Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

1958. június 25., szerda

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

5

Csatiak, üzérkedtek, elítélték őket

Szinte nap, múlt nap hoz ítéletet a Békéscsabai Városi Bíróság csalás, árdrágítás, lopás, üzérkedés bűnügyében. Míg a becsületes dolgozók nehéz munkával keresik meg az élethez szükséges anyagiakat, addig egyesek csalással szerzett pénzen élvezik az életet. A szocialista társadalmunk keményen lesújt az ilyen emberekre.

Általában a munkakerülők, vagy csavargók vetemednek arra, hogy más munkájának gyümölcsét ők szakítsák le törvényt sértő módon. Június 24-én a békéscsabai bíróság ítéletet hozott Maiinka Imre és társai bűnügyében. Maiinka Imre úgy gondolta, miért n« keressen könnyebben pénzt, mikor teheti. Most, mikor a vádlottak padján ül, a beesett arca még

sápadtabb. Érzi, hogy vétett a nép államával szemben. Bűnt követett el, mely egész életében megbélyegzi a becsületét.

Maiinka 1956-tól kezdve csalással, árdrágítással és üzérkedéssel foglalkozott. Az elműt években mintegy 38 szarvasmarhát és 150 sertést adott el. Volt olyan, melyet mint szerződöttet, a többit pedig vásárokon értékesítette. A bíróság a vizsgálat során megállapította, hogy Malinkénak öt társa volt. Leszerződtek olyan sertésre, amit nem volt meg. A szerződésben bűnrészes volt Lipták János, az Allatforgalmi Vállalat szerződte- tője is, aki bár tudta, hogy a sertés nincs meg, mégis leszerződtette azokat. Lipták Jánosnak súlyosbítja a bűnét, hogy a jártatokat nem zárlatolta le, így a bíróság

társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséért vonta felelősségre.

A Békéscsabai Városi Bíróság Maiinka Jánost 4 évi börtönbüntetésre, 6 év egyes jogoktól való eltiltásra, valamint 3000 forintig terjedő vagyonelkobzásra, Lipták Jánost 1 év és három hónapi börtönbüntetésre, 3 év egyes jogoktól való eltiltásra. A többi három vádlottat 1000 forintig terjedő pénzbüntetésre ítélte.-< □ ►Érdekességek — £ukC4ú<4á#(%k

Furcsa gusztus

J. D. Taylor, a Harward egyetem egyik professzora fogadásiból megette saját ingét. Mivel korántsem önző ember, „módszerét“’ nyíl- ,osságra hozta, hogy példáját

vetve mások is nyerhessenek: a szóbanforgó inget enyhén savas folyadékban feloldotta, narancslevet és cukrot kevert hozzá, majd megiíía. „Egész kellemes ital lett belőle’“ — mondotta.

Aki a hasát szereti... több képeslapot vásárol

Az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedett a képeslap forgalom. A jelenség oka egy új reklámötlet: minden képeslapra az ott ábrázolt vidék egyik jellegzetes ételének veeeptjét is rányomtatják.

Nem mindennapi örökség

m&z év elején Texasban meghall

^Ty bogaras milliomos, aki egész vagyonát egyetlen fiára hagyta

Az örökös a készpénz-vagyont nagy meglepetésre se nem a páncélszekrényben, se nem a bankban felállta meg, hanem az elhunyt házának egyik félreeső szobájában. Az örökség a padlón hevert, s csaknem teljesén megtölötte a háromszor két és félméteres szobát. A különc milliomos egész készpénzvagyonát aprópénzben „tárolta" és az örökösnek három- hónapos megfeszített pénztárosi és könyvelői munkát kellett végeznie, amíg az összeget megszámolta.

II bányászjáratokhoz hasonlóan szervezték meg a Szarvasi Állami Gazdaság dolgozóinak szállítását

A Szegedi Autóközlekedési Igazgatóságnak juttatott húsz új autóbusz lehetővé tette, hogy megszervezzék a mezőgazdasági munkások szállítását. A gépkocsik átcsoportosításával két buszt a Szarvasi Állami Gazdaság dolgozóinak szállítására állítottak be. A dolgozók így olcsón és kényelmesen juthatnak munkahelyükre, illetve otthonukba, a gazdaság pedig fél év alatt félmillió forintot takarít meg azzal, hogy saját gépkocsijait, — amelyekkel eddig a munkásokat szállította — más célra használhatja. A terv szerint rövidesen még négy környékbeli állami gazdaságban szervezik meg a munkásszállítást.

—S-—^

■ 1

Otezernégyszáz az újszülött óránként;..

Óránként 5400 gyermek születik és ez évente 47 millió ember. Az ENSZ 1957. évi népesség-statisztikai évkönyve szerint még ezen évszázad vége előtt mégkétszereződik a Föld lakossága, amely jelenleg 2,737 millió főből áll. Az elmúlt 20 év alatt a világ lakossági-----------------------------Sok szép remekművet láttunk a kiállításon

ga 25 százalékkal növekedett. Átlagosan a leghosszabb ideig a hollandok élnek, — 71 évig a férfiak, 74 évig az asszonyok — a legkorábban halnak meg az indiaiak, ahol az átlagéletkor férfiaknál és nőknél egyaránt 32 év. A statisztika szerint Ázsia lakossága évenként 25 millió fővel növekszik. Az aszonyok mindenütt a világon hsszabb ideig élnek, mint a férfiak..

Egyedül írta alá a levelet Boldog Sándomé Sarkadról, de a sarkad iák, valamennyiük nevében. „Véletlenül kisebb kanállal adagolt" eímű cikkre — amely Marosi György sarkadi cukrászkisiparos gyors vagyonszaporo- dásóval foglalkozik — válaszol. Válaszol? Követeli, hogy végre akadályozzák meg mindennapos csalásait.

Marosi Györgynek az állandó alkalmazottján kívül, mindig va két—három bejárónője. Milyen minőségben dolgoznak nála, hogy fizeti őket, rokonok-e, vagy sem? Mindennap ott dolgozik nála Homocz József ipar nélküi cukrász. Alkalmazott-e, vagy sem Homocz? Be van-e jelentve az SZTK-ba? Miből vett Marosi új bútort, szőnyegeket, különböző apparátokat, csillárokat, mosógépet, villanytűzhelyt, s szinte egyszerre? Honnan veszi a 100 ezer forintot csak úgy? Ez mind kérdés, de csak egy pár a sok közül, melyre hamarosan választ kell adni.

Igazuk'van a sarkadiaknak, a- mikor azt mondják, hogy „felháborító életmódot él“. Nem a- zért, mert gazdagszik, hanem

ahogyan! 8 vajon ki tudná megszámolni, hogy a sarkadiak hányszor tették ezt szóvá, de mindeddig süket fülekre talált. Marosi pedig vérszemet kapva, mind jobban belemelegedeít a csalásba, és nem túlzunk, ha azt is mondjuk, hogy a kizsákmányolásba.

Érthetetlen, hogy ha a sarkadi emberekkel beszélünk és szóba kerül Marosi, szinte ki sem fogynak a panaszból. Ha megkérdezzük, hogy miért nem jelentik, legyintenek egyet, s aztán ők kérdezik, hogy klnek7 Jelentették már nem egyszer, de eredménye nem volt. Marosi továbbra is magabiztosan csalta, s csalja még a mai napig is az embereket.

A „Véletlenül kisebb kanállal adagolt” című cikk megjelenése utáni nap Sarkadon a tojásfelvásárlásnál ott volt Marosi is és szemtelen rágalmazó hangon mondta, hogy: „Oh, az újságírók mást sem tudnak, mint piszkálni a kisiparost. Egyébként is mit tehetnek ők. Az iparom el nem vehetik, a többit meg pénzzel elintézem.”

Vajon meddig henceg még ilyen magabiztosan?

Huszonöt új vöröskeresztes egészségügyi állomás Békés megyében

A Vöröskereszt Békés megyei Szervezete tavassal megkezdte a felkészülést a nagy mezőgazda- sági munkák idejére. Huszonöt, az idén szervezett vöröskeresztes egészségügyi állomás működik már- a, .megyében. —fükéflt ^ szarvasi járásban. A törekvéset szerint minden járásban f^Uita-ijm;

nak még tíz-tizenöt egészségügyi állomást, amelyek a vöröskeresztes munkát irányítják és szervezik, s baj esetén elsősegélyt is nyújtanak.

Igen örvendetes, hogy egyre több állami gazdaságban rendeznek be megfelelő orvosi rendelőt és betegszobát. A Szarvasi Állami Gazdaság kákái üzemegységében például olyan korszerű rendelő s külön férfi és női betegszoba áll a dolgozók rendelkezésére, amely díszére válna bármelyik kórháznak is. I

Jelenleg mintegy hatszáz lelkes aktivistája tevékenykedik a Megyei Vöröskereszt Szervezetnek, legutóbb is számos társadalmi munkást kiképeztek. Több állami gazdaságban függetlenítették az felelősöket, a tsz-ek több munkacsapatában megtalálják bájban a rászorulóknak.

Újabban az iskolás fiatalok közül is számosán jelentkeztek vöröskeresztes szolgálatra, Békéscsabán a lányok, Békésen pedig a fiatalság vegyesen vesznek részt a vöröskeresztes munkában. Békésen 17 kerékpáros ifjúsági járőrcsapat járja majd a határt aratáskor és csépléskor. Dűlőről-dű- lőre „átfésülik” a gabonamezőket, elenőrzik az egészségügyi felkészülést, s ahol szükséges elsősegélyt nyújtanak balesetet, vagy napszúrást szenvedetteknek, vagy más bajban a rászorulóknak,

(IIOIIIICCIIIICiClillEMHIIHflMIIIIHHflI1

Kedves ünnepség színhelye volt tegnap, kedden délelőtt, a Munkaügyi Minisztérium 611-es számú, Kulich Gyula nevét viselő békéscsabai tanuló intézet. A szülők, a tanárok és az oktatók az iskola 100 tanulóját bocsátották ezen a napon az életbe, A 100 tanuló boldogan vette át a szakmunkás bizonyítványt, a fárad- hinatlan tanulás méltó jutalmát. Meghatottan búcsúztak el az iskolától, ahol olyan sok szép napot töltöttek, a tanároktól és oktatóktól, akiktől olyan sok hasznosat tanultak, egymástól, hiszen évek alatt szoros barátságot kötöttek egymással. 1

Ugyanezen a délelőttön nyílt meg az intézetben a tanulók vizsgamunkáiból rendezett hagyományos kiállítás is. Már az első pillanatokban az érdeklődők sokasága lepte el a kiállítási termeket, hogy megcsodálja az ifjú „mesterek” munkáit. Sok idő kellene a tüzetes szemlélődéshez, hiszen annyi szép remekművet állítottak ki, hogy mindet megcsodálni egy nap is kevés lenne.

A nagyobbik teremben először a Békéscsabai Téglagyár négy I. éves tanulójának, Pribojszki Mátyásnak, Bugyinszki Jánosnak, Piatkó Jánosnak és Tóth Lászlónak közös alkotásában, a téglagyári kihordó kocsikban gyönyörködhettünk. Kissé távolabb a Med- I gyesegyházi Fém- és Faipari \ KTSZ négy III. éves tanulójának | készítményét, a szalagfűrész töké- j letes kicsinyített mását csodálhat- 5 tűk . meg. Rendkívül ügyes mun- ! ka! Nagy szakmai hozzáértésről, ■ a tanulók sok türelméről tanús- • kodik. Odébb egy szép kivitelű ; hídmérleget láttunk. Készítője: ■ Sárosi ; Ferenc, a Békéscsabai » Vasipari KTSZ III. éves tanuló- ■ ja. Leszkó Lászlót és Boros Gá- ■ bort, a Békéscsabai Vasipari Vál- E lalat két tanulóját biztosan a ! „Csigalépcső” című film ihlette a 5 csigalépcső készítésére, amivel a 5 kiállításon részt vesznek. Különö- E sen sok nézője volt a különféle : villamossági készítményeknek, a- S melyek úgyszintén a tanulók ki- 2 vételes szakmai képzettségéről : győzik meg a kiállítás látogatóit. 2 Sokat lehetne még írni a kiál- • lításról, mert mindegyik tanuló * tudása, szorgalma legjavát adta, ■ hogy szépet, figyelemreméltót al- » kössön. A kisebbik kiállítási te- ; remben, ahol testetlen bútorda- i rabok sorakoznak egymás mellett, 5 sok ötletes munkát láttunk. Ilyen ■ volt Faragó László I. éves tanuló ; készítménye, a nagyobbítható ke- : rekasztal. És még sorolhatnánk... E Egyszóval szép a kiállítás s való- : színű, nagyon sok látogatója lesz : még. 1

Öntsük a bort tiszta pohárbal

A „vén betyár" is inkább a Nép- büfébe tért volna be, mint valami roskadozó csárdába, de annakidején ez a jó kis intézmény ismeretlen volt, csupán néhány éve létezik. Népszerűségére jellemző, hogy rövid idő alatt átkeresztelték és a kedvesebb, hangzatosabb és főleg találóbb talpaló, vagy talponálló elnevezést adták ki.

A napokban azonban váratlan esemény történt. Három színjózan borivó (nem aranyásó) kereste fel a Népbüfét. Egy-egy nagyförccsöt rendeltek. — Átadták a csaposnak a blokkot és vártak. A csapos munkához látott. Három sörös, habmaradvá- nyos poharat állított maga elé és beletöltögette a bort.

Öntsük a bort tiszta pohárba! — hördüli fel méltatlankodva a három borivó.

Ugyan kérem!... jiincs elég vizünk, nem lehet mosni. — Egyéhként, ha víz nincs is, de van két lehetőség: vagy megisszák a fröccsöt, vagy itthagyják — volt a válasz.

— Akkor kérjük a panasz-1 könyvet! — rebegték visszafojtott haraggal a borivók.

— Kérjék a pénztárostól!

— A panaszkönyvbe bármit bejegyezni csak az üzletvezető engedélyével lehet! — szólalt meg már messziről a pénztárosnő.

— Akkor kérjük az üzletvezetőt!

— Nincs itt! — volt a válasz.

Erre a borivók betyár módra

„begerjedtek" és már-már a fokosukat is forgatni kezdték, amikor beléptem. Mindjárt csitítani kezdtem őket:

— Kár minden erőlködésért, mert ma már ez nem divat — kezdtem. Megaztán ha van itt száz icce bor, azt is habos pohárba mérnék. Száz szál gyertyára viszont ne számítsanak. Belátom, hogy igazuk van, de a fokos helyett talán megfelel ű- nőknek a toll is...

— Hát kend kicsoda? «= kére dezték.

— Szúr-Kálmán vagyok a Népújságtól — mutatkoztam be nekik.

— Hát ez így egészen mási Kend akkor nem a „császár’’ embere?

i— De nem ám! ~ mondtam.

Erre aztán megnyugodtak. Javaslatomat elfogadták. Még oda szóltak a pénztárosnőnek, hogy „akkor asszonyság nincs is szükség a panaszkönyvre’'. És fokosukat dühösen kézbekapva, a sörhabos bort a pulton hagyva, néhány krajcárral megkopászt- va, zamatos kifejezések használata közben hazamentek a legények.

Sz. K.

Követelik a sarkadiak