Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
1958. június 1., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Közös erővel építik, szépítik a lőköshásiak községüket Megkezdték a Honvédelem Háza építését Békéscsabán Megyénkben már kevés olyan község van, amelyben művelődési otthon ne volna. Lökösháza még ezek közé tartozik. Nem azért nincs, mintha mostohább lett volna hozzá az elmúlt 13 év, mint például Kaszaperhez. Lökösháza is sok mindent kapott, hiszen lényegében a felszabadulás óta épült. Azelőtt csak a vasútállomásból, Vásárhelyi uraság kastélyából s néhány cselédvisikóből állt. Ma több, mint 500 lakóház van a községben, s ez évben újabb 14 lakóház építéséhez kértek engedélyt. Az ember legkedvesebb tartózkodási helye az otthon, a saját háza. De ez nem elég az élethez. Nem elég a rádió sem, aminek száma gombamódra szaporodik az egyre bővülő villanyhálózat nyomában. A lőkösháziak kulturális igényeinek kielégítéséhez már kevésnek bizonyul az 1951 óta működő mozi is. Színházi előadás után vágynak már, de nincs hova meghívni a Jókai Színház művészeit. Feltétlen kell tehát egy jó nagy termű művelődé:! otthon. A színház és a színjátszó csoportok miatt is, meg azért, hogy a lókösházi fiatalok még nem tán- c^Bk egy jóízűt, mivel nem igen vBrhctl. A vasútállomás és a Május 1. Tsz szűk kultúrtermében csak tolongani, lökdösődni lehet a bálok alkalmával. Minek részletezni? Nagyon megéreii a művelődési otthon építésének ideje Csupán pénzkérdés az egész. A tanácsnak nem igen van. Az államnak pedig van egyéb rengeteg gondja, s legfeljebb csak segíteni tud egy kis összeggel. Ellenben van Lökösháza lakosságának pénze és van az, ami minden pénznél többet ér: akarata, szorgalma, ön- feláldozása. Alig született meg aAmívelődési otthon építésének a máris sokan körülnéztek a portájukon, hogy mivel segíthetnének azon felül, amit a községfejlesztési célra befizettek. Hosszú azoknak a névsora, akik A Vöröskereszt hírei A békéscsabai városi vöröskereszt IV. kerületi alapszervezete Június hó 3-án este 7 órai kezdettel a Békési úti párthelyiségben „Tavaszi és nyári fertőzőbetegségek” címmel orvosi előadást rendez. Az előadást dr. Pethő Ede a megyei járványügyi állomás orvosa tartja. * A békéscsabai városi vöröskereszt rendezésében dr. Sonkoly Kálmán főorvos június 5-én este 6.30 órai kezdettel az SZMT Sztálin u. 15. szám alatt lévő székházában az élelmiszerek eladásával foglalkozó kereskedelmi dolgozók részére előadást tart. * A békéscsabai I-es sz. általános Iskola ifjúsági vöröskeresztes tanfolyamot végzett növendékei közül folyó hó 25-én a Gyermeknapon és 27-én az iskola kirándulásán 20 leány és fiú teljesített e- gészségügyi szolgálatot. A gyermeknapon 15 esetben, míg 27-én a kiránduláson 27 esetben nyújtottak elsősegélyt. A tanulók Bartha Eomőné elvtársnő megértő, áldozatkész irányításával nagy fegyelmezettségről, szol gála tkész- ségről. tettek tanúságot. önként pénzt és társadalmi munkát ajánlottak fel. Valahogy így gondolkoztak: Hatszázezer forintba kerül a 400 személyt befogadó művelődési otthon és a terv szerint csak 510 ezer forint gyűlik össze, három év alatt a községfej- lasztési összegből? Nem baj. ösz- szeadjuk a különbözeiét, magunkért és gyermekeinkért. A községben tanító 14 pedagógus 1250 forintot ajánlott fel A célgazdaság 2000 forintot s vállalta a szükséges anyag befu- varozását a vasútállomástól. A májú 1. Tsz 30 fuvart és tagonként egy-egy napi gyalogmunkát, a Vasútállomás 141 dolgozója pedig azt ajánlotta fel, hogy a művelődési otthonhoz érkező minden é- pítkezési anyagot kiraknak a vagonokból. A községi KlSZ-szerve- zet 6 bál tiszta jövedelmét, a többi tömegszervezet minden rendez- j vényének tiszta jövedelméből 20 j százalékot ajánlott fel. A határőr- I ség 100Ö forintot és munkát, a Béke Tsz 2000 forintot és fuvarozást, a vámőrség 400 forintot és gyalogmunkát, Imre Pál kisiparos 100 forintot és hat napi munkát ajánlott fel a művelődési otthon építéséhez. S ez még csak a kezdet. Az eddigi felajánlásokat minden bizonnyal újabbak követik. Mindenki hozzájárul valamivel, mert azt akarják, hogy jövő ilyenkor már ott szórakozzanak a Jókai Színház és a helyi színjátszó csoportok előadásain. S közben még épül, készül több minden, ami könnyebbé, kényelmesebbé teszi a község lakosságának életét. Harmincezer forint költséggel villamosítják az Eleki utcát, 120 000 forint költséggel ártézi kút s több, mint 200 ezer forint költséggel két tanterem készül. így épül, szépül Lökösháza is a lakosság forintjaiból, munkájával, az állam segítségével. így kerül a j csaknem 500 új lakóház közé egy- | re több középület. Kukk Imre A Kinizsi utcában, az egykori Dorn-féle telep tájékán járó békéscsabaiak figyelmét már hetekkel ezelőtt különös készülődés vonta magára. De a nyitott ajtón, vagy a deszkapalánk hasadékain betekintve sem láttak egyebet annál, amit az utcán — a napról-napra növekvő téglarakásokat, a halmozódó gerendákat és más építési anyagokat. Néhány nap óta azon lián nyilvánvalóvá vált a készülődés. Az utcán, a munkálatok megindításával egyidőben elhelyezett táblákról is olvasható: „HONVÉDELEM HAZA, ÉPÍTI A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG ÉS BÉKÉS MEGYE DOLGOZÓ NÉPE” Honvédelem Háza... A maga nemében szinte egyedülálló. I- lyen még nem volt sem hazáinkban, sem máshol. Elsőízben kapott egy épület ilyen elnevezést, s betöltendő feladatát tekintve is egészen új— Az építkezés gondolata — a- mint arról Irhára Lajos őrnagy elvtárs, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Békés megyei Elnökségének elnöke tájékoztatott bennünket — tavaly novemberben merült .fel első ízben. Forró siker a SZÉL VIHAR bemutatóién A Békés megyei Jókai Színház pénteken este mutatta be a Budapesten és több vidéki színházban nagy sikerrel játszott új magyar drámát, Dobozy Imre: Szélvihar című művét. A dráma mindenképpen nagy figyelmet érdemel. Egy termelőszövetkezet, a Vörös Hajnal októberi napjaiból, életéből bontja ki az ellenforradalom eseményeit, kitűnő írói eszközökkel hitelesen megrajzolt emberi karakterek harcát, a nép és a letűnt, de akkor haló poraiból feltámadó urak véres összetűzését. A színház előadásában a dráma minden erénye kitűnően érvényesült és jónéhány mesterien formált alakítást láthattunk művészeinktől, = Körösztös Istvántól, Pagonyi Nándortól, Sárosdy Rezsőtől, Kürtös Istvántól, Simon Erikától, — és így sorolhatnánk tovább valamennyi szereplő nevét, —- úgy éreztük, hogy színészi tudásuk legjavát nyújtották és így vívták ki a Dobozy-dráma bemutatón elért forró sikerét. Ha csak annyit mondunk, — mielőtt részletes kritikánk megjelenne —■ hogy ezt a drámát mindenkinek látnia kell, aki szenvedélyesen szereti a népet és munkájával, küzdelmeivel szolgálja jobb jövőnk alakítását, — akkor mindent megmondottunk. A Szélvihart — mindenkinek látni kell! Olyan épület létrehozását tervezték, amelyben a megyei és a városi elnökségi irodákon kívül helyet kapnak az összes működő megyei központi klubok (a repülő, a lövész, a rádiós, a motoros, az autó-motoros, a lovas, valamint a repülő-, autó- és hajó modelező), a megyei és városi tartalékos tiszti tagozat, sőt — s a nagyszerűségnek, újszerűségnek nagyrészt ez a magyarázata — a társszervezetek is, a megyei partizánszövetség és a megyei veteránszövetség. Érthető, ha a szövetség megyei vezetőinek ezt az elhatározását helyeselte az országos központ, s támogatta az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács. Ez utóbbi gondoskodott róla, hogy a már említett helyen, a volt Dom-féíe gépgyár nagy, központi fekvésű telepének odaítélésével a csaknem húsz helyiséges (a későbbiekben oldalszárnyú kultúrteremmel ellátott) emeletes épület megfelelő elhelyezést nyerjen. (---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ „De jól megy mostan...“ Csütörtök este szinte „szakadt” az eső Békéscsabán. Álmodni sem mertem, hogy a szomszédos szabadkígyósi határ nem kapott az aranyat érő csapadékból. Pedig nagyon száraz, repedezett, szomjas már ott is a föld. A 61 éves Pálfi Illés bácsi kapája szinte szikrázott pénteken a tangazdaság 19 holdas cukorrépa-táblájában. Csodálatosképpen a répa nagyon szép. Ehhez hasonlót még nem láttam az idén sehol. Már csaknem mindenütt összeborult a levele. Mélyített kapálás kellene neki, de Pálfi Illés és társai csak a föld tetején tudják elvagdalni a gyomot. — Hanyadszorra kapálják?— kérdezem Illés bácsitól, miután kigyönyörködtem magam s észrevettem, hogy sok répa levelét nagyon ki- lyukalta a répabolha. — Egyelés óta ez az első kapálás — feleli. Ha azóta kapott volna egy kiadós esőt, úgy összeborult volna, hogy legfeljebb csak gyomlálni tudnánk. Pedig április vége felé vetettük. Persze jó földbe, aztán idejében saraboltuk, egyeltük. Kelés után mindjárt poroztuk a bolha ellen. Érdekelve vagyunk mi is a többtermésben. Ami terven felül terem, annak 30 százaléka a miénk lesz. De ha hamarosan nem lesz eső, akkor semmit sem kapunk. — Majd csak esik. Lehetetlen, hogy elkerülje Szabadkígyós határát. Talán ki van parcellázva a tábla, hogy ilyen széjjelszóródottan kapálnak? — Kis is az. így tudjuk meg, ki hogyan dolgozik. Meg aztán jobban is halad a munka. Mindig arra gondolunk, hogy a másik már jóval többet megkapált és igyekszünk. — Aztán megvan-e a látszata az igyekezetnek a fizetéskor? — Meg is annak. A múlt hónapban is 1284 forintot vittem haza tisztán. Pedig már nem tartozom a legfiatalabbak közé. A brigádvezető szerint ebben a hónapban többet kerestünk. — Régóta dolgozik a tangazdaságban? — Már öt éve. Itt dolgozik az egyik fiam Is, ö is jól keres. De most oda van Galyatetőn ü- dülni. Mondtam is, hogy hej, de jól megy mostan! A. múltban ilyen dologidőben még félhol- tan is dolgozni kellett a mindennapi kenyér, a megélhetés miatt. — Illés bácsi volt-e már üdülni? — Nem voltam én még, és nem is megyek. A 18 napi szabadságomat e- gész évre elaprózva 3—4 naponként szoktam kivenni. A ház körül, az illetményföldemen üdülök én. Menjenek csak a fiatalok én helyettem is. Próbáltam vele vitatkozni, hogy neki is joga van az üdülésre, s jól is esnék már neki egy kis pihenés. De 6 már csak úgy érzi jól magát, ha dolgozik. ki De az elgondolással egyetér* tettek a megye társadalmi intézményei, az iskolák^ a vállalatok és a dolgozók nagy - tömegei Is. Az MHS megyei elnökségének néhány héttel ezelőtt kiadott felhívására egyre-másra érkeznek a felajánlások. Hogy csak néhányat említsünk: A Békéscsabai Vásárhelyi Pál Híd- és Vízműépítési Technikum tanárai és diákjai eddig 700 munkaórát töltöttek el az építkezés színhelyén meglévő épületek rendbehozásával. A Békés megyei Malomipari Vállalat, A Békéscsabai Ruhagyár, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a békéscsabai Vörös Október Termelőszövetkezet, valamint aBé- késcsabi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat építési anyagot, több ezer forint készpénzt és iminkabrigádokat ajánlottak fel. Továbbá vállalták az ösz- szes építési anyagok szállítását. A veteránszövetség 80 építőipai rl munkása is megígérte segítségét. Az említettek elsőnek kerülnek bele a szövetség megyei elnöksége által készített „BÉKÉS MEGYE HONVÉDELEM HAZA ÉPÍTŐINEK EMLÉK- KÖNYVÉ”-be. Ide Jegyzik fel azoknak is a nevét, akik az építkezés kiadásainak fedezésére 600 000 forint névértékben kibocsátott téglabélyegek eladásában jó eredményt érnek el. A többi között minden bizannyal Amcsin Pál elvtársnak, a tartalékos tiszti tagozat megyei vezetőjének nevét, aki egymaga esakpem 21 «00, a MÉSZÖV dolgozóinak nevét, akik együttesen mintegy 50 000 forint ösz- szegű bélyeg eladását vállalták. Tehát valóban „Békés megye dolgozó népe" épít. Vállalva a teljes kiadást — az egy millió forintot. Persze, most még csak az előmunkálatok folynak. Az ünnepélyes alapkőletétel június 7-én lesz, egybekapcsolva Békéscsaba tartalékos tisztjeinek találkozójával. Ezen Szabó István altábornagy elvtárs. a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Országos Elnökségének elnöke is résztvesz. Mosógép a íanácsházán A minap a gerendást tanácsházán jártam. A folyosó sarkában egy Hattyú mosógép szomorko- dott. Biztosan a tanácsi dolgozók kényelmét szolgálja ez a masina — gondoltam magamban. Befelé haladva ez egyik irodában Szilágyi Józsefné gazdálkodási előadóval találkoztam. Tőle érdeklődtem, hogy jól sejtettem-e a mosógép rendeltetését. Hát csak félig-meddíg — derült ki. Ugyanis... de átadom a szót Szilágyinénak. A mosógép a tanácsé. A múlt év novemberében vettük községfejlesztési alapból. De nemcsak a tanácsi dolgozóknak, hanem az e- gész községnek, hogy ezzel is segítsünk az asszonyok gondján. — Ez bizony nemes cselekedet volt! Igénybe veszik-e az asszonyok a segítséget? — Hogy igénybe veszik-e? Meghiszem azt! Igaz, eleinte még idegenkedtek a géptől, de ez már rég‘ elmúlt, mert rájöttek az uszonyok, hogy mégsem bolondság az. Lám, lám! Ebben a kis, háromezer lakosú községben is, ahol néhány évvel ezelőtt még hírből sem ismerték a mosógépet, most természetesnek veszik. Hiába, ilyen a fejlődés... (p. P)
