Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-08 / 107. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NEPCJSAG 1958. májú« 8., csütörtök Ahol megvan a feltétele, alakítsuk meg a tsz pártszervezeteket Vitatott dolog több községi és járási pártbizottságon is, hogy me­lyik területen hozzanak létre párt alapszer ve z.eteket. E kérdés körül sok vélemény alakult ki s a legtöbb helyen oda lyukadnak hd, hogyha újaikat hoznak létre, megoszlik az erő és a kdslétszámú pártszervezetek nem tudják önál­lóan megoldani a politikai és gaz­dasági életben eléjük tornyosuló feladatokat. Való igaz, hogy a pártszervezetek decantnaMzálása, új pártszervezetek létrehozása több vezetésié alkalmas embert követel, hogy alkalmas, párthű és ingadozás-mentes emberek kelle­nek a pártvezetésbe. Olyanok, a- kik képesek a helyes politikai irányvonalnak megfelelően vezet­ni, irányítani egy kommunista kö­zösség életét, tevékenységét és munkájukkal megfelelően tudják befolyásolni, nevelni a környeze­tükben élő pártonkívülieket. De mindezeken túl látni keli az érem másik oldalát is Sok helyen a kádergondofcra hi­vatkozva, ezt unos-unrtalan han­goztatva mit sem tesznek azért, hogy a mezőgazdaság fontos szek­toraiban — különösen a termelő­szövetkezetekben és termelőcso- pOrtokban — kinevelődjenek a párt vezetésére alkalmas káderek és mihamarabb létrejöjjenek a fejlődést meggyorsító erős, ütőké­gomdoüikoztató. Hogyan is lehetsé­ges így a káderek nevelése? Mi­től várják, hogy előbb-utóbb megteremtsék egy alapszervezet létrehozásának feltételeit, hogy megszűnjenek a gondok, nevelőd­jenek az emberek s a nagyüzemi gazdálkodás útján előrébb lépje­nek? S ha az okámyi elvtársiak to­vábbra is ezt az utat járják, ilyen munkamódszerrel dolgoznak, el­hihető, hogy várakozásuk meddő marad. Az okónyi pártbizottság esete nem egyedüli Sok helyen — kisebb-nagyobb el­téréssel ugyan — hasonló maga­tartást tanúsítanak a pártbizott­ságok a termelőszövetkezetekben, szövetkezeti csoportokban műkö­dő pártcsoportokkal. A legtöbb helyen a mezőgazdaság fontos szektoraiban dolgozó kommunis­tákkal csak a községi párt alap- szervezetek törődnek, a felsőbb pártszervek csak igen ritkán ke­resik fel őket. • És ennek vizsgá­lata azt a benyomást kelti az emberben, hogy egyes pártbizott­ságok albérletbe adják ezeket a gondokat a községi alapszerveze­teknek. A vonakodásnak az elmondot­takon túl másik nyomós oka is van. Több helyen, még ha elegen­dő párttag és vezetésre alkalmas elvtárs is van a termelőszövetke­zetben — mereven elzárkóznak az új pártszervezet létrehozásától, Sok a gond, sok a probléma, a- melyekkel meg kell küzdeni a kommunistáknak. Sok olyan té­nyezővel kell szembenézni, amely az első látszatra elüt bennünket a próbálkozástól, de lépjünk csak át ezeken. Tegyük félre azt, ami mesterkélt, nem igaz és ahol meg­vannak a valóban reális lehetősé­gek, ott hozzuk létre a pártcso­portok helyett az önálló szövetke­zeti pártszervezeteket. Deák Gyula Az Egyesült Államok moszkvai nagyköveié beszámolt Dullesntk Gromikoval folyatott tárgyalásairól Dulles amerikai külügyminisz­ter kedden este vacsorám látta vendégül Selwyn Lloyd angol kül­ügyminisztert és Jean Laloyt, a francia külügyminisztérium Euró- pa-osztályának vezetőjét. A három és fél óra hosszat tar­tó vacsoráin jelem volt Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete is, aki ko­rábban Moszkvában Gromiko szovjet külügyminiszterrel tár­gyalt. Thompson beszámolt Dullesnek a három nyugati nagykövet és a szovjet külügyminisztérium érint­kezéséről, valamint tájékoztatta Dullest a Szovjetunió legutóbbi jegyzékeinek és emlékiratának tartalmáról. Az MHS Békés megyei elnökségének felhívása Elvtársak, Békés megye dolgozóit A párt határozata alapján megyénkben is megkezdte munkáját az MHS. Megyénk lakosságának felkészítése szocialista hazánk védelmére, egy esetleges imperialista agresszió elleni védekezés, az atom- és hidrogén, valamint a vegyi fegyverek elleni ha­tásos védekezésre való fel­készülés mindenkinek önvé­delmi érdeke és egyben haza­fias kötelessége. A sorozásra kerülő fiatalok felkészítése a katonai szolgá­latra, a leszerelt katonák, tiszthelyettesek és tisztek to­vábbképzése, a honvédelmi technikai sportok népszerű­sítése cs szervezése az ifjúság széles tömegeiben, a paraszt­fiatalok bevonása a technikai sportkörökbe, az ifjúság ha­zafias és internacionalista szellemű nevelése szintén kö­zös érdek. Megyénk partizánjainak és veterán harcosok bevonása az ifjúság nevelésébe, a mo­toros és vitorlázó repülés, az ejtőernyős kiképzés, a lö­vészsport ágazatainak kifej­lesztése, a repülő-, autó- és hajómodellezés fejlesztése, a rádiós, lovas, Íjász és más sportágak szervezése és fej­lesztése, az autó- és motor­tulajdonosok továbbképzése és a balesetmentes közleke­dés elősegítése, valamint az ifjúság és a sportkedvelő tö­megek sportszerű nevelése és szórakozása, valamint mind­ezen sportágak eszközeinek és anyagának tárolása az MHS Békés megyei elnöksé­gének és a megyei kluboknak a feladata. A megyei elnökség és a megyei központi klubok (lö­vész, motoros, rádiós, repü­lős, lovas, autó-motor stb.) szakosztályainak elhelyezése, a tartalékos tisztek klubjá­nak elhelyezése, a partizá­nok, veteránok és más haza­fiasáé« honvédelmi jellegű szervek elhelyezése elenged­hetetlenül szükségessé teszi egy központi székház felépí­tését. Megyénknek eddig nem volt hasonló jellegű épülete, ezért az MHS Békés megyei elnöksége Békéscsaba városi és megyei tanács hozzájáru­lásával úgy határozott, hogy a megye hazafias érzelmű lakosságának támogatásával felépíti a Békés megyei Hon­védelmi Házát, mely köz­pontja lesz a honvédelmi tö­megmunka szervezésének és vezetésének. Kérünk minden becsületes dolgozót, tehetsé­géhez mérten — anyagiak-^ ban vagy társadalmi munká­val — járuljon hozzá a szék­ház felépítéséhez, mely je­lentősen elősegíti a honvé­delmi tömegmunka kibonta­kozását. MHS Békés me evei pcs pártszervezetek. Sok községi pártbizottságon megnyugvással könyvelik el, hogy a tsz-ben, vagy tszes-ben létrehoz­ták a pártcsoportokait, de amikor e csoportok munkájáról, működé­séről érdeklődik az ember, kurta­furcsa a válasz: jól vannak, meg­vannak, a pőrtesopoartvezetőt meg­hívjuk a bizalmiak tanácskozására — s mintha ezzel elintéződött vol­na minden. Pedig éppen ezután kezdődik a dolgok neheze. Mi sem könnyebb, mint a kommunis­ta közösség egy tagját értekezésre hívni és a legáltalánosabb kérdé­sekről tájékoztatni. A nehezebb az; hogyan váltsa majd a pártta­gok mindegyikével aprópénzre a helyi sajátosságoknak megfelelően az értekezéseken szerzett informá­ciókat. Amikor erről érdeklődünk, a legtöbb esetben megakad a szó és ha nehezen