Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
1958. má jus 18.. vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG jätocd Héftfnííi/ís'ztíi liiáiiítás Qtyulán Május 11-én a gyulai Nőtanács a „Népek Barátsága’“ hónapja Jegyében kínai elvtársnőket hívott meg a kínai népművészeti kiállításra. A fogadáson résztvettek a városi nőtanács tagjai, valamint Enye- di Sándor tanácselnök, dr. Kátai Ferenc, a megyei művelődési osztály vezetője, Lükő Gábor, az Erkel Múzeum igazgatója és mások. Virággal, forró szavakkal köszöntöttük őket, s ez a találkozás még jobban elmélyítette a nemzetközi összefogást. Beszélgetésünk során megismertük a kínai nők küzdelmét, harcát a békéért, a gyermekeink boldog jövőért. Ebben a harcban egymásra találtunk, hiszen közös célkitűzéseink vannak. A kínai elvbársők elmondották, hogy a felszabadulás előtt ők is elnyomatásban éltek. Nem volt meg a nők egyenjogúsága. Többet dolgoztak s kevesebb bért kaptak, mint a férfiak. Ma már másképp van. Megbecsüli őket a társadalom és férjük is. A nők megtalálhatók az államapparátus minden területén, az államvezetésben nyolc nő van, mind miniszter, illetve miniszterhelyettes beosztásban. Beszéltek az ottani mozgalmi é- Jetről. Pdkingben, Kína fővárosában négymillió lakos van és mikor a párt mozgósított célkitűzéseinek bereket. Tolmácsolta, hogy Kínában is nagyrabecsüliik a magyar népet. Sajnálattal emlékezett meg az 1956. ellenforradalmi eseményekről, amely az ő számukra is intő példa. Ebből ők is tanultak, magukévá teszik a jót és harcolnak a hibák ellen. A kínai népi hímzésekről, a színpompás kézimunkákról — a- melyeket művészi finomsággal készítettek — a kiállítás résztvevői megelégedéssel nyilatkoztak. A közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy nemcsak Gyulán, hanem más városokban is megismerjék a kínai népművészetet. Megbeszélésünket vendéglátás követte, a nőtaarács magyar moti- vumos kézimunkákat ajándékod zott a két kínai elvtársnönek. Ezután Simu kínai elv társnő szép kínai selyemkendőt nyújtott át a nőtanács asszonyainak. Megtekintettük városunk nevezetességeit is, a gyulai várat, melynek évszázados múltja van, majd a városunkban épülő gyógyfürdőt. Ezen találkozás nem volt eredménytelen. Kölcsönösen, a cél érdekében egyetértettünk és a kínai vendégek elvitték a gyulai nép harcos üdvözletét. Szeredi Etet, városi nőtitkár, Gyula. megvalósítására, 3 millió ember mozduló meg. A szocializmus építésében komoly eredményeket értek el. Nyolc év alatt többet fejlődtek, mint több évtizeden át. A mezőgazdaságban felszámolták a nagybirtokot. Ott már a mező- gazdaság 95 százaléka a közös gazdálkodás útjára tért az önkéntesség elve alapján. A gyárakat álla- Éiüsj'tottáik. A munkások életszínvonala állandóan emelkedik és kulturális területen is hasonló e- redményeket értek el. A kínai elvtársnő elmondta, hogy négy éve él itt Magyarországon, megszerette hazánkat és az itt élő emMéz — cukorbetegeknek A Cukoripari Kutató Intézet két évvel ezelőtt csicsókából mézszerű anyagot állított elő, mely kitűnő táplálék és a cukorbetegek is minden káros utóhatás nélkül fogyaszthatják. Most foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy Fructo- zit néven megkezdik nagyüzemi ; gyártását. A csicsókáméi kilón- \ kénti ára 12 forint lesz. szövetkezésünk, hamarosan gyarapodott a becsülésben, igen jó híre támadt, mindenfelől kaptuk a megrendeléseket, munkákat. Addig munka nélkül sínylődő magyarok, csehek, németek, spanyolok, sőt uruguayiak is szívesen dolgoztak alvállalkozásunkban. Sok palotát, egészségügyi intézményt felépítettünk. Ha testvérem járt a La Plata torkolatánál, — esetleg elrepült fölötte —, akkor láthatta a Pala- cio Salvo 24 emeletes betonkolosszusát, az Obra Rinaldi 12 e- meletes épületét, a montevideoi posta felhőbe meredő tornyán a tenger felöl. Az én munkám verejtéke és számos honfitársamé is, benne van azokban a pálmafák között büszkén magasodó falakban. Később már csak csabaiak harmincketten dolgoztunk kint..! — Azután a behatolt kapitalista nagytőke manipulációja alaposan lerontotta az uruguayi pénz értékét 1930-tól 1933-ig. Azelőtt 26 uruguayi centet ért egy USA- dollár, azután pedig 342 centet kellett fize ni egy dollárért. Végleg idehaza Mindezek, az izzasztó hőség, a fokozott munkahajsza, a létszínvonal csökkenése arra ösztönzött, hogy végleg visszatérjek hazámba. Kisipari szövetkezésünk is közben torzsalkodás, egy piik- t okozta idegfeszültség okozta félreértés miatt megszűnt, mivel magamat becsületemben sértve érezve, kiléptem belőle. Odakint mindig arról álmodoztam, hogy ha visszajövök sertéseket fogok tenyészteni. Világéletemben nagyon szerettem ezt, a sertések voltak a „bogaraim.” Ma is órák- hosszat gyönyörködve nézegetem yorkshírei disznóinkat a Micsurin Tsz-ben. Már odakint az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy otthon is a közös összefogásban keresem meg a boldogulás útját. Megszolgált, félrerakott keresetemből öt hold földet, tanyát és házat vettem Békéscsabán, aztán, hogy 1935 körül hazajöttem. Megkockáztatom a kérdést, a- mely bennem motoszkál: — Nem vágyik vissza egykori kalandos életének színhelyére? — Majdnem 15 éven keresztül elegem volt az idegenből. Testileg és lelkileg kimerültén értem haza. Annyira megcsömörlöttem a kivándorlástól, hogy nkkor megfogadtam, nem megyek el soha többé hazulról, s 1942-ig még voA Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. Kongresszusára készülnek megyénk asszonyai Termelőszövetkezeti mozgatom fejlődése a sarkadi járásban (Tudósítónktól). A sarkad» járásban napról-nap- ra fejlődik, terebélyesedik a termelőszövetkezeti mozgalom. 1958. I. negyedévben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe 145 tag lépett be, a termelőszövetkezeti cso. portugok száma pedig 49 új belépővel szaporodott. A belépések a II. negyedév első hónapjában, áprilisban tovább szaparodtak. A termelőszövetkezetekbe 16, a termelőszövetkezeti csoportokba pedig 7 család lépett be. Termelőszövetkezet alakítás gondolatával komolyan foglalkoznak Kezőgyán és Geszt községekben, ahol előkészítő bizottságok működnek. Hasznos a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az a tanácskozás, amit a napokban : tartottak a járási tanács végrehaj[ t tó bizottságánál, a községi vb-el- nökök, vb-titkárok részvételével, ahol Argyellán János mezőgazda- sági osztályvezető részletesen ismertette a 3004-es határozat végrehajtási utasításait és a községi tanáesok vezetőire háruló feladatokat. A közös gazdálkodás kezdeti lépését jelentő termelői szakcsoportok és termelői társulások száma is egyre Inkább szaporodik a járásban. Csak legutóbb hat termei lói szakcsoport és négy termelői társulás részére adott a vb működési engedélyt. Bertalan Ferenc A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1957. júniusában, Helsinkiben tartott ülésén elhatározták, hogy Bécsben 1958. július 1—5-ig összehívják a IV. kongresszust. A kongresszus beszámolójának tárgya: A nők szerepe és felelőssége a mai társadalomban, valamint megvitatják az NDNSZ feladatát is. A beszámolóban foglalkoznak a népek közötti kölcsönös megértéssel, a barátsággal, a béke védelmével, a családok életkörülményeinek megjavításával, az ifjúság nevelésével. Ezt követően a küldöttek három munka- konferencián1 vitatják meg a beszámoló fő kérdését. Az egyik munkakonferencia tárgya: az élet védelme. A másik konferencián: az előfeltételek megteremtése, hogy a nő, mint anya, mint dolgozó és mint állampolgár betölthesse szerepét a társadalomban. A harmadik konferenciáé: a gyermek és az ifjúság joga a tanuláshoz, a neveléshez, a béke és a népek közötti barátság szellemében. A kongresszus megtárgyalja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség új alapszabály-javaslatát, meghallgatja az ellenőrző bizottság beszámolóját és megválasztja az NDNSZ űj vezető szerveit. Erre a széleskörű találkozásra minden országból 10 tagú küldöttséget hívtak meg. A kongresszusra megyénk asszonyai is készülnek. Az előkészítő munkának kiinduló állomása volt a Nemzetközi Nőnap, következő lépés az Anyák Napja, valamint a Nemzetközi Gyermeknap előkészítése is a kongresszus szellemében történik. E- zen túlmenően gyűléseket tartottak és tartanak a nőtanácsok, ahol ismertetik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség eddigi munkásságát, a kongresz- szus célkitűzéseit. A központ által készített kis tiketteken ősz- szegyűjtik a megye asszonyainak üzenetét, amelyet a magyar nőket képviselő delegáció füg eljuttatni a kongresszusra. Megyénkből eddig 21 ezer kis tikettre írták rá az anyák címeiket, nevüket. A gyermeknevelés munkájának megjavítása érdekében aukciókat szerveznek a szülők részére. Szakkörön ajándékokat készítettek, vagy szép népművészeti tárgyat vásároltak. TilfaTovábbi sikereket Vass elvtárs...! Milyen egyszerűen, milyen köz- napian hangzik manapság, hogy a 13 évvel ezelőtti munkás, volt. béres, volt uradalmi cseléd ma gyárigazgató, szakiskola-igazgató, tanácselnök, ügyész, bíró, vagy politikai, gazdasági életünk más, fontos területén irányít, nevel. És ami nem kis büszkeség: az állandó továbbtanulás eredményeként ezek a vezetők — igen kevés kivétellel — évek óta becsülettel helyt is állnak. Ilyen helytálló és kötelességtudó vezetőnek ismerik Békésen Vass elvtársat is, a Mezőgazdasági Szakiskola igazgatóját — a felszabadulás előtti kendergyári munkást. S benne nem is csalónatra sem ültem. Nem érdekelt többé Amerika. Azóta még csak egy levelet sem váltottam az otdott a párt az ellenforradalom nehéz napjaiban sem. Vass elvtárs — aki édesapjával a földosztáskor kapott néhány hold földdel 1948- ban már termelőszövetkezeti tag lett — nem felejtette el, hogy ez a társadalmi rendszer tette emberré. 1956 októberében, novemberében, amikor a diákok egy része Békésen is tüntetett, a Mezőgazdasági Szakiskola növendékei esténként a párthoz mentek, hogy az éjszakába nyúló órákig az ut- ! cákat róják és az ellenforradal- [ marok jelszavait lemeszeljék, s } helyébe a párt, a munkás-paraszt kormány felhívásait írják. A szakiskola tanulói voltak tavaly márciusban a területi KISZ-szervezet megalakításának az úttörői is. Mert Vass elvtárs nemcsak igazkozó gyűléseket szerveznek, felemelik szavukat az atomkísérletek ellen. Megyénk asszonyai azon fáradoznak, hogy a világ asszonyaival egységben legyőzzék a háborús veszélyt. Megyei N»tanács így munkálkodnak, így tervezgetnek a mi iskoláink A csanádapácai iskola úttörői és . tanulói a napokban kedves zenés mesejátékkal szórakoztatták a szülőket és a falu lakosságát. A zsúfolásig megtelt nézőtér közönsége sokat kacagott és tapsolt. A szereplők valamennyien ügyesen játszottak. De a műsor maga is taniakkal. Vágyam teljesült, ma mint a békéscsabai Micsurin Tsz állattenyésztője, kedvem találhatom a sertéstenyésztésben. További utam azonban itthon sem volt sima. 1939-ben a Csillagbörtönbe internáltak, mert a békét hirdettem. — Ezt a háborút még el sem kezdtük, már elbuk- tuk, mert a nép nem akarja? — mondottam nyilvánosan. Valaki feljelentett — ezért zártak börtönbe. * Bármerre jártam Dél-Ameriká- ban és másfelé, nem egyszer szomorúan tapasztaltam, szem- és fültanúja voltam a különféle nemzetiségűek által tanúsított nacionalista gőg megnyilvánulásainak. Láttam a sokféle népek, fajtájúak és különböző színű bőrűek békés együttélését is. Visszaemlékezésemnek az a fő tanulsága, hogy akkor virrad igazi béke és boldogság az emberiségre, ha a népek, nemzetek fiai már nem azt hangoztatják, hogy: Ich bin deutsch! Vagy I am Englisch! És így tovább, hanem egyszerűen ezt mondják: én ember vagyok* gató volt, hanem kommunista is. Ő a legviharosabb napokban is tanítványa» mellett volt. Vass elvtárs nemcsak igazgató, hanem munkásőr, pártbizottsági tag és propagandista is — azontúl, hogy egyetmi tanulmányt is folytat. De arra is gondol, hogy öt gyermekével és feleségével is törődjön. S e sok feladatnak eleget tenni nem könnyű. De a sok munka eredménye beérett. Május 1 előestéjén — az ország 34 mezőgazdasági szakiskolája között — második lett a békési. Négyéves szakiskola-igazgatói működésének első gyümölcse volt ez, amit bizonyára követ majd a többi. Jó és biztos kezekben van a Mezőgazdasági Szakiskola tanulóinak sorsa. S az eredmények — Vass elvtárs szívóssága nyomán — minden bizonnyal ebben az évben sem marad el. És most itt az újság hasábjain kívánok Vass elvtársnak jó egészséget és sok sikert további emberformáló és nevelő munkájához. — Balkus — kedves volt, nem a megszokott és nagyon ismert mesékhez tartozott, bár tartalmában mese volt. Több éve hagyomány az iskolánál, hogy minden évben egy kedves színdarabot bemutatnak. A szereplőkről képet készítenek, és jutalmul egy levelezőlap nagyságú képet kapnak. Az iskola falát már több és nagy színes kép díszíti, mint az előző évek kedves emlékei. Az úttörő csapat és az iskola célul tűzte, hogy az előadások bevételéből gyermekelőadásokhoz szükséges ruhákat szereznek be, hogy ne kelljen minden évben ruhákért futkosni, ha előadási rendeznek. Már eddig 10 ruhával rendelkeznek s a mostani bevételből újra Tlégy ruhát vásárolnak. A bevétel többi részét az úttörőcsapat nyári táborozásra és játékok beszerzésére fordítják. Szilva Béláné, szülői munkaközösségi elnök,, Csanádapáca.
