Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-08 / 107. szám
1»88. májú* *.. csütörtök Bf.KES MEGYEI NEPCJSAG 3 Rászolgált a bizalomra A tüzes vas szikrái messzire pattognak a nagy kalapács súlyától. Tíz-tizenöt súlyos ütés után újból melegítik az élettelen vas- darabokat,, hogy patkó, ráf, vagy kocsi lőcs vasalásához megfeleld alakok formálódjanak. Nem kony- nyű a kovács mos éráig. üé detti is bírja mindenki. Izmos, erős kéz kell ide. Olyan, mint Vári Istvánnak van, a békéscsabai Vörös Október tsz kovácsának. Ó ügy formálja á vasat, fnint. a vsjmes'fcr a vaját, igaz, kicsit több erőfeszítéssel.- Vári István nemesek kovács a termelőszövetkezetiben, dé a helyi pártszervezet titkára is. Másfél éve, hogy a tsz-ben dolgos- tik. hívat patkói, ráföt SZöfíb At emberek szeretik, megbecsülik olyannyira, hogy párttitkárnak választották. A bizalom megszerzése Hém voll könnyű Hiszen, amikor először jelentkezett a tsz-ben, úgy fogadták: a ka. toinatisztelt csak a pénzt veszik fel. azután „lelécelnek“. (Ugyanis Vári elvtárs, mint hivatásos katonatiszt — százados — saját kelésére szerelt le,) Akkor ott a közgyűlésen határozta el, hogy a legvégsőkig Ékitart, és úgy dolgozik, hogy még ^rosszakarattal se lehessen hibát találni munkájában. Beváltotta az akkori ígéretét. Szinte átformálódott a termelőszövetkezet műhelyrésze és vele e- gyütt az egész termelőszövetkezet is. Másfél évvel ezelőtt nem ismerte ki az ember magát, hogy kovács-, vagy bognárműhelyben, vagy éppen ócskavas-telepen jár. Ma a legnagyobb rend uralkodik. Egy egész Ids üzemrész ez a piros cserepes tanya. A félkész áruk, a vasalatlan kerekek, kis- és nagykocsik olyan katonás rendben sorakoznak, hogy öröm nézni. Nemcsak az anyagok elhelyezésénél k’an rend, de megváltozott a munkarend is, amióta Vári elvárs ott dolgozik. Ha tél van, vagy nyár, a munkaidő fél hétkor kezdődik. Ha a műhelyrészből késik valaki 10 percet, az már abban a félórában j nem vehet észt a munkában és I levonják a járandóságából. Ma) már jóval fél hét előtt előkerül- j nek a szerszámok. Igaz, Vári elv- } társ már hat órakor a központi ta- j nyán beszélget a korábban érke- ! zőkkel és azután elindul a műhelybe. Másfél érv alatt még egy eifert órái setrt hiányzott, 4 véve hé hivatalos ügyben járt, De ilyenkor iparkodott, még altkor is. há abból * riépból csak egy órát dói geriet f. Másoktól is megköveteli a rendéi Szól, há rendellenességet tapasztal. Sokszor Bogaras embernek nevezik azok. akiknél nine# valami rendben. Volt már úgy, hogy a kocsikban uj kerék helyett ’gy régi. elhasznált kereket talált, Űj saroglya helyett égy häSzftave- hetetlent. De volt úgy is, hogy a kocsidfcszkák egyszerűen eltűntek. 5 ha ezért szólt, egyeseknek nem tetszett. A műhelyben, »hol dolgoznak, a legnagyobb megtakarí- ás van úgy idővel, mint anyaggal. Régi ócskavas,akiből új anyagokat kovácsolnak, amely éppen olyan tartó®, mintha üzletből vennék, ló ötleteivel, már több ezer forintot takarítottak meg a termelőszövetkezetben. Nemrégen siolagfürészi „gyártottak" Ugyanis a bogmárműihelynek nem volt szalagfűrésze, s a vezetőség ügy döntött, hogy vesznek egyet. De, amikor a pénzgazdálkodásukat megnézték, erre wen volt keret. Vári elvtárs vezetésével a műhely dolgozói váHahák, hogy házilag készítenek egyet. Elkészült. Összesen 2500 forintba kérők, s ugyanolyan jó, mintha 12 ezer forintért vették volna. Ezenkívül még szám alán szerszámot készítetlek és több ezer forintot takarítottak meg. Nemcsak a gazdasági munkájá- ,iával vívta ki Vári elv társ az o>tt dolgozók bizalmát, de jó párimun- kájával is. Törődik az emberek problémáival, nehézségeivel. Ezért szívesen felkeresik munkahelyén h tanácsot kémele tőle, A pártszervezet is sóikat erősödött, amióta ő ott van. A tizennégy párttag egységes, összeforrott. A párttagok kezdeményezésére vasárnap és ünnepnap is dolgoznak. A Vörös Október Tsz tagjai húsvétikor, április 4-én, de még május 1-én is a határban dolgozlak. A tsz tagok legjobbjai bői most öten kérték felvételüket a pártba. Vári elvtárs a munkahelyével keresetével megelégedett. Nem bánta meg, hogy hét évi katonai szolgálat után — ahol századosi rangot ért el — a termelőszövetkezet kovácsom helyét választotta munkahelyéül. Csépiió E 1a Az állami támogatás nagyobb megbecsülést érdemelne a békéscsabai Előre Tsz-ben Megyénk íöbb ísz-ében még az idén áttérnek a kettős könyvelésre A kamutí Kossuth Tsz-ben már évek óta kettős könyvelést vezetnek a közös gazdaság bevételeiről, kiadásairól és az üzemvitelről. A könyvelés e korszerű módszerével kimutatják az egyes üzem-, ágak ráfordítási költségeit és jöA Ballai Állami Gazdaság segíti a termelő- szövetkezeteket Egy re több állami gazdaság segíti megyénk, termelőszövetkezeteit a közös gazdaság állatállományának létrehozásában. Szerdán arról érkezett szerkesztőségünkbe hír, hogy a Ballal Állanti Gazdaság kedden törzskönyv ellenérzés alatt álló anyáktól származó, 30 vemhes- és szűz-üszőt adott to- vábbtenyésztésre a füzesgyarmaíi Aranykalász Termelőszövetkezetnek. vedelmezőségét. A könyvelés érzékenyen mutatja a gazdálkodás eredményeit. A kamutí Kossuth Tsz jó példáját hasznosítja a megyei tanács termelőszövetkezet politikai csoportja. Ennek eredményeként május 7-én 60 tsz könyvelő részvételével 8 hónapos, a kettős könyvelésre képesítést a- dó tanfolyamot szerveztek. A tanfolyam célja: megtanítani a kettős könyvelésre a termelőszövetkezetek könyvelőit, hogy fokozatosan, megyénk minden szö- vetkeztében ezzel a módszerrel könyveljenek. Megyénkben, a baromfitenyésztés nagy múltra tekint vissza. Nem véletlenül telepedtek le Békéscsabán, Orosházán a múlt rendszerben a baromiikereskedők s az *am véletlen, hogy a felszabadulás után bővítették megyénk baromfifeldolgozó üzemeit. Sajnos, a korábbi évek kedvezőtlen baromfi árpolitikája nem tette érdekeltté a termelőket a tyúkfélék tartásában-. Ezt felismerte a forradalmi munkás-paraszt kormány és határozatot hozott többek között a baromfitenyésztés színvonalának javítására. A kormány-határozatok végrehajtása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium megyénk tsz-eí részére lehetővé tette új ba_ romfitörzsek beállítását. Erre a célra ötvenezer, államilag ellenőrzött baromfiállománytól származó naposcsibét szállítottak a szöveí- ketekfoe, két forint ártámogatással és húsz fillér szállítási térítéssel. Az ártámogatás azt jelenti, hogy a csibéik ára darabonkénti négy forint nyolcvan helyett a tsz- eknek csak kettő nyolcvanba kerül. Ez rendkívül nagy kedvezmény, mert az egyénileg gazdálkodók ezekért a naposcsibékért hat—nyolc forintot is fizetnének. A 3004-es kormányhatározat a- la-pján biztosított ö.venezer darab naposcsibét a megyei tanács baromi i tenyésztési előadója alapos megfontoslás után, a baromfitenyésztésre berendezkedett tsz-ek között a beküldött igényléseik a- lapján szétosztotta. Így kapott kétezer darabot a békéscsabai Előre Tsz is. ahol bizony nem -készültek fel kellő időben a csibék fogadására: nem készítették elő a csibeólakat. Így frissen tapasztott, alig kifer- tőtlenííet-t és felfűtött, huzatos helyiségekbe rakták be a Bábolnai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságból leszállított csibéket, amelyekből eddig 1002 elhullott. A termelőszövetkezet vezetői a tömeges elhullás kezdetén vádolták a bábolnaiakat és igyekeztek a tsz tagjai között olyan hangú(Tudósítónktól.) Amerre az ember szeme ellát, szerte a határban mindenütt szorgalmas embereket és asszonyokat lát. A tavaszi idő hatására az emberek itt-ott levetik a kabátot. A határjárás során meglátogattuk a Dózsa Tsz gazdaságát. Kévésünkre a szövetkezet agoonómu- sa elmondotta, hogy a kukorica vetésén kívül az egyéb növényeket már elvetették, a kukorica is kéthárom nap múlva földbe kerül. A kufkorieavetésen kívül más fontos munkák is folynak a tsz-ben. A lányok a melegágy! dohánypalántákat gyomlálják, akik táltettek a tsz férfi dolgozóin, mert az ünnepnap után kivétel nélkül kimentek dolgozni, a férfiak közül pedig egy páran odahaza maradtak. — Már elültettünk majdnem egy hold dohányt — mondj« Csík Péter, a tsz elnöke. — Az elmúlt évben 12 holdon, most pedig 15 holdon termelünk dohányt, sőt az elmúlt évben élért 300 százalékos teljesítményt most „lepipáljuk”, Hegedűs Tamás bácsi a legeltetési bizottság elnöke örömmel újságolja, május l-ne minden vetést befejeztek. Hat kh. árpa, 6 kh. zab, 1 kh. nép«, 1 kh. vegyes zold- mény, 9 hold kukorica és 2 hold lucerna. A vetési munkákban nagy segítséget adtak a legeltetési bizottság tagjai, akik fogataikkal is segítettek, hogy a vetést május 1-ne befejezzék, A legeltetési bizottság h«t hóid legelőt ijzerves- trágyával szórt le és !kb, 10 holdon kémiai letgelőjavftást végeznek, G. J. Tovább építik a kastélyt9 de most már magtiknak Wencheiméktől, a kastély a ligettel e- gyütt a nép tulajdonába ment. Tizennégy év óta a fák, a cserjék megerősödtek, valóságos festői környezetet varázsoltak a háromemeletnyi magas épület köré. Tíz év óta legalább ötven-hatvan építészmérnök kereste fel a kastély környékét, hogy szemrevételezze, mit lehetne tenni az építkezés befejezésére. Tervekből, elgondolásokból nem volt hiány, de pénzből igen. Kétmillió forintot igényeltek ahhoz, hogy az épületet belülről rendbehozzák és a- zoknak adják át ö- rök használatra, akik szülei vért Izzadtak minden tégláért, cserépért és szögért. De ha egyszer már megvan a kastélyt, miért ne rendezzük be ezt a monumentáAmióta a csorvási Petőfi-pusztán állami gazdaságot szerveztek, állandó gondot okoz a kastély- épület hasznosítása, mert az épületet gróf Wenckheim Sándor csak tető alá vonatta, kívülről bepucoltatta, a földszintet és az e- meletet pedig belülről vakolatlanul hagyatta. A kastély körül négy betonozott tavat is építtetett, úgy, hogy abban akár csónakázni is lehetne. A kastélyt egy kis arborétummal vetette körül s fákkal záratta el még annak idején a kastély szomszédságában lévő cselédlakásoktól. A park ötvenegy holdas, ahol a fürdőn kívül teniszpálya építéséről sem feledkeztek meg. 1944 őszén, amikor október első napjaiban Csorvás örökre megszabadult a gróf lis alkotást ügy, a- hogyan azt az állami gazdaság dolgozói megkívánják. S mit akarnak a gazdaságbeliek? Kultúrtermet, étkezdét, lakásokat és modern üzemi konyhát. Ma már erre lehetőség van, mert 1957-ben a gazdaság jövedelemmel zárta az évet. Az i- gazgató szerint hét-\ százezer forintos költséggel már az idén hozzáfognak a földszint rendbetételéhez. Jövőre pedig — ha jól gazdálkodnak —, tovább folytatják az építkezést. Két év múlva pedig a gazdaság dolgozói igaziból birtokukba vehetik a kastélyt, mely többé már nem az u- rak, hanem a kétkezi munkások, állami gazdasági dolgozók méltó pihenőhelyévé válik. D. K. latot teremteni, mely végűiig a 5X14-es kormányhatározat lejáratásához vezetett volna, ha a megyei és városi tanács állatorvosa1, valamint állattenyésztői, szakemberei nem hívják fél a sjövetke- zetbeliek fíigyeknét, a tsz-vezetoség mulasztására. Hosszas vita után a szövetkezet vezetője csaknem egyedü maradt megdöntött érveivel. Nem volt pe- héz bebizonyítani Haíütó Mihály szövetkezeti elnök valótlan állításait, mert a medgyesegyházi-Béke Tsz ugyanakkor kapott kétezer naposcsibét Bábolnáról, amikor ők, amelyek közül három hét a- latt összesen csak tizenhat hullott el. Ha a két tsz példáját egymás mellé állítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a medgyesegyháziak lobban odaadőbban védik, erősítik szövetkezetükéi, mert azt, amit az állam ad, jobban megbecsülik, mint az Előre Tsz néhány tagja. örvendetes, hogy a baromfiéi'' hullások okának tisztázásában a termeíőszövetikezet pártszervezete is bekapcsolódott és a pártvezető» ség igyekezett fényt deríteni a mte lasztás okaira. A felelősség kér-* désénok felvetése óta több tsz-ve- zetőségi tag és a szövetkezet elnöke is megértette: mulasztást követtek el. Tudatában vagyunk, hogy a szövetkezet elnöke nem veszi jó néven ezeket a határozott s kemény szavakat. De ez az igaz-* ság s ezt pedig mi nem kendőzzük el annál is inkább nem, mert a szövetkezet vezetőjének jogában és módjában állt volna két-három hétteí ;ikfeóbbre tolni a csibeátvé- tett, amíg a helyiséget úgy elkészítették volna, ahogyan egy országosan jóhírű termelőszövetkezettől a felsőbb szervek jogosan elvárják. Hasznos megyénk valamennyi termelőszövetkezete részére a békéscsabai Előre Tsz példája, mely félreérthetetlenül megmagyarázza; ne áltassa magát e- gyetlen szövetkezeti vezető sem az állam 'támogatásával. Az állam nem azért segíti a tsz-eket, mert most ilyen kedve van, hanem a- zért, hogy minél hamarabb, jól felszerelt, sok tojást, tejet, húst és gabonát adó nagyüzemekké a- lakuljanak. Ha ezt tartják szem előtt a békéscsabai Előre Tsz-ben, akkor mégegyszer nem fordul elő az, ami a naposcsibék gondozásánál volt tapasztalható. Dupsl Károly Megkezdődött az őzbak-cserkészet A gyulai, a sarkad; és a gyulavári erdők vadászati rezervátumában megkezdődött a június végéig tartó őzbak-cserkészet. Kedden délután megérkezett az első nyugatnémet vadász vendég az európai hírű vadászatra. A külföldi vadászok egymást váltják majd az őzbak-cserkészésben, s mintegy tíz pompás bakot szemeltek ki részükre az erdőgazdaság vadőrei. A „haléira ítélt” őzbakok közt „kapitálisak” is akadnak, egyet például hétszáz grammos koponyájának becsülnek közülük, ami igen tekintélyes példánynak számít Nimród körökben. Vajon ki lesz az ügyes vadász, aki puskavégre kapja a legszebb trófeájú őzbakokat a Körösök menti erdőkben? Két nyilatkozat: legeltetési „f őnöktől“