is, jön az önkritika: erről még kevés tapasztalata van a pártbizottságnak. A napokban Okány község párttitkárával beszélgettünk Hasonló dolgokról számolt be és elmondta, hogy a Zója Tszcs-ben nem minden vonatkozásban tart­ják be az alapszabályt A párt- csoport tagjai (12 párttag) sem egységesek e tekintetben és egye­sek azt a helytelen nézetet vall­ják, hogy ők nem tehetneg sem­mit, mert az alapszabálytól való eltérést a közgyűlés határozta. A- mifcor arról érdeklődtünk a párt­titkár elvtárstól, hogy a pártcso­port megvdtatta-e ezeket a prob­lémákat, őszintén jött a válasz: még egyszer sem voltunk náluk pártcsoport értekezleten, azt sem tudjuk, hogy megtartják-e egyál­talán, vagy sem. Ez a válasz Bl­attól a rossz elvtől vezérelve, hogyha a szövetkezeti paraszto­kat átigazolják új alapszervezet­be, akkor náluk rossz képet fest a szociális összetétel. Az ilyen szemlélet több vonatokzásban is káros. Először is megnyugvásra késztet. Jó az Összetétel — mond­ják — s így nem kell különöseb­bet tenni, hogy egyre több be­csületes, a párt politikájáért har­colni kész dolgozó parasztot ve­gyünk fel a pártszervezetbe. Az ilyen álláspont opportunista és a legtöbb esetben nem más, mint kirakatpolitika, mely konzerválni akarja az erőket és a könnyebb ellátást választva lemond arról, hogy mihamarabb erős s ha lét­számban kevés Is, de minél össze- forrottabb kommunista közössé­gek működjenek a tsz-ekben, vágj' szövetkezeti csoportokban. A pártszervezetek létrehozását Jelentősen akadályozza — különösen a termelőszövetke­zeti csoportokban — a pártbizott­ságok sokszor nem eléggé átgon­dolt állásfoglalása, vagy határo­zatlansága. Több helyen úgy vé­lik és tudják, hogy a tszcs-kben nem is lehet létrehozni pártszer­vezeteket, ezért nem is tesznek kü­lönösebb erőfeszítést azok meg­alakítására. Ez viszont sok hiba hordozója és ha jobban szemügy­re vesszük, az alacsonyabb társu­lási formák lebecsülése és azok iránti bizalmatlanság jut benne kifejezésre. Az, hogy ezek az elv­társak maguk sem bíznak saját e- rejü.tben és abban, hogy csakis a kommunisták egységes állásfogla­lása, nevelése és összefogása ré­vén juthatnak el az alacsonyabb típusú szövetkezeti csoportok a magasabbrendű termelési formá­ig­GONDOl ÁTOK A NÉMET NÉP FELSZABADULÁSÁNAK 13. ÉVFORDULÓJÁN Ívta: Adolf Hennecke, az NDK Nemzeti-díjas s érdemes bányád tea, o szocialista Magyarország megsegítésére alakított bizottság volt elnöke. „ 1845. május 8-án végeiért a legborzalmasabb az összes háborúk között. A német fasizmust, az imperializmusnak ezt a torzszüleményét, megadás­ra kényszerítették. A történelemiből mindenki tanulhat, aki meg­érti intő szavát és le tudja vonni a helyes követ­keztetéseket. A már 1833. előtt nagykorú német nemzedékeknek nagy része volt abban, hogy a né­met fasizmus ilyen szerencsétlenséget zúdíthatott a világ népeire. A német nép nem szívlelte meg eléggé Emst Thälmann, a felejthetetlen munkás­vezér szavait: „Aki Hitlert választja, a háborút választja!" — a két nagy német munkáspárt, a jobboldali szociáldemokrata vezetők hibájából nem fogott össze közös akcióra, a közös ellenség, az imperializmus—militarizmus ellen, s ezt a né­met népnek mérhetetlen szenvedéssel kellett meg­fizetnie. Sok német szeme csak akkor nyílt fel, amikor a munkásnak testvérére, más ország mun­kására kellett fegyvert emelnie, amikor a gráná­tok az emberek millióit tépték szét az arovonala- kon, amikor aggok, asszonyok és gyermekek pusz­tultak él a bombazáporban. A német népnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy megszabadítsa önmagát fasiszta kínzóitól. A Szovjet Hadsereg, a szovjet nép szabadította fel, amely ezt az egyedülálló történelmi győzelmet óriási áldozatok árán érte el. Németország egyik részén, a mai Német De­mokratikus Köztársaság területén, tanultak a né­met nép katasztrófájából. A két munkáspárt: a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesítésével megteremtette vezető, szervező és mozgósító erejét, forradalmi pártját. A munkás­osztály egysége lehetővé tette a háborús bűnösök, az iparbárók és földbirtokosok vagyonának kisa­játítását és a szocializmus alapjainak lerakását. Ezzel új szakasz nyílt német nép történel­mében. A Német Demokratikus Köztársaság dol­gozói, Németország Szocialista Egységpártja veze­tésével és a szocialista tábor országainak baráti segítségével nagyszerű politikai, kulturális és gaz­dasági eredményeket értek él. Németország ebben a részében többé sohasem fogják tőkések a dolgo­zó emberek vérét szívni, mukájuk gyümölcseit elorozni, többé sohasem fogják a militaristák a dolgozó népet más békeszerető népek elleni tárna-' dásba vj-nni. Nyugat-Németországban viszont újra a német imperializmus, a német militarizmus van hatal­mon. Ma fasiszta tábornokok töltenek be magas és legmagasabb parancsnoki állásokat a NATO- hadseregben és a nyugatnémet hadseregben. A bonni szövetségi gyűlésiben a magát ke* reszténymek nevező többség, Adenauerral az élén, elhatározta ez év márciusában rakéta támaszpon­tok létesítését német földön és a nyugatnémet hadsereg felszerelését atomfegyverekkel. Csakhogy Nyugat-Németarszág összes népié- tegeiben erőteljes tiltakozó mozgalom bontakozott ki a fenyegető atompusztítás ellen. Ami még hi­ányzik, az a szervező és összehangoló erő, amely a dolgozók harcát a fenyegető atonweszély ellen győzelemre viszi. A szocializmus tábora országainak tapasztala­tai mutatják, hogy ha a munkások és a parasztok egységesen cselekszenek, nincs a háborús uszít ók számára lehetőség a hatalmat újra megszerezni és a népet új szerencsétlenségbe dönteni. Ezt bi­zonyítják az 1856. októberi magyarországi ese­mények is. A német dolgozók büszkék arra, hogy ezekben a napokban a szocialista Magyarország­nak testvéri segítséget és támogatást nyújtottak. Csodáljuk a magyar nép hős harcát azok ellen, akik mint 1819-ben Horthy és társai, újra gúzsba akarták kötni a nép akaratát Magyarországon s megkezdték a szabadság és demokrácia véres elnyomását. Tisztelettel adózunk a szorgalmas ma­gyar munkásoknak, parasztoknak, az értelmiség­nek és az összes dolgozó Tétegmek, hogy ilyen rövid idő alatt eltávolították az ellenforradalom okozta károkat s közben új, nagyszerű eredrné- nyeket^értek el a szocializmus építésében. Magyar üzemekben, a munkások tucatjaival folytatott beszélgetéseim során arra a szilárd meggyőződésre jutottam, hogy Magyarországon már nincsen talaj fasiszta és reakciós erők res- taurációs kísérletei számára. A magyar pár - és kormányküldöttség látogatása ez év márciusában az NDK-ban a két ország és a népeink közti meg­bonthatatlan barátságot még jobban megszilár­dította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom