­tásával. Elég szégyen az, hogy a- zok az egyéni gazdák duplájára emelték a tejhozamot, akiknek eladtuk az olyan tehenet, amelytől csak 3—4 liter tejet fejtünk. Ez bizonyíték, hogy nem a tehenek­ben van a hiba, hanem az etetés­ben, gondozásban. Ettől a naptól kezdve megvál­tozott a helyzet a Petőfi Tsz-ben. Bagó Károlyt, a pártvezetőség e- gyik tagját, valamint a tsz veze­tőség egy tagját azzal bízták meg, hogy minden etetésnél, fejésnél ellenőrizzék az ott folyó munkát, segítsék szakirányítással az ott dolgozókat. Bagó elvtárs nem is­mert fáradtságot, heteken át reg­gel-este ott teljesítette pártmegbí­zatását. Ugyancsak az egyik ál­latgondozónak, Jámbor Ferenc­nek is az lett a pártmegbízatása, hogy segítse elő, hogy jövedelme­zővé váljék a tehéntartás. Egyik napról a másikra nem növeked-1 hét literekkel a tejhozam. Min­dent próbáltak. Jobb keveréket adtak a teheneknek, az abrakot is megjavították, s így a napi többlet-decik egy hónap múlva már literekké gyarapodtak. Egyre többet és többet fejtek. A tsz-tagok kezdtek meg­barátkozni a tehéntartással Elvetették azt a gondolatot, hogy eladják a teheneket. Azon azon­ban nagyon elcsodálkoztak, ami­kor a párttaggyűlésen a kommu­nisták elfogadták a járási párt- bizottság határozatát, hogy tehe­nenként el kell érni az évi 2000 liter tejet. Sokan lemondóan nyi­latkoztak. Abból sem lesz semmi, hogy a Petőfi Tsz teheneiből át­lagban 2000 liter tejet fejjenek é- venként. Pár hónap után azonban min­denki meggyőződhet, hogy a do­bozi Petőfi Tsz pártszervezete e- leget tett a járási bizottság hatá­rozatának. Alig fél év telt el a határozat megjelenése óta, s már­is ott tartanak, hogy jelentik: megtették a kötelességüket. Az elmúlt vasárnap a tsz életében rekord tejtermelést értek el. Ti­zenöt tehéntől csaknem 200 liter tejet fejtek. Nem országos ered­mény ez, de még nem is megyei rekord, hiszen ennél sokkal több tejet is fejnek ennyi tehéntől. De a tsz-ben nagy eredmény. Ha va­laki összehasonllja azt, hogy ta­valy ilyenkor csak 60—70 liter te­jet fejtek ugyanennyi tehéntől, Skkor el lehet mondani; nagy e- redményt értek el. Komlósi Sán­dor tehenész elmondása szerint eddig még 30 tehéntől sem fejtek ennyi tejet egy nap. Ilyen ered­mények után nem csoda, hogy megjött a kedvük a tsz-tagoknak, és a pártbizottság azon határoza­tát is végre akarják hajtani, hogy 100 hold földre 5 számosál­latot állítsanak be. Elhatározták azt ts, hogy ebben az évben fel­frissítik, kicserélik teheneiket. — Cs. E. — A maradiság ellen küzdenek VÉGH GÁBORÉK A békéscsabai Május 1 Tsz szomszédságában, az élővízcsator­na és a sikonyi rész közelében te­rül el a Búzakalász Termelőszö­vetkezeti csoport 140 holdas hatá­ra. A csoportban 23-an vannak. Közülük 15-en csak ,,műkedvelő" parasztok. Ezek az emberek csu­pán 1—2 hold föld művelését vál­lalták. Jó részük az iparban, vagy a földművesszövetkezeti kereske­delemben dolgozik, de akad kö­zöttük néhány állami alkalmazott is. A tagság másik része — ezek létszámban ugyan kisebbségben vannak — de több földdel rendel­keznek, mint az előbb említettek, nem kétlakiságból, hanem élethi­vatásból művelik a földet. Ha az ember a határt nézi, ak­kor elégedettség tölti el, mert a lágyan ringó dús kalászú búza­tengerből, a szélsímogatta kuko- ricalevelekből, a cukorrépa fej­lettségéből, a burgonyaterület gyommentességéből arra követ­keztet, hogy ebben a csoportban olyan parasztok tömörültek, akik világéletükben földműveléssel foglalkoztak. Ez azt bizonyítja, hogy a Búzakalász Termelőszö­vetkezeti csoport tagjai magukra találtak és időt, fáradságot nem kímélve dolgoznak a jobb megél­hetésért. E nagy munkában azonban sza­kítanak maguknak annyi idót, hogy be*-berté2zonek* •» Május I Tsz portájára. Nap mint nap ott haladnak el a 100 holdas táblák mellett és nem győzik csodálni az ottani életet. Vitathatatlan, hogy a szomszédos szövetkezet eredményei igen jó hatást tettek rájuk Jó néhányan ma már egyre vi­lágosabban látják a holnapot. Ezért is alakítottak szombaton. — ------------H-----------­Az eke, a borona és a vetőgép elvégezte munkáját. A föld szer­számait kocsira dobtuk és magá­ra hagytuk a határt. A többit rá­bíztuk a felhőkre. Bizakodva vár­tuk a vizet a szomjas földre, de nem jött. Ami volt, az is elapadt. Előbb az árkokból fogyott ki, aztán a gabona tövéről Főtt a ga­bona, sült a kukorica és perzse- lődött a gyümölcsfák levélzete. Am, ahol az eső készül, nincs föl- döntúliság, Medárd-nap, meg e- gyebek! Az Adria meg a többi tengerrész megemberelte magát, s az életet adó vizet elhozták a friss szelek szárnyán nyargaló fel­hők. Megnyíltak az ég csatornái. A csendesen hulló eső hatására felegyenesedett a fűszál, talpra állt a gabonaszál és az addig ré­szegen félrebillent kukoricák az éltető víz hatására■ vigyázba vág­ták magukat. Lesz már kenye­rünk és állatainknak takarmány, de ehhez az kell, hogy a felfrissült növényeket gondozzuk, ápoljuk, csak így lesz jó termésünk. Kiss József tanító. Murony. június 14-én — egy négytagú tsz előkészítő bizottságot, hogy meg­szervezzék a termelőcsoport szö­vetkezetté alakulását Ebben a dologban azonban még nem egy­séges a tagság, mert azok az em­berek, akik 1—2 hold állami tar­talékföldön gazdálkodnak — a kétlakiak — gátolják az előreha­ladást. Ketten-hárman pedig a- zok közül, akik élethivatásként foglalkoznak földműveléssel, ha­tározatlanok. A többség azonban előrébb akar jutni, sőt a kör­nyékbeli egyéniektől is kedvező véleményt hallottak a szövetkezet megalakításáról. Amíg a tagság jó része és a kí­vülállók új tsz létrehozásán szer­vezkednek, addig a csoDorttagok másik része gátként áll a fejlődés útjába. Futkosrak űlhöz-fához és mindent latbavetve azon ügyköd­nek, hogy az előkészítő bizottság munkáját hátráltassák. Ügy beszélnek az. élőké ziíő bi­zottság tagjairól, mintha azote az új szövetkezet szervezésében az önkéntesség elvét megsértettek volna. Ezek az emberek hangoztatja!: az önkéntességet s közben ők ma­guk sértik meg. összetákolt, átlátszó megtévesztéssel igyekeznek a tagságot maguk mellé állítani Ami az előkészítő bizottság munkáját illeti, az törvényes, hi­szen őszintén, nyíltan, törvényes keretek között, az önkéntesség e: vooek "Szigora betartásával vég­zik' ‘munkájukat. Az előkészítő bizottsághoz váló csatlakozás minden parasztember­nek egyéni belső ügye. Az önkén­tesség elvét így éppen azok sértik meg, akik akadályozzák az egyé­nek szabad akaratát. Milyen érveket használnak ezek az emberek céljuk eléréséhez ? Matuska Miklós igen kedvezően beszélt a közös gazdálkodás elő­nyeiről, de amikor kenyértörésre került a sor kerek-perec kijelen­tette: Végh azért akar szövetkeze­tei csinálni, mert elnök akar len­ni. Szabó István pedig azért ra­gaszkodik az önálló szövetkezet alakításához, mert a könyvelői be­osztásra pályázik. Ezek az átlátszó érvek annyira gyengék, hogy a szövetkezeti de­mokrácia súlya atatt összeroppan- nak, mert a szövetkezet elnökét a szövetkezeti demokrácia teljes be­tartásával a tagság választja. Végh Gábor pedig rendkívül szor­galmas, a szövetkezet ügyét szí­vén viselő paraszt, aki nem azért szervezi a magasabb típusú szö­vetkezetét, hogy ott elnök lehes­sen, hanem meggyőződésből. És ha nem lesznek csak nyolcán, tí­zen az új szövetkezetben, akkor sem hátrálnak meg, mert ebben az esetben a Május 1 Termelőszö­vetkezethez csatlakoznak. Egy hibát azonban vétettek Végh Gáborék: nem vontak be egyénileg gazdálkodót az előkészí­tő bizottság munkájába. Ez a hi­ba viszont nem pótolhatatlan, mert bármelyik nap megtehetik ezt. Ezzel az intézkedésükkel még job­ban megsemmisíthetnék Matusteá- ék ellenérveit és bátrabban lép­kedhetnének a megalakulás, vagy az egyesülés útján. v Dupsi Károlw Megyénkből négy állami gazdaság, tizenkét tsz és tizenkét egyéni gazda vesz részt a debreceni kiállításon gazdálkodásának kicsinyített má­sát mutatja be a kiállításon. Természetesen a másik három megye állami gazdaságai ée terme­lőszövetkezetei Is állataik és ter- mélvényeik legjavát állítják ki Debrecenben. Hogy a vetélkedés­ben kik érnek el legjobb ered­ményt, azt majd ott lehet meg­látni. Érdemes elutazni, hiszen a MÄV is, a MAVAUT is kedvez­ményesen szállítja a kiállítás iráni érdeklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom