Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-13 / 138. szám
1958. június 13.. péntek BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 3 Sajtótájékoztató mezőgazdasági Szerdán a délelőtti órákban Fü- löp Imre, a Tiszántúli Tenyészállat Kiállítás és Vásár rendező bizottságának titkára Debrecenben, a kiállítás színhelyén sajtótájékoztatót tartott. Ismertette a lapok kiküldötteivel a kiállítás célját, méreteit, a rendező négy megye (Bé- kés, Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs eddigi munkáját. — A kiállítás célja — mint mondotta — a rendező négy megye mezőgazdasági eredményeinek bemutatása, viszonyítva a felszabadulás előtti állapotokhoz. De nemcsak az eredményeket mutatjuk be, hanem az üzemágak szervezésében tapasztalt hiányosságok termelési kialakításait. Ezután a kiállítás méreteit ismertette — Hatszáznál több állatot mutatunk be. A kiállított állatok minősége egyenlő lesz a szeptemberben nyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításéval. Bemutatnak mintegy 180—190 szarvasmarhát, 150—160 sertést szaporulatával, ugyanennyi juhot, 300 baromfit, 80 lovat, ezenkívül egy sor kisállatot; kutyát, galambot, méhet. Az állagokat a kiállítás színhelyén a méntelep istállóiban helyezik el. A méntelep udvarán és a sportpálya körül 35—U) pavilont építenek. A rendező négy megye egy-sgy pavilont kap ahol a megye mezőgazdaságának szerkezetét, öszetéte'ét, jelenlegi színvonalát a hivatalos statisztikai számok tükrében, fénykép-dokumentumokkal mutatják be. A többi pavilonokat a termeltető vállalatok rendezik be. Bemutatják á szerződéses ipán termelés volt a tiszántúli táj kiállításról útját a szerződéskötéstől a készáruig és a különböző áruféleségeket. Az állami áruházak, a kiskereskedelmi vállalatok, a vendéglátó ipar szintén részt vesznek a kiállításon. Iparcikkeket árusítanak és biztosítják a látogatók ellátását. A kiállításra meghívnák a Tokaj-Hegyaljai Borforgalmi Vállalatot Is. Az 5—6—7 puttonyos tokaji aszút 2, 3 és 5 decis palackokban árusítják. A vásár utolsó napján — június 29-én — tárgynyereménysorsolás lesz. Ami pedig a négy megye eddigi munkáját illeti, most már teljes erővel dolgoznak, hogy június 21- re a kiállítás nyitásának napjára teljesítsék vállalásukat. Száztiannincdten 247 hóiddal téptek be megyénkben a termelőszövetkezetekbe májusban Megyénkben májusban tovább fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom és ezalatt az egy hónap alatt a megye különböző járásai ban 135 új tag, 274 hold földdel kérte felvételét a szövetkezetekbe. Különösen jó eredményeket értek el a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésében a mezőkovácsházi járásban, ahol egy hónap a- latt 26 új taggal és 74 hold földdel növekedtek a termelőszövetkezetek. Jó eredményeket értek el továbbá az orosházi járásban, ahol 20, a szeghalmi .járásban, ahol 17 és Orosháza városban, a- hol 16 új tag jelentkezett a szövetkezetekbe. Készülődés a nyári munkákra A gépállomások az aratás— cséplésre való felkészülésének ellenőrzését. a tavaszi szemlét még ezen a héten befejezik. Június 1 óta két ellenőrző bizottság járja a megye 21 gépákxmását. Ellenőrzik, hogy a felkészülés kelégítő-e, megszervezték-e a cséplőcsapatokat. Az eddigi ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a gépállomások jól felkészültek a nyári munkákra. Különösen az Orosházi Gépállomás, ahol 15 aratógép, 20 kombájn és 56 cséplőgép várja a munkák kezdését. A gépállomás elkészítette a csopléshez a rajniro- zási tervet is. Harminckét cséplőgéphez 75 százalékban megvannak a műnkacsapatolt Az arat' Rászolgált a megbecsülésre Lengyel Imrét úgy ismerik a Békés megyei Erdőgazdaságban, mint kiváló gépspecialistát és újítót. Ezért az. elismerésért az alig 30 éves, pirospozsgás, gömbölyű arcú, nevető szemű fiatalember alaposan megdolgozott. így történt azután, hogy az idei traktoros napon kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet, ezenkívül pedig a jól bevált két újításáért megjutalmazták. Éppen harmadszor említette meg nevét Hegedűs Mátyás, az Erdő- gazdaság igazgatója, amikor Lengyelt munkatársai tapssal köszöntötték. Nem személyi kultusz volt ez a megnyilvánulás azon a családias ünnepélyen, hanem a mély meggyőződés, a lelkesedés, az elvtársi tisztelet és a megbecsülés jelképe. Valamennyi erdőgazdasági dolgozó örült annak, hogy ebben az évben Lengyel Imre újításával, az erdősítések ápolásában 63 ezer forintot takarítanak meg. De örül- aek a nyárfadugvány készítői is, mert ugyancsak Lengyel Imre dúgványvágó-asztala — szintén újítás — segítségével, kevesebb fáradsággal, háromszor—négyszer annyit kersenek, mint a korábbi években. Ezért ünnepelték őt, e- zért sugárzott munkatársaitól a bizalom. Lengyel Imre újításai rendkívül hasznosak és nyugodtan mondhatjuk a megyei, de még az ország erdőgazdaságaiban is úttörő helyet foglalnak el. Eddig ugyanis a fiatal erdők ápolása nem volt biztosítva és a csemeték, vagy a su- hángok a sorközökben elszaporodott gaztengerben megfulladtak. Űjításával az erdősítések háromnégy éves korig —, míg nem erősödnek meg— ápolhatók, egy speciálisan, erre a célra készített négy vasú kultivátorral. EzéTt az igen jól bevált újításáért és a munkában tanúsított lankadatlan szorgalmáért méltán kiérdemelte az erdőgazdaság vezetőinek, dolgozóinak nagy elismerését. — sík — csépléssel egyidejűleg megkezdik a tarlóhántást és a mélyszántást is. Várható időjárás péntek estig Tovább tart a hűvös idő. Sok helyen még eső. A felhőzet holnap a Dunántúlon már felszakadozik. Élénk, helyenként erős é- szaki, északkeleti szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: nyugaton 8—11, keleten Í3—16 fok között. Távolabbi kilátások;. a hőmérséklet kissé emelkedik. Építők között a szakszervezeti központban Az Építők Napja hagyomá- nyos ünnepére időszerűnek tartottuk felkeresni az Építők Szakszerveztének Központját, Budapesten. A magyar munkás- osztály szakszervezeti mozgalmának egyik hatalmas fellegvára ez a székház, mely — a régi építőmunkások jól tudják — a MÉ- MOSZ központja volt. Sok-sok tízezer építő, — építőanyagipari és faipari dolgozó szakszervezeti ügyeit intézik itt. Az itteni látogatásunk alkalmával arról számolunk be, mit láttunk, mit tudtunk meg azokról a veterán építőmunkásokróí, az elmúlt évtizedek derék harcosairól, akik a központ hatalmas, elsőemeleti klubjában csendes szórakozással töltik most idejüket. Néhány órára letelepedtünk közéjük, akik már sok évtizede váljék magukat büszkén az Építők Szakszervezete tagjainak. Beszéljünk azokról az öreg harcosokról, akik történelmi jelentőségű sztrájkokat vívtak meg 1945 előtt, és akik arany betűkkel írták be nevüket a magyar munkásosztály hősi harcainak történetébe. Ezek a veteránok mostanság már csak csendes szemlélői a központ lüktető életének. De bárhogy eljárt felettük az idő, a felszabadulás é- vei után napszítta, kicserzett, ráncos arccal, görbült háttal, de egyenes gerinccel, mint az állam nyugdíjasai, szelíden elkártyáz- gatnak, csattogtatják a csont dominókat, vagy éppen elmerülnek egy-egy Izgalmas sakk-partj bonyolult elemzésében... S mindezt nem rongyosan, kopottan, szeny- nyes ingben és megtörtén, mint e modern palota hivatlan vendégei, hanem az öregség méltó tisztaságában, mint az Építők Szakszervezete Központjának kedves, szívesen fogadott, sőt hívott venEddig hat gépállomás teljesítette tavaszi tervét A gépállomások tavaszi versenyében a tervet elsőnek teljesítő Kondorc6i Gépállomást a legutóbbi értékelés szerint a Mezőgyáni és a Körösladányi Gépállomás is megelőzte. A mezőgyáni 113,9 százalékra, a körösladányi 112,1 százalékra, mig a kondorosa 109,7 százalékra teljesítette tervét. Megyénk gépállomásai közül egyébként hat teljesítette a tervet: A már felsoroltakon kívül a sarkad! 103,9 százalékra, a dévaványai 102,4 százalékra és a szarvasi 100,4 százalékra. A többi gépállomás általában 70 százalékon felül jár, csak egyedül a Békési Gépállomás maradt le 55,8 százalékos tervtel- j esetésével. dégei teszik. Rászolgáltak bőségesen arra, hogy ha hajlott is a derekuk, de magasra tartott fejjel járjanak e falak között, a nyugodt öregség biztos tudatában éljék le hátralévő éveiket, mint becsült, tisztéit tagjai a dolgozók társadalmának. Itt jönnek össze nap mint nap a klubban, ahol a Városliget felől bőséggel ömlik be a tavaszi napfény a tágas .ablakokon és nem úgy süt bájuk, mint 20—30 évvel ezelőtt, amikor az állványon falaztak, amely egyúttal az ebédlőjük is volt. Mikor az Építők Szakszervezeti Központja megvalósította a kitűnő gondolatot, hogy szélesre tárja ajtaját az öreg építők előtt (természetesen vannak itt olyanok is, akik még ma is dolgoznak), ezzel mintegy példát mutatott a megyei szakszervezeteknek: tegyék a dolgozók második (Otthonává szakszervezetüket, ahova ne csak a hivatalos ügyek, de az odatartozandó érzése Is sűrűn vigye be a dolgozókat; A nagyszerű lehetőséggel élnek is, főleg a Pesten élő idősebb építőmunkások. Jönnek már -kora délelőtt és szórakoznakkedvük szerint. — Piros ulti, negyven-száz! — csattan fel Marci bácsi hangja, aki mindennap Zuglóból jár be, és már évek óta, télen-nyáron, félnapot itt tölt a régi -barátok, harcostársak körében. J) e felhangzik gyakran a „sakk és matt”! — és ilyenkor a szomszédos asztalok sakktáblái mellől többen is áthajolnak, hogy megnézzék, „hogy túdtá fnegint megverni Varga Pista bácsi Kovács Janit, akiről pe- idí^'ái'm^ek között az a hír járta, hogy a sakkban verhetetlen”: Aki a betűt szereti, az a sok ezer kötetes könyvtárból kihoz egy- egy jó könyvet és napokig csendben olvasgat, vagy éppen az az- I napi újságokat tanulmányozza. Ha meg valami kiállítás van á központban és ilyet évente nagyon sokat rendeznek, persze, hogy ők a veteránok az elsők, a- kik felkerekednek és megnézik. Nagyon gyakran leülnek a veteránok közé a szakszervezet vezetői, munkatársai és elbeszélgetnek velük. Mindenről, de legfőképpen azokról az időkről, amelyeknek ők, az öregek élő tanúi. És fgy lassan-lassan lehullanak életük naptárjairól a lapok, de nekik nem kell rettegve g niok a holnapra. A postás minden hónap végén, mint az óraütés, olyan pontosan hozza a nyugdíjat, amelyet a dolgozók állama biztosit részükre Az állatállomány védelmében a Gyulai Járási Tanács (Tudósítónktól). A Gyulai Járási Tanács legutóbbi ülésén több fontos határozatot hozott az állattenyésztéssel kapcsalatosan. A járási tanácsülés utasította a mezőgazdasági osztályt, hogy a községekben az állatorvosok hetenként tartsanak meddőség elleni vizsgálatot, hogy minél kevesebb tenyésztésre alkalmas szarvasmarha kerüljön a vágóhídra és ezzel is jobb legyen az állattenyésztés. Fontos feladatnak tartja a járási tanács, hogy minden községben az összes szarvasmarhát egészségileg december 31-ig vizsgáljanak meg és erről nyilvántartást vezessenek. A mezőgazdasági osztály szervezzen havonként valamennyi termelőszövetkezetben állattegészségügyi előadásokat, amelyen a községi állatorvosok különböző állatbetekségekről és az ellene való védekezésről tájékoztatnak. A községi állatorvosok, a tsz-agmnó- musok, a gazdasági felügyelők állandóan vizsgálják a tsz-ek takarmányellátottságát, s adjanak meg minden segítséget, hogy a tsz állatállománya napról-napra gyarapodjék. Áldott torok... ötszázezer hektoliter sör. Ennyi fogyott el 1938-ban, az utolsó úgynevezett „béke”-esztendőben Magyarországon. Ennek tekintélyes része — és ez csak természetes — nem a munkás, a dolgozó paraszt, de még az akkor nem sokra becsült értelmiség torkán csúszott le. Nem! A tehetősek torka, no meg a zsebe nem ismert tréfát. A szegény ember örült, ha munkához juthatott és megkereshette a betevő falatját. Ezek az emberek vajmi kevés sört ihattak meg, hiszen ha éppen volt is pénzük, sajnálták sörre költeni. Három millió háromszázezer hektoliter sör, hozzávetőleg ennyi az ország, hogy a hivatalos kifejezésnél maradjunk — idei sörkerete. (De még ennél is több fogyna el, csak lenne elegendő.) Nagy a különbség a két számadat között. De abban is, hogy manapság már a nép issza a sört, azok az emberek, akik régen fogukhoz verték a garast, mert mindig a munkanélküliség, mi lesz holnap, rémisztgette őket. Most nem rettegnek a holnaptól, mert a népi hatalom biztos, nyugodt megélhetést és holnapot nyújt valamennyiüknek. 1938-hoz képest tehát majdnem hétszeresére emelkedett az ország sörfogyasztása. Iszunk, és bizony sokunknak roszul e- sik, amikor éppen sörre szomjazunk, s azt mondják, hogy nincsen. Igen, mert megszoktuk, természetesnek vesszük, minden van. Persze, a napról-napra növekvő igényekkel nehezen tud lépést tartani az ipar, sőt, hogy a fogyasztók igényeit kielégíthessük, importra szorulunk. Az idén 3 300 000 hektolitert sört i- szunk meg. Ilyen ,,rosszul élünk”. S ha így haladunk, ahogy eddig, akkor hamarosan a világranglista első helyét is elhódítjuk a sörfogyasztásban. Áldott, jó magyar torok, hogy mire nem vagy képes!
