Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG IWS. június 13., péntek Segítsék a pártbizottságok a kommunista csoportok munkáját A megyei pártbizottság a kö­zelmúltban olyan határoza­tot hozott, hogy a járási pártbi­zottságok hívják össze a válasz­tott szervekben dolgozó kommu­nista csoportok vezetőit és vitas­sák meg azok munkáját, további feladataikat. Hogy ez a határozat mennyire szükségessé vált, azt igazolja a mezőkovácsházi járás közséígeiben dolgozó csoportok gyenge munkája is. A járási ér­tekezleten részt vett csoportveze­tők' többsége még saját munka- területével sincs tisztában, azzal többek között, hogy a párt veze­ti, irányítja — de nem helyette­síti és utasítgatja — a tömegszer­vezeteket. A tömegszervezetek és mozgalmak, a tanács, a népfront, a nőtanács stb. pártvezetése első­sorban eszmei, politikai vezetést jelent alapvető kérdésekben, a helyes politikai álláspont kidol­gozásában. kommunista csoportok, a . tanácsok, a tömegszerveze­tek és mozgalmak választott szerveinek többségében megala­kultak, de nagy részük nem ki­elégítően, vagy egyáltalán nem működik. Ennek elsősorban az az oka, hogy az irányításukért fele­lős illetékes pártszervek még nem látják világosan a csoportok fel­adatait. Nem látják, hogy első­sorban nekik kell biztosítaniok, hogy a tömegszervezetek és moz­galmak munkájában érvényre jusson a párt politikai irányvona­la. Ezért meg kell" vitatniok a párt főbb határozatait és abból kidolgozni a tömegszervezetek és mozgalmak, illetve az ott dolgo­zó kommunisták sajátos feladata­it, A kommunista csoportoknak kell biztosítaniok, hogy a válasz­tott szervek ülésein megtárgyalt kérdéseknél és a határozatok ki­dolgozásánál érvényesüljön a párt álláspontja. Ezért szükséges, hogy a választott szervek üléseit megelőzően megtárgyalják a leg­fontosabb napirendi pontokat, ez­zel felkészítsék a kommunistákat I arira, hogy az üléseken kezdemé- nyezően lépjenek fel és a párt politikáját támogató egységes ál­láspontot foglaljanak el. Persze fontos az, hogy a kommunisták a párt politikájának megfelelő dön­téseket ne rákényszerítsék a pár- tonkívüliekre, hanem azok he­lyességéről győzzék meg őket. Csak így fogják a döntéseket a pártonkívüliek is magukénak te­kinteni s ez esetben meggyőző­désből dolgoznak megvalósításu­kért. Közben a kommunista cso­portok ellenőrizzék és tevékenyen segítsék a párt határozatainak végrehajtását. Tájékoztassák a pártot a határozatok végrehajtá­sának helyzetéről és arról, hogy mi a pártonkívüliek véleménye a párt politikájáról, határozatairól. Hiszen a tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommu­nisták közvetlenül kapcsolatban vannak a pártonkívüli tömegek­kel, jól ismerik a dolgozók han­gulatát és véleményét. Ezért a kommunista csoportok a párt po­litikájának nemcsak végrehajtói, hanem a dolgozók hangulatának és problémáinak ismerői, s ezál­tal segítik a párt helyi politiká­jának kialakítását, a helyi sajá­tosságoknak megfelelő párthatá­rozatok kidolgozását is. T elentős a kommunista cso­" portok szerepe a káderek nevelésében is. Esetenként meg kell vitatniuk egy-egy párttag munkáját és rá kell mutatniok annak jó tulajdonságaira és gyenge pontjaira. Nevelni kell a tömegszervezetekben dolgozó függetlenített munkatársakat is. Az MSZMP-csoportok munká­jának vizsgálata közben kitűnt, hogy a tanácsokban működő kommunista csoportok a tanács­ülések előtt csaknem minden al­kalommal összejönnek és megvi­tatják a tanácsülésre kerülő ha­tározatot, beszámolót. Ez jó, csu­pán az a baj, hogy csak néhány percig üléseznek és így szinte minden vita nélkül hagyják jóvá azt az álláspontot, amelyet egysé­gesen képviselniök kell. Nem szükséges az összes napirendi pontot megtárgyalni egy-egy vá­lasztott szerv ülése előtt, hanem ki kell választani a legdöntőbbet, amely politikai jelentőségű és ilyen kérdésekben kell a kommu­nistáknak kialakítaniok a párt politikájának megfelelő egységes álláspontot. kommunista csoportok ed­digi tevékenységének gyen­gesége abban is megmutatkozik, hogy a párttagságok, a felsőbb pártszervek keveset törődtek ve­lük. A Dombegyházi Községi Ta­nács MSZMP csoportjának veze­tője, Gyarmati Gábor elvtárs el­mondta, hogy őket még egyszer sem kérdezte meg a pártbizottság vezetősége, hogyan dolgoznak, mik a nehézségeik. De másutt is hasonló a helyzet. A megyei párt- bizottság határozata óta némi ja­vulás mutatkozik s alig három hete, a battonyai párt VB is napi­rendre tűzte az MSZMP csopor­tok munkáját. A mezőhegyes! pártbizottságon is az elmúlt szom­baton tárgyalták első alkalom­mal. A kommunista csoportok a tö­megszervezetek, a tanácsok és tö­megmozgalmak pártirányításának csak egyik, de igen fontos eszkö­zei. Ezért fontos, hogy rendszere­sen ellenőrizzék és segítsék mun­kájukat. De legyen ez fordítva is. Az MSZMP csoportok vezetői egy-egy alkalommal kérjék ki a pártbizottságok véleményét, hogy még hathatósabban segítsék a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját. (Csepkó) Gh. Apostol fogadta a magyar szakszervezeti küldöttséget Gheorghe Apostol, a Román Szakszervezetek Központi Taná­csának elnöke, szerdán fogadta a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttségét, s tájé­koztatta őket a román szakszer­vezetek életének egyes időszerű kérdéseiről. Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, szintén tájékoztat­ta a román szakszervezetek veze­tőségét a magyar szakszervezetek életéről, az 1958. évi októberi ese­ményekről és a magyar szak­szervezetek XIX. kongresszusa u- táni tevékenységről. fl Bolgár Kommunista Párt VII. kongressznsánalí határozata (Rövidített szöveg) A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusa j»58. június 7-én a Központi Bizottság beszámolója alapján egyhangúlag ha­tározatot fogadott el. A határozat többek között kimondja: A kongresszus egyhangúlag he­lyesli a Központi Bizottság po­litikai vonalát, valamint a VI. és VII. kongresszus közötti Idő­szakban végzett tevékenységét. Egyhangúlag csatlakozik a nemzetközi helyzet ama érté­keléséhez, amelyet az SZKP XX. kongresszusa, valamint a kom­munista- és munkáspártok kép­viselőinek 1957. végén megtar­tott moszkvai értekezlete adott. A kongresszus úgy véü, hogy a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár kormány külpolitikájá­nak az alapvető iránya, a leg­fontosabb feladatai továbbra is a következők: minden erővel szilárdítani kell országunk függetlenségét és szuverenitását, szélesíteni kell a más országokkal fennálló dip­lomáciai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatokat, emelni kell a Bolgár Népköztársaság nemzet­közi tekintélyét; minden erővel azon kell mun­kálkodni, hogy tovább erősöd­jék és fejlődjék külpolitikánk sarkköve, az éltető bolgár—szov­jet barátság; tevékenyen elő kell segíteni a Bolgár Népköztársaság és a töb­bi szocialista ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak el­mélyülését, hozzá kell járulni a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének további meg­erősítéséhez; aktív békepolitikát kell foly­tatni és minden erőfeszítést ar­ra kell összpontosítani, hogy a Balkán a béke és biztonság öve­zetévé váljék; tevékenyen hozzá kell járul­ni az egész világ békéjéért ví­vott* harchoz, elő kell segíteni, hogy létre jöjjön a megegyezés a leszerelés, az atom- és hidrogén fegyver eltiltás»} és egyéb idő­szerű nemzetfc&zi problémák kérdésében; teljes szolidaritást kell vállal­ni és erkölcs] támogatást kell nyújtani az imp«falista elnyo­más, ellen, a szabadságért és a függetlenségért küzdő ázsiai és afrikai népeknek, szoros kapcso­latokat; kell teremte;.! a Közel­és Közép-Kelet országaival; a béke és a kölcsönös megér­tés politikáját kell folytatni a kapitalista országokkal a szuve- lénltás és a belügyekbe való be fflésn avatkozás kölcsönös tiszte- ictbentartása alapján. A határozat a továbbiakban kiemeli azokat a nagy sikereket, amelyeket a bolgár nép a Kom­munista Párt vezetésével a szo­cialista társadalom építésében elért, majd megállapítja az or­szág gazdasági és kulturális életének fejlesztésére irányuló feladatokat. Továbbiakban a határozat részletesen foglalkozik a párt- építés kérdésével, a pártmunka és ideológiai harc számos prob­lémájával,-s kijelenti: A kongresszus a párt első remdő és legfontosabb feladatá­nak tartja a revizionzimus és burásai nacionalizmus elleni harcot, A határozat jelentős helyet szentel a bulgáriai szocialista forradalom jellege kérdésének. Újabb amerikai rakétaegység érkezik Nyugat-Németországba Nyugat-Né- metországban a dolgozók szé­les tömegei egyre jobban felismerik az újrafelfegyver­kezés rohamos végrehajtása következtében fennálló ve­szélyt. A dolgozók a vállalatoknál és zettsága által összehívott tüntetésen. U- gyanis Göp- pingben és Köln-Deutz- ban a dolgozók a rövid 'sztráj­kok formáját választották felháborodásuk kifejezésére. A Nyugat-Német Szakszervezeti A Nyugat-Európában állomáso­zó amerikai csapatok főhadiszállás iának közlése szerint rövid időn belül további amerikai rakétac egység — a 40. tábori tüzérség 650 főnyi tiszttel és legénységgel — érkezik Dél-Németországba. A közeljövőben érkező tűzéro6z- tagot nem ágyúkkal, hanem „Redstone’* típusú atomrobbanó- fejjel ellátott rakétákkal szerel­ték fel. A „Redstone’* rakéták ha­tótávolsága 320 kilométer. A Nyu- gat-Németországban állomásozó amerikai csapatok eddig a kisebb hatósugarú Nike-Ajax, Honest- John és Corporal típusú rakéták­kal rendelkeztek. A szakértők véleménye szerint ezek a rakétatipusok Is csupán a- tomrobbanófejjel „fizetődnek ki’*. A nyugatnémet lakosság állan­dó tiltakozása ellenére az ország­ban mindenfelé aíomrakéta-tá- maszpontokat, kilövőberendezé­seket építenek. Az atomrakéta támaszponthálózat központja Raj- na-Pfalz tartomány, ahol összesen 17 támaszpontot építenek, illetve terveznek, továbbá a teutóburgl erdő és Schleswig-Holstein tarto­mány. Az előkészületek mellett a bonni NATO-hadsereg egységeit is atom­háborús hadviselésre szerv ezik át. Bonn tízezer főnyi különleges minősítésű osztagot képez ki. E különleges osztagok többszáz tag­ja már hónapok óta az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol a rakéta- és atomfegyver-kiképzés­ben vesz részt. A szputnyik rakétájának működéséről, nagyságáról Mibe kerül a rakéta? res hold felbocsátása óta a szak­ik: milyen erő szükséges ahhoz, a szputnyik III. a világűrbe rö- a Magyar Űrhajózási Bizottság ző tájékoztatást adta: tott rakéta-lépcső magasabb, mint az Országház. — A rakétában minimálisan 150 tonna hajtókeverék van, vagyis nyolc—tíz vasúti tartály- kocsit töltene meg az az üzem­anyag, ami néhány perc alatt el­ég. A továbbiakban a kutató el­mondotta, hogy milyen nehéz az irányítás megoldása. A szputnyik irányításában egy félfokos pon­tatlanság száz kilométerenként már egy kilométer eltérést jelent. Végül elmondotta, hogy hozzáve­tőleges becslés szerint egy-egy ilyen rakéta körülbelül száz mil- i Hó forintba kerül. A harmadik szovjet mesterség emberek behatóan tanulmányozza hogy ilyen nagy súlyt, mint mint pítsen. Erről Nagy István György, tudományos kutató tagja a követke — Egy csaknem másfél tonnás, j vagyis egy nagyobbfajta személy- gépkocsi tömegével felérő testet másodpercenkint nyolc kilométe­res sebeségre felgyorsítaná csak óriásrakétával lehet. Nem való­színű, hogy erre a célra valami­lyen újszerű szerkezettel, példá­ul atomhajtásossal kísérleteztek ivolna. A rakétahajtást továbbra is vegyi üzemanyagokkal oldják meg. Az ilyen rakéta 200—250 tonna súlyú lehet. A harmadik szputnyik szállítórakétáját 50—60 méter hosszúra becsülhetjük, vagyis két. egymás tetejébe Alii­J&VUlUlEgl, tarlsruhei kerületi vezetőségei, va­lamint számos vállalati szervezet, íx essen! rendőrségi alkalmazot­tak és mások követelik a Nyugat­német Szakszervezeti Szövetségtől, iiogy szélesebbkörő sztrájkokat Mrdessen meg. Mannheímben 50 0000, München­ben több, mint 10 000, Fürthben 1000, Brémában 7000 dolgozó tün­eteit. Erlenschwitz-Recklingshau- jen építőipari munkásai elhatá­rozták, hogy megtagadnak minden tözremüködést a rakétakilövő tá­maszpontok. építésében. (kovács) a szakszervezeti vezetosegekDen egyre tevékenyebben vesznek részt az atomhalál elleni népi mozgalomban. A Hentschler-üze- mek, a Volkswagen autómohü- gyár és más üzemek dolgozóinak az atomfelfegyverzés elleni tilta­kozó sztrájkját követte a brémai kikötő nyolcezer munkásának ak­ciója, akik egy órával hamarabb hagyták abba a munkát, hogy el­menjenek egy tüntetésre. Ham­burgban számos gyár, valamint a közúti közlekedés 150 000 dolgozó­ja abbahagyott minden munkát, hogy részt vegyen a Német Szak- szervezeti Szövetség kerületi bi­Nyugatnémet—Amerikai „együttműködés”

Next

/
Oldalképek
Tartalom