Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

4 békés megyei népújság 1958. június I, vasárnap „Míg néhány szót a vendéglátóiparról“ Örömmel olvastuk a Népújság 1958.. május 224 számában megje­lent „Lássuk meg magunk körül a fejlődést” című cikket, mely rá­mutatott a vendéglátóipar fejlődé­sére és egyben az egyesek által oly jól működőnek hangoztatott maszek kocsmákra. Általában a sajtó sokat foglal­kozik a vendéglátó iparral és a vendéglátó vállalatok dolgozóival. Meg kell mondaná őszintén, hogy esetenként jogos bírálatot gyako­rol, de az is előfordul, hogy ki­sebb hibák eltúlozva, szinte kifi­gurázva kerülnek nyilvánosságra. A hibák mellett az eredményeket nem láttuk meg, különösen a ré­gebbi időben, húzta alá az említett cikk. Szerintem mélyen- és gyö­kereiben értékelte a múlt és je­len vendéglátását és helyesen ha­tározta meg a kettő közötti kü­lönbséget. Nincs arról szó, hogy a vendég­látó vállalatnál nincsenek hibák és itt mindenki hiba nélkül dol­gozik, mert a szakma sajátossá­gából adódóan is a hibák és visz- szaélések elkövetésére nagyobb le­hetőségek vannak, mint más terü­leten, de ha visszatekintünk az el­múlt évekre, vagy akár még az egy évvel ezelőtti időszakra is. minden területen meg lehet látni a fejlődést, amit úgy gondolom helytelen nem észrevenni. Igen sok szó esik mostanában a vendéglátó vállalat dolgo­zóiról Egyesek esetenként, funkcionáriu­sok is, úgy nyilatkoznak a ven­déglátó vállalat dolgozóiról, hogy azok csalók, nem becsületes' éili- berek. Nem tagadjuk, az elmúlt időkben voltak ilyen esetek is vállalatunknál, különösen az el­lenforradalmi zűrzavar után, ami­kor a munkafegyelem és a mun- kaerkölcs • áltálában meglazult. Ezek a személyek meg is kapták érte a méltó büntetésüket, egye­sek a bíróságon feleltek tetteikért. Ezeknek a személyeknek egy ré­sze éppen a „régi, jó kocsmáro- sok" közül kerültek ki, akik igen jól megtanulták a szakmát, de elsősorban a .csalás szempontjából. Szerintem helytelen a vendéglátó vállalat becsületes dolgozóit ezek­kel a személyekkel egyenlő jel- tőkkel illetni. Állítom, hogy vál­lalatunk dolgozói nagy többségben becsületes emberek, éppen úgy, mint más vállalat dolgozói. Elő­fordulhat az a jövőben is, hogy egy-egy dolgozó megfeledkezik magáról és a lehetőséget megra­gadva megkárosítja a dolgozókat vagy a vállalatot. Ilyen esetek fa­zonban az utóbbi időben mind kevesebb mértékben fordulnak elő. Ezek ellen a jelenségek ellen a párttal és a szakszervezettel karöltve komoly munkát végzünk. Akiknél mégis a jövőben előfor­dulnak hasonló esetek, szigorú felelősségre vonást alkalmazzuk. Egyébként minden fogyasztó bármikor ellenőrizheti, hogy megkapta-e az általa vásárolt italmennyi­séget, mert hiteles mércével, hiteles po­hárba mérik és a mennyiségről joga van a mérés alkalmával és az éttermekben is meggyőződni. Az árak helyességér-1 italboltokban a kifüggesztett ártábláról, éttermek­ben az ital és étlapokról —■ me­lyet a felszolgálók kötelesek ren­delkezésükre bocsátani — bármi­kor meggyőződhetnek. Az áruellátásról is szeretnék néhány szót szólni Szeszáruból bő választékkal ren­delkezünk, minden időszakban ki tudjuk elégíteni fagyasztóinkat. Borból, sörből, esetenként nem tudjuk a teljes szükségletet ki­elégíteni, mely a megnövekedett fogyasztás következtében állott e- lő. Ha megnézzük a statisztikát, azt látjuk, hogy .amíg 1938-ban — az ország lakosságát figyelembe véve — egy főre eső fogyasztás 3,1 liter sör volt, 1957-ben 27,6 li­ter és ez a mennyiség még koránt­sem elégíti ki a szükségletet. En­nek alapján nem kell külön ma­gyarázatot fűzni ahhoz, hogy meg­értsük: a múlt kocsmáiban nem azért volt bőven sör, mert abban az időben olyan jó volt az, hanem elsősorban azért, mert nem volt annyi embernek pénze, hogy megigyon egy-két pohár sört, mint most. Ez a statisztika rámutat a dolgozók életszínvonalában beál­lott változásra is a két időszak között. Egyébként mind borból, mind sörből az 1957. évinél ebben az évben jobban vagyunk ellátva és többet tudunk adni fogyasztó­inknak. Ételféleségekkel, cukrász- süteményekkel és fagylalttal a tel­jes szükségletet bő választékban ki tudjuk elégíteni. Hogy csak a gyermeknapot említsük, ezen az egy napon 36 000 gömb fagylaltot mértek ki dolgozóink. Vállalatunk dolgozói részérói Is merülnek fel panaszok esetenként a fogyasztókkal szemben Vannak személyek, akik a vendéglátó vállalat dolgozóiban ma is a pincérlányt, a kidobóle- gényt látják, nem pedig a dolgo­zót, a családanyát. Ezt kifejezik magatartásukkal, viselkedésükkel. Olyanok is kerülnek, bár az utób­bi időben mind ritkábban, hogy elfelejtenek fizetni és a hátsó ka­pun távoznak, vagy a kést, villát, poharat után nem az asztalra, ha­nem a zsebbe vagy az aktatáská­ba teszik. Ügy gondolom, ezekről a jelen­ségekről is helyes, ha beszélünk, mert a vendéglátó vállalat dolgo­zói is éppen olyan dolgozók, mint akik más vállalatnál dolgoznak és helyes, ha megkapják azt a megbecsülést és tiszteletet, amely minden dolgozót megi'let. Nagy Imre, a Békéscsabai Vendéglátó Vál­lalat igazgatója. HÍREK Tanácsi épületek tatarozása, vállalatok fejlesztése Gyulán Az elmúlt évben kezdték meg Gyulán a tanácsháza tatarozását, melyet ez évben tovább folytatnak, mintegy 63 ezer forintos költ­séggel. A kastélykerti település főutcájának és a köröspart menti utcának megnyitására, valamint több épület felújítására közel 200 ezer forintot fordítanak. A tanácsi épületek felújítása mellett tovább fejlesztik a tanácsi vállalatokat is. Folytatják a Kertészeti Vállalatnál az üvegházak építését, a Bútoripari Vállalatnál az üzem egy telepre való összevo­nására és gépesítésére, a Kötöttipari Vállalatnál és a Nyomdaipari Vállalatnál szociális épületek létesítésére 288 ezer forintot fordíta­nak. Gyula ez évi fejlesztésére, szépítésére 8 millió forintnál is na­gyobb összeget irányoztak elő. Harminchét hold szántóföldön, 93 hold legelőn, 546 darab juhval működik a békéssémsomi juh te­nyészd csoport, összvagyonuk je­lenleg 140 ezer forint. Úgy terve­zik, hogy ez év végére tiszta jöve­delmük 30 ezer forintnál is több lesz. « Űj iskolát avatnak július 1-én, ma. Vésztőn. A több, mint negyed- millió forintos költséggel épült is­kola, három tanterem és egy ne­velői lakás építését még ősszel megkezdték és a szülők társadal­mi munkája segítségével június 1-re, a Pedagógus Napra el is készült. * Megyénk 9 községében a köz­ségi tanácsok összesen 11.610 fo­rintot adtak a népkönyvtáraknak, hogy új könyveket vásárolhassa­nak. Június 8-án avatják fel megyaszói román hősi emlékművet Hazánk szabadságáért — a Borsod megyei Megyaszó község határában több, mint másfél ezer román katona áldozta életét. A he­lyi Hazafias Népfront és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség kez­deményezésére a hősöknek .most méltó emléket állítottak. A két méter magas emlékművet — a Ro­máin Népköztársaságból érkezett vörös márványból készítették. A hősi emlékmű avató ünnepsé­gét június 8-án tartják meg és a- zon részt vesznek a Romáin Nép- köztársaság magyarországi nagy- követségének tagjai is. A békéscsabai MÉSZÖV vá­lasztmányi ülést tart június 5-én, csütörtökön Békéscsabán a kis­iparosok székhazának nagytermé­ben. A választmányi ülésen az Országos Földművesszövetkezeti Tanács határozatát vitatják meg, * Az orosházi határban csaknem mindenütt befejezték a cukor­répa egyelését. Az orosházi Béke Termelőszövetkezet, mely az el­múlt évben a legjobb termésátla­got érte el, elsőnek fejezte be. • Dél-Magyarország három me­gyéjében — Bácsban, Békésben és Csongrádban — 4 millió forintos I költséggel 26 termelőszövetkezetet villamosítanak az idén. * Magyar—román barátsági estet rendezett Gyulán május 30-án, pénteken az Orvos- Egészségügyi Szakszervezet megyei bizottsága és a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége. * A békéscsabai Fiú Felsőkeres­kedelmi iskola 1933 évben érettsé­gizett növendékei június 15-én dél­előtt 10 órakor tartják 25 éves találkozójukat. Ej, gyerekek! Ejnye szülők! Olvasok. Rettentő osz- tozásra figyelek fel. Az utca felől hangzik. Asz~ szonyok vitatkoznak. Mondják ám egymásnak istenesen! — A más gye­rekét észreveszi, de mi­kor a magáé firkál a fal­ra, azt nem! — meg így, meg úgy, a végtelensé­gig. Egyszer csak nem birom tovább. Ottha­gyom a könyvet, kime­gyek a vitatkozók közé. Jogom van, hiszen én is szülő vagyok és gyerek­koromban magam is fir­káltam a falra, tehát mindkét oldalról isme­rem a „dörgést". — Kedves asszonyok, idefigyeljenek, — kez­deném. Pillanatig némán bámulnak rám, de aztán meg nekem jönnek: — Csak hallgasson! A maga lánya is ott volt! Sápadtan kérdem: — ö is firkált? *— Nem. De ott volt! Fellélegzem. A nagy­mama, aki a vitatkozó­kat eddig mint „néző" hallgatta, meg is jegyzi: — Mondta is az uno­kám, mikor hazajött, hogy nem tetszik neki a firkálás, de olyan gyá­moltalan, hogy nem mert rájuk szólni. A helyzet ilyen alaku­lása láttán ■ bátorságra kapok és előrukkolok a bennem leszűrődött igaz­— Ne úgy csináljuk, hogy a csínytevésekért a mások gyerekeit átkoz­zuk, hanem elsősorban a sajátunkat vegyük elő és szedjük ráncba, ha rossz fát tesz a tűzre. Magya­rán: előbb a saját pon iánkon seperjünk, csak akkor lesz jogunk a má­sén kifogásolni a rendet­lenséget. Persze ott kell kezdenünk, hogy cseme­téinket nem engedjük falra firkálni, másokat csúfolni. Aztán itt van a tanulás is. Sok szülő a tanítót okolja, ha gyere­ke rossz jegyet hoz ha­za, holott legtöbbször az az igazság, hogy sokan otthon nemtörődömség­ből, vagy idő hiánya mi­att elhanyagolják gyer­meküket,- az meg a tanu­lást. Feleségem annyira együtt tanul a lányával, hogy még azt is észreve­szi, ha a tanító egy ár­nyalattal jobb jegyet ír a füzetbe, mint amit sze­rinte a gyerek megérde­melne. Ilyenkor meg is mondja kislányunknak, hogy még jobban igye­kezzék, mert semmi ok az elbizakodottságra. A falrafirkálás is ilyen. Ne­künk kell leszoktatnunk fiainkat, lányainkat a rosszról, legalább is el­sősorban nekünk. Mi, szomszédok pedig sose Ménesterelő farkaskutya Mezőhegyesen A mezőhegyesi Törzsállatte- I pén igen jó szolgálatot tesz egy nyésztő Állami Gazdaság méntele- | két éves farkaskutya. A „Hédi” s névre hallgató német juhászku­tya egy éves korában a csanád- palotai bikagyulától került Mező­hegyesre, s úgy tereli a tüzesvérű méncsikókat, akár a puli a nyájat. Hűséges munkatársa Szabó Fe­renc és Rajos Lajos csikósnak, a- kiket számtalanszor, zabolásnál és itatásnál meg is oltalmaz a rakon­cátlan méncsikók rohamától. Igaz, hogy néhány patanyom emléket hagyott már a kobakján. De ezt még a legjobb pásztorkutya sem kerülheti el. menjünk ölre az ilyesmi­ért, hiszen a falrafirká­lás, meg a' szamárfül­mutogatás, bármennyire neveletlen dolog is, o- lyan ősi gyerekszokás, mint a fogócska. — Fú­jok egyet, jelezve, hogy mondandómat be is fe­jeztem. Az asszonyok ümmögnek, fejüket in­gatják, aztán, mint akik hirtelen összebeszéltek, elköszönnek. Még a nagymama is otthagy. Magukban bizonyára ar­ra gondolnak, hogy mi az ördögnek avatkozik ez az ember az ő ősi játé­kukba, a pletykába, a ve­szekedésbe. Mégis, azzal a titkos reménnyel térek vissza könyvemhez, hogy ma ismét sikerült egy hajszállal előbbre lendí­teni a mi kis utcánkban a nevelés súlyos szeke­rét. Cj Rezső JÓKAI színház Június 1-én; este fél 8 órakor: DOLORES Bérletsziinet, Előadás után autóbuszjárati MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI BÉKÉSCSABA Máj. 29—jún. 1: Ember született. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4. fi, c órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Május 29—június 4: A bigámista. BRIGÁD KERTMOZI, BÉKÉSCSABA Máj. 29—jún. 4: A bigámista. K: mindennap este 9 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Máj. 29—jún. 1: Egy ember frakkban. Kezelés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Május 29—június 4: A spanyol kertész, Kezdés: b.: 8, c.i 4, 6 és 8 órakor, BÉKE MOZI, OROSHÁZA Május 29—június 1: Avary pók. K: h: fél 6, tél 8. v: fél 4, fél 8 fél 8, PETŐFI MOZI, GYULA Május 29—június 3 : 420-as urak I. c, K.: h.: 6. 8, v.: 4, 6, 8 órakor. ERKEL MOZI, GYULA Máj. 30—június 4: Hogyan fedezték fel Amerikát. K: h. fél 6, fél 8, V. fél 4, fél 6, fél 8, TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Május 29—június 2: Az ötlábú birka. Kezdés: h. 8. 8. ». 4. 8. 8. SZABADSÁG MOZI, GYOMA Máj. 31—jún. 2: Akasztottak lázadása. Kezdés: h.: 8, v.: 4, B és 8 órakor, ADY MOZI, SZEGHALOM Máj. 31—jún. 2: Az én lányom. Kezdés: h.: 7, v.: 3. «. 3 órakor, VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Máj. 31—jún. 2: A tettes ismeretlen. BASTYA MOZI, BÉKÉS Május 29—június 1: A császár pa­rancsára. Kezdés: h.: 8. 8, v.i 4, 6, 8 órakor, PETŐFI MOZI, SARKAD Május 31—június 2: Égi madár. Kezdés- b.: 7. v,i 3, 5, 7 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom