Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. június Ző., s&erda Nincs mindig panasz a BELSPED-re (Tudósítónktól.) A hónap első tíz napjában a Belsped gyulai kirendeltségének dolgozói 114 százalékra teljesítet­ték esedékes tervüket. A dolgozók ezt a szép eredményt párosver­senyben érték el. A versengésnek azért is van nagy jelentősége, mert megnövekedett az építkezési anyagok, útépítési anyagok szállí­tása. Ezenkívül az egyéb árukat is el kell juttatni a megbízókhoz. Hétfőn 11 vagon zúzott követ hordtak a Kálvin utca útburkola­tának építéséhez. A rájuk bízott árukat nagy gonddal kezelik, szállítják. Míg korábban rájuk is volt panasz, most egyre több dicsérő levél bi­zonyítja ennek a javulásnak hatá­sát. Esetenként különleges szállítá­sok is akadnak — mint ahogyan nemrégiben a Gyulai Húsüzem ré­szére 18,5 tonnás kazánt kellett az állomásról a telepre beszállíta­ni. A hatalmas árut azonban si­került kármentesen a megren­delőhöz eljuttatni. A kocsirakodás­nál nagy segítséget jelentett, hogy a Ceglédi Mélyfúró Vállalat kát nagyteljesítményű emelőjét köl­csönadta. A II. Vízgépészeti Vál­lalat és a tangazdaság a vontatói­kat adták kölcsön. Képünk a vontatási mutatja. ÜNNEPÉLYES PERCEK Nemrégiben kezd­ték meg Békéscsabán « Honvédelem Házá­nak, az ország első i- lyen létesítményének építését. Az ünnepé­lyes alkalomra, az el­ső téglák alapba való elhelyezésére ellá'o- gatott ide Szabó -Ist­ván altábornagy elv­társ, a Magyar Hon­védelmi Sportszövet­ség elnöke, és a Hon­védelem Házának a- lapjába elhelyezte az első téglát. Képün­kön az ünnepség e- gyik mozzanatát, az első téglák elhelye­zését láthatjuk. A hároméves tervben épülő sok ezer lakásban rengeteg korszerű, jól működő fűtőberende­zésre lesz szükség. Egyebek között nagyon sok radiátort kell majd beépíteni. Tekintettel arra, hogy vasszűkében vagyunk, sikerült a vaslemez radiátorokhoz hasonló szerkezetű, jól fűtő beton radiá­tort kialakítani. Ebben az évben körülbelül 300 betonradiátort ké­szítenek el és építenek be. A szakemberek tudomása sze­rint nincs még egy ország, ahol a cipőgyártáshoz olyan nagy arány­ban használnának fel marba- és borjúboxot, mint hazánkban. Kül­földön a cipők túlnyomórészt ser­tésbőrből készülnek. A vásárlók­nak azonban nem kell attól tarta­ni, hogy újra megjelennek majd üzleteinkben a barkás felületű ci­pők, amelyektől régebben is jog­gal idegenkedtek. A pécsi bőrgyár­ban boxfelületű, sima bőrt készí­tenek. A cipőgyár már gyártja a 125 forintos sertésbőr szandált, a- melyet nem lehet megkülönböztet­ni a marhabodtól. Ugyanebből az anyagból gyermekszandálokat Is hoznak forgalomba. (MTI) HÍREK Nyihnérget kiválasztó béka Értékes állatokkal gyarapodott a Budapesti Állatkert akváriuma. Münchenből kúszóhalat, árgusha­lat, holdhalat, szivárványhalat, gőtehalat és egy amirakia békát kapott az akvárium. A szállítmány '■—AT#. 'egkülönösebb állata a béka, mely nek bőrváladékát a délamerika Indiánok nyílméregnek használ ják. Ez a békafajta nő a le\ gyobbra a világon. A budapes akvárium új szerzeménye egyeli még nem tűnik ki nagyságával. Egyéni gazdálkodókból és ter­melőszövetkezeti csoportok tagjai­ból küldöttség látogat el a szeg­halmi Új Barázda Termelőszövet­kezetbe, ahol megnézik a termelő- szövetkezet egyes és kettes számú üzemegységét, majd este a megbe­szélésen elmondják váleményüket a tapasztaltakról. * A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 300 darab, a körösladányi Zalka Máté Tsz pe­dig 400 darab, részben napos, na­gyobb részben pedig előnevelt pulykát vásárolt.-o­Kéthetes táborozáson vesznek részt júliusban a körösladányi és vésztői általános iskola tanulói. I S I Magyar művészek Moszkvában Több hete Moszkvában tartóz­kodik Szinetár Miklós, a Főváro­si Operettszínház rendezője és Roboz Ágnes, a színház koreográ­fusa. A magyar művészek részt vesznek Huszka Jenő Lili bárónő című operettjének betanításában a ^Moszkvai Operett Színházban. Ezen a héten kezdi meg Moszkvá­ban a nyári cirkuszban vendége szereplését a magyar cirkusze­gyüttes. A hónap végén érkezik Moszkvába a Fővárosi Operett­színház művészeinek társulata, amely több héten át esztrád mű­sorokkal lép a moszkvai közönség elé. A Békés megyei képzőművészek június 29-én nyitják meg a grafi­kai kiállításukat a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Mintegy 120 grafikai művet és szobrot mutatnak be a Viharsarok képzőművészeinek legújabb alko­tásaiból. A városi nőtanács július 1-én. indítja be a szabás-varrás tanfo* lyarnát, 14—16 éves lányok részé* re. Jelentkezni lehet a nőtanács Szent István tér 10 szám alatti he* lyiségében. SZÍNHÁZ JÓKAI SZÍNHÁZ TAJELÖADAS Június 25-én, Gyulán: este 8 óraka MARICA GRÓFNŐ fl Országjáró muronyi gyerekek Az indulás biztosítva volt a karácsonyi játékvásár jó ter­méséből. Pénzecskénket bonkba raktuk és még félévig gyűjtö­gettünk hozzá, hogy hegyeket látni elindulhassunk első útunk- ra. A szülők sokat adnak gyer­mekeik nevelésére: Megteltek a hátizsákok jó muronyi kolbász- szál, szalonnával, fehér kenyér­rel, aztán — rohant velünk a vonat a gabonatengeren át Szolnok felé, onnét a kékhegyek aljára. A leáldozó nap sugarai baragoskékre festették az öreg Mátra púpos hátát. Minden fej kihajolt az ablakon és tátva maradt a szánk a nagy élvezet­től, ahogy elénk tárultak a hegyvidék csodái. Késő este értünk Egerbe, ahol az ottani pajtások jóvoltából és szeretetéből puha szalmazsák, pokróc és kellemes zuhany-für­dő várt bennünket. Vacsoránk végeztével hátizsákunk félkiló­val könnyebb lett. Jól lakot tan húzódtunk a pokróc alá álmod­ni Másnap fel az egri várba! Az alagútban átéltük az „Egri csillagok1' súlyos harcainak minden izgalmát. Mikor a sö­tétből ismét a napvilágra ér­tünk, úgy éreztük, mintha az egri vár legendás védői ott len* nének körülöttünk. A városné* zés után alig győztük kivárni a délutánt. Elmentünk a melegví- zű gyógyfürdőbe, nekivetkőz­tünk, s a harminc muronyi potyfea Vidáman ugrott a cso- dásvízű tóba. A gyerekek szá­mára földi élvezet volt ez, hi­szen legtöbbjük a bábaasszony teknőjében úszkált eddig sza­badon. Még csokoládéval sem lehetett volna őket kicsalogaüni. Lagzi Miska, a napos, papír­ból kürtöt csinált és hajnali öt­kor ébresztőt fújt. Na, végre a hegyekbe, az őserdőbe me­gyünk! Mikor az IBUSZ külön* kocsija Síkfőkútna ért a pajtás­had csatakiáltásba tört ki a gyönyörűségtől, mert akkora magas volt az előttünk álló heg}', hogy a habos felhőket dörzsöl­te. A Népújság nyolc oldala mind kevés lenne annak leírá­sára, ami velünk történt, amíg a csúcsra érve a felhőkbe ka­paszkodhattunk. Felfelé még csak ment valahogy, de a le­felé út után sok gyéreiknek kel* lett kifoltozni a nadrágját. Estefelé iá Szépasszony* völgyében zajongott már csapa* tünk, A kanyargós úton zengett a ropogós alföldi nóta. Ismét a föld alá kerültünk, Balinka Já­nos bácsi híres pincéjébe. Ott tudtuk meg, hogyan készül a hí­res egri bor. Nem rösteljük meg- vallani, hogy kóstolgattuk la. Egyáltalán nem hasonlít a mu* ronyi Nagyvendéglő borához. Et­től aztán még jobb kedvünk kerekedett. János bácsi meg is köszönte a szép alföldi nótákat. Megnéztük a völgy gazdag szőlőkultúráját s megtudtuk, hogy ott a napszámos, keltétől napnyugtáig 200 forintot is kap az öblös kapa kezeléséért. A kö* fözőlányok egy liter bort és 80 forintot. Azok, akik a nyolcadik osztályt most végezték, elhatá­rozták, hogy őszre visszajönnek János bácsihoz szőlőt takarni és — pénzt kaparintani. Haza kel­lett indulnunk, nem azért, mintha meguntuk volna, hanem, mert lesoványodtak a hátizsá­kok és könyökig kotorásztunk a zsebekben 10 fillér után. Magya­rul: elfogyott a hajtóerő.,. A Kék Hegyek birodalmából az egri döcögő legurult velünk a gabonatengerek világába, sző­kébb hazánkba, a százszor szép Alföldire. A gőzös kereke 220 ki­lométert futott vélünk, mikor a kalauz bácsi bekiáltott hozzánk: Murany következik! A szívünk hevesebben dobolt a szokottnál, kiszálltunk, egyenesen iaz édes­anya ölelő karja közé, hogy há­lás gyermeki csókkal illessük drága arcát, melyen a boldog viszontlátás örömétől az anyai szív harmata szivárgott végig. A magyarok letelepedése óta ez volt az első eset, hogy Muronyból gyermefccsapat szállt ki világot látni. A kísérő neve­lő gondos munkája előzte meg ezt az utat. Egyikük sem sajnál- * ta a fáradtságot, mert érzik, I ’ hogy megtört a jég, indulhat a jövő többi hajója, mely gyerme­keket visa ki a nagyvilágba s embereket hoz vissza honszere- ; tetben gyarapodva. Ezek a gyer­mekek a jövőben filléreiket or­szágjárásra, üdülésre spórolgat- ják, így 30 lélekkel kevesebb vendége lesz a murányi Nagy- vendéglőnek, mely, ha így megy tovább, 10 év után bezárhatja ajtaját s föléje felírhatja: a nép megokosodott, a kocsmát bezár­tuk. Lejegyezte: Kiss bácsi, Murony.. M O 2: I SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Jún. 23—25: Csatorna. Kezdés: ti.: 6. 8, v.: i, 6. 8 órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Jún. 23—25: A makrancos feleség, K.: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7, £&•« TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Június 19—25: Vágyakozás. a > * Kezdés: h.: 6, 8. v.: 4, 6. 8 órakor. '• ÉKKEL MOZI, GYULA Jún. 23—25: Cár és ács. K: h. fél 6, fél 8, v. fél 4, fél 6. Cél (L PETŐFI MOZI, GYULA Jún. 26-Júl. 1: Négy lépés a fellegektw** K.: h.: 6. 8, v.: 4, 6, 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Jún. 26—29: Fecske küldetése. K: h1 fél 6, fél 8, v: fél 4, tél 6 fél flfc PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Június 19—25: Az éjszaka szépei. Kezdés: 6, 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. PETŐFI MOZI, SARKAD Jún. 25—26: Cár és ács. Kezdés h.: 1. v„j 3, 6. 7 órakon ADY MOZI, SZEGHALOM Jún. 25—27; Dankó Pista. Kezdés: ti.: 8, v.: 4, R és 8 órakor« SZABADSÁG MO?I, GYOMA Jún. 25—27: Az éjszaka lányai» A K.: h. 8, v.: 4, 6, 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI» MEZÖKOVACSHAZA Jún. 25—27: Árnyék. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6, 8 órakor* BASTYA MOZI, BÉKÉS ' Jún. 26—29: Becsületrablók. K.: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 8, féli* TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Június 19—25: Trapéz. Kezdés: h. 6, ». v. 4. 8, 1 Egymillió facsemetéi ültettek el a fiatalok Békés megyében Az erdőkben és ligetekben sze* gény Békés megye területének fú* sításában dicséretes munkát vé* géz az ifjúság. A tavaszi fásítási idényben és azt követően kb. egy­millió facsemetét ültettek el a KISZ-szervezétek tagjai és »5 úttörők a megyében. Főként a sarkadl járás fiataljai jártak elől szép példával, akik még a ross« időtől sem riadtak vissza és há­romezer facsemetét ültettek szer­te a községekben és a nyári nap hevének különösen kitett sivár vidékeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom