Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. május 18., vasárnap Ítélet után ... Aki pénzért szerzett népszerűséget — a bér- és íúlóraspecialisfa — a selejtező — és aki mindezek fölött szemei hunyt A Békéscsabai Városi Bíróság több napig tárgyalta dr. Marói Emil és társai bűnügyét. A tárgya­láson közel húsz :anu terhelő val­lomása bebizonyította bűncselek­ményüket. Dr. Marói Emil, mint mór arról írtunk, tevékeny résztvevője volt az ellenforradalom ideje alatt mű­ködő forradalmi tanácsnak. A po­litikai hatalom állítólagos birto­kában a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnökévé is megvá­lasztana magát. Különböző segé­lyek kifizetésével, az egyébként is zavaros időkben megszerezte ma­gának az egyszerű emberek bi­zalmát. Káros tevékenységével, a mintegy 650 ezer- forint különböző címeken kiosztott segéllyel, bér és túlóra szabálytalan engedélyezé­sével, kifizetésével, II. oszt. áruk seíejtté nyilvánításával, a sza­bálytalanságok után kifizetett sza­bálysértési pénzösszeggel közel »00 ezer forintot fizettek ki a Sző­nyegszövőben 1956 őszén és 1957 első negyedében. Dr. Marói Emil nemtörődömsége, felelőtlensége, valamint tudatos ellenséges maga­tartása a üzemben fejetlenséget, zavart okozott. A meglazult munka- fegyelem szülte a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekményeket így örtérehetett, hogy az ügyész­ségnek vádat kellett emelni a tár­sadalmi tulajdon hűtlen kezdésé­ért, csalásért és okir a th am isi s ás­ért Szeles Imre, bérszámfejtő, cso­portvezető, Ball Péter főkönyvelő ós Rédai Sándor raktáros ellen. Szeles Imre, aki 1953 óta dolgo­zott a Szőnyegszövőben, bér és túl­óra szabálytalan elszámolásokra specializálta magát. Ha ledolgozott egy vasárnap 8 órát, az törvényes keretek közt 16 órának számított, de Szeles mégegyszer megdupláz­ta. A bélyegzőkártyára kézzel ír­ták rá az érkezést és távozást, hi­vatkozva, hogy a bélyegző-óra nem volt jó és Szeles minden esetben jóváhagyta az ilyen valótlan túl­órák kifizetését. A tárgyaláson arra hivatkozott, hogy sok volt a munka s azért kellett túlórázni. Ez igaz. De va­jon; amikor Szeles a túlóra ideje alatt sakkozott, talán megfogyott a munka? Persze a régi maszek- ügynök nem. feledte szakmáját sem. 1957. januárjában nem volt tüzelője az üzemnek. Szeles megegyezett a TÜZÉP-pel, hogy adnak selejt törülközőket és szőnyegeket, s a Tüzép ad szenet. Ez nem is lett volna baj, de Szeles Törzskönyvezik a kecskéket Hazánkban eddig csak a szarvasmarháknál, a lovaknál, sertéseknél és juhoknál vezették be a törzskönyvezést. Most érde­kes kísérletek folynak a kecskék törzskönyvezésére. Bodó Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem adjunktusa és Nagy Emil ta­nársegéd, hosszabb időt töltött a Hidasiháti Állami Gazdaságban. Ebben a gazdaságban ugyanis 150 fajkecskét nevelnek, s ezekről a törzskönyvi szabvány kidolgozásá­hoz szükséges adatokat gyűjtöttek. és Rédai Saittior raktáros II. osz­tályú törülközőt és szőnyeget nyil­vánítottak se’ejínek s ezzel több, mint 5 ezer forintos kárt okoztak. A megtörténtekről tudott Báli Péter főkönyvelő és mégsem in­tézkedett a bajok megszüntetése, a további károkozások megakadá­lyozása érdekében. Mindezek után Szeles Imre nem érezte magát bűnösnek. A tárgya­láson, ha a tanú ellene vallott, szinte vádolóként, adva a sértő­döttet, védekezett. Az egész tár­gyalás ideje alatt ellentmondóan tagadtak a vádlottak, nemcsak az­zal, hogy egymást próbálták be­feketíteni, kibújni a felelős ség- revemás alól, hanem azzal is, hogy olyan embereket pórbáltak bele­kavarni az ügybe, akiknek semmi közük a Marói és Szeles aljas cse­lekedeteihez. A több napos tárgyaláson tanú­sított magatartásukat azonban el­nyomta a tanuk vádoló s bizonyí­tó vallomása és a Békéscsabai Vá­rosi Bíróság bűnösnek mondta ki őket Dr. Marói Emilt, a Magyar Nép. köztársaság államrendjének meg­döntésére irányuló mozgalomban való aktív részvételért, a társadal­mi tulajdon hűtlen kezeléséért 2 és félévi börtönre, 1000 forint va­gyonelkobzásra ítélte és a köz­ügyektől 5 évre eltiltotta. Szeles Imrét csalásért, okirat'hamisítás- ért 1 év és négy hónapra, Báli Pé­tert a társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséért 6 hónapra és Rédai Sándort a népi vagyon hűtlen ke­zeléséért, valamint okiratihamisí­tásért 4 hónapra ítélte. Szeles Im­rét a közügyektől 3 évre eltiltotta. Majnár József TÉtiremfészeti szabályok betartásáról értekeztek a szocialista szektorok vezeti! A megye termelőszövetkezeteiből, álla­mi gazdaságaiból és gépállomásaiból mintegy 400—450 vezető vett részt tegnap, május 17-én délelőtt Békéscsabán a Szabadság Filmszínházban tartott tűz­Valami baj tan. a kereskedelemmel Piaci jelentés Mezöberényből Nem tudom ki hogyan van vele, de engem nagyon kihozott a sodromból a Népszabadság május 15-i számáman közölt kis riport, mely szerint Budapes­ten, a Geliért Szálló Éttermé­ben 4,80 forintot kértek egy fél fej salátáért. A riport szerzője felteszi a kérdést: hogyan lehet ez, hiszen a piacon 1 forint egy fej saláta? Én meg azt kérdezem, hogyan lehet Pesten egy forint egy fej saláta, mikor Mezőberényben 20 fillérért sem vették május 16-án a piacon? Azaz, hogy vit­tek belőle, dehát annyi volt a felhozatal, hogy sokan szinte azonmód vitték vissza, ahogyan kihozták. Ha akadt volna valaki, aki megvegye, még talán 10 fil­lérért is odaadták volna. De nem akadt. A saláta budapesti és me- zőberényi ára közötti különb­ség azt mutatja, hogy valami baj van a keresekeáelemmel. A budapesti felvásárló szervek bi­zonyára arra várnak, hogy a vidékiek helyükbe vigyék az árut, a vidékiek pedig úgy gon­dolják, ha kell nekik, akkor ér­te jönnek, vagy rendelnek. Az egymásra imrásra azitán a fo­gyasztók fizetnek rá. Mezőberényben egyébként igy alakultak a piaci árak» Tojás (db) 0.90—1.— Ft. Üj karaláb (db) 2.50—2.80 Ft. Sárgarépa (kg) 3 Ft. Petrezselyem gyökér (kg) 3.50 Ft. Zöldhagyma (csomója) 40— 50 fillér. ó-burgonya (kg) 2 Ft. Sajnos, az új burgonya még nem jelent meg a piacon s ka­raláb is kevés volt. — M — rendészeti értekezleten. Az értekezlet előtt filmvetítés volt, me lyen bemutatták a tfíz keletkezésének okát, oltását és a tüzesetek megakadályo­zásának módszereit, a védekezési lehető­ségeket. A hasznos tanácsadást szolgáló filmvetítés után Járosi János, tüzoltófő- hadnagy értékelte az elmúl év tűzvédel­mi eredményeit és , az ezévl aratás!, cséplési munkák közbeni feladatokat. Mint jó eredményt említette meg, hogy az elmúlt évben nem volt egyetlen tüz­eset Sem a megyében a s^éplés ideje a- latt. Különösen kitűntek a megelőző mun­kákban a Csabacsüdi Állami Gazdaság, az örménykűti Állami Gazdaság, a két- sopronyi Dózsa Termelőszövetkezet és a mezöberényl Vörös Csillag, illetve Petőfi termelőszövetkezetek. Majd a feladatokról szólva Járosi elv­társ elmondotta, hogy hasonlóan az el­múlt évhez, főként a gépállomások fog­ják szigorúan a tüzrendészeti szabályok betartását és fokozottabban ellenőrizzék a cséplés ideje alatt a gépegységeket. Az értékelő beszámoló után kitüntették azokat a tüzrendészeti felelősöket, akik az elmúlt évben jó munkát végeztek. Pénzjutalomban és dicséretben részesítet- tek 26 tüzrendészeti felelőst. A mezőgazdasági szocialista szektorok vezetőinek értekezlete több hasznos hoz­zászólással ért véget. HÍMEK Nem találtam a naptárban Kerestem a naptár- gyermekek ezreit és előtt 15 évig Jeep-* ban e rövid szót: százezreit, ahol fagy- tunk. Bármennyire is gyermeknap. Nem lattok, kiflik, kalá- találtam, gondolkoz- csők fogadják a fe- tam, miért is nincs hércipős csöppsége­beírva, talán azért, hogy nem május 25- ére esik a hónap u- tolsó vasárnapja, le­het. De rájöttem, hogy ostobaság nap­tárban keresnem, a- mikor a kell, hogy két. Édesanyák és nagymamák örülnek e napon gyermekeik­nek. Nekünk felnőt­teknek elég öröm az, hogy boldognak lát­juk őket. Erezzük, szívekbe hogy a mi gyermek­bevésőd- korunk nem volt i­jék a szó: gyer­meknap. Ilyenkor ö- rülni kell a csöppnyi ünnepeltnek, az is­kolás gyermekeknek, fiúknak, lányoknak egyaránt. Ligetek, sé­lyen, nem ehettünk annyi fagylaltot és nem kaptunk annyi ajándékai, mint a mostani gyerekek. Ma gyermekeinknek sokkal több játékot tányok, üzemek, kul- veszünk egy évben, túrtermek várják mint amennyit mi ez­komiszak és csintala­nok a gyermekek, a szülői szeretetnek an­nál erősebbnek kell lenni. Ezen a napon minden gyermek megérdemli, hogy a szép szó mellett cu­korkát, csokoládét, vagy egy szál virágot adjunk neki. Pár­tunk és kormányunk minden lehetőséget megadott és megad ezután is, hogy gyer­mekeink szórakozása mind az óvodában, iskolában, mind a li­getek hűs helyein, te­reken egyaránt meg­legyen. APÁK ankétjét rendezték Orosházán, a posta kultúrter­mében május 17-én, szomba­ton. Az ankéton műsorral szó­rakoztatták a megjelenteket és ajándékkal, itallal kedvesked­tek az édesapáknak. ÉRTESÍTÉS. A Békéscsabai Legeltetési Bizottság érteseiti a- zon állattartókat, akik állataikat az alsóvégi legelőre beíratták, 1958 május 19-én állataikat vezes­sék ki a legelőre, mert a helyszí­nen fogják az állatokat beoltani. Oltási díj: 10 Ft. Továbbá közli a bizottság, hogy Szabadkígyósra a kihajtás 1958 május 18-án és 19- én lesz. * Több, mint 330 ezer forintos költséggel bővítik a villanyháló­Válíozékony idő Várható időjárás vasárnap estig: Felhőáitvonulások, helyenként eső, keäetem még zivatarok. Az északi szél nyugaton mérséklődik, kele­ten megélénkül. A hőmérséklet keleten csökken, nyugaton már nem süllyed tovább. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: nyugaton 6—9, kele­ten 9—12, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 15—18 fok között. * A ^KOSSUTH RÁDIÓ május 21-én. szerdán 18.10-től 18.40-ig az elekí nemzetiségi együttes mű­sorából közvetít. •* A Munkaügyi Minisztérium 611. számú Ipari Tanulóintézet Kereskedő Tanulóiskola Szü­lői Bizottsága Békéscsabán, az Iparosok Háza dísztermében május 17-én, szombaton este 8 órakor tanulóbálat rendezett • ÚJ ÜDÜLŐT kaptak a Gyulai Állami Gazdaság dolgozói. A ba- latonszárszói 25 személyes üdülőt május 27-én adják át. * A VÖRÖSKERESZT békéscsa­bai szervezetének véradóköre május 24-én, este 7 órakor, a Téglagyár kultúrtermében vidám műsoros estet rendez. * BÉKE-NAGYGYŰLÉS ma, Békéscsabán, a Széchenyi li­getben, délelőtt 9 órakor. A nagygyűlés előadója: Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Nép- | front országos titkára. BALLABÁS LÁSZLÓ: Csabaiak Dól-Amerikában — Ssohek Pál emlékezése tengerentúli útjáról — II. Tengeri akrobata koldusok Asszonyommal Párizsba, majd a Cherbourg! kikötőbe utaztam, a- hol ismét hajóra szálltam felesé­gemmel együtt. Akkor másik út­vonalon, a francia Közép-Afrika partjainak közelében úszott ha­jónk. Dakar kikötőjében feltűnt, hogy sok színesbőrű ember órák- hosszat úszkál a hajók körül a tengerben. — Senor, mister, monsieur lira dollár, franc, vagy peso! (Uram, dobjon pénzt!) kiabálták több nyelven. Ha dobtak nekik, akkor cápa­ügyességgel buktak a víz alá, s hihetetlen, de legtöbbször kifog­ták és szóáradat közepette fel­mutatták a pénzdarabokat. .Dakar után kilenc napig nem láttunk mást, csak a végtelen víz­tömeget és az eget, A bevándorlóktól több munkát kívánnak Feleségemmel Dél-Amerikában, Montevideoban telepedtem meg. Mivel ott már ismerős és elismert szakmunkás voltam, az állampol­gárságot is megadták. Az ügyes, jó munkájú magyar iparosokat általában jól megfizették akkori­ban, ha legalább húsz százalékkal többet dolgozott, mint az odava- lósiak. A legtöbb kivándorlónak azonban mostohán ment sorsa, •sokan nyomorogtak munka nél­kül, hosszas létbizonytalanságban. Több honfitársamnak én is segí­tettem, közbenjártam a hajóstár­saságoknál a hazatésérük egyen- getésében. így sikerült hazajön­nie Opauszki Juditnak is Békés­csabára. — Az európai nagytőke akkori­ban hatolt be Dél-Amerikába. Uruguay ban a kikötő angol, a posta francia, a dohányfeldolgo­zás svéd monopoltőke kezében volt. Montevideo villamosításáért angol és német cégek vetélked­tek, a vasút is angol érdekeltség hasznát gyarapította. Valamennyi kimustrált mozdonyukat, ócska vasúti kocsijaikat ideküldték az angolok. Összefogásban az erő — Amikor rájöttünk, hogy e- gyénileg nehezen vagy alig boldo­gulunk, nyolcán — köztünk két Horthyék által kíüldözött kom­munista: a miskolci Katona And­rás és Matula Lajos-— építőipari szövetkezetei alakítottunk. így, közösen nagyobb építkezéseket is vállaltunk, s a napi 2,80-as uru­guayi dollár helyett 8—12 dollárt is kerestünk. Segédmunkásokat is alkalmaztunk, akiknek az ottani 1,80-as órabérnek a kétszeresét fizettük. így mindenki jól járt, szíwel-lélekkel dolgozott. Kis i zatot ebben az évben Gyulám Villamosítják a bicerei iskolát, javítják a közvilágítást. A háló­zat bővítésében a lakosság is se­gít. Az ökörjárási és a remetei határrész dolgozói a kiépítés tel­jes költségét vállalták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom